SZEMPONT

Menő robotokkal, programozással és telefonos applikációkkal fejleszti a diákokat a gyógypedagógus

A feladatokat sem szóban mondja el a gyerekeknek: QR-kódban nyújtja át, nekik pedig meg kell fejteniük.

Fődi Kitti írása az Abcúgon, Fotó: Hajdú D. András - szmo.hu
2018. május 29.

A várpalotai SNI-s tanulók az ajtóban toporogva várják, hogy kezdődjön a fejlesztőóra. Nem véletlen, ugyanis Aknai Dóra Orsolya nem akármilyen utazó gyógypedagógus: menő robotokkal, programozással és telefonos applikációkkal fejleszti a tanulási nehézséggel küzdő diákokat. A gyógypedagógus szerint mintegy a 150 000 magyar pedagógusból, jó ha 10 százalékuk használ digitális eszközöket az órákon.

Becsöngettek, elkezdődik a fejlesztő óra az egyik várpalotai általános iskolában, a tanárnő pedig a gyerekek kezébe nyomja a saját tabletjeit és telefonját. Az első feladat versenyre megy, ki tud több céltáblára rákattintani, és ezzel több pontot szerezni mielőtt lejár az idő. Szimpla játéknak tűnik, a buszon, vonaton rengetegszer lehet látni ilyen applikációval játszó gyerekeket, pedig ez nem egy bugyuta játék, hanem akár az egyik legjobb fejlesztési módja lehet a figyelemzavaros gyerekeknek.

Beni, Filip és Dorka mindhárman hatodik osztályos tanulók, mindannyian diszkalkuliával, diszlexiával küzdenek. A mostani óra sztárja egy robot méhecske, aminek egy nagy kockás viaszterítő szolgált pályaként.

A feladat sem egyszerűen szóban hangzik el a tanárnő szájából, kinyomtatott QR kódokat rak a gyerekek elé, melyekből a gyerekek választanak és akiknek ezeket le kell olvasniuk telefonnal, hogy megtudják mi a feladatuk.

A terítő kockáira a tanárnő különböző időpontok képeit tesz ki, van amelyiken egy óra számlapja mutatja az időt, van digitális és betűvel írt papír is.

Dorka feladata, hogy megtalálja a legkorábbi és a legkésőbbi időpontot a pályán, de nem akárhogy. A segítségére egy robot méhecske van, aminek a hátán irányt jelölő gombokat lehet találni, ezekkel lehet előre beprogramozni, hogy a pályán hány lépést haladjon a méhecske a kijelölt célig. Dorkának fejben kell kitalálnia, hogy milyen útvonalon juthat el a méhecske a megadott órára, hol-mikor kell majd fordulnia, tolatnia. A diákokat ez az egyszerűnek tűnő feladat logikus, algoritmikus gondolkodásra sarkallja, fejleszti a térlátásukat és a figyelmüket.

Aknai Dóra Orsolya IKT-s pedagógus, vagyis digitális pedagógia segítségével fejleszti az SNI-s gyerekeket. Huszonhat, oktatáshoz használt applikáció van a telefonján, tabletjein, van három robot méhecskéje, két cyber robotja és kettő humanoid robotja. Ezeken kívül van még tíz BBC micro:bitje, amiket a gyártó cégtől kapott, hogy programozni tanítsa vele a gyerkeket. A digitális eszközökkel felmálházva járja azt a három várpalotai iskolát, ahol SNI-s gyerekeket fejleszt. A gyerekek imádják ezeket az órákat, a játékos digitális eszközökkel használata közben sokszor észre sem veszik, hogy éppen keményen dolgoznak.

„IKT-val igazán 2010 óta foglalkozom, de megfertőződni már ’83-ban sikerült. Édesapám akkor vette meg az első Commodore 64-es számítógépet. Matematika szakos tanár volt, és amikor varázsolt a gépen, akkor én ott ültem mellette és már éreztem, hogy ezzel akarok foglalkozni” – emlékszik vissza a tanárnő, aki eleinte még óvodapedagógusként kezdte a pályáját.

Aknai Dóra Orsolya mégsem informatika tanárnak ment, mert gyógypedagógus szeretett volna lenni, de amikor 2010-ben megjelentek az interaktív táblák azonnal lecsapott a lehetőségre és továbbképzésre ment. Később lavinaszerűen jelentek meg a különböző okoseszközök, amit Aknai Dóra Orsolya sok tanárral ellentétben nem száműzött az óráiról, hanem eszközhasználatra ösztönözte diákjait.

„Mindenki arról beszél, hogy a mostani gyerekek mekkora varázslók a digitális eszközökkel. Ez nem igaz. Nem tudják, hogy mire valók az eszközeik. Az okostelefon használat nem annyiban merül ki, hogy lájkolok meg posztolok. Nem ismernek web2 alkalmazásokat” – magyarázza a tanárnő.

A diákok imádják ezt a fajta tanítási módszert, mosoly ül ki az arcukra, ha meglátják, hogy a tanárnő robotokkal érkezik.

Sokszor az óra végén jutalomként is kérik, hogy az óra végén legyen még digitális feladat. A pedagógus szerint az már önmagába elég motivációt ad a gyerekeknek a feladatok megoldásához, hogyha a többi órán tiltva vannak ezektől az eszközöktől.

A kezdetekkor, amikor berobbant a digitális pedagógia, Aknai Dóra Orsolya éppen súlyosan-halmozottan sérült gyerekekkel foglalkozott. Mivel azt látta, hogy ezeket a gyerekeket is érdeklik az okoseszközök, nem akarta, hogy kimaradjanak ebből az informatikai világból, ezért interaktív táblára saját maga készített tananyagot, amibe a diákokat is be lehetett vonni. Például egy kerekesszékes tanuló ki tudott gurulni a táblához, el tudott indítani egy dalt vagy egy képet a helyére húzni. Aknai Dóra Orsolya volt az első, aki digitális pedagógiát alkalmazott ilyen gyerekekkel és ezt publikálta is, hogy más is bátorságot és ötleteket meríthessen a tapasztalataiból.

A robotokat a saját pénzén vásárolja, a három robot méhecske közül csupán az egyik az iskola tulajdona, amit Dórának köszönhetően kapott az intézmény adományként, a LogMeIn cégtől. A diákok a tanárnő saját tabletjén és telefonján használják az alkalmazásokat. A méhecske ára például 50 ezer forint körül van, de a többi robottal szerencséje volt, az egyikre a Tesco játékosztályán bukkant rá, a másikat pedig az Kínából rendelte 6 ezer forintért.

„Amit a kormány elgondolt, hogy legyen digitális oktatási stratégia, az egy nagyon jó gondolat, de úgy érzem, hogy igazán még az infrastruktúra sincs meg rá. Rengeteg helyen még internet sincs rendesen” – mondja a pedagógus.

Dorka, Filip és Beni valósággal felnyögnek, amikor meghallják az óra végét jelző csengőt, és nem játszhatnak tovább a tableten, ami időközben újra a kezükbe került egy újabb logikai játékkal. Filip a legprofibb benne, mert ő a saját telefonjára is letöltötte a játékot és esténként azzal játszik.

A tanárnő szerint éppen ez a legjobb a digitális oktatásban, hogy a gyerekek játéknak fogják fel és észre sem veszik, hogy közben fejlődnek, okosodnak, ügyesednek.

A tanárnővel a következő órára is ellátogatunk, ahol a kilencedikes Petra és Róbert várja, ők is diszkalkuliások. A diákok két eszköz, a méhecske és a micro:bit közül választhatnak. A micro:bittel a számítógépre csatlakozva tudnak különböző dolgokat programozni, például egy integető embert, dobogó szívet vagy a programmal kiírhatják a nevüket is, de az eszközhöz szenzorok is csatlakoztathatók, így azt a természettudományos oktatásban is jól lehet alkalmazni. A már nagyobbacska diákok mégis a méhecskét választják, úgy tűnik, ez korosztálytól független. A feladat azért nekik már jóval nehezebb, mint a hatodikosoké.

A tanárnő kicsit átrendezi a termet, meghatározott távolságra tesz székeket, amiket a beprogramozott méhecskének szlalomozva kell majd megkerülnie. Ehhez a diákoknak meg kell becsülniük, hogy a lépésenként 15 cm-et haladó méhecskének mennyi utasítást kell előre megadni, hogy ne menjen neki a széknek. A feladat nem bizonyul könnyűnek, eleinte teljesen más irányba közlekedik a robot. A méhecskéhez egy applikáció is tartozik, amiben különböző pályákon lehet szintén programozás segítségével végig vezetni a kis állatot.

A diákok azt mesélik, hogy a többi órán sosem használhatnak digitális eszközöket, interaktív tábla ugyan van, de arra is inkább csak írnak a tanárok.

A fejlesztő órán azért nem egész idő alatt nyomkodják a gyerekek a kütyüket, vannak hagyományos, papír alapú játékok is, például titkos írás vagy szókereső. Ezeket a tanárnő ugyanolyan fontosnak tartja, mint a digitális eszközökkel való oktatást, ezért is ötvözi a kettőt.

„Nem mondanám, hogy a hagyományos pedagógia jobb vagy rosszabb, mint az IKT eszközzel támogatott pedagógia. Szerintem nincs meg a kettő egymás nélkül. Nem lehet csak digitális pedagógiát csinálni, de egy rendkívül jó pluszt ad a hagyományos módszereknek” – magyarázza.

Szerinte a digitális pedagógia nagymértékben meg tudja könnyíteni, mind a gyerekek, mind a tanárok dolgát. Például van olyan web2-es alkalamzás, ahol dolgozatokat, teszteket hozhat létre és ezeket elmenti a számítógép, ezért a későbbi évfolyamokon is fel tudja használni. Dolgozatjavítással sem kell órákat tölteni, mert az alkalmazás rögtön javít, elemez, adatokat számít és ment. Az persze több időt vesz igénybe, amíg összeállít egy ilyen dolgozatot, de ha szerencséje van, akkor egy másik tanár ugyanebben az alkalmazásban már csinált egyet és azt ő is letöltheti, változtathatja.

Míg például Finnországban szinte teljesen általánosnak számít, hogy a tanárok nem száműzik az okoseszközöket az órákról, addig a kb. 150 000 magyar pedagógus közül jó, ha az 5-10 százalékuk él ezekkel a digitális eszközökkel.

Aknai Dóra Orsolya az IKT MasterMinds kutatócsoport tagjaként azt látja, hogy a konferenciákon, tanfolyamokon, képzéseken mindig ugyanazok az arcok bukkannak fel, néha látni csak új, érdeklődő pedagógusokat. Ez valószínűleg részben azért van, mert ezek az alkalmak általában nem ingyenesek, a tanároknak viszont nincs pénzük arra, hogy kifizessék a részvételi, képzési díjat.

Ennél nagyobb probléma viszont az, hogy a tanároknak sokszor motivációjuk sincs, hogy változtassanak a hagyományos pedagógiai módszerükön.

Aknai Dóra Orsolya úgy látja, nem igaz, hogy csak az idősebb pedagógusok az elutasítók, látott már egyetemről éppen kikerülő tanárt, aki vadul tiltakozott a digitális oktatás ellen. Szerinte már a tanárképzésbe is bele kellene építeni az eszközhasználatot (amire már van is példa, többek között Szegeden, Debrecenben és Győrön), mert ma már nem jöhet ki úgy pedagógus a képzésből, hogy a telefonját csak Facebookozásra tudja használni.

„Lehet tiltakozni a digitális oktatás ellen, de a folyó az úgyis folyik, építhetek gátakat és tiltakozhatok, de azt a folyó egyszer úgyis át fogja szakítani.”

A digitális pedagógia bármelyik tantárgyba bevihető, az országban vannak olyan tanárok, akik az irodalom, a történelem és a fizika tanításában is remekül alkalmazzák ezt a módszert. Minden csak a tanár akaratán múlik.

„Abból a szempontból valószínű, hogy forradalmár vagyok, hogy én voltam az első az országban, aki annyira súlyosan sérült gyerekkel is merte bevállalni, hogy használ interaktív táblát, tabletet. De egyébként meg remélem, hogy nem vagyok úttörő, hogy én csak egy vagyok a sok közül, aki ezt használja” – mondja.

Aknai Dóra Orsolyának és Dr. Fehér Péternek, aki az IKT MasterMinds Kutatócsoport vezető kutatója, most fog megjelenni egy könyve, ami a robotméhecske módszertanáról szól, mert jelenleg mindenki (mármint az a pár pedagógus) úgy használja a méhecskét, ahogy tudja.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

Kapcsolódó

Magyar Péter elmondta, mikor születhet döntés a paksi turbinák újraindításáról

Csak akkor, ha a szükséges vízszint tartósan rendelkezésre áll, és több napra előre kizárható az újabb apadás. Azonban egyelőre az erőmű vízkivételi öblének vízszintje csak 4 centimétert emelkedett, a Dun főmedrében hiába mértek nagyobb értéket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.