News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nyomkövetőként működnek a mobiljaink – most épp a Capitolium ostromlói buktak le így

A mobil reklámazonosítók még könnyebbé tették azoknak a dolgát, akik arra kíváncsiak, mikor merre járunk és mit csinálunk.

Link másolása

hirdetés

Már eddig is nyilvánvaló volt, hogy senki és semmi nem marad rejtve az okostelefon-szolgáltatók és azok előtt, akik általuk gyűjtött adatokhoz hozzáférnek. Mint azt a Szeretlek Magyarország is megírta, 2019-ben az Egyesült Államokban napvilágra került egy olyan digitális adatbázis, amely 12 millió okostelefon tulajdonosának pontos mozgását dokumentálta 2016-17-ben. Ezek nyomán nemcsak átlagpolgárokat tudtak beazonosítani, hanem hírességeket, magas rangú politikusokat, sőt, még Donald Trump testőreit is, akik rendszerint az elnök közvetlen közelében tartózkodtak.

Alig egy évvel később, az akkori esetet is közzétevő New York Times az amerikai törvényhozás épületét január 6-án megostromlókról szerzett okostelefonokról származó helymeghatározási adatokat, amelyek alapján képes volt azonosítani is őket.

A lap csak azoknak a nevét tette közzé, akik ehhez hozzájárultak, és egyúttal ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az okostelefon-applikációk adatgyűjtése nyomán nem csupán kéretlen reklámok özöne zúdul a gyanútlan felhasználókra, hanem súlyosan sérülhetnek az állampolgárok személyiségi jogai is.

Azt írják, mindez arra figyelmeztet, hogy milyen veszélyeket rejt a szabadságjogokra az „ellenőrzés gazdasága”, ahol egyformán pénzzé tehetőek a személyes adatok, akár jó, akár rossz szándékú emberekről van szó.

A New York Times birtokába jutott adatbázisban mintegy 100 ezer helymeghatározási adat szerepel több ezer okostelefonból, és legalább 130 eszközt lokalizáltak a Capitoliumon belül az ostrom idején. Azoknak a készülékeknek a 40%-át, amelyeket Trump nagygyűlési színpada körül azonosítottak, később nyomon tudták követni a Kongresszus épülete körül és azon belül is.

Az adatok közt ugyan nem voltak sem nevek, sem telefonszámok, a lapnak mégis sikerült összekötnie az eszközöket a tulajdonosokkal a helymeghatározási adatok, a lakáscímek és a közösségi média nyújtotta információk alapján.

hirdetés
Az adatokból kiderült, hogyan utaztak Trump hívei a fővárosba Dél-Karolinától Floridáig, milyen benzinkutaknál, éttermeknél, moteleknél álltak meg. A nyomok sok esetben elvezettek egyenesen az otthonukig.

Ráadásul a most nyilvánosságra került adatbankban már szerepeltek az egyes felhasználókhoz kötött úgynevezett „mobil reklámazonosítók.”

A mobil reklámazonosítókat a Google (adID) és az Apple (IDFA) is használja, elsősorban azért, hogy mobilon is személyre szabott hirdetéseket jeleníthessenek meg. Ennek érdekében nyomon követik a felhasználók tevékenységét. A személyre szabott hirdetések letilthatóak, illetve a nyomkövetési adatok törölhetőek, de a Techcrunch tavalyi cikke szerint ez kevés lehet ahhoz, hogy a cégek megfeleljenek az amerikainál sokkal szigorúbb európai GDPR szabályoknak, legalábbis erre hivatkozva tett panaszt a Google ellen a noyb nevű európai adatvédelmi érdekképviseleti csoport.

Szerintük ugyanis a nyomkövetési adatok törlésének lehetősége nem ugyanaz, mint a teljes követhetőség letiltása, amire az operációs rendszerek gazdái nem adnak lehetőséget.

A New York Times cikkéből kiderül, hogy csakugyan gyerekjáték az egyedi mobil reklámazonosítók alapján azonosítani magukat a felhasználókat. Bár a mobilon keletkező adatok önmagukban a felhasználók nevét nem tartalmazzák, de léteznek olyan marketing-adatbázisok, amelyek épp a neveket, címeket kötik össze a mobil reklámazonosítókkal.

A lapnak ilyen módon sikerült rövid időn belül több mint 2000 „anonimnak” hitt eszköz tulajdonosának az e-mail címét, születésnapját, korát, etnikumát és más személyes adatait kiderítenie. Bár a Capitolium ostromában résztvevők azonosításával sokan egyetértenek, a mobilokon alapuló nyomkövetés mindenki más számára is veszélyes lehet.

A New York Times szerint az adatgyűjtés egyre kifinomultabb módszerekkel folyik, és nincs biztosíték arra, hogy csak jó célokra használják.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: