Meddig biztonságos a Föld? - négy kritikus határértéket már átléptünk
Johan Rockström svéd kutató, a globális fenntarthatóság szakértője, jelenleg a klímahatásokat kutató potsdami intézet igazgatója 28 munkatársával éppen 10 évvel ezelőtt határozta meg első ízben tudományosan a biztonságos emberi földi lét határait.
Kilenc területet jelöltek ki, és figyelmeztettek, hogy már egyetlen határ áthágása is azzal a kockázattal jár, hogy destabilizálja a Föld létfenntartó rendszereit és káoszt okoz bolygónkon. Ha ezeken belül maradunk, a Föld biztonságos hely marad az emberiség számára. Csakhogy a kilenc határ közül négyen már túlléptünk.
Rockström a New Scientistnek adott interjúban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 10 ezer évben bolygónk állapota egyedülállóan stabil volt, a Holocénnek nevezett klíma- és ökoszisztéma nagyrészt változatlan maradt. Közben azonban az emberiség eljutott a gyűjtögető-vadászó életmódtól a digitális technológiáig, és mostanára a globális felmelegedés és számos élőlényfaj kihalásának legfőbb előidézőjévé vált.
„Mindezek azzal fenyegetnek, hogy átlépjük azoknak a létfenntartó rendszereknek a küszöbét, amelyen a Holocén korszak alapult. Ezek a változások hirtelen jöhetnek és megváltoztathatatlanok lehetnek, és nem tudjuk, hogy hová vezetnek” – mondta szakértő.
A kilenc fenntarthatósági határ közül három bolygószinten működik: ezek az óceánok, a légköri klímarendszer és a sztratoszféra ózonrétege. A következő négyet a tudósok bioszféra-határoknak nevezik, amelyek segítenek szabályozni a planetáris rendszereket. Ezek: a biológiai sokféleség, a hidrológiai ciklus (az óceánok felszínéről a nap hatására elpárolgó víz, amelyből csapadék lesz), a földtakaró, mint például az erdők, és a létfontosságú tápanyagok, mint a nitrogén és a foszfor nagy mennyisége. Ezekhez jön két, a természetben nem létező kategória: olyan új anyagok, mint nukleáris hulladékok, és az azok a vegyszerek, aeroszolos légszennyezők, amelyek megváltoztatják a Föld energia-egyensúlyát, és hatással vannak az olyan regionális klímarendszerekre, mint a dél-ázsiai monszun – magyarázta Rockström.
Mindazonáltal a tudósok még ma sem tudják pontosan, hogy e rendszereknek hol van a kritikus határa, ezért csak „biztonsági” és „nagy kockázatú” zónákról beszélnek, és ezen belül állapítottak meg úgynevezett „bizonytalansági tartományokat.”
A klímaváltozás esetében határértéknek a legnagyobb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid atmoszferikus koncentrációját választották, ahol a globális határ 350 milliomod rész (ppm), a bizonytalansági tartomány pedig 350 és 450 ppm között van.
Jelenleg a világ 410 ppm-nél tart, és ennek már látjuk a veszélyes hatását: a melegedő óceánokat, a lelassult Golf-áramlatot, az Északi-sarki jégolvadás felgyorsulását. Az atmoszférában komoly hatása van a futó légáramlásokra, és egyre több a rendkívüli időjárási jelenség.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
