Az MTA gazdasági és jogtudományos osztálya közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy ha Orbán Viktor részt venne a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulós ünnepségén, akkor a rendezvényen jelen lévő akadémikusok jelentős része elhagyná a termet tiltakozásul. Az indoklásuk
a miniszterelnök március 15-i beszédében elhangzottakra vezethető vissza, amelyek szerintük túlmennek azon az erkölcsi és jogi határon, amit egy miniszterelnök nem léphet át.
A közlemény szerint „erkölcsileg elfogadhatatlan, jogi felelősséget is felvető, az újkori történelmet ismerve pedig kimondottan veszélyes magatartásnak tartjuk a különféle társadalmi csoportok nagy nyilvánosság előtt történő, uszító jellegű dehumanizálását.” Az MTA szakemberei a miniszterelnök beszédében tett utalásokat is kifogásolták, amelyek szerint „bizonyos közösségek túl régóta élnek az országban, és túl sok mindent éltek túl.”
A tiltakozást Földi András, az ELTE jogi karának professzor emeritusa, Mihályi Péter, korábbi helyettes-államtitkár, valamint Vörös Imre egykori alkotmánybíró indítványozták, és az MTA tagsága a március 26-i ülésén egyhangúlag támogatta azt.
Orbán Viktor március 15-i beszédében arról beszélt, hogy „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat.”
A beszéd hatására a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Néppárt feljelentést tett közösség elleni uszítás miatt, de a Központi Nyomozó Ügyészség végül elutasította azt. Az ügyészség indoklása szerint Orbán Viktor beszéde nem tartalmazott olyan kijelentéseket, amelyek konkrét személyekre vagy csoportokra vonatkoztak volna, és nem uszított erőszakra vagy gyűlöletre.
Az MTA gazdasági és jogtudományos osztálya közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy ha Orbán Viktor részt venne a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulós ünnepségén, akkor a rendezvényen jelen lévő akadémikusok jelentős része elhagyná a termet tiltakozásul. Az indoklásuk
a miniszterelnök március 15-i beszédében elhangzottakra vezethető vissza, amelyek szerintük túlmennek azon az erkölcsi és jogi határon, amit egy miniszterelnök nem léphet át.
A közlemény szerint „erkölcsileg elfogadhatatlan, jogi felelősséget is felvető, az újkori történelmet ismerve pedig kimondottan veszélyes magatartásnak tartjuk a különféle társadalmi csoportok nagy nyilvánosság előtt történő, uszító jellegű dehumanizálását.” Az MTA szakemberei a miniszterelnök beszédében tett utalásokat is kifogásolták, amelyek szerint „bizonyos közösségek túl régóta élnek az országban, és túl sok mindent éltek túl.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán rájuk küldte a titkosszolgálatot: 510-szeres mérgezést titkolt el a gödi Samsung, a kormány mégsem záratta be
Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése súlyos, eltitkolt mérgezéseket tárt fel a Samsung gödi gyárában. Rogán Antal már 2023 elején a bezáratás mellett érvelt, a kormány mégis úgy döntött, hogy inkább haladékot ad a gyárnak a problémák megoldására.
Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be – derítette ki a Telex.
A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.
Orbán Viktor szűk köréhez már ebben az évben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung-gyárban történt súlyos mérgezésekről a vállalat nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal, és semmit sem tesz a veszélyes helyzet felszámolásáért.
A Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított. Az volt a feladat, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.
A titkosszolgálat a lap szerint lehallgatta a cég vezetőit, és megszerezte a belső jelentéseket. Ebből kiderült ki, hogy
a cég belső mérései a hivatalosan bejelentett határérték-túllépéseknél is súlyosabb szennyezésről árulkodtak, egy esetben egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki rákkeltő szennyező anyagokból.
Bár a hatóságok korábban többször megbírságolták a céget a dolgozókat érő rákkeltő anyagok miatt, a titkosszolgálati anyag szerint a vállalat gyakorlatilag semmit nem tett a helyzet megoldására. Ebben szerepet játszott, hogy a több ezer milliárd forintos árbevételű céget az akkori szabályok szerint mindössze 10 millió forintra bírságolhatták.
