A New York Times a mobiljaik alapján tüntetőket és CIA alkalmazottakat követett - és ezt mások is megtehetik
Donald Trump beiktatásának napján félmillióan tüntettek ellene. Hogy pontosan kik, azt a videófelvételek és a fotók alapján nem könnyű azonosítani. A New York Times mégis képessé vált erre, miután megszerzett egy adatbázist, ami 12 millió okostelefon helyváltoztatási adatait rögzítette 2016-ban és 2017-ben. Az adatfájl 50 milliárd adatpontot tartalmazott. Az újságírók lekövethették, merre jártak a tüntetés előtt és a tüntetés után a demonstrálók. A napi rutinból az is kideríthetővé vált, hová mennek haza, vagy épp hol dolgoznak. Innen pedig már gyerekjáték lett volna személy szerint is beazonosítani mindenkit.
A lap mindezt egy nagyon részletes cikkben tette közzé, hogy mindenkit figyelmeztessen a veszélyre.
Nemcsak tüntetőket tudtak azonosítani. Kiderült, hogy kik látogatták rendszeresen Johnny Depp, Tiger Woods vagy épp Arnold Schwarzenegger birtokát. Felmerült házasságtörés vagy épp drogfüggőség gyanúja, de azt is láthatták, kik mennek be pszichológiai létesítményekbe.
Bár a CIA főhadiszállásán tilos a mobilok használata, a parkolókban bekapcsolt készülékek alapján adatokat szerezhettek arról, vélhetően kik dolgoznak az amerikai hírszerzésnél, hol laknak, és mit csinálnak szabadidejükben. Mindez akár zsarolhatóvá teszi azokat, akik érzékeny területen dolgoznak.
Az információk összegyűjtését a felhasználók olyan applikációk használatával tették lehetővé, amelyek helyadatokkal dolgoznak. Rengeteg ilyen alkalmazás van, a Bookingtól, a Waze-en keresztül az időjárásjelentő oldalakig.
A New York Times névtelen forrásból kapta meg az adatfájlt. Annyit árultak el, hogy az adatok nem egy távközlési cégtől vagy technológiai óriástól, és nem is a kormánytól származnak. Számos olyan kisebb technológiai cég létezik, amelyik nap mint nap ilyen adatokkal dolgozik.
A lap emlékeztet arra, hogy napjainkban az Egyesült Államokban és a világ nagy részén teljesen legális az ilyen információgyűjtés és az adatok eladása. Határt legfeljebb az egyes cégek saját irányelvei szabhatnak. És bár a cégek azt állítják, hogy az adatokat csak megbízható partnerekkel osztják meg, még a legszigorúbb erkölcsi kódex alapján működőknél sem zárható teljesen ki, hogy eljussanak illetéktelenek kezekbe, például egy külföldi titkosszolgálathoz.
A helyváltoztatási adatokkal kereskedő cégek azt hangoztatják, hogy az emberek hozzájárulnak saját nyomkövetésükhöz, az adatok névtelenek és biztonságban vannak. A Privacy Projecthez eljutott óriás adatfájl épp az ellenkezőjét bizonyítja.
Igaz, hogy az adatok nem tartalmaznak neveket vagy e-mail címeket, de Paul Ohm, a georgetown-i egyetem magánszférát kutató jogászprofesszora szerint egy pontos földrajzi koordinátákat tartalmazó adatbázisból majdnem olyan egyszerű beazonosítani az egyes telefontulajdonosokat, mint a DNS-ükből.
A lap munkatársai bizonyítékul magas rangú embereket azonosítottak be, anélkül, hogy a cikkben megnevezték volna őket. Nyomon követtek például egy rendőrtisztet, aki a gyerekeit vitte haza rendszeresen az iskolából, és olyan sztárügyvédet, aki vendégeivel magánrepülőgépen utazott a nyaralójába. Azt írták, ha alaposan belenéznek az adatbankba, valószínűleg botrányokra és bűntényekre is fény derült volna, de a céljuk ezúttal csak a figyelmeztetés volt.
