JÖVŐ
A Rovatból

Lenyűgöző e-bőr fejlesztések – Mire jók a nyújtható, öngyógyuló, látó mesterséges bőrök?

Egyre tökéletesebben utánozzák az emberi bőr tulajdonságait, sőt, túl is szárnyalják azokat. Igaz, egyelőre nagyobb hasznukat veszik a robotikában, mint az egészségügyben.


Újabb, tudományos-fantasztikus történetbe illő e-bőr fejlesztés látott napvilágot Austinban, a Texasi Egyetem laboratóriumában, ahol kutatók egy csoportja forradalmi, flexibilis mesterséges bőrt fejlesztett. A Cell folyóiratban bemutatott eszköz az emberi bőr tulajdonságait utánozza: nyújtáskor is megőrzi az érzékenységét, puhaságát és pontosságát, ami jelentős előrelépést jelenthet a finom tapintást igénylő alkalmazásokban. Ilyenek például a törékeny tárgyakat megfogó robotok vagy az egészségügyben várva várt high-tech művégtagok.

„Az e-bőrnek ugyanúgy nyúlnia és hajolnia kell, ahogy az emberi bőrnek, hogy képes legyen alkalmazkodni a mozgásunkhoz” – idézi a TechXplore Nanshu Lu projekt vezetőt (fenti kép). A professzor szerint nem számít, hogy az általuk alkotott e-bőr mennyire nyúlik meg, „a nyomásválasza akkor sem változik, ami jelentős eredmény”.

Mit tud a legújabb e-bőr és ez miért fantasztikus?

Ez az e-bőr technológia érzékeli a tapintásból származó nyomást, ami egy ember számára természetes, de egy csatlakoztatott géptől elképesztő – egyben lényeges is, hiszen ez alapján tudja, hogy mekkora erőt kell kifejtenie például egy pohár megfogásához vagy egy ember megérintéséhez. Kritikus fontossággal bír, hogy a deformálódás ne befolyásolja az érzékelését: ne „higgye” például tévesen azt, hogy nagyobb erőt kell kifejtenie, hiszen ezzel kárt tehet a megfogott tárgyban vagy személyben.  A lényeg, hogy a mesterséges bőr nyúlásának nem szabad torzítania a szenzorok nyomásérzékelő képességét. Ez alapvető probléma, és jó ideje megoldásra várt, mert enélkül nehéz továbblépni az e-bőr fejlesztésekkel.

Robotok, emberi bőrhöz hasonló érzékeléssel

Az austiniak a nyújthatóság laboratóriumi teszteléséhez alakváltoztatásra képes, felfújható szondát és fogót készítettek, majd beburkolták őket a nyújtható e-bőrrel és elkezdtek velük különféle, érzékeny, érintésalapú feladatokat végrehajtani. A szondát emberi alanyokon használták, a pulzus kitapintására és mérésére, míg a fogóval egy termoszt, illetve egy törékeny tacot ragadtak meg, anélkül, hogy összenyomták volna.

Az e-bőr felfedezés előfeltétele egy olyan innovatív, hibrid válasznyomás-érzékelő volt, amelyen Lu és csapata évek óta dolgozott. Ennek az érzékelőnek a tökéletesítése, valamint a nyújtható szigetelőanyag elektródával kombinálása tette lehetővé az új e-bőr létrehozását.

Lu és csapata szabadalmaztatta a technológiát, így a továbbiakban a lehetséges alkalmazási területeket kutatása a cél. Először egy e-bőrrel felszerelt robotkart szeretnének építeni, majd piacra dobni. Nem csak ők jeleskednek ugyanakkor ezen a kutatási területen, és messze nem csak ez az egy nyújtható anyag érdekes, hiszen az e-bőrnek számtalan felhasználási lehetősége van, a gyógyászattól a puha robotokon és humanoidokon át a sportig és a szórakoztatóiparig. Íme, még néhány elképesztő példa.

Szuperérzékeny, állapotfelmérő e-bőr

A szaúd-arábiai Abdullah Király Technológiai és Tudományegyetem (KAUST) tudósai évek óta tökéletesítik azt a hidrogél alapú, integrált nanovezetékekkel rendelkező e-bőrt, ami többezer deformáció után is képes érzékelni a hőt és más ingereket. A Science-ben publikált tanulmányuk alapján a felső réteget az alatta húzódó nanohuzalok kötik össze a többivel, ami lehetővé teszi, hogy ne csak közvetlen tapintást érzékeljen, hanem húsz centiméterre lévő tárgyakat is, és az ingerekre a másodperc törtrésze alatt reagáljon.