A problémákat a gyár nem megfelelő légtechnikai rendszere okozta. A szűrőberendezések nem voltak alkalmasak a gyártás során keletkező, rendkívül kis méretű porszemcsék kiszűrésére. A dolgozók nem kaptak megfelelő védőfelszerelést, a rákkeltő porok pedig nemcsak a kijelölt „mixing” területen, hanem a gyár több más pontján is felbukkantak.
Amikor ugyanis a korábbi tévéképernyőgyárat akkumulátorgyárrá alakították, a régi rendszerre kötötték rá az újat, a csőrendszerek pedig több helyen nem illeszkedtek.
Egy forrás szerint „volt, ahol a két cső nem ért össze, ezekre a helyekre zsákokat erősítettek. A zsákok persze néha kiszakadtak, és akkor a fekete por kiömlött”.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ jelentése 2023 tavaszán került a kormány asztalára. Ekkorra már az akkumulátorgyárak ügye országos vitát váltott ki, a debreceni CATL-beruházás ellen folyamatosan voltak tiltakozások, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az emberek többsége nem támogatja ezeket a beruházásokat.
Csakhogy a gödi gyárnak óriási szerepe volt a magyar gazdaság akkori növekedésében. A kormányülésen ezért éles vita bontakozott ki.
Rogán Antal a gyár bezáratása mellett érvelt, a helyzetet „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezve. Figyelmeztetett, hogy „a munkások ilyen szintű veszélyeztetése” súlyos politikai károkat okozhat.
Más miniszterek, köztük Szijjártó Péter, a nemzetgazdasági károkra és a további beruházások elriasztására hivatkozva ellenezték a leállítást. A kormány végül úgy döntött, nem záratja be a gyárat, hanem őszig adott haladékot a problémák megoldására. Egy későbbi, 2024-es belső vállalati dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”
A kormányzati nyomás hírére mindenesetre pánik tört ki a vállalatnál, ahol addig a politikai védettség tudatában kezelték a hatósági eljárásokat.
Egy forrás szerint ekkor „szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról”.
A cég azonnali intézkedési tervet készített, Dél-Koreából mérnököket és ipari légszűrő berendezéseket hozattak a helyzet gyors orvoslására. Őszre a mérések javultak, de a szabálytalanságok nem szűntek meg teljesen.
A Samsungot azóta többször is megbírságolták, 2025 júliusában például 100 millió forintra, miután kiderült, hogy több tucat dolgozónál nem végezték el a kötelező biológiai vizsgálatokat. Mindeközben a gyár környezethasználati engedélyét a bíróság 2025 őszén megsemmisítette, de az üzem csökkentett kapacitással tovább működhet. Sőt, a kormány a bővítéshez 133 milliárd forint állami támogatást is nyújtott, amiért cserébe a cég nem új munkahelyek létrehozását, hanem a meglévő létszám megtartását vállalta.
Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be – derítette ki a Telex.
A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Felfüggesztettet kértek, de az se érdekel, ha letöltendőt kérnek” – mondta hétfő reggel Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt, ahol hétfőn megkezdődött a pere.
Fekete-Győr András „kísérjük el Iványiékat az első tárgyalásra” címmel szervezett tüntetést a helyszínre, ahol több százan gyűltek össze. A megmozduláson ott volt Karácsony Gergely főpolgármester is, aki több országgyűlési képviselővel és polgármesterrel együtt kísérte be Iványit az épületbe.
A helyszínen maradt tüntetők „Orbán gonosz” és „mindegy, hogy miért csak bűnös legyen”? feliratú molinókat tartottak a magasba.
Az ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja a lelkészt és hat társát, köztük Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselőt, Donáth Anna és Szél Bernadett volt európai parlamenti, illetve országgyűlési képviselőket, valamint Herényi Károly volt országgyűlési képviselőt.
