Okádja a szennyet: egészen sokkolók a gödi Samsung-gyár légszennyezési adatai
Csak néhány példa: a belélegezve vetélést vagy a magzat rendellenes fejlődését okozó N-metil-2-pirrolidonból 2019 és 2022 között 88 tonna került a levegőbe, A nikkel és a kobalt koncentrációja a határértékek tíz- és hússzorosa volt.
Kikérte Göd város és a Samsung-gyár 2021-es és 2022-es légszennyezettségi adatait az Átlátszó, mivel az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) januárban még nem voltak elérhetők. A megszerzett – és időközben feltöltött – adatokból kiderül, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése:
a belélegezve vetélést vagy a magzat rendellenes fejlődését okozó N-metil-2-pirrolidonból 2019 és 2022 között 88 tonna került a levegőbe,
a 2021-es vizsgálatok szerint a munkahelyi levegőben a nikkel és a kobalt koncentrációja a határértékek tíz- és hússzorosa volt.
A 2023 decemberében kiadott engedély szerint a jövőben az NMP-re szigorúbb határérték vonatkozik majd, az eddigi évi egyszeri mérés helyett pedig a Samsung SDI Magyarország Zrt. félévente végeztetne méréséket. Az eddigi súlyos munkavédelmi vétségekért a kormányhivatal elvileg magasabb összegeket – 15,5 millió, 17,7 millió és 20,7 millió forintot – állapított meg, de a munkavédelmi törvény szerint a maximális büntetés nem lehet több 10 millió forintnál. Így a cég megúszta 30 millió forint munkavédelmi bírsággal – miközben 2022-ben közel 31 milliárd forint nyeresége volt.
A Samsung iparterületén öt éven át nem működtek monitoring-kutak: az egyetlen mérőkutat az építkezés során betemették, újak létesítését pedig a gyár „nem jelentős környezeti hatása” miatt nem írták elő.
Egy 2024 február 14-i rendelet már 10 millió forintról 100 millió forintra emeli a munkavédelmi bírság maximális összegét, de ez is aprópénz ilyen nyereség mellett.
A gödieknek csak a szennyezett levegő jut, a gyár 6,8 milliárd forintot fizetett be a vármegyének, ami amúgy a városhoz folyt volna be, de a kormány még a járvány első hulláma idején elrendelt veszélyhelyzetben hozott egy rendeletet a különleges gazdasági övezetekről, ami szerint egyes területek tulajdonjoga – és így a helyi adóztatás joga – a vármegyei önkormányzatot illeti. Göd összbevétele idén nagyjából 5 milliárd forint.
A gödi gyár a Vácon élők életére is hatással van: korábban beszámoltunk arról a lakossági fórumról, amit azután hirdettek meg a városban, hogy a gyár szennyvizét a váci víztisztítóba szállító vezeték megrepedt.
Kikérte Göd város és a Samsung-gyár 2021-es és 2022-es légszennyezettségi adatait az Átlátszó, mivel az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) januárban még nem voltak elérhetők. A megszerzett – és időközben feltöltött – adatokból kiderül, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése:
a belélegezve vetélést vagy a magzat rendellenes fejlődését okozó N-metil-2-pirrolidonból 2019 és 2022 között 88 tonna került a levegőbe,
a 2021-es vizsgálatok szerint a munkahelyi levegőben a nikkel és a kobalt koncentrációja a határértékek tíz- és hússzorosa volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Németh Balázs a közösségi oldalán reagált Magyar Péter bejelentésére. A TISZA kormány leendő miniszterelnöke csütörtökön jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont, a TISZA jogi vezetőjét kéri fel az Igazságügyi Minisztérium vezetésére.
"Az álhírekkel ellentétben, csak most kezdődik az igazi sógor-koma világ. Magyar Péter haverjai (Ruszin, Tarr, Tanács, Pósfai…) után a saját SÓGORA is miniszteri posztot kapott. ABSZOLÚT KABARÉ"
A 444.hu is korábban megírta, hogy Melléthei-Barna 2025. szeptembere óta Magyar Péter sógora.
Németh Balázs a közösségi oldalán reagált Magyar Péter bejelentésére. A TISZA kormány leendő miniszterelnöke csütörtökön jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont, a TISZA jogi vezetőjét kéri fel az Igazságügyi Minisztérium vezetésére.
A Decathlon volt vezetője, Pósfai Gábor kapja az egyik legfontosabb miniszteri posztot a Tisza-kormányban
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Pósfai Gábort, a TISZA Párt megválasztott képviselőjét kéri fel a Belügyminisztérium vezetésére. A közgazdász végzettségű Pósfai korábban a Decathlon magyarországi és ausztriai cégét is vezette.
