Rájöttek, miért nincs a hangyáknál soha dugó – ez a közlekedésben is hasznos lehet
A legújabb kutatások szerint a fürge és közmondásosan nagy munkabírású hangyák példát mutathatnak akár nekünk embereknek is a közösségi viselkedésről.
Francia, amerikai és ausztrál kutatók hívták fel a figyelmet az Elifesciences-ben arra, hogy a legnagyobb hangyakolóniák is fenn tudják tartani a hatékony áramlást azáltal, hogy viselkedésüket a megváltozott körülményekhez igazítják.
Amikor egyes hangyák bizonyos távolságra vannak egymástól, egyénekként viselkednek. De ha egy nagyobb csapat jön össze, elkezdenek egységként viselkedni.
Erről már korábban is voltak tapasztalatok. 2008-ban német tudósok egy laboratóriumban "autósztrádát" építettek a hangyáknak, csomópontokkal és elágazásokkal. A hangyák ezen az úton navigálhattak fészkük és a cukros ételforrás között. Ezután megfigyelték, hogy miként találták meg a lehető legrövidebb utat.
Az emberi tapasztalatokból kiindulva azt várnánk, hogy az egyes csomópontoknál nagy dugók alakultak ki. Ezzel szemben, amint egy út kezdett besűrűsödni, a fészekhez visszatérő hangyák elállták a velük szembejövők útját, arra kényszerítve őket, hogy találjanak egy alternatív útvonalat.
A toulouse-i és az arizonai egyetem tudósai argentin hangyákkal végeztek kísérleteket. Ők hidakat építettek a hangyabolyok és az élelemforrások közé. Különböző szélességű, 5, 10 és 20 miliméteres hidakat használtak a különböző méretű kolóniákhoz, amely közül a legkisebb 400, a legnagyobb 25.600 egyedből állt. Összesen 170 kísérlet során figyelték meg a hangyaforgalmat: regisztálták, hogy hány hangya tesz meg egy bizonyos távolságot időegységenként, mérték a hangyák sebességét, és azt, hogy hányszor ütköztek össze.
A kutatók megállapították, hogy a forgalom áramlása nyugodt és egyenletes volt egészen a hidak 80%-os kihasználtságáig. Csak összevetésként: az emberek áramlása, akár gyalogosokról, akár autósokról van szó, már a 40%-os telítettségnél lassulni kezd.
Hogy mi a hangyák titka? Az önszabályozás, amely akkor lép életbe, amikor kezd túl nagy lenni a zsúfoltság. Ekkor ugyanis a hangyák láthatóan megváltoztatták a viselkedésüket, és csökkentették a sebességüket annyira, hogy áramlásuk ne szakadjon meg.
Így elérték, hogy a híd soha ne legyen túlterhelt. Tény, hogy a hangyákat nem akadályozzák útjelző lámpák és egyéb lassító tényezők.
A szerzők szerint azonban az alapvető különbség, hogy az emberi társadalomban mindenki a saját céljait akarja elérni, míg a hangyáknak egy közös céljuk van: a kolónia túlélése.
Minél jobban képesek szabályozni saját forgalmukat, annál több élelem jut el a hangyabolyba.
VIDEÓ: így kerülik el a dugókat a hangyák
Erről az emberek is példát vehetnének. Egy szintén 2008-as tanulmányban kimutatták, hogy a versengő emberi viselkedés, amikor mindenki csak a saját érdekeit nézi, átlagosan 30%-kal növeli meg a munkába járás összidejét. Ilyenkor tehát mindenki veszít.
Az önvezető autók azonban más logikával is működhetnek majd.
Mivel a járművek jó eséllyel hálózatba lesznek kötve, a forgalmat szervező algoritmusok akár le is utánozhatják a hangyák kollektív mozgáskoordinációját. A közlekedési dugók elkerülése érdekében csúcsidőben csökkenthetik például az áramlás sebességét.
Ez elsőre időveszteségnek tűnhet az utazók számára, de összességében mégis mindenki gyorsabban érhetne a céljához, mintha az enélkül kialakuló dugókban rostokolna, ahogy manapság tesszük.