A vád szerint 2022 februárjában, a Dankó utcai központjuknál tartott NAV-razzia során „két kézzel tolták a közvetlenül előttük álló Iványi Gábort a mögötte elhelyezkedő pénzügyőröknek”.
Iványi Gábor a bíróság épülete előtt rövid beszédet mondott. „Már azért megérte nekem itt lenni, hogy veletek találkozhassak. Én nem regisztráltam a bíróságra, de engem valószínűleg be fognak engedni az ülésterembe” – viccelődött, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy szavazatukkal váltsák le a rendszert.
„Tegyetek meg ez ellen mindent békésen, amit tehettek. A minimum az, hogy a szavazatotokkal leváltjátok ezt a rendszert”
– mondta.
Fekete-Győr András szerint a hatalom azért retteg Iványiéktól, „mert görbetükröt állítanak eléjük”. Azt is mondta, bíznak a felmentésben, mert „két hónap múlva rendszerváltás van”. A demonstráció szervezője szerint az eljárás egy „aljas koncepciós eljárás”, és hozzátette:
„A hatalom »csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal« vádolja Gáborékat, holott éppen ők voltak azok, akik hatósági erőszakkal léptek fel az Oltalom közössége ellen.”
Mutatjuk képeken a tüntetést, és ahogy a képviselők bekísérik a lelkészt a bíróságra:
A Magyar Evangéliumi Testvérközösség 2011-ben veszítette el egyházi státuszát, amit 2013-ban peres úton szerzett vissza. Az ítélet szerint az államnak visszamenőleg ki kellett volna fizetnie az elmaradt támogatásokat. Az egyház 2025-ben újra kezdeményezte a bejegyzett státuszt, de a bíróság ezt tavaly decemberben elutasította.
A hajléktalanszállókat, idősotthonokat és iskolákat működtető szervezet helyzete azóta sem rendeződött: a kormányhivatal be akarja záratni a hajléktalanszállóikat, a NAV pedig 2024-ben inkasszálta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, az Oltalom Karitatív Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola bankszámláit a többmilliárdosra duzzadt adósság miatt.
„Felfüggesztettet kértek, de az se érdekel, ha letöltendőt kérnek” – mondta hétfő reggel Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt, ahol hétfőn megkezdődött a pere.
Fekete-Győr András „kísérjük el Iványiékat az első tárgyalásra” címmel szervezett tüntetést a helyszínre, ahol több százan gyűltek össze. A megmozduláson ott volt Karácsony Gergely főpolgármester is, aki több országgyűlési képviselővel és polgármesterrel együtt kísérte be Iványit az épületbe.
A helyszínen maradt tüntetők „Orbán gonosz” és „mindegy, hogy miért csak bűnös legyen”? feliratú molinókat tartottak a magasba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor megszólalt a balmazújvárosi fideszes győzelem után, a TISZA programjára is reagált
A miniszterelnök szerint a választók egyértelmű üzenetet küldtek az ellenfeleinek. Magabiztosan az üzente: a vasárnapi győzelem oka ugyanaz, amiért kilenc hét múlva is győzni fognak.
Fidesz-győzelem született vasárnap Balmazújvárosban az időközi önkormányzati képviselő-választáson, amit azért kellett kiírni, mert a Közösen Balmazújvárosért Egyesület (KBE) képviselője, Demeter Pál lemondott. A nem jogerős eredmény szerint a Fidesz–KDNP jelöltje, Nagy Zoltán a szavazatok 47,09 százalékával (397 voks), mindössze 28 szavazattal nyert. A KBE jelöltje, Molnár Péter 43,77 százalékot (369 voks), míg a független Béresné Lőrincz Erzsébet 9,13 százalékot (77 voks) szerzett.
Az eredménnyel a korábbi 6–6-os patthelyzet feloldódott, és a Fidesz többségbe került a képviselő-testületben.
A város fideszes polgármestere, dr. Varga Marina szerint a győzelem kulcsfontosságú a városvezetés működőképessége szempontjából.
Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán reagált az időközi választás eredményére.
