Nemcsak a világot, bennünket is teljesen megváltoztat a negyedik ipari forradalom
"Egy ilyen elképesztő szorongással teli világban élsz, és rájössz, hogy amúgy van választási lehetőséged, nem fogsz várni se kormányra, se döntéshozóra, se senkire, mert mostmár a technológiai hozzáférésünkkel sok dolgot mi is meg tudunk csinálni. Ez a választási lehetőség a mozgatórugó, ami miatt egyre gyorsabban lehet minden egyre jobb."
Meskó úgy gondolja, az adatokhoz való hozzáférésnek alapvető emberi jognak kell lennie. "Amit felírnak rólad egy kórházban, most nem a tiéd." - mondja. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlítja, mintha úgy kellene autót vezetni, hogy semmilyen adatot nem látsz, se a sebességet, se azt, mennyi benzin van még. Az új technológia azonba lehetővé teszi, hogy a fontos adatokhoz ezentúl a betegek is hozzáférjenek, akár otthon.
Az igazán nehéz annak a határnak az eltalálása, hogy mindenki annyi információhoz férjen hozzá, amennyit fel is tud dolgozni. Nem "kiborg-hipochonderekre" van szükség, nem arra, hogy a betegek a netről állítsanak fel öndiagnózist, hanem partneri viszonyra a betegek és az orvosok között, és ebben valóban segíthet a technológia.
Frankó-Csuba Dea szerint az emberi együttműködés szabályai nemcsak az orvoslásban, más területeken is alapvetően változnak meg, ezt hívják digitális diszrupciónak. Mindez azonban rengeteg kérdést vet fel.
Jogunk van-e módosítani egy születendő ember genetikai összetételét? Dönthet-e egy önvezető autót irányító mesterséges intelligencia egy ember életéről?
És nagy kérdés az is, hogy átadjuk-e majd a döntést egy technológiai rendszernek? "Hogyan tudunk olyan ember-gép viszonyt kialakítani, hogy a felelősséget jól osszuk meg?" - csatlakozott rá Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakmai vezetője. Idézett egy felmérést, ami szerint az emberek 70 százaléka azt gondolja, jobban vezet, mint az átlag. Vajon ők rábízzák majd magukat a gépekre?
Az is lehet, hogy nem lesz választási lehetőségük. Wéber Mátyás, a KMPG senior menedzsere szerint az ember késleltetési ideje olyan, hogy a baleset észlelésétől a fék lenyomásáig 63 métert tesz meg a kocsi 100 km/órás sebességgel. Egy 5G-s hálózaton ez 3 centiméter. Van értelme az emberekre hagyni a döntést?
Szilas Gábor, a Magyar Telekom szakembere szerint persze egy jól működő rendszer lényege, hogy a hálózat, a szolgáltatás és az eszköz mindegyike jól működjön. Ha ez megvalósul, a felhasználó azt tapasztalhatja, hogy a "dolgok intenetével" a világ elkezd alkalmazkodni hozzá. Kényelmesebb és komfortosabb lesz. Például már most sem kell kiszállni a parkolóautomatához, elég benyomni a mobilon a megfelelő gombokat.
A kontroll nálunk van.
Az persze egy kérdés, hogy milyen gyorsak lesznek a változások. A terjedés Wéber Mátyás szerint problémavezértelt, ha az emberek azt látják, egyszerűbb lesz az életük valamitől, hajlandóak tanulni és változtatni.
Az önvezérelt autók és a genetikailag módosított emberek világa talán most még távolinak tűnik, de Frankó-Csuba Dea idézte Bill Gates egyik megállapítását, aki szerint az ember mindig túlbecsüli, egy új technológia milyen változásokhoz vezethet 2-3 ev alatt, és mindig alábecsüli, milyen következményekkel jár 10 év alatt. Kezdetben csak próbálgatja a világ, mit tud az új technológia, és az első kudarcokat rendszerint kiábrándulás követi, de ahogy körvonalazódik, mire használható igazán az új dolog, a változások sokkal mélyebbek lesznek, mint ahogy valaha is gondoltuk. Ez történt például a mobiltelefonokkal, ahol az igazi áttörést az okostelefonok jelentették.
VIDEÓ: Homo sapienstől a homo digitalisig - a teljes fórum
Ahhoz, hogy helyes döntéseket hozzunk, nagy fantázia is kell.
Ez persze nem újdonság. Egy Lord Kelvin nevű brit tudós 1895-ben kijelentette, hogy a levegőnél nehezebb tárgy soha nem fog repülni. 8 év múlva felszálltak a Wright fivérek.
Most ennél is nagyobb merészségre van szükség. Néhány éve egy 16 éves magyar lány világító baktériumokat hozott létre. Vajon mekkora változásokat hozhatnának a városok életében, ha világító fákkal ültetnénk tele az utcákat? Dubai nemrég új kikötő építését fontolgatta. Vajon szükség lesz-e rá pár év múlva, vagy drónok veszik át a terheszállításban a hajók szerepét?
Ugyanakkor Frankó-Csuba Dea szerint mindez hatalmas felelősséggel is jár. A gene drive technológiával létrehozhatak már olyan szúnyogokat, amelyek nem terjesztik tovább a maláriát. De szabadon engedhetőek-e ezek a genetikailag módosított rovarok? Milyen következményekkel járnak a döntéseink? És mik lesznek a követkemények következményei?