A KAUST csapata kifejezetten úgy tervezte meg ennek az e-bőrnek a prototípusát, hogy az az emberi testre tapadva olyan valós idejű biológiai információkat nyerjen ki, majd továbbítson (wifin keresztül), mint például a vérnyomásérték, amire az artériák rezgéseiből és az ízületek mozgásából következtet. A végső cél viszont nem feltétlenül gyógyászati: a kutatók azt szeretnék, ha az eszközük élettelen tárgyakra helyezve is képes lenne információkat gyűjteni. Ha sikerül, folyamatosan ellenőrizhetővé válik fontos infrastruktúrák, használati tárgyak, személy- és teherszállító járművek (például repülőgépek) műszaki állapota.

Napelemes, LED-szenzoros e-bőr, ami „lát” is

A Glasgow-i Egyetemen, kifejezetten gépek számára fejlesztett e-bőr segítségével a robotkarok képesek utánozni az emberi érintést, ráadásul miniatűr, integrált szolárcellákat is tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy az ezzel burkolt eszközök napenergiát gyűjtsenek. Az igazi szenzáció ugyanakkor az, hogy a különböző formájú tárgyak alakjára már az előtt képes következtetni, hogy hozzájuk érne – kvázi úgy, ahogy az ember, aki ránéz egy tárgyra és rögtön tudja, milyen irányból, mekkora erővel fogja meg. Az alakzat érzékelését apró LED-ek beépítésével értek el: az e-bőr infravörös fényt vetít a megközelített tárgyra, majd fényméréssel megállapítja annak formáját, így előre tudja, hogyan érjen hozzá. Fotó: Glasgow-i Egyetem

Az IEEE-ben demonstrált technológia „a világ első energiát is termelő e-bőre, ami érintéses visszacsatolást nyújt, érzékelők nélkül” – magyarázta a kutatást vezető Ravinder Dahiya professzor.

„A minimális mennyiségű szenzor azt is jelenti, hogy a bőrnek nincs szüksége túl sok energiára a működéshez, és saját maga is energiaforrás: képes a hozzá kapcsolt tárgyak, így például a robotkéz áramellátására, de nem kell, hogy folyamatosan fény érje, hiszen készítettünk hozzá energiatárolásra alkalmas, rugalmas szuperkondenzátorokat is.”

A tudós azt reméli a technológiától, hogy egy napon energia szempontjából önellátó, tapintásérzékelő művégtagokat lehet belőle létrehozni. Ettől függetlenül az e-bőr ipari felhasználásának lehetőségeit is kutatja: az e-bőrt elsősorban kobotok és biztonsági berendezések részeként tudja elképzelni.

Öngyógyuló e-bőr

Ha már az emberi bőr tulajdonságainak utánzásánál tartunk: létezik olyan e-bőr, ami, ha megsérül, a humán szövetekhez hasonló módon „begyógyul”. A Coloradói Egyetemen évek óta fejlesztés alatt álló, ragtapasznál is vékonyabb, rugalmas eszköz bármilyen alakban felhelyezhető az emberi testre, szóval annak ellenére sem egy egyszerű fitneszkarkötő alternatívája, hogy az első funkció, amivel ellátták, a lépésszámláló. Ez persze csak egy a lehetséges felhasználási módok közül, hiszen „egy áramkörökkel átszőtt, vékony, kényelmesen viselhető filmrétegről van szó”, és mint ilyen, sokféle funkciót kaphat, magyarázta az egyetem közleményében az egyik fejlesztő, Wei Zhang, aki Jianliang Xiao-val közösen hozta létre az öngyógyuló anyagot. Fotó: Coloradói Egyetem

Bár rendkívül rugalmas e-bőr, ha valaki a használat közben mégis elszakítaná, vagy kitépne belőle egy darabot, akkor elég összeilleszteni a sérülés helyén, hogy az anyag egyből regenerálódni kezdjen, majd 13 percen belül látható nyom nélkül összeforrjon. Ezt a lenyűgöző, emberi bőrhöz hasonló tulajdonságot a polyimine nevű anyagnak köszönheti. Mivel egyelőre nem sok funkcióval tudták felruházni, ez az e-bőr nem nevezhető versenyképesnek, viszont továbbfejlesztve biztosan van létjogosultsága, pláne úgy, hogy Zhangék szerint száz százalékban újrahasznosítható.

Chip és akkumulátor nélküli e-bőr

Az MIT kutatásának eredménye az az e-bőr variáció, ami képes kivonni a képletből az elektronikai berendezések két legmerevebb alkatrészét, a chipet és az akkumulátort. A kutatók a Science-ben közölt leírás szerint formabontó megoldást alkottak: egy olyan, mikroszkopikus vékonyságú, alig észrevehető ragtapaszként viselhető e-bőrt, ami vezeték nélküli kapcsolattal tud adatokat továbbítani, például az emberi test szívveréséről vagy kémiai folyamatairól. A méréseket akusztikai hullámok figyelésével hajtja végre – köszönhetően az egykristályos gallium-nitrid membránokból készülő szenzoroknak, amelyekből az emberi hajszálnál ötször vékonyabb, legfeljebb 20 mikrométeres, piezoelektromos filmek készülnek. Ezek képesek az elektromos jelek hanghullámokká alakítására (és fordítva), az okostelefonok vezeték nélküli vevője pedig gond nélkül érzékeli az e-bőr fizikai változása által előidézett mechanikai rezgések információit.

Ez csak néhány példa a sok ígéretes e-bőr fejlesztésre, ami a világon zajlik.  A technológia számos területen forradalmasíthatja az életünket, az egészségügytől a robotikán át a viselhető elektronikáig. Azt ugyan nehéz lenne megjósolni, hogy melyek és milyen formában fognak megjelenni a hétköznapjainkban, hiszen nagyon sok múlik a fentebb írt tudósokat támogató intézményeken, illetve a projektek szponzorain. Ahhoz, hogy az egyes funkciók minden gyerekbetegségét leküzdjék és piacképes termékeket tegyenek le az asztalra, feltétlenül szükséges, hogy azok vagy gazdasági, vagy társadalmi haszonnal kecsegtessenek. Ötletekben és lenyűgöző megoldásokban nincs hiány. Reméljük, hogy a világ kormányai, vállalatai, szervezetei felfedezik maguknak ezeket a technológiákat és a közreműködésükkel eljuthatnak a fogyasztókhoz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Klímaváltozás: egyre lassabban forog a Föld, egyre hosszabbak lesznek a napok
A folyamat hátterében a sarkvidéki jégsapkák olvadása áll. A nagy víztömegnek köszönhetően lassan változik bolygónk tömegeloszlása.


Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás következtében, derül ki az amerikai tudományos akadémia lapjában megjelent új tanulmányból. A jelenség hátterében a sarkvidéki jég olvadása áll, amelynek vize szétterjed a világ óceánjaiban, megváltoztatva a Föld tömegeloszlását.

Ez a folyamat lassítja a bolygó forgását, ami évente 1,33 milliszekundummal hosszabb napokat eredményez. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy

ha az éghajlatváltozást nem sikerül megfékezni, a napok hosszának változása nagyobb lehet, mint a Holdnak a Föld forgására gyakorolt hatása.

Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, és az éghajlat tovább melegszik, a sarkvidéki jégréteg folytatódó olvadása miatt a napok hosszabbodása elérheti a 2,62 milliszekundumot egy évszázadra vonatkozóan. Ez a hatás már meghaladná a Hold 2,40 milliszekundumos befolyását.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
36 fokban főhetnek az utasok - Hőmérővel teszteltük, hány fok van kánikulában a légkondi nélküli járatokon
Hiába a rengeteg ígéret, az egyre forróbb nyarak, a külföldön már halálos áldozatokat is követelő hőség - a budapesti közösségi közlekedésben még mindig nem alapfelszereltség a légkondi.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 21.



Egész Dél-Európában tombol a kánikula. Görögországban, ahol a múlt héten a 43 fokot is elérte a hőmérséklet, halálos áldozatai is vannak a forróságnak. Olaszországban, Bosznia-Hercegovinában és Romániában is 40 fokot mértek, de