Annak már lassan nincsen hírértéke, hogy az európai társadalmi fejlődés élvonalában a skandináv országok állnak, az viszont már figyelemre méltó, hogy egyes területeken néhány „visegrádi” állam messze megelőzi Magyarországot. Ez derült ki az Egyensúly Intézet Megatrend Index 2022 címet viselő online sajtóbemutatójából, amelyet Kozák Ákos, az intézet társalapítója, szociológus tartott Szőllősi Györgyi moderálásával.

Globális kihívások, lokális válaszok – így határozta meg az előadó a Megatrend Index lényegét, amely az Európai Unió országainak, köztük Magyarországnak hosszú távú sikereit meghatározó trendjeit és aktuális eredményeit immár másodszor mutatja be. Ehhez olyan indikátorokat mérnek a Eurostat 5 éves periódusra vonatkozó adatai alapján, amelyekből kiderül, hogy egy ország jó, vagy kedvezőtlen irányba halad és nyomon lehet követni az egyes országok szakpolitikai sikereit is. Az öt mért terület: az oktatás, a digitalizáció, az egészségügy, a környezetvédelem és a társadalmi kohézió.

A legjobb helyezésünk a 17. a környezetvédelem kategóriában, a legrosszabb pedig az egészségügyé, a 24. Az „okos országok” között a 19-ek vagyunk, a társadalmi kohézió terén 20., a digitalizációban pedig a 21. helyet szereztük meg.

Az Egyensúly Intézet korábbi szakpolitikai javaslatai során mindig hangsúlyozta, hogy Magyarországnak egyik legnagyobb esélyt az emberi erőforrásokba való befektetés jelenti. Az „okos ország-index” szempontjai között szerepelt a közoktatásra szánt GDP-arányos ráfordítás, az 50 év feletti tanárok számaránya, az egy tanárra jutó diákok száma, de ennél is fontosabbak a „kimeneti sikerek”. Például a befektetett anyagi erőforrás felhasználása - éppen ebben lesz nagy különbség az egyes országok között - az aktív munkaképes korúak között a középfokú végzettségűek, illetve a 18-29 éves korosztályban lemorzsolódottak aránya, vagy a PISA-eredmények matematikában, természettudományban és olvasásértésben. A listavezetők Svédország, Dánia, Finnország. Magyarországon a vizsgált öt évben mintegy fél százalékkal csökkent a GDP-arányos ráfordítás, és ez is oka a visszaesésnek. Ugyanakkor Horvátország, Észtország és Málta 5-6 pozícióval lépett előre. Érdekes módon a gazdasági téren legerősebbnek számító Németország az öt terület közül egyikben sincs az élbolyban.

A digitalizáció területén nem elég, ha mindenkinek van okostelefonja, internet-hozzáférése. Meg kell különböztetni az infrastrukturális és kulturális tényezőket. Fontos, hogy a munka során mennyire intenzíven használjuk a digitális eszközöket, mennyire épül bele a mindennapjainkba, mennyire veszünk részt online tanfolyamokon vagy az e-kereskedelemben. Bár a pandémiának elvileg fel kellett gyorsítania a digitalizációt a kényszerű home office-szal és az online oktatással, Magyarország nem lépett előre e téren, mert a közvetlen versenytársaink nagyobb léptekkel haladtak. A dobogón ezúttal is Finnország, Dánia és Svédország osztozik.

Ebben az is közrejátszik, hogy egy nálunk gazdagabb országban nagyobb a káros kibocsájtás. Igaz, hogy az egyik legmagasabb nálunk a szállópor aránya a levegőben, elég rosszul állunk a megújuló energiák felhasználásában is és a „passzív indikátorok” terén (szennyvíz, hulladékgazdálkodás) 4 helyet vesztettünk, viszont az aktív mutatókkal, például az elektronikai hulladék újrahasznosításával vagy a háztartási zajszinttel kitűnő pozíciókat foglalunk el – mondta Kozák Ákos.

Az egészségügy terén az elmúlt években, beleértve már a nagy próbatételt jelentő járványidőszakot is, látványos javulás volt az egész Unióban olyan szubjektív indikátorok szerint, mint a születéskor várható élettartam, az egészségesen megélt évek, a dohányzás, alkohol-fogyasztás terén vagy más megelőzhető betegségek számában. Ennek ellenére mégis alakulnak ki jelentős különbségek – mondta a szakértő.

Például a megelőzhető okokból bekövetkezett halálozások száma növekedett a rendszerváltás óta. Ez utóbbiban az utolsó, 27. helyen állunk. A vezető hármasban Svédországot ezúttal Málta és Hollandia követi.

Ha egy társadalomban nincs összetartó erő, akkor az a társadalom nem tud sikeres lenni – figyelmeztetett Kozák Ákos. Itt olyan mutatókat vizsgáltak, mint az öngyilkosságok száma, a jövedelem-egyenlőtlenség mértéke, a gyermekszülési hajlandóság, a válások, az egyszülős háztartások száma, ahol nincs más aktív kereső, a 15-29 év közöttiek kimaradása a munkaerőpiacról, a bűncselekmények száma. Meglepőnek tűnik, hogy a jövedelem-egyenlőtlenség terén egy kicsit jobbak vagyunk az uniós átlagnál, valószínűleg azért, mert a köztudatban ez a fogalom összekeveredik a vagyon-egyenlőtlenséggel, ahol valóban óriási különbségek vannak. Az európai rangsor itt alaposan felborul: Szlovénia, Málta és Szlovákia vezet. Különösen érdekes északi szomszédunk, amely 9 helyet lépett előre, de komoly javulást mutatott a két másik „visegrádi” ország, Csehország (5.) és Lengyelország (7.) is.  Magyarország első helyet vívott ki magának a 100 ezer főre jutó rablások terén, és nem kell szégyenkeznünk a kábítószerfogyasztásból eredő halálesetek miatt sem, szemben az öngyilkossági mutatókkal. E téren tudnánk nagyobb mértékben javítani, akárcsak a megelőzhető betegségek miatti halálozás csökkentésében.

Összességében megállapítható, hogy Magyarország néhány területen tudott javítani az előző Megatrend-felmérés óta, de az olyan látszólag kisebb visszaesésekre is oda kell figyelni, mint az „okos ország” vagy a digitalizáció terén vesztett 2-2 helyezésre.

A Szeretlek Magyarország kérdésére, mely szerint a társadalmi kohézió magyarországi megítélésében van e szerepe a társadalom nagy mértékű megosztottságának, Kozák Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy ez a megosztottság más országban is megvan, bár statisztikai szempontból nem mérhető. Ugyanakkor a társadalmi kohézió említett mutatói közvetett módon elvezethetnek e kérdés megválaszolására.