A kormányfő szerint „hiába a szakmányban gyártott kamukutatások, hiába a nagy csinnadrattával bejelentett kamuprogram, hiába a Brüsszelből kirendelt szakértők hada, és hiába a magyar Jockey Ewingok meg a bank- és multivezérek élére vasalt műmosolya, a magyar emberek átlátnak a szitán.” Úgy véli, Balmazújváros megmutatta, hogy „nem lesz itt brüsszeli bábkormány”.
A miniszterelnök szerint a tegnapi győzelem oka ugyanaz, amiért szerinte kilenc hét múlva is győzni fognak: az, hogy ők az emberek oldalán állnak.
Fidesz-győzelem született vasárnap Balmazújvárosban az időközi önkormányzati képviselő-választáson, amit azért kellett kiírni, mert a Közösen Balmazújvárosért Egyesület (KBE) képviselője, Demeter Pál lemondott. A nem jogerős eredmény szerint a Fidesz–KDNP jelöltje, Nagy Zoltán a szavazatok 47,09 százalékával (397 voks), mindössze 28 szavazattal nyert. A KBE jelöltje, Molnár Péter 43,77 százalékot (369 voks), míg a független Béresné Lőrincz Erzsébet 9,13 százalékot (77 voks) szerzett.
Az eredménnyel a korábbi 6–6-os patthelyzet feloldódott, és a Fidesz többségbe került a képviselő-testületben.
A város fideszes polgármestere, dr. Varga Marina szerint a győzelem kulcsfontosságú a városvezetés működőképessége szempontjából.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kubatov Gábor úgy posztolta ki a balmazújvárosi időközi eredményét, mintha a TISZA jelöljeit győzte volna le a Fidesz
A kormánypárti jelölt valójában a Közösen Balmazújvárosért Egyesület indulójával és egy független jelölttel szemben nyerte meg az időközi választást. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a Tisza Párt egyetlen jelöltet sem indított, Kubatov mégis arról posztolt, hogy legyőzték Magyar Péteréket.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy átírt eredménylappal úgy tüntette fel a balmazújvárosi időközi választás eredményét a Facebook-oldalán, mintha a kormánypárt a Tisza Párt jelöltjeit győzte volna le – vette észre a 24.hu.
A február 8-i választáson a fideszes Nagy Zoltán mindössze 28 szavazattal előzte meg Molnár Pétert, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltjét.
A pártigazgató által közzétett fotón Molnár Péter neve mellett az szerepelt, hogy „Független, Tisza”, és a harmadik helyezett, függetlenként induló Béresné Lőrincz Erzsébetnél is ez volt látható. Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető hivatalos adatok szerint egyikük sem a Tisza Párt jelöltjeként indult.
Mellesleg az is valószínűtlen lett volna, hogy egy párt egy választókerületben két jelöltet is indítson.
A balmazújvárosi időközi választást azért kellett kiírni, mert Demeter Pál, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület képviselője november 14-én lemondott mandátumáról. A 2024-es önkormányzati választás óta patthelyzet jellemezte a várost, a testületben 6–6 arányban oszlottak meg a mandátumok a Fidesz–KDNP és a helyi civil szervezet között. A mostani győzelemmel a Fidesz többségbe került.
Nem ez az első eset, hogy a Fidesz pártigazgatója a Tisza Párttal hozza összefüggésbe az ellenfeleket. Tavaly Kubatov Gábor két másik időközi választás – a tiszafüredi és a tiszakécskei – eredményét is úgy mutatta be, mintha a Fidesz a teljes ellenzéket győzte volna le, holott ellenfeleik valójában a Mi Hazánk és a Második Reformkor Párt jelöltjei voltak.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy átírt eredménylappal úgy tüntette fel a balmazújvárosi időközi választás eredményét a Facebook-oldalán, mintha a kormánypárt a Tisza Párt jelöltjeit győzte volna le – vette észre a 24.hu.
A február 8-i választáson a fideszes Nagy Zoltán mindössze 28 szavazattal előzte meg Molnár Pétert, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltjét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
