News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Negyedszázaddal vetheti vissza a globális fejlődést a koronavírus Bill Gates-ék alapítványa szerint

Éves jelentésükben meglehetősen borúlátó jóslatokkal számolnak.

Link másolása

hirdetés

A COVID-19 járvány egy sor, egymás hatását erősítő katasztrófát szabadított a világra, amelyek együtt évtizedekkel vetik vissza a szegénység és egyenlőtlenségek csökkentéséért tett globális erőfeszítéseket - áll Bill és Melinda Gates alapítványának éves, ún. Goalkeeper-jelentésében, amit a 444.hu szemlézett.

Egyfajta megoldást is kínálnak a problémára:

szerintük a járvány utáni gazdasági katasztrófa ellenszere az lehetne, ha a világ kormányai egymással összefogva, globálisan tudnák kezelni a gondokat.

Az elmúlt évek jelentései egyébként jellemzően elég pozitívak voltak, arról számoltak be, hogy ha nem is őrült sebességgel, de azért csökken a globális szegénység, egyre kevesebben halnak bele amúgy viszonylag könnyen elkerülhető betegségekbe, a nők és kisebbségek egyre kevésbé kiszolgáltatottak a többségnek.

Az idei jelentés szerint viszont minden mérhető adat alapján a koronavírus 25 hét alatt 25 év fejlődését tette semmissé.

hirdetés

Számításaik szerint a pandémia miatt annyi ország került egyszerre recesszióba, amennyi 1870 óta nem. Ez főleg a legszegényebb rétegre van katasztrofális hatással: mindössze néhány hét alatt 7 százalékkal nőtt az arányuk világszerte.

A járvány miatt 37 millióval több ember van világszerte, akik kevesebb, mint napi 1,90 dollárból - kevesebb, mint 600 forintból - kell, hogy megéljenek,és 68 millió ember esett a napi 3,20 dollárnál meghúzott szegénységi küszöb alá.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kiszáradás fenyegeti az országot a következő évtizedekben egy kutatás szerint
Az ELTE kutatóinak előrejelzése több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb.

Link másolása

hirdetés

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást - közölték az ELTE kutatói.

Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve

- írták.

Az előrejelzés több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb. Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.

A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben - tették hozzá.

Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt a masfelfok.hu oldalon teszik közzé.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés
Gondolattal irányítható robotkarokat fejlesztettek ki, amikkel a részlegesen bénult emberek önállóan tudnak enni
Videón látható, ahogy egy férfi először fogyaszt el maga egy desszertet úgy, hogy 30 éve nem tudja használni az ujjait.

Link másolása

hirdetés

Olyan robotikus rendszert fejlesztettek ki, amely képes érzékelni a részlegesen bénult személyek izommozgás-jeleit– írja a PsyPost.

A kutatók által kifejlesztett interfész közvetlen kommunikációs kapcsolatot képes létesíteni az agy és a számítógép között, amely dekódolja az idegi jeleket és lefordítja azokat különböző funkciók elvégzésére, képernyőn lévő kurzor mozgatásától kezdve a sütemény elfogyasztásáig.

A robotkarok emellett egy számítógépes hang segítségével folyamatosan kommunikálnak a felhasználóval, és bejelentik, milyen utasítást kaptak a felhasználótól.

Az amerikai John Hopkins egyetem kutatói eredményeiket a Frontiers in Neurorobotics című folyóiratban publikálták. A kutatók szerint a felhasználók minimális mentális ráfordítássul tudják irányítani a protéziseket.

Egy kísérlet során nagyjából 90 másodperc alatt tudott elfogyasztani a gondolataival irányított robotkarok segítségével egy desszertet egy férfi, aki 30 éve nem tudja használni az ujjait.

"Bár ezek még csak az első teszteredmények, izgatottan várjuk, hogy a mozgáskorlátozott embereknek valódi kontrollt tudjunk biztosítani az egyre intelligensebb segédgépek felett" – mondta Dr. Francesco Tenore, a tanulmány vezető szerzője.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Nem csak védett erdőink kerülnek végveszélybe, klímacéljainkat sem tudjuk teljesíteni
A kormány új fakitermelési szabályai hosszú évtizedekre kiható károkat okozhatnak, és súlyosbíthatják a klímaválságot - figyelmeztettek a szakemberek a Másfélfok sajtóklubjában.

Link másolása

hirdetés

Szöveg: Göbölyös N. László – Fotó: Pxhere.com

A kormány a háborús és energia-vészhelyzetre hivatkozva rendeletet adott ki arról, hogy fokozni kell a fakitermelést, hogy elegendő mennyiségű tűzifa legyen a lakosság számára a téli időszakban. Milyen következményei lehetnek e rendelet alkalmazásának? Valóban segít-e a várható energiaproblémákon, milyen hatással lehet az erdei ökoszisztémákra és hogyan befolyásolhatja a törvényben rögzített hazai klímasemlegességi célokat? – tette fel a kérdéseket Vigh Péter, a Másfélfok augusztusi online sajtóklubjában. Az egyesület vezetője emlékeztetett arra, hogy a különböző klímastratégiák fokozottan számolnak a magyarországi erdők szénelnyelő képességével.

A sajtóklub vendége ezúttal Gálhidy László biológus, erdőökológus volt, aki korábban az ELTE és az MTA kutatójaként dolgozott, jelenleg a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Gálhidy László elöljáróban elmondta, hogy nyílt levelet küldtek a miniszterelnöknek és a rendelet ellen egy petíciót is közzétettek, amelyet közösen terjesztettek elő a Magyar Madártani Egyesülettel, a Magyar Természetvédők Szövetségével, a Tízmillió Fával, a Levegő Munkacsoporttal, a Greenpeace-szel közösen.

A programvezető négy fontos kérdést vetett fel.

hirdetés

Először is mi indokolja, hogy az erdők szűk körét kitevő, természetvédelem alá eső erdőkben is lehetőség legyen a tarvágásra? Hangsúlyozta, hogy a legszebb erdőkről van szó, amelyekben kirándulni járunk: a Normafáról, a Kékestetőről, a balatoni erdőkről, az Őrségről.

Mi indokolja, hogy ezeknek az értékes erdőknek a fenntartását 20 évvel megrövidítjük? Az eredeti erdőterv szerint az őshonos tölgyeseknél, bükkösöknél a vágás-kor 120-130 év. Ha ez korábban történik, éppen a legértékesebb korukból veszünk el az élővilág fenntartása szempontjából.

Ilyenkor tud bennük a legtöbb madárfaj költeni, a legtöbb rovarfaj táplálékot találni és más élőlények élőhelyet találni.

Miként szolgálja a tűzifaellátást az, hogy a védett területen az akácosok kivágása után nem állítjuk vissza a természetes erdőtakarót? Ezzel ugyanis lemondanánk egy fontos természetvédelmi szempontról. Nálunk az idegenhonos, Észak-Amerikából származó akácosok teszik ki az erdőterület egynegyedét, és sokkal inkább ezekből kellene többet kivágni, mint az őshonos fákból.

És végül: milyen alapon járulhat hozzá az agrárminiszter az erdőterven kívül is egyes erdők letermeléséhez? Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs olyan erdő az országban, amely teljes védettséget élvezne, egyben megkerüli az általában 10 éves periódusokra osztott erdőtervezést – figyelmeztetett Gálhidy László. Szerinte egyértelmű: ha növeljük a vágás területének kiterjedését, ha előre mozdítjuk az idegenhonos fafajok térnyerését, ha nem megfelelő módszerekkel történik az erdők felújítása, az erdőtermészetesség sérülni fog, még akkor is, ha maga az erdőterület nem változik. Miközben a rendelet az energiaválságot sem oldja meg.

A WWF képviselője felidézett egy 2004-es felmérést, amelyben a budai hegyekben lehetséges fakitermelésről kérdezték az embereket. A megszólítottak 27%-a vélekedett úgy, hogy e területen semmilyen fakitermelés ne legyen, és ugyanennyien mondták, hogy legfeljebb 0,1-0,2 hektáron engedélyeznék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Normafa környékén van a legtöbb, 200 évnél is idősebb, összefüggő erdőt alkotó fa, az ország más területein éppen az intenzív fakitermelés miatt tűnt el ez a természeti kép.

Lehet, hogy maga a Normafa és a más közkedvelt helyek éppen a látogatottságuk miatt nincsenek veszélyben, de sok helyen aggodalomra ad okot az idős erdők sorsa. A jelenség nem új, mert például a Tarkő, Bükki Nemzeti Park mértani közepe körül egy 180 éves erdőt vágtak ki 2018-ban, és az új rendszerrel ennél sokkal súlyosabb helyzet várható.

Az egész mögött ott van a klímaváltozás fenyegető árnya: egyre nagyobb a szárazság, az erdőket sokszor természetes módon is a gyepterületek váltják fel, egyre gyakoribbak a tüzek, egyre nehezebb lesz az erdők felújítása.

Minél intenzívebb erdőgazdálkodási módszereket alkalmazunk, annál gyengébbeké tesszük az erdőket. Minél kisebb a fatömeg, annál alacsonyabb szintű a légköri szén-dioxid lekötése

– figyelmeztetett Gálhidy László.

Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője kitért arra, hogy egy köbméter fa elégetése egy tonna CO2-kibocsátással jár. Az arányokat jól érzékelteti, hogy Magyarországon egy fával fűtő háztartás átlagosan 8-15 köbméter fát használ fel. Ugyanakkor a Földön egyedül az erdők azok, amelyek képesek ellensúlyozni CO2-kibocsátásunkat.

Ahhoz, hogy elérjük a klímatörvényben vállalt 2050-es klímasemlegességet, a jelenlegi technológiai feltételek mellett 4,5 millió tonna CO2-t kellene az erdőinknek semlegesítenie. Éppen ezért a szakemberek szerint nem lenne szabad engedni, hogy a jelenlegi, mintegy 7 millió köbméternyi fakitermelést növeljük. Ez azonban be fog következni, mert ha jelentősen nő az átlagfogyasztás feletti gáz ára, akkor a háztartások logikusan több tűzifát fognak felhasználni. Már most másfélszeres a kereslet a tűzifa-piacon, és ez valószínűleg hosszú távon állandósulni is fog.

Ráadásul az idén kivágott fával, annak nedvesség-tartalma miatt nem is lenne szabad tüzelni. Az eltüzelt nedves fa negatív hatása a szállópor-kibocsátás. Harmat emlékeztetett arra, hogy Magyarország ellen már volt kötelezettség-szegési eljárás amiatt, hogy több körzetben is meghaladtuk e téren az egészségügyi határértéket és ez a jövőben még nagyobb probléma lesz.

Mit tehetnek a környezetvédők a tiltakozáson túl? – tettük fel a kérdést.

Vigh Péter szerint látszik egyfajta társadalmi mozgolódás a rendelet várható hatásai ellen. Gálhidy Péter felidézte, hogy a WWF Magyarország az Alkotmánybíróságig eljutva el tudta érni, hogy töröljék a 2009-es erdőtörvény 2017-es és 2018-as módosításainak többségét, de egy most induló eljárással is hosszú éveket veszíthetünk el.

Befolyásolhatja-e az erdészeti szakma a rendelet végrehajtását? Gálhidy úgy véli, igen, mert hozzájuk is eljutottak olyan állásfoglalások, melyek szerint nem fognak változtatni az eddigi gyakorlaton. Remélhetőleg a többség így dönt, de biztosan lesznek, akik élni fognak az új lehetőségekkel.

Gálhidy László szerint

a világháborúk során nagy területen végrehajtott tarvágás nyomai máig látszanak, holott 80-100 évvel ezelőtti eseményekről van szó. Tehát egy-egy nagyobb kataklizma kiheverésére súlyos évtizedekre van szüksége a természetnek.

Sok múlik azon, hogy meddig lesz érvényben a rendelet. Ha például az akácosok helyére nem tölgyeseket, hanem újra akácosokat telepítenek, ki kell várni, amíg azok vágásérettek lesznek, az pedig legalább 50 év. És 50 év a jelenlegi körülmények között - a klímaváltozást is figyelembe véve - nagyon hosszú idő.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: