Meteorológiai Világszervezet: 2015-21 lesz a legmelegebb hét év a világon
Bár 2021 várhatóan csak az 5-7. legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta, ez nem változtatja meg vagy fordítja vissza a növekvő hőmérsékletek hosszú távú trendjét.
Valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a klíma állapotáról vasárnap közzétett jelentése szerint.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 26. ülésének kezdetéhez időzítve tette közzé a WMO a klíma 2021. évi állapotáról szóló előzetes jelentését, amely az idei év első kilenc hónapjának adataira alapul.
Bár az év elejei La Nina jelenség átmenetileg hűtő hatása miatt 2021 várhatóan csak az 5-7. legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta, ez nem változtatja meg vagy fordítja vissza a növekvő hőmérsékletek hosszú távú trendjét - olvasható a jelentésben.
A tengerszint globális emelkedése 2013 óta felgyorsult és 2021-ben új magasságot ért el, párosulva az óceánok felmelegedésével és savasodásával.
A jelentés "a legfrissebb tudományos bizonyítékon alapulva megmutatja, miként változik a bolygónk a szemünk előtt. Az óceánok mélyétől a hegységek csúcsáig, az olvadó gleccserektől az állandó időjárási szélsőséges eseményekig az ökoszisztémák és a közösségek szerte a világon súlyosan érintettek. A glasgow-i klímakonferenciának fordulópontnak kell lennie az emberek és a bolygó számára" - idézte a WMO jelentése António Guterres ENSZ-főtitkárt.
"A tudósok világosan beszélnek a tényekről. Most a vezetőkön a sor, hogy ugyanolyan világosan cselekedjenek. Az ajtó nyitva áll, a megoldás megvan. Most kell cselekedni..., hogy biztosítsuk a jövőnket, megmentsük az emberiséget" - tette hozzá.
Kinyomtattak egy mecsetet, ami nagyobb, mint a Szent István Bazilika – a 3D nyomtatás felforgatja az építőipart
Aki építkezett, tudja, mennyire időigényes és hosszú folyamat, aminek menet közben is változhatnak a költségei – többnyire, ugye, felfelé. Mindeközben az építőiparban utat tör a 3D nyomtatás, amivel egy hét egy ház, okos a fal, nincs építési törmelék és még olcsóbb is az egész.
Kevés hatékonyabb megoldás létezik az építőiparban a 3D nyomtatásnál, ami töredékére zsugorítja az építkezési időt, a megszokotthoz képest egészen minimális munkaerőt igényel és szinte nulla építőanyag pazarlásával jár, hiszen lehetővé teszi, hogy a tégla helyére lépő betonszerű töltőanyagokból éppen annyit használjanak fel, amennyire szükség van. A jövőben a falat nem kezek rakják, hanem automatizált robotkarok rétegzik. És ez a megoldás már napjainkban is óriási épületcsodákat eredményez.
Kinyomtattak egy mecsetet
A világ első 3D-nyomtatott mecsetjét néhány hete adták át Szaúd-Arábiában, a Mekkától nyugatra, a Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában, ahol Wajnat Abdulwaheed állíttatta, a férje emlékére. A szaúdi üzletasszony támogatásával, de az Arab News szerint állami szervek közreműködésével emelt szakrális tér összességében 5600 négyzetméteres, amivel jelentősen nagyobb, mint a 8-10 ezer fő befogadására képes Szent István Bazilika (4147 négyzetméter).
A grandiózus épület 3D-ben kinyomtatott elemeit nem is konkrétan betonból, hanem saját fejlesztésű töltőanyagból állította elő a kínai Guanli. A hangcsoui építőipari vállalat hat hónap alatt lezavart projektje kb. egy évvel előzi meg az arab világ nagy innovátorának számító Dubaj hasonló kezdeményezését: ott csak 2025-ben készül el egy jelentősen kisebb, de még így is tekintélyes, 2000 négyzetméteres 3D-nyomtatott mecset.