Magyar Péter csütörtökön újabb két miniszterjelöltet nevezett meg a TISZA Párt leendő kormányába. Bejelentése szerint Pósfai Gábort, a párt operatív vezetőjét kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére. A jövendő miniszter tervek szerint a rendvédelem mellett a sportot is felügyelné.
A TISZA Párt elnöke szerint a leendő miniszter a garancia arra, hogy a rendvédelemben lezáruljon az a korszak, amelyben a politikai utasítások felülírták a szakmai szempontokat. Magyar Péter szerint a rendvédelmi dolgozóktól a jövőben azt várják, hogy a munkájukat a legmagasabb színvonalon, kizárólag a szakmai előírásokat és a jogszabályokat betartva végezzék.
A jövőben a sport is a Belügyminisztérium felügyelete alá kerül, ahol a versenysport mellett nagyobb hangsúlyt kapna az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport és a fogyatékossággal élők sportja, valamint a források hatékonyabb felhasználása.
Alig vette át képviselői megbízólevelét, máris miniszteri felkérést kapott a TISZA Párt budaörsi központú választókerületét megnyerő Pósfai Gábor. Pósfai a 2026. április 12-i országgyűlési választáson nyerte el a mandátumot a Pest vármegyei 2-es számú választókerületben.
Pósfai Gábor 1982-ben született, a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdász diplomát 2005-ben. Budakeszin nőtt fel, jelenleg Budaörsön él. A kétgyermekes politikus angolul, németül, franciául és olaszul is beszél. Életében a sport mindig is központi szerepet játszott: hétéves kora óta versenyszerűen asztaliteniszezik, a Budaörsi Sport Club játékosa és elnökségi tagja, korábban pedig a Magyar Asztalitenisz Szövetség alelnöke is volt.
2025. február 3-án Magyar Péter bejelentette, hogy Pósfai Gábor veszi át a párt operatív működésének vezetését.
Üzleti pályafutását 2005-ben a Decathlonnál kezdte, ahol részlegvezetőként indult, majd több áruház igazgatói pozíciója után 2011-ben a cég magyarországi ügyvezetőjévé nevezték ki. Vezetése alatt a magyarországi áruházak száma tizenkettőről huszonnégyre emelkedett, a cég pedig piacvezetővé vált a sportszerkereskedelmi piacon. 2014-től a horvát és szlovén piacra lépést is ő irányította.
A legnagyobb szakmai kihívást 2018-ban kapta, amikor a francia cégvezetés megbízta a Decathlon ausztriai működésének felépítésével, miután a vállalat korábban kétszer is sikertelenül próbált betörni az osztrák piacra. Az első ausztriai áruházat 2018 augusztusában nyitotta meg Bécs mellett, Vösendorfban, amelyet a Covid-járvány ellenére további egységek követtek. Hat év után, 2024 tavaszán tért vissza Magyarországra.
A politikába 2024 novemberében lépett be, amikor jelentkezett a TISZA Párt „A jövő vezetői” pályázatára. Az operatív igazgatói kinevezését követően azonban családja is a politikai támadások célkeresztjébe került. Magyar Péter nem sokkal a bejelentés után arról beszélt, hogy Pósfai családját és gyerekeit a propaganda zaklatja.
A 2025 végi kétfordulós jelöltkiválasztási folyamat eredményeként Pósfai lett a TISZA jelöltje a budaörsi központú választókerületben. Kampányában a térség fő problémáiként a közlekedési dugókat, a túlterhelt úthálózatot, a tanterem- és pedagógushiányt, az elöregedett közműveket és a helyi vállalkozások finanszírozási nehézségeit nevezte meg.
Pósfai a Decathlon vezetőjeként több társadalmi felelősségvállalási programban is részt vett. A cég ügyvezetőjeként támogatta a Magyar Olimpiai Bizottsággal és az Utanpotlassport.hu-val közösen elindított „A hónap műhelye” programot, amely az utánpótlás-nevelő műhelyeket díjazta. A Decathlon „Sportból a legtöbbet” pályázata révén pedig tíz év alatt 92 alap- és középfokú oktatási intézmény sportlétesítményeinek felújítását segítették.
Képviselőként a döntések előtt az emberek megkérdezését, bevonását és a valódi párbeszédet ígérte.
Magyar Péter csütörtökön újabb két miniszterjelöltet nevezett meg a TISZA Párt leendő kormányába. Bejelentése szerint Pósfai Gábort, a párt operatív vezetőjét kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére. A jövendő miniszter tervek szerint a rendvédelem mellett a sportot is felügyelné.
A TISZA Párt elnöke szerint a leendő miniszter a garancia arra, hogy a rendvédelemben lezáruljon az a korszak, amelyben a politikai utasítások felülírták a szakmai szempontokat. Magyar Péter szerint a rendvédelmi dolgozóktól a jövőben azt várják, hogy a munkájukat a legmagasabb színvonalon, kizárólag a szakmai előírásokat és a jogszabályokat betartva végezzék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
308 milliárd Ft állami pénz kerülhetett a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapokba, de szerintük üzleti titok, tényleg Orbán Viktor veje áll-e mögöttük
Varga Mihály egy interjúban erősítette meg, hogy a sajtó korábbi feltárásai a magántőkealapok tulajdonosairól nagyrészt helytállóak. Az RTL Híradó riportja szerint a Tiborcz Istvánhoz köthető alapokba 308 milliárd forintnyi állami pénz kerülhetett.
Brutális összeg, több mint 2600 milliárd forintnyi állami pénz vándorolhatott átláthatatlan magántőkealapokba az elmúlt években, ebből pedig 308 milliárd forint landolhatott a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető alapoknál – számolt be róla az RTL Híradó. Az ügyben most a jegybankelnök is megszólalt, aki lényegében elismerte, hogy a sajtó eddigi találgatásai a valódi tulajdonosokról helytállóak, miközben a leendő pénzügyminiszter már visszamenőleges ellenőrzéseket is belengetett.
A Transparency International friss összesítése szerint 2013 és 2026 márciusa között az állam legalább 2645 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalt különböző tőkealapokban, a pénz oroszlánrészét a Magyar Fejlesztési Bank és annak leánycégei pumpálták a rendszerbe.
„Le fogjuk győzni az offshore-lovagok praktikáit, és az érdemtelen állami kifizetéseket” – fogalmazott akkor a miniszterelnök.
Később az Alaptörvénybe is bekerült, hogy az állam nem üzletelhet ismeretlen tulajdonosi hátterű céggel, a kormány azonban egy jogi kiskapuval mégis lehetővé tette, hogy a magántőkealapok valódi haszonélvezői titokban maradjanak.
De ennek a titkolózásnak hamarosan vége lehet. Egy uniós pénzmosás elleni szabályozás miatt július elsejétől a tőkealapoknak elvileg fel kell fedniük a tényleges tulajdonosaikat. A leendő pénzügyminiszter, Kármán András két hete már jelezte, hogy nem állnak meg a jövőbeni átláthatóságnál.
„Ellenőrizni fogunk minden korábbi tranzakciót, és ahol hanyag vagy törvénytelen működésre utaló jelet találunk, ott meg fogjuk tenni a megfelelő lépéseket” – ígérte.
A sajtó eddig az alapokat kezelő cégek hátterének kibogozásával próbálta azonosítani a tulajdonosokat. A VálaszOnline például 110 olyan magántőkealapot tárt fel, amely a NER legfelsőbb köreihez, így Mészáros Lőrinchez, Szijj Lászlóhoz vagy Tiborcz Istvánhoz köthető.
Hogy ezek a feltárások mennyire voltak pontosak, arról most Varga Mihály jegybankelnök beszélt a hvg.hu-nak.
Szerinte a sajtó „jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai.”
Hogy mire ment el a rengeteg pénz? A miniszterelnök vejéhez köthető alapok szerezték meg például a Tőzsdepalota ikonikus épületét, míg az autópálya-koncessziók a Mészáros Lőrinchez és Szijj Lászlóhoz köthető magántőkealapoknál kötöttek ki.
A Transparency International adatai szerint a Tiborcz-körhöz köthető Gránit Alapkezelő alapjaihoz áramló 308 milliárd forint jelentős része egy állami gazdaságélénkítő programból származhatott. Zeisler Judit, a szervezet munkatársa szerint „a koronavírus-járvány alatt károkat szenvedett gazdasági társaságok megsegítésére a Magyar Fejlesztési Bank egy nagy programot indított, és ebből igen jelentős mértékben részesült több olyan tőkealap, amely a Gránit Alapkezelőhöz tartozik.”
Az RTL Híradó megkereste az ügyben a Gránit Alapkezelőt is, de ők azzal rázták le a kérdéseket, hogy a befektetői körük értékpapír- és üzleti titoknak minősül.
Brutális összeg, több mint 2600 milliárd forintnyi állami pénz vándorolhatott átláthatatlan magántőkealapokba az elmúlt években, ebből pedig 308 milliárd forint landolhatott a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető alapoknál – számolt be róla az RTL Híradó. Az ügyben most a jegybankelnök is megszólalt, aki lényegében elismerte, hogy a sajtó eddigi találgatásai a valódi tulajdonosokról helytállóak, miközben a leendő pénzügyminiszter már visszamenőleges ellenőrzéseket is belengetett.
A Transparency International friss összesítése szerint 2013 és 2026 márciusa között az állam legalább 2645 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalt különböző tőkealapokban, a pénz oroszlánrészét a Magyar Fejlesztési Bank és annak leánycégei pumpálták a rendszerbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bírói egyesület üzent Magyar Péter igazságügyi miniszterjelöltjének
A Magyar Bírói Egyesület együttműködést ajánlott a leendő igazságügyi kormányzatnak. A szervezet a közleményében élesen bírálta az előző kormányt a bírói függetlenség aláásása miatt.
Visszalépnének a politika árnyékából a bírók: a Magyar Bírói Egyesület együttműködést és érdemi bevonást ajánlott a most megalakuló igazságügyi kormányzatnak, miután Magyar Péter csütörtökön bejelentette, hogy Melléthei-Barna Mártont kéri fel az igazságügyi miniszteri posztra. A bírói érdekképviselet lépése azért is figyelemre méltó, mert a tét nemcsak a bírói függetlenség helyreállítása, hanem a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források sorsa is.
A bírói szervezet közleményében élesen bírálta a korábbi kormányzati hozzáállást, amiért a bíróságokat érintő jogszabályok a szakma bevonása nélkül születtek – írta a Telex. Azt írják, a bírák akaratuk ellenére kerültek a politikai térbe.
„A korábbi politikai hatalom hozzáállása miatt a bíróságokra vonatkozó rendelkezések a bírók érdemi bevonása nélkül születtek meg. A bírói függetlenség erodálódott, a bíróságok és a MABIE, aki erre a nem kívánatos folyamatra rendre felhívta a figyelmet, a politikai térbe akaratuk ellenére bevonódtak” – áll a közleményben.
A szervezet most változást sürget, és felajánlja segítségét minden olyan kezdeményezéshez, amely a jogállamiság keretei között javítaná a helyzetet. „Ezen célok megvalósítása érdekében minden jogállami keretek közötti javító és támogató szándékú kezdeményezéshez – a legszélesebb bírói rétegek véleményének ismeretében – a segítségét felajánlja, ahhoz csatlakozik, és várja az igazságszolgáltatást érintő ügyekbe való érdemi bevonását.”
A bírói kar és a politika viszonya az elmúlt években korántsem volt felhőtlen.
A Magyar Bírói Egyesület korábban élesen bírálta a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz kapcsolódó átláthatósági törvényjavaslatot, és határozottan visszautasította Orbán Viktorpoloskákhoz hasonlító kijelentését is. A konfliktusok a bírósági rendszeren belül is megjelentek, amikor a Kúria elnöke, Varga Zs. András azzal vádolta a szervezetet, hogy egy állásfoglalásával túllépte a szakmaiság határát.
A politikai csatározások mellett a bíróságokat belső feszültségek is terhelik, elsősorban az alacsony fizetések miatti elvándorlás. A MABIE szerint a legkisebb bírói illetményalap 2022 óta változatlanul 566 660 forint. A szervezet a K. Endre-féle kegyelmi botrány kapcsán is hallatta a hangját, amikor tiltakozott az ügyet feltáró bírósági lap felfüggesztése ellen. Szerintük a döntés dermesztő hatással bírhat a szakmájukban a jövőbeni döntések tekintetében.
Visszalépnének a politika árnyékából a bírók: a Magyar Bírói Egyesület együttműködést és érdemi bevonást ajánlott a most megalakuló igazságügyi kormányzatnak, miután Magyar Péter csütörtökön bejelentette, hogy Melléthei-Barna Mártont kéri fel az igazságügyi miniszteri posztra. A bírói érdekképviselet lépése azért is figyelemre méltó, mert a tét nemcsak a bírói függetlenség helyreállítása, hanem a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források sorsa is.
A bírói szervezet közleményében élesen bírálta a korábbi kormányzati hozzáállást, amiért a bíróságokat érintő jogszabályok a szakma bevonása nélkül születtek – írta a Telex. Azt írják, a bírák akaratuk ellenére kerültek a politikai térbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
