A bolygó nem pusztul ki, de élhetetlen lesz – Nagy Balázs és a Momentán Társulat a klímaváltozásról improvizált
A társulat hihetetlenül pozitív energiája még ezt a lehangoló témát is könnyeddé és szórakoztatóvá tudta tenni, anélkül, hogy elbagatellizálta volna. Pellengérre állította tehetetlenségünket, és közhelyes aggodalmainkat, amik általában nemcselekvésben öltenek testet.
Nagy Balázs nem aggódik, hanem mér. A környezeti változásokat a Föld legextrémebb helyein. Mint mondja, ott a leggyorsabbak és a legszélsőségesebbek ezek a változások, távol az embertől. „Nem érek rá száz évet várni az eredményekre.”
Elsősorban H2O-val foglalkozik. Vízzel és jéggel, ezeknek a mennyiségével. Elmondása szerint az éghajlatok változása,
a klíma átalakulása nem új dolog, egy nagyjából 150 éve tartó folyamat, ami az 500 éves (14-19. századig tartó) kisjégkorszak után következett. Arról szó sincs, hogy ne lenne aggasztó. A változás mértéke és sebessége az, ami egyáltalán nem természetes. Ilyen rövid idő alatt ilyen dinamikus változások tényleg aggodalomra adnak okot.
Nem is beszélve arról, hogy a közösségi médiának köszönhetően a hírek gyorsabban terjednek, és talán még a klímánál is gyorsabban alakulnak át. Így lett a brazil őserdőkből a bolygó tüdeje. Ami bár nem igaz, hisz például a tajga sokkal nagyobb területével még több oxigént állít elő. A brazil őserdők pusztulása tehát nem az így keletkező oxigéndeficit miatt igazán fájdalmas, hanem hihetetlen fajgazdagsága válik a lángok martalékává. Egy pótolhatatlan természeti kincs.
Csökken a diverzitás, egyre több faj hal ki, és maradnak majd azok a „rátermett” példányok, akik sikeresen küzdenek meg a szélsőségekkel. Ez monokultúrákat eredményez majd a változatos erdők helyett, amik érzékenyebbek lesznek a fertőzésekre.
Nagy valószínűséggel az emberiség sem fog kipusztulni tíz éven belül, de ha tovább folytatjuk a felelőtlen pusztítást, olyan szélsőséges körülményekkel kell majd megbirkóznunk, amire nem vagyunk felkészülve. Élhetetlenné fogjuk tenni a bolygót. Ez és a túlnépesedés pedig még nagyobb migrációs hullámokat fog elindítani, ami hosszú távon nagyon kényelmetlen következményekkel jár majd.
Magyarországon ezeket a következményeket még jó ideig nem érzékelhetjük igazán. A Kárpátoktól védve a klímakatasztrófa valami távoli horror, ami velünk úgysem történhet meg. Erősít ezen az, hogy szüleink és nagyszüleink még hiányban nőttek fel, és eszükbe sem jutott volna palackos vizet venni, mert nem tehették meg. (És miért is tették volna? Magyarországon nagyon jó a csapvíz.)
A „csináld másképp” szemlélet pedig a globalizáció és fogyasztói társadalom luxusának megtagadása, és ez sok ember számára épp annyira viszolyogtató, mint amennyire feleslegesnek is tűnhet. Viszont ez, és a gyermekek környezettudatos nevelése az egyetlen mód, ami megvédhet minket a katasztrófától.
Bódy Gergő kérdésére Nagy Balázs megnyugtató választ adott: nem, nem kell mindent tökéletesen csinálnunk, de muszáj próbálkoznunk. Igenis számít, mit tesz az egyén, mert együtt alkotjuk az emberiséget.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