Tegyük hozzá: az Egyesült Arab Emírségek turisztikai és üzleti központjának számító metropoliszban inkább referenciaértékkel bíró projektről van szó, hiszen azt tervezik, hogy 2030-ra minden negyedik újépítésű ingatlan 3D-nyomtatással fog készülni.
A technológiának azt a további előnyét, hogy a segítségével távoli, akár rossz infrastruktúrával rendelkező helyeken is lehet minőségi, tartós épületeket gyártani, egy kenyai lakónegyeddel sikerült bebizonyítani. A folyóparti Kilifiben jelenleg is zajlik a Mvule Gardens nevű projekt, amiről a Business Insider azt írja, összesen 11.600 négyzetméteres, 52 otthonból álló lakópark lesz, 2–3 hálószobás, 56–76 négyzetméteres házakkal, amelyeket a dolgozó középosztálynak szánnak. A kivitelező Holcim egy angol vállalat, ami a British International Investmenttel karöltve a 2016-os megalapítása óta azon fáradozik, hogy megfizethető, fenntartható és szükséges épületeket, így például otthonokat és iskolákat húzzon fel Afrika-szerte. Fotó: 14Trees
A cég közölte: a 3D nyomtatás őrületes tempóval gyorsítja a munkálatokat ahhoz képest, amilyen egy hagyományos technológiákkal zajló építkezés lenne. A több mint félszáz házra 18 hónapos kivitelezést számoltak, és tényleg nagyon olcsón megoldják: az alapterület függvényében mindössze 10-13,5 millió forintot kell fizetni a vadonatúj házak darabjáért. A Holcim szintén saját fejlesztésű „tintából” az ún. TectorPrintből emeli a falakat. Ennek a betonéhoz hasonló kötőszilárdsággal rendelkező anyagnak a rétegzéséhez a COBOD egyik népszerű építőipari 3D nyomtatóját használják, és egy-egy ház felépítése (tetőszerkezet-építéssel, burkolással, közművesítéssel együtt) nem tart tovább egy hétnél.
Villámgyors építkezést tesz lehetővé
Nem evilági kilátó is építhető 3D nyomtatással
Az óriási mecset falelemeinek és az egyszerűbb otthonoknak a példája után az ember hajlamos azt gondolni, hogy a 3D nyomtatás csak egyszerűbb konstrukciók legyártására alkalmas. Nos, erre egy robotizált betonextrudálási eljárással megvalósuló svájci beruházás hamarosan rá fog cáfolni. A Mulegnsben épülő, Fehér Torony (Tor Alva) névre keresztelt kilátó mintha egy a valóságban megvalósíthatatlan fantasy filmdíszlet lenne. Az Origen Alapítvány projektjéhez szükséges elemeket az ETH Zürich egyetemen állítják elő, majd a helyszínre szállítják és összeszerelik őket. A tervező a metamorfózisos témákat kedvelő, nemzetközileg elismert építész, Benjamin Dillenburger - mutat rá közleményben a szakember alkotótársa. Michael Hansmeyer hozzáteszi: a 3D-nyomtatással készült építmény egyszerre szolgál majd a festői falu jelzőfényeként és művészeti installációként, sőt, zenei, illetve színházi előadásoknak szintén otthont fog adni, a tervek szerint 2024 júniusától, ami egyben azt is jelenti, hogy hat hónapnál nem tart tovább az építése.
És a legjobb: a 30 méter magas, hatszintes, egyszerre 45 fő befogadására alkalmas, boltíves koncertteremmel rendelkező kilátó helyszíne nem végleges, hiszen úgy tervezték, hogy bármikor szétszerelhető és újra összerakható legyen.
Ennek megfelelően Mulegns öt évig ad otthont a 3D nyomtatott Fehér Toronynak, de aztán másik településre viszik. Az épület egyébként nemes célt is szolgál: a mostanra már csak 16 fős populációval rendelkező falu újrabetelepítésére indult programot ösztönzi.
Így fog kinézni
Itthonról nézve hihetetlen, de a kilátó nem állami, önkormányzati vagy uniós turisztikai beruházás, csupán egy egyetemi projekt, aminek az a kutatási területe, hogy feltárja: a 3D nyomtatás hogyan teheti fenntarthatóbbá az építőipart. Vagy éppen okosabbá. Mert követendő példaként még itt van a 3D nyomtatott okosfal is, ami kommunikál.
Okosfal 3D nyomtatása
Mind közül talán a legérdekesebb ma létező 3D nyomtatott építőipari konstrukció – pedig a fentiekhez képest aligha látványos. A Cambridge-i Egyetem és ipari vállalatok közreműködésével létrehozott okosfal egy autópálya infrastruktúrájának, még konkrétabban az egyik útalatti áteresznek a része. Miért érdekesebb ez a fenti példáknál? Azért, mert a rétegei közé modern, vezeték nélküli szenzorokat telepítettek, amelyek akár valós időben szolgáltatnak pontos információkat a szerkezet állapotáról és előre jelzik a hibát vagy a karbantartási igényt. Mindezt persze távolról teszik: a brit tudósok a kampusztól több mint 500 kilométerre lévő Cornwall közelében, az A30-as úton telepítették a fejfalat, mégis csak pár egérkattintás választja el őket az adatsortól.
A beépített érzékelők nem csak a szerkezet állapotáról, hanem a ránehezedő nyomásról vagy éppen a hőmérsékletéről küldenek aktuális információkat, ami egy forgalmas közút alatti átereszt ölelő szerkezet esetében mind-mind kritikus fontosságú lehet. A mérőszámok segítségével a hibák minden hagyományos megoldásnál – vagyis emberek által végzett ellenőrzésnél – gyorsabban, pontosabban, olcsóbban ismerhetők fel és javíthatók ki. A közlekedőkre potenciális veszélyt jelentő károsodások gyakorlatilag az előtt kiderülnek, hogy egyáltalán kialakulnának.
Egy óra alatt kész
Az egyetem hangsúlyozza: a robotkarral működő betonnyomtatóval létrehozott fal építése alig egy órát vett igénybe, de nem csak jelentős időt, hanem sok pénzt, nyersanyagot és karbonkibocsátást takarított meg. A tartósság szavatolásához ráadásul nincs szükség nem fenntartható forrásból származó vasra, hiszen a hagyományos módszerekkel nem, de 3D nyomtatással minden további nélkül megvalósítható, sajátos geometria ennek beágyazása nélkül is megfelelően merev szerkezetet eredményez.
Átalakítja az építőipart
A fenti, legfrissebb példák jól szemléltetik, hogy a 3D nyomtatás ugyanúgy alkalmazható közösségi ingatlanok, mint lakóházak, művészi kivitelezésű épületek és fontos infrastruktúrák esetében, ráadásul minden eddigi eredmény azt tükrözi, hogy a jelenlegi drága, időigényes, energia- és nyersanyagpazarló megoldásoknál olcsóbban, gyorsabban, fenntarthatóbban lehet vele építkezni. Hab a tortán, hogy a technológia megkönnyíti olyan szenzorok integrálását, amelyek – megfelelő épületüzemeltető rendszer részeként – segítenek megelőzni szerkezeti károsodásokat, meghibásodásokat vagy baleseteket. És ezek még csak a ma ismert előnyök, hiszen a technológia ennél jóval messzebbre mutat. Az intelligens anyagokra, automatizálásra és robotikára épülő 3D nyomtatás felhasználása az építőiparban túl nagy ziccer ahhoz, hogy érdemes legyen kihagyni, így a következő években nagyon érdekes lesz figyelni a világszerte erre szakosodó vállalatok megoldásait.
Ilyen lesz az első BMW, amit Debrecenben gyártanak majd
Futurisztikus lesz az első BMW, amit a debreceni gyárban szerelnek majd össze. A Vision Neue Klasse X-et 10 perc alatt is fel lehet tölteni annyira, hogy 300 kilométert tegyen meg.
Elsőként a debreceni gyárban fogják gyártani a BMW új elektromos autóját, derül ki a német vállalat közleményéből. A Villanyautósok.hu szerint a Neue Klasse elnevezés nem csupán egyetlen új járművet jelöl a BMW jövőbeni elektromosautó-kínálatában, hanem egy teljes családot, mely vadonatúj műszaki alapon kínál a márka jelenleg kapható villanyos járműveinél nagyobb hatótávot és gyorsabb töltést. Hozzáteszik: a technológiai ugrás pedig egy új korszakot nyit az elektromobilitásban, amiben hazánknak is fontos szerep jut.
A lap szerint az autó a BMW hatodik generációs eDrive elektromos hajtásrendszerét kapja meg, ezen felül a járműtöltési sebesség 30 százalékkal növekedhet az új rendszernek köszönhetően. Ezt azt jelenti, hogy 10 perc alatt akár 300 kilométerre elegendő energia felvételét is lehetővé teszi majd.
Az új BMW-t már egy videóban is meg lehet csodálni:
A Neue Klasse modellgeneráció a sorozatgyártás történetében is új fejezetet nyit: a BMW Group Debrecenben épülő üzemét a legelső lépéstől kezdve a BMW iFACTORY gyártási stratégia jövőbe mutató alapelvei mentén tervezték meg.
Debrecenben több mint 400 hektáros területen a BMW Group egy teljes járműgyárat épít, prés-, karosszéria-, fényező- és összeszerelő üzemmel, valamint akkumulátormodulok összeszerelésével. A tervek szerint évente mintegy 150 ezer autót gyártanak majd itt, közülük elsőként 2025-től a most bemutatott BMW Vision Neue Klasse X-et:
Nagy újítást jelentett be a népszerű ételkiszállító, kiderült, lesz-e drónos kiszállítás Magyarországon is
Az élelmiszeriparban elsőként alkalmazna a Foodora drónokat, próbaképpen kisebb szigetekre indulnak el így a szállítmányok, de később bővítik a lehetőségeket.
Újdonsággal állt elő a Foodora Svédországban. Elsőként az élelmiszeriparban - a Tele2 és az Aerit válalatokkal közösen - drónos kiszállításba kezdett - írja az Infostart.
Kezdetben a Stockholm közeli, szigetekkel teli Värmdö területén viszik ki így az ételt. Később a nehezebben elérhető települések következnek majd, mert így ott is olyan kiszolgálást tudnak nyújtani, mint a nagyvárosokban. A cég logisztikai igazgatója azt mondta:
„A gyors házhozszállítás számunkra demokratikus kérdés - bárhol is tartózkodik az ember az országban, lehetővé kell tenni, hogy gyorsan hozzájusson ahhoz, amire szüksége van, például gyógyszerekhez vagy a napi bevásárláshoz. Ez a lehetőség nem csak azok számára kell, hogy elérhető legyen, akik a nagyvárosokban élnek”.
Magyarország operatív igazgatója pedig azt nyilatkozta:
„Az igazi innovációkat a szükség szüli, és bár nálunk nincsenek extrém nehezen megközelíthető városrészek vagy települések, mint egy széttagolt szigetekkel tarkított országban, a jövő logisztikája elképzelhetetlen a foodora alakító részvétele nélkül”.
„Magyarországon mindig is nélkülözhetetlenek lesznek a futárpartnereink, a technológiai lehetőségekre pedig inkább segítő kézként tekintünk. Olyan területeken tudjuk elképzelni az automatizációt, amely a futárok számára is könnyítést jelenthet: például egy nagyobb irodaházban, vagy zárt campuson, ahol több perc is lehet, amíg a futár megtalálja a vásárlót vagy az ajtót, pedig már úton lehetne a következő rendelésért.
Ezekben a helyzetekben hasznos lehet egy az adott helyszínre optimalizált robot, amely átveszi a recepción a rendelést a futártól, és azt a megfelelő ajtóhoz, vagy akár az íróasztalhoz viszi, miközben melegen tartja" - mondta.