News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Már csupán a Föld 2,8%-a érintetlen vadon - a nagyragadozóinkat nálunk is mindenhol kiirtották

Emiatt a Kárpát medence ökológiai egészsége is sérült, de lenne megoldás - állítja Erdős László, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

Link másolása

hirdetés

Nemrégiben jelent meg egy tanulmányarról, hogy

mára mindössze a szárazföldi területek 2,8%-a maradt érintetlen. A kutatók azokat a területeket sorolták ide, amelyeken 1500 óta ugyanazok a fajok élnek.

"Nem jó az 1500, de nincsen jobb nála. Azért vették ezt az évszámot alapul, mert 1500-tól vannak olyan adataink, amelyek többé-kevésbé elfogadhatóak és elemezhetőek" - magyarázta a Szeretlek Magyarországnak Erdős László, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat kutatója.

"Több tízezer évig, de legalább tízezer évig vissza kellene menni, de egyszerűen nincsenek adatok, így csupán maradványokból lehet valamire következtetni. Ez a cikk a nagyobb testű állatokra összpontosított. Ott meg lehet mondani, hogy nagy valószínűséggel mi történt, ráadásul, ahol a nagyobb testű állatok érintetlenek, ott szinte minden más is érintetlen."

Az érintetlen vadon nem azt jelenti, hogy az adott területen még nem járt ember, hanem azt, hogy ökológiai integritás szempontjából még egészségesnek mondható.

"Ma már nincs olyan terület, ahol nincs valamilyen szintű légszennyezés, de ahol ez még elenyésző, ott ugyanúgy működik a rendszer, mintha nem lenne légszennyezés." - mondja Erdős László.

hirdetés
A mérsékelt övezeti lombhullató erdőkben globálisan nagyon kevés terület érintetlen. A Kárpát-medencét a tanulmány nem említi, vagyis itt nincsen ilyen értelemben vett vadon.

"Ezzel egyet kell, hogy értsek, ugyanis a nagy ragadozóinkat mindenhol kiirtották. Már nincsen meg az az ökológiai egészség a Kárpát-medencében, ami lehetne. Ez esetleg Észak-Magyarországon állhatna helyre, hogyha a nagyragadozókat engednénk visszatelepedni. A medve, a hiúz és a farkas elvileg védett állatok, de sajnos vannak olyanok a vadásztársadalomban, akik ezzel nem foglalkoznak. Ezeket az állatokat rendszeresen kilövik, amikor visszatelepülnek."

A nagyragadozóknak nagy területre van szükségük, ahol elenyésző az emberi tevékenység. Ez több tíz négyzetkilométert is jelenthet.

"A farkasoknak már nincsenek ilyen igényeik, nekik nem kellene ilyen nagy területeket biztosítani, ők jönnének is vissza, ha nem lőnék ki őket. Szükség lenne védett területekre, ahol viszonylag kicsi az emberi jelenlét, meg olyan erdőkre, ahol természetközeli erdőgazdálkodás folyik. Másra nem lenne szükség, de fontos, hogy a közelben élő emberek elfogadják azt, hogy a közelben farkasok élnek. A farkas az emberekre nem, de a háziállatokra veszélyesek, azokat meg kellene védeni. A medvéknél is fontos lenne felkészítés. Ha elég sok védett terület lenne, meg viszonylag érintetlen erdő, akkor visszajönnének."

Jelenleg is vannak jó szerkezetű védett erdőink, ráadásul a vadállomány, amivel a farkasok táplálkoznának, az megvan.

"Olyan erdőgazdasággal művelt területre volna szükség, amely tartós erdőborítást eredményez, vagyis a természetes folyamatokat próbálja utánozni. Az ilyen természetközeli erdészetet kellene jobban elterjeszteni.”

Egyes számítások szerint húszpercenként kihal egy faj a Földön. Az ökológiai rendszerek megbomlása végzetes károkat okoz, amelynek a következményeit még a szakemberek sem tudják felmérni.

"Minden fajnak van szerepe az életközösségekben. Minél több faj tűnik el, annál inkább sérülnek az életközösségek, annál nagyobb az esélye, hogy olyan faj tűnik el, amely nagyon fontos. Mindez beindíthat egy dominó effektust, vagyis hogyha egy eltűnik, akkor az összes többiben valamilyen változás áll be. Valamelyik eltűnik, valamelyik túlszaporodik."

Az életközösségektől az emberiség nem csupán élelmiszert és faanyagot kap. Az ökoszisztéma szabályozza az éghajlatot, gondoskodik a szén-dioxid megkötéséről, óvja a talajt az eróziótól, és megvéd a kártevőktől. Amikor az életközösségek sérülnek, ezek mind-mind károkat szenvednek.

"Minden évben egyre rosszabb a helyzet. Ezek pénzre nagyon jól lefordítható szolgáltatások, meg is lehet becsülni. 1997-ben kiszámolta egy kutatócsapat, hogy a világ összes ökoszisztémájának, vagyis az egész bioszférának mennyi a pénzbeli értéke. A világ összes gazdaságának teljesítőképessége, vagyis GDP-je körülbelül a fele volt annak, mint amit az élővilágtól kapunk."

A fajok kihalásával és az életközösségek sérülésével mindez veszélybe kerül.

A tanulmány szerint a kutatók több olyan helyet találtak, ahol a normális ökoszisztéma működéshez pár faj hiányzik. Ezek visszatelepítésével helyre lehetne állítani az életközösségeket.

"Ily módon az általuk kiszámított 2,8% körülbelül 20%-ra lenne növelhető. De volt, aki ezt már kritizálta, hiszen a módszerük nem veszi figyelembe a klímaváltozást. Ha most elkezdjük a visszatelepítést, akkor is években, évtizedekben mérhető ennek a sikere. Addigra ki tudja, hol fog tartani a klímaváltozás, ezért lehet, hogy nem is lesz sikeres. Mire visszatelepítenénk egy fajt, annyira megváltozhat az éghajlat, hogy lehet, hogy kudarcot vallanánk, vagy már más fajok is eltűnnének addigra. A világ egy szakembere sem látja előre, hogy mi lesz a klímaváltozással húsz év múlva."

A fajok visszatelepítése ugyanakkor nem reménytelen. Erdős László szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ha nem is érjük el a kitűzött 20%-os célt, legalább megközelítsük azt.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Sosem volt ilyen kevés víz benne, rekord alacsony vízállást ért el a Velencei-tó
Szomorú látványt nyújt a tó, a partja hosszan kiszáradt, sokat kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz.

Link másolása

hirdetés

Szomorú látványt nyújt jó ideje a Velencei-tó, hosszan kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz. 1949. október 24-én volt hasonlóan kritikus a vízszint 63 cm-rel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság péntek 18 órás mérése alapján 62 cm-ig csökkent. A hétvégi front hatásásra ez ugyan néhány centit ingadozott, de már a vasárnap reggeli és a ma reggeli mérések is 61 cm-t mutatnak Agárdnál.

A 73 évvel ezelőtti szintet már múlt hét csütörtökön elérte a tó, amire már hetek óta számítani lehetett. „Napok óta mondtuk, hogy ez a vízállás beáll majd. Megtörtént. Ennél kevesebb csapadékot keveset láttunk az életben. A Velencei-tavon, amit jelenleg tudunk tenni – mert vizünk sehol sincs –, hogy vízforgatókkal frissítjük a vizet. Azt folyamatosan végzik a kollégák minden nap 4 és 10 óra között” - nyilatkozta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője a Pecaverzumnak.

A rekord megdőlésében a hétvégén átvonult front okozott némi bizonytalanságot, de

már a vasárnap hajnali mérés 61 cm-t mutatott

- írja az Időkép.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: