News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem 2050 után, hanem már most, a mi életünkben erősebb lesz a klímaváltozás

Pont ott lesz a felmelegedés a legnagyobb mértékű, ahol a legkevésbé kellene, például a sarkvidékeken – írja a Másfélfok.

Link másolása

hirdetés

Sokan hajlamosak félreérteni a globális felmelegedést 2 fok alatt tartani ígérő Párizsi Megállapodást és a részben annak nyomán egyre több ország által kitűzött, az EU által 2050-re elérni ígért klímasemlegességet: úgy tűnhet, hogy klímaváltozásból fakadó kockázatok is távlatiak, a „mi” életünkben nem fordul igazán rosszra a helyzet. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) új jelentése ezzel szemben azt bizonyítja, hogy ha nem mérsékeljük a kibocsátásokat és nem alkalmazkodunk, már a következő két évtizedben kézzelfoghatóan rosszabbodni fog a helyzet – ráadásul először leginkább pont az északi-sarkvidéken, ahol a jégmezők olvadásával további visszacsatolási folyamatok indulhatnak el. Az érvelés viszont fordítva is igaz: ha hatékony intézkedésekkel már most erősen mérsékelnénk az éghajlatváltozást, akkor a hőmérséklet-emelkedés esetén valószínűleg már a közeli jövőben éreznénk a csökkenő tendenciát.

Nagyon valószínű, hogy a globális hőmérséklet a közeli jövőben 0,4–1,0 °C-kal lesz magasabb az 1995–2014-es időszakhoz képest – áll az IPCC hatodik helyzetértékelő jelentésében (AR6). A „nagyon valószínű” megfogalmazás az IPCC-nél a 90+ százalékos biztonsággal állítható kijelentésekre vonatkozik, azaz a modellszámítások szerint csaknem biztos, hogy ezzel kell számolnunk.

2030-ra 40-60%-os valószínűséggel fordulhat elő, hogy egyes évek átlépik, meghaladják a 1,5 °C-os hőmérséklet-emelkedést az 1850–1900-as időszakhoz viszonyítva. A pesszimistább forgatókönyv szerint nagyon valószínű, hogy ez be fog következni, míg az optimistább szcenárió szerint ez az esemény valószínűbb, mint nem. Attól még, hogy ideiglenesen átlépjük a 1,5 °C-os küszöbértéket, az nem azt jelenti, hogy ne volnánk képesek a század végéig visszacsökkenteni, de a legjobb elérhető tudományos eredmények alapján kisebb kockázatokkal jár az emberiségre és a földi élővilágra nézve, ha nem haladjuk meg ezt az értéket.

Pont ott lesz a legnagyobb melegedés, ahol a leginkább nem kéne

A legnagyobb mértékű melegedés a magasabb földrajzi szélességeken, különösen az Északi-sarkvidéken, télen várható. Általánosságban elmondható, hogy a szárazföldeken magasabb hőmérséklet-emelkedés valószínűsíthető, mint az óceáni területek felett. Az 1995–2014-es időszakhoz képest az északi félteke szárazföldjeinek nagy részén a melegedés meghaladhatja az 1 °C-ot. A jelenleg elérhető (CMIP6) modell-szimulációk szerint az észak-atlanti térségben, India egyes területein, Észak-Amerika és Eurázsia bizonyos részein télen, a szubtrópusi, keleti Csendes-óceán déli féltekén levő régióiban nem várható erős melegedés a közeljövőben.

A sarkvidék melegedése, a tengeri jég csökkenése az éghajlatváltozás egésze szempontjából kritikus, hiszen olyan folyamatokat indít be, amelyek tovább erősítik a globális felmelegedést. Csökken a terület albedója, valamint megváltozhatnak az óceáni áramlások, amelyek a tengeri ökoszisztémákon kívül az egész éghajlati rendszerre hatással vannak. Az általunk a földi rendszerbe tett többlet energiát eddig is döntően az óceánok vették fel, azonban ezen képességük nem végtelen. A permafroszt olvadásával pedig olyan visszacsatolási folyamatok indulhatnak be, amiket jelenlegi tudásunk szerint nem tudnánk irányítani.

hirdetés
Nemcsak a hőmérséklet, a csapadékeloszlás is megváltozik

Nagyon valószínű, hogy a csapadék növekedni fog a magas földrajzi szélességeken, az óceáni területek felett és a trópusok nedves régióiban. A száraz régiókban csökkenés várható, amely szubtrópusi területeket is érint. A közeli jövőre becsült változások erőssége azonban kicsi a belső változékonysághoz képest.

A belső változékonyság mellett a modellből eredő bizonytalanság dominál, míg a forgatókönyvből eredő bizonytalanság a csapadék-szimulációk esetén nagyon kicsi.

A trópusi óceánokban a csapadékváltozást nagymértékben a tengerfelszín-hőmérséklet változásának mintája vezérli, míg a szubtrópusokon elsősorban a szén-dioxid kényszerhez való gyors igazodás irányítja a csapadékot. Az üvegházgázok okozta kényszerre adott válasz mellett a természetes és antropogén eredetű aeroszolok is hatást gyakorolnak a csapadék regionális mintázatára.

Az Északi-sarkvidéken a modellek szerint a tengeri jég nagyfokú megbízhatósággal csökkenni fog szeptemberben.

Ez a változás nagyobb függőséget mutat a szcenáriók tekintetében: például, a szeptemberi északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése valószínűtlen, hogy 1 millió km2 alá esne 2040 előtt az optimista szcenárió szerint, míg ha a pesszimistább fogatókönyvet vesszük alapul, akkor ugyanezen esemény már valószínű, hogy be fog következni.

A vulkánokat sem lehet elhanyagolni

Egy nagyobb vulkánkitörés megváltoztathatja a közeli jövőre vonatkozó projekciókat. A Pinatubo 1991-es kitöréséhez hasonló eset az északi félteke hűlését eredményezné, amelynek mértéke 0,09–0,38 °C között tetőzne és háromtól öt évig tartana a hatása. Összehasonlításképp: a Pinatubo kitörése során kb. 15-20 Tg kén-dioxid került a légkörbe, míg például a Nabro 2011-es kitörése esetén ez az érték 1,5 Tg volt. A 2021 szeptemberében kitört La Palma vulkán légköri hatásait itt követhetjük nyomon; a hozzá kapcsolódó kén-dioxid-kibocsátás október elején mintegy 250 ezer tonnára volt tehető. Az ipari forradalom kezdete előtt, az elmúlt 2500 évben, a nagyobb vulkánkitörések voltak a néhány éves, illetve évtizedes skálán észlelhető hőmérséklet-változékonyság elsődleges vezérlői az északi féltekén. A lehűlés a legnagyobb kitörések után akár 10 évig is tarthatott.

Vulkánkitörés a Kanári-szigeteken; fotó:
MTI/EPA/EFE/Elvira Urquijo A.

A vulkánkitörések nemcsak a hőmérsékletre, de a nedvességi viszonyokra is hatással vannak. A csapadékot tekintve, a vulkánkitörések általában globális csökkenést eredményeznek néhány évre. A nedvesebb régiók szárazodnak és a szárazabb régiók nedvesebbé válnak ilyenkor, ami pont ellentétes a globális felmelegedésre adott csapadék-válasszal. Ez egyben azt a klímaszkeptikus mítoszt is cáfolja, hogy korunk éghajlatváltozásáért a vulkáni tevékenység volna a felelős.

Mielőbbi cselekvés szükséges, még ha nem is látjuk azonnal az eredményt

Ha minél előbb elkezdenénk jelentősen csökkenteni az üvegházhatású-gázkibocsátásainkat, akkor a hőmérséklet esetén valószínűleg már a közeli jövőben éreznénk ezen erőfeszítések pozitív hatását.

Azonban a többi éghajlati tényező esetén a belső változékonyság dominálna ezen a rövidebb időtávon. Mindazonáltal fontos, hogy mielőbb rendszerszintű változások kerüljenek bevezetésre az éghajlati- és ökológiai válság megfékezésének érdekében az életünk minden területén, hiszen minél később cselekszünk, az éghajlati rendszer visszacsatolásai miatt annál később lesz meg az eredménye.

Az IPCC 6. helyzetértékelő jelentésében (AR6) közeli jövőként a 2021–2040-es időszakot tekintették, a változásokat pedig két periódushoz, 1995–2014-hez és 1850–1900-hoz viszonyítva vizsgálták. Az elemzések többnyire CMIP6 szimulációk alapján készültek, az SSP forgatókönyvek figyelembevételével.

Az IPCC az alábbi kifejezéseket használja egy lehetséges eredmény bekövetkezési valószínűségének érzékeltetésére: 99–100%: gyakorlatilag biztos, 90–100%: nagyon valószínű, 66–100%: valószínű, 33–66%: bizonytalan kimenetelű, 0–33%: valószínűtlen, 0–10%: nagyon valószínűtlen és 0–1%: rendkívül valószínűtlen. Továbbá 95–100%: rendkívül valószínű, > 50–100%: valószínűbb, mint nem, 0– < 50%: kevésbé valószínű, 0–5%: szélsőségesen valószínűtlen. A megbízhatóság fokának kifejezésére a nagyon alacsony, alacsony, közepes, nagyfokú, nagyon nagyfokú minősítéseket használják.

A jövőre vonatkozó szimulációk bizonytalansággal terheltek. Ennek három fő forrása az éghajlat belső változékonysága, a modellből eredő bizonytalanság, valamint az alkalmazott forgatókönyv. A közeli jövőre vonatkozó hőmérsékletváltozás bizonytalanságához nagyjából egyforma mértékben járul hozzá a belső változékonyság és a modell-bizonytalanság, és csak csekély mértékben a forgatókönyv. A belső változékonyság sok területen nagy, különösen a közepes szélességeken és a poláris régiókban.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ültessünk MÉG, jobb levegőt!
A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében.

Link másolása

hirdetés

A Procter & Gamble 2021-es ’Ültessünk jobb levegőt’ programja során több mint 7,5 millió forint adomány gyűlt össze, amiből a vállalat a MyForest Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal együttműködve több mint egy hektárral növelte az erdők számát Szarvasgede térségében. A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját, hogy a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében helyi szinten is támogassa a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Kiemelten rossz a levegőminőség Magyarországon

A globális felmelegedés a 21. század legfontosabb környezeti problémája, melynek fő oka az üvegházhatású gázok kibocsátása, aminek következtében a hő megragad a légkörben, ezzel egyre magasabb hőmérsékletet okozva. A levegő rossz minőségéhez a közlekedési szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mellett az emberi ipari tevékenység és a háztartási szilárdtüzelés légszennyező melléktermékei is nagyban hozzájárulnak. Magyarországon a szállópor-kibocsátás rendszeresen a jogszabály szerinti megengedett határéték felett van, aminek nagy része a nem megfelelő fűtési és tüzelési szokásokhoz köthető. A levegő részecskeszennyezettsége miatt egyaránt kialakulhatnak szív-és érrendszeri, daganatos és légúti megbetegedések, ami krónikus betegségben szenvedők, az idős korosztály és a legfiatalabbak számára végzetes is lehet. Hazánkban évente több mint 13.000 ember hal meg idő előtt a kültéri légszennyezettség miatt.*

 

A fák nélkülözhetetlen szerepe

A hazánk térségében az erdők kiemelt szerepet játszanak a klíma javításában, azonban számuk az elmúlt évszázadok során jelentősen lecsökkent. Magyarország területéről 2001 és 2020 között 214 ezer hektár természetes erdő tűnt el, ami 11%-os csökkenést jelent a 2000 óta.** A fák haszna jóval több oxigéntermelő képességüknél: javítják a levegő minőségét, hűtik a környezetük hőmérsékletét, zaj-és talajvédő funkciót látnak el, valamint élőhelyet biztosítanak növény- és állatfajok sokaságának.

A fák asszimilációs folyamataik során nem csak oxigént termelnek, de feldolgozzák, növekedésük során megkötik az emberi tevékenységek által kibocsájtott szén-dioxidot is. Számítások szerint egy lombköbméter asszimiláló felülete 650 gramm oxigént termel, és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel egy év alatt a vegetációs időszakban, azaz a lombkoronafejlesztő és terméstermelő hónapokban.***

hirdetés

A fák és erdőségek lombkoronája segít lekötni az olyan szilárd légszennyező részecskék egy részét, mint a szálló por és a hozzátapadó nehézfémek. Egy 40 éves erdő 1 év alatt hektáronként 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.

Ültessünk MÉG, jobb levegőt!

Az erdőtelepítéshez bárki hozzájárulhat: április 19 és június 25 között, a vállalat az ebben az időszakban megvásárolt P&G termékek után (Ariel, Lenor, Jar, Pampers, blend-a-med, blend-a-dent, Naturella, Always, Discreet, Pantene, Head&Shoulders, Aussie, Herbal Essences, Mr. Proper, Gillette, Ambi Pur, Old Spice, Tampax, Bear Fruits, Oral-B, Swiffer) a hazai erdőtelepítést támogatja, amelynek keretében további több ezer fa elültetése a cél.Minden egyes elültetett fa, minden új hektár erdő kiemelkedő jelentőségű a levegőszennyezés csökkentése szempontjából. A résztvevő üzletekről és a promóciós időszakokról további információ a program weboldalán található.

További információ: www.ultessunkjobblevegot.hu

* https://www.levego.hu/kampanyok/tisztafutes/

** https://tinyurl.hu/HWEE/

*** https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvany/fak.htm

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Megváltozik a Coca-Cola üdítőinek palackja
Már ettől a hónaptól, de egyelőre még csak Skóciában. Az üdítőital-gyártó Nagy-Britanniában 2024 végéig szeretné bevezetni az újítást minden termék csomagolásánál.

Link másolása

hirdetés

A szemetelés csökkentése és az újrahasznosítás fokozása érdekében jelentősen megváltozik Nagy-Britanniában a Coca-Cola üdítőinek palackja - írja a LADbible. A nagy üdítőital-gyártók közül elsőként a műanyagpalackokhoz rögzített kupakokat vezetnek be.

Az újítás elsőként Skóciában találkozhatnak a fogyasztók még ebben a hónapban, ahol a másfél literes Fanta, Coca-Cola Zero Sugar és Diet Coke kapja meg a környezetvédő kupakokat. Reményeik szerint 2024 elejére a vállalt összes terméke már ezzel a kupakkal kerül majd forgalomba.

A Coca-Cola célja, hogy a vásárlókat a palackok újrahasznosítására ösztönözze ahelyett, hogy egyszerűen kidobják a kukába. Ha mégis a szemétben kötne ki a műanyag-palack, akkor a megoldás miatt egyszerűbb lesz a szelektív hulladékgyűjtés a jövőben, egyúttal csökkenhet a szemét mennyisége is.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Parti a víz alatt: 24 órán át bulizhatnak a vendégek egy hatalmas tengeralattjárón
A 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkező hajó 200 méteres mélységig tud lemerülni és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas.

Link másolása

hirdetés

Olyan tengeralattjárót épített egy holland cég, amelyen akár 24 órán keresztül is lehet bulizni a víz alá merülve - írja a Zenger.

Az "Under Water Entertainment Platform", vagy röviden UWEP névre keresztelt hajó 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkezik, és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas a személyzeten kívül. Maximum 200 méteres mélységig lehet vele merülni, a vendégek pedig 14 ablakon keresztül csodálhatják a tengeri környezet úgy, mintha búvárkodnának.

Mivel a tengeralattjáró kizárólag akkumulátorral működik, 24 órát bír megállás nélkül, de könnyen feltölthető bármelyik kikötőben vagy úszódokkon.

Az üzemeltető igényének megfelelően a hajókban éttermet, edzőtermet és kaszinót is ki lehet alakítani.

Az U-Boat Worx tengeralattjáró-gyártó cég elsősorban nagyobb események megrendezésére ajánlja az UWEP-t, amely esküvők, termékbemutatók, partik, konferenciák, színpadi előadáson vagy bármilyen hasonló eseménynek otthont adhat.

A vállalat alapítója és vezérigazgatója szerint az új fejlesztésük a tengeralattjáró- és a vendéglátóiparba is új színt visz, és úttörő szerepe lehet a testre szabott víz alatti események tekintetében is. Úgy fogalmazott, nemcsak nagyszerű élményt nyújtanak a "legigényesebb ügyfélkör" számára, de remek üzleti lehetőséget is. Egyelőre még tárgyalnak arról vállalkozókkal és vendéglátó csoportokkal, hogy hol lenne a legalkalmasabb bevetni az UWEP-hajókat. Azt nem közölték, hogy mennyiért lehet megvenni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Újrahasznosított étolajjal tankolják a repülőket Dallasban
Ha széles körben elterjedne a módszer, jelentősen csökkenne a repülés ökológiai lábnyoma.

Link másolása

hirdetés

A dallasi reptér több mint kétszáz környékbeli étterem használt étolaját gyűjti be, hogy repülőgép-üzemanyagként hasznosítsák újra - írja az IFLScience. Ez azért nagy szám, mert a repülés az egyik, ha nem a leginkább környezetszennyező utazási mód, így bőven van mit "zöldíteni" rajta.

Az étolaj újrahasznosításával jelentősen csökkenteni lehet a repülés ökológiai lábnyomát.

A repülés jelenleg a globális kibocsátás két százalékáért felel, ez a szám viszont folyamatosan növekszik. Ezért fontos, hogy fenntarthatóbbá tegyék, akár az üzemanyagon keresztül.

Kizárólag újrahasznosított étolajjal egyébként nem lehet megtankolni egy gépet, de hagyományos üzemanyag mellett teljesen jól használható. Ha minden igaz, ezzel a módszerrel

80 százalékkal csökken egy repülőgép CO2 kibocsátása.

Ráadásul még a repteret sem varázsolja sültkrumpli szagúvá.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: