Rettegés és harag Sanghajban: drákói szigorral kényszerítik ki a szemét szétválogatását
Sanghaj nem csupán a világ legnépesebb, hanem legnagyobb kiterjedésű városa is: több mint 7000 négyzetkilométerével háromszor akkora, mint London és New York együttvéve.
Hivatalos statisztikák szerint közel 25 ezer tonna szemetet gyűjtenek össze a városban naponta, és ebből legfeljebb 3,3 tonnát hasznosítanak újra.
Ezen az állapoton akartak változtatni a városvezetők, ezért drákói szigorúságú törvényt hoztak.
Mostantól négy különböző színű kukába kell szétválogatni a szemetet: újrafelhasználható dolgokra (ide tartoznak az üvegek és konzervdobozok), veszélyes hulladékokra (például elemekre, gyógyszerekre), konyhai hulladékra, és egyebekre. Ez utóbbi kategóriába elsősorban a piperecikkek tartoznak.
A dolog azonban ennél is bonyolultabb, mert külön kell választani a „száraz” és a „nedves” hulladékot is. A csirkecsontoknak például a „nedvesben” a helye, míg a sertéscsontokra a „száraz” gyűjtő vár. A mobiltelefonok elemei ugyan elvileg a „veszélyes” kukába valók, de a régebbi elemeket nem oda, hanem a „száraz” tárolóba kell dobni.
Az üvegeket csakis teljesen üresen és tisztára mosva dobhatják ki a sanghajiak, és ugyanez igaz a műanyag zacskókra. Vannak termékek, amelyeknek szétszerelése, feldarabolása is követelmény, mielőtt a kukába kerülnek.
Ráadásul azt is megszabták, hogy mely reggeli és esti órákban lehet a szemetet kidobni, önkéntesek felügyelete mellett.
VIDEÓ: egy helyi vlogger az új rendszerről
A város előzőleg több ezer instruktort alkalmazott, akik tanfolyamokon magyarázták el az embereknek a szelektív hulladékgyűjtést.
Utána viszont a törvény teljes szigorával csaptak le.
A Shine helyi hírportál szerint már a törvény életbe lépése napján több száz rendőr kezdte meg a felszólítások, és ha kellett, a büntetések osztogatását.
Mindez pánikhangulatot keltett a városban. Már előfordult az is, hogy egy nőt három napi elzárásra ítéltek, mert megütött egy önkéntest, aki ki akarta oktatni a szemétszortírozásról.
Egy szabálysértés a lakóknak 200 jüanba (8400 forintba) kerülhet, ami sokaknak súlyos terhet jelent. Egy cégre pedig akár 50 ezer jüanos (2, 1 millió forintos) bírságot is kiszabhatnak.
Ennél is nagyobb fenyegetést jelent, hogy büntetésül csökkenthetik a szabályszegők társadalmi kreditpontjait. Kínában ugyanis az állam nyomon követi minden egyes állampolgár társadalmi viselkedését, ami alapján folyamatosan értékeli az illető „megbízhatóságát”.
Akinek alacsony a pontszáma, azt kizárhatják a legjobb munkahelyekről, gyermekei nem tanulhatnak magániskolákban. Szélsőséges esetekben nem szállhat repülőre, vagy akár a nyilvános helyekről is kitilthatják.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
