2019. december 10-én fogadta el az Országgyűlés az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. salátatörvényt, amely többek között a rendőrségi törvény módosításával az igazoltatás szabályait is átrajzolta holnaptól.

Mi változik?

A péntektől hatályba lépő szabályok szerint,

amennyiben valaki megtagadja személyazonosságának igazolását, a rendőrség feltartóztathatja, és ha más módon nem sikerül a személyazonosságát igazolni, fényképfelvételt készíthetnek róla. A felvételt egy arcképelemző rendszeren keresztül futtatva, automatizált eljárásban összevetik a személyiadat- és lakcím nyilvántartásban szereplő adatokkal (például a személyi készítésekor készült képpel), majd az eredmények alapján, az erre a célra szolgáló eszköz segítségével a nyilvántartásból lekérhetik a személyazonosító adatokat és fényképeket az igazoltatott azonosításához.

Ha a helyszíni azonosítás vagy ellenőrzés ezek után is sikertelen, további adategyeztetés érdekében az illetőt előállíthatják. Az újdonságot az adja, hogy eddig a rendőrségnek nem volt lehetősége erre az eljárásra: ha nem sikerült az igazoltatott személyazonosságát megállapítani, az előállítás volt az egyetlen lehetőség - írja közleményében az Amnesty International Magyarország.

Az arcképelemzés folyamatának részletes szabályait a 2015. évi CLXXXVIII. törvény és a 78/2015. (XII.23) BM rendelet szabályozza. Ezek alapján, ha valaki az igazoltatás során megtagadja a személyazonosságának igazolását, a rendőr készíthet egy fényképfelvételt az illetőről (arcképmás), amelyet az erre a célra szolgáló eszközével továbbíthat a Belügyminisztériumnak (a törvényben központi szerv), amely az arcképmásból úgynevezett arckép profilt (az arcképmásból képzett alfanumerikus adatsor) hoz létre.

Honnan vannak a Belügyminisztériumnak arckép profiljai?

A nyilvántartásokat vezető szervek (személyiadat- és lakcímnyilvántartás, idegenrendészeti nyilvántartás, menekültügyi nyilvántartás, útiokmány-nyilvántartás) az általuk nyilvántartott emberek mindegyike esetében egy úgynevezett technikai kapcsoló számot képeztek, amely egy betűkből és számokból álló adatsor, és a célja az illető személyazonosító adatainak és az arcképmásának az arckép profilhoz történő hozzárendelése.

A nyilvántartást vezető szerv ezeket a technikai számokat, az arcképmást és ahhoz tartozó metaadatokat (mikor került a kép nyilvántartásba, illetve az illető születési éve és neme) megküldte a BM-nek, akik ezekből arckép profilokat képeztek, és azokat, illetve a metaadatokat és a technikai kapcsolódó számokat nyilvántartásba vették (ez az úgynevezett arckép profil nyilvántartás).

Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy mondjuk az okmányirodában a személyihez készített fényképet és annak adatait (mikor készült a kép, milyen nemű az illető és mikor született) illetve a nyilvántartást vezető szerv által generált számokból és betűkből álló adatsort (technikai kapcsolódó szám) megküldik a minisztériumi nyilvántartás számára.

Hogy működik a gyakorlatban?

Az igazoltatás során megküldött képből készült adatsort a BM egy informatikai szoftver (arcképelemző rendszer) segítségével összeveti a rendszerben található más arckép profilokkal. Ha eredményes a folyamat, akkor az első 5 legnagyobb egyezőséget mutató arckép profilhoz tartozó technikai kapcsoló számokat megküldi a rendőrnek, aki az eszköze segítségével a személyiadat- és lakcím nyilvántartásból lekéri a személyazonosító adatokat és fényképeket.