A növesztett húsnak emellett „zöld” hírneve van. Ez logikusnak tűnik, hiszen a hagyományos állattenyésztés az üvegház-hatású gázkibocsátások 15%-át adja, miközben falja a földet, a vizet, az energiát, nem is szólva a rovar- és gyomirtókról. A Future Food osztrák civil szervezet szerint a hagyományos termelésben 1 kalória ehető húshoz 7 kalória növényi bevitel kell, a szarvasmarha esetében 25, míg a növesztett hős esetében az arány 3 az 1-hez.

Csakhogy John Lynch oxfordi klímatudós szerint hosszú távon a növesztett hús termelése rosszabb lehet a klíma szempontjából, mert szén-dioxiddal váltja le a szarvasmarhák által felböfögött metánt.

A metán ugyan nagy erejű üvegház-hatású gáz, de nem marad sokáig az atmoszférában, szemben a CO2-vel. Hacsak nem szénmentes energiát használnak fel, a növesztett hús termelése nagy kockázatot jelent a globális felmelegedésre – figyelmeztet Lynch.

Ugyancsak problémát jelenthet a laboratóriumi hús tisztasága. A hagyományos hústermelésnek van egy természetes mikrobiómája, vagyis a farmokról származó hús eleve tartalmaz baktériumokat. Ezek az emberi szervezet számára ismerős baktériumok valójában védenek az ételmérgezéstől, mert kiszorítják az idegen baktériumokat. A laborban növesztett hús azonban sterilen jön ki, és így rendkívüli módon vonzza a baktériumokat. Éppen ezért szükség lehet arra, hogy beoltsák ezt a húst jóindulatú baktériumokkal.

További akadályt jelenthetnek a fogyasztásvédelmi szabályok. Szingapúr szabályozási rendszere sokkal kevésbé szigorú a húsnövésztéssel szemben. A városállamban ugyanis szinte nem létezik mezőgazdaság, élelmiszereik 90%-át importálják. Ők a húsnövesztésben egy lehetséges megoldást látnak.

Az Európai Unióban és Amerikában azonban egész más a helyzet. Sokkal komolyabban veszik az élelmiszerbiztonság kérdését, és így várhatóan nehezebb lesz meggyőzni őket arról, hogy a növesztett hús biztonságos.

És persze ott vannak még maguk a fogyasztók. A laboratóriumi húsipar iránti bizalmat ugyan erősíti a növényi eredetű húspótlók sikere, és a prototípus-kóstolóknak is pozitív visszhangjuk volt, de az ott felszolgált ételeket profi séfek készítették el, és nem biztos, hogy ezt a minőséget mindenki képes otthon produkálni. De még a kiváló minőség sem garancia, mert, ahogyan azt a génmódosítás propagálói tapasztalhatták, a fogyasztó előítélete halálra ítélheti a legjobb terméket is. Nemrégiben egy amerikai felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 60%-a hajlandó kipróbálni a növesztett húst, de 40% elutasítja „természetellenessége” miatt.

Sandhya Sririam cége tavaly áprilisban már bemutatta az első prototípust. Azt azonban a Shiok Meats-nél is tudják, hogy kockázatos elsőként kijönne a piacra, mert ha nem produkálják rögtön az elvárt ízt, minőséget és állagot, az könnyen elriaszthatja a fogyasztókat. Hogy valójában mi történik, az persze csak akkor derül ki, ha az első termék a piacra kerül.

Az elemzők szerint azonban a bizonytalansági tényezők és a hagyományos húsipar ellenkampányai sem fogják megállítani a növesztett húsok áttörését.

A Kearney tanácsadó cég előrejelzése szerint a 2040-re a növesztett hús a globális húsfogyasztás 35%-át adja majd, míg a hagyományos hús iránti kereslet 40%-ra esik vissza.