prcikk: Óriási lökést ad az USA az elektromos autózásnak – történelmi rendelet fűti az EV-k terjedését | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Óriási lökést ad az USA az elektromos autózásnak – történelmi rendelet fűti az EV-k terjedését

A héten kiadta az amerikai kormány az ország történetének talán legjelentősebb éghajlatvédelmi tervezetét, amellyel szeretnék elérni, hogy 2032-re az Egyesült Államokban eladott új kocsik és könnyű teherautók többsége tisztán elektromos vagy hibrid hajtású legyen.


A közel három év alatt kidolgozott, új kipufogógáz-kibocsátási határértékek átalakítanák az amerikai autópiacot, de komoly hatással lehetnek a világon máshol készülő, hasonló szabályokra is. Az USÁ-ban okkal korlátoznák az autók emisszióját: a The New York Times szerint tavaly ugyan rekordszámú, 1,2 millió elektromos jármű (EV) jutott el a kereskedésekig, ezek az összes amerikai autóeladásnak csupán a 7,6 százalékát tették ki. Az EV-k értékesítése messze elmarad attól a tempótól, amit a nettó zéró felé vezető út megkívánna, így az új szabályozás 56 százalékos célarányt jelöl ki az EV-k piaci részesedésére, míg a hibridek ezen felül további 16 százalékot kellene, hogy kitegyenek. Ahhoz, hogy az USA éves új autóértékesítései egy napon elérjék ezeket az arányokat, komoly intézkedésekre van szükség, és ettől láthatóan nem riad vissza a Biden-kormány.

Miről szól az autókra vonatkozó tiszta levegő rendelet?

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) nagy horderejű változást irányoz elő az új határértékekkel, amelyeket kifejezetten személygépkocsikra, valamint a könnyű és közepes tehergépjárművekre vonatkoztat. A változást a 2027-2032-es, illetve az azt követő évekre szeretnék elérni, végeredményben úgy, hogy a következő 30 évben több mint hétmilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhessen el az ország, miközben a társadalmi oldalon évente közel 100 milliárd dollár haszon keletkezik.

Utóbbi összegről az ESG News megjegyzi: a levegő minőségének javulásából eredő 13 milliárd dolláros éves közegészségügyi haszonból, a 62 milliárd dolláros éves üzemanyag-megtakarításból, illetve a járművezetők karbantartási és javítási költségeinek csökkenéséből állna össze.

A becslések szerint minden egyes EV vagy hibrid jármű tulajdonosa hatezer dollárt (kb. 2,2 millió forintot) spórolhat meg a járműve élettartama alatt, csupán a karbantartási és üzemanyagköltségek csökkenésével.

Az EPA jóslata szerint a végleges előírások hatására nőni fog az amerikai autógyártásban foglalkoztatottak száma, ami összhangban van a Biden-kormányzat azon kötelezettségvállalásával, hogy jól fizető, szakszervezeti munkahelyeket hoz létre a tiszta járművek jövőjének megteremtése érdekében.

A történelminek nevezett szabványok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az USA világelső legyen a tiszta technológiák alkalmazásában, ami az amerikai globális versenyképesség és a hazai foglalkoztatás szempontjából is előnyös lenne.

Politikai harc indult a kibocsátási értékek miatt

Az autók és más közlekedési formák együttesen az Egyesült Államokban keletkező szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb forrását jelentik. Ez a szennyezés az éghajlatváltozás motorja, és nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2023 a történelem legmelegebb éve legyen. Az elektromos járművek központi szerepet játszanak Biden elnök globális felmelegedés elleni küzdelemre irányuló stratégiájában, amely szerint az évtized végére felére kell csökkenteni az ország kibocsátását. Az elektromos járművek témája ugyanakkor mára átpolitizálódott, és végső soron a 2024-es elnökválasztási kampány egyik gyújtópontjává vált.

A szabály idővel egyre jobban korlátozza a kipufogócsövekből eredő szennyezőanyag maximális mennyiségét, így 2032-re az Egyesült Államokban eladott új autók több mint fele már valószínűleg zéró kibocsátású jármű lesz, hiszen az autógyártók kénytelenek teljesíteni az előírásokat. Ettől persze nem mindenki boldog.

„Lehet, hogy azt szeretnék, ha mindannyian elektromos autókat vezetnénk, vagy egyáltalán nem vezetnénk autót, de végső soron ez nem az ő döntésük” – idézi a Times a kormányzati szándék ellen érvelő Elizabeth Murrillt, Louisiana állam főügyészét. A jelentős olaj- és gázkitermelő állam tisztségviselője már egy sor peres eljárásban vett részt, amelyek egytől egyig a Biden-féle környezetvédelmi törvényeket támadják, és nyilván nem hagyja majd szó nélkül az EPA kormányzati ügynökség által megállapított szabványokat sem.

A hatalomnak van egy határa, ameddig a társadalmat a saját elképzelésük szerint alakíthatják, és a bíróság ezt felismerte.

A The Verge emlékeztet: az új szabályok fennmaradása nagyban múlik azon is, hogy novemberben milyen eredménnyel zárul az amerikai elnökválasztás. Mint ismert, az EPA szabványainak ellenzői között találjuk a republikánus Donald Trumpot is, aki a kampánykörútján nem egyszer hangsúlyozta: megsemmisíti a demokrata Biden-kormányzat klímavédelmi intézkedéseit, köztük a 2027-32-es időszak emissziós céljairól rendelkező szabályokat is, ami szerinte túl nagy nyomást helyez az autóiparra és a vásárlókra.

A The Economic Times tudósítása alapján az elnökjelölt úgy véli, az EV-k drágák, nehezen tölthetők és népszerűtlenek is az amerikaiak körében, ezért nem ért egyet a benzinüzemű kocsik kiszorításával. A Fehér Ház ezzel szemben azzal érvel, hogy nem lehetetleníti el a hagyományos autókat, hiszen az embereknek továbbra is adott a szabad választás lehetősége.

Mennyi az annyi?

A végleges szabályok értelmében a könnyű járműveknek (vagyis a kisteherautóknak, a személygépjárműveknek – köztük például a szedánoknak és terepjáróknak is) 2027-ben el kell érniük a 106 gramm/kilométeres üvegházhatású gázkibocsátási célértéket, amit 2032-ig – iparági szinten – már ennek felére, 53 gramm/kilométerre kell tovább csökkenteni. Valóban óriási horderejű változásról van szó, lévén az EPA adatai szerint egy tipikus amerikai személyautó 2023-ban 250 gramm szén-dioxidot bocsátott ki, minden egyes kilométeren. Azt szeretnék tehát elérni, hogy ez az átlag az ötödére csökkenjen a következő nyolc év során, és erre meg is van az esély, ha 10 új eladott autóból tényleg legalább hét EV, vagy hibrid lesz.

A tiszta levegőről szóló törvény egyébként ravasz, hiszen nem azt mondja meg az autóiparnak, hogy mennyi alacsony vagy zéró kibocsátású kocsit gyárthat (ez közvetlen piaci beavatkozásnak minősülne, ami további politikai támadásokra adna alkalmat), hanem azt, hogy mennyi lehet az évente eladott autók teljes száma által okozott szennyezés. Ez lényegében ugyanazt eredményezi, szóval nem véletlenül kritizálják a tervet az ellenérdekelt felek, mind az autógyártás, mind pedig az olajbányászat területéről.

Érzi a nyomást az EPA is, ezért azzal az engedménnyel várná el a gyártóktól az arány betartását, hogy a termelt mixben a hagyományos benzinüzemű autók, hibridek és elektromos járművek mellett más típusú járművekkel, például hidrogénnel működő autók eladásával ugyanúgy teljesíthetik a célarányt. Mindez várhatóan a 2027-es modellévtől lép hatályba az USÁ-ban.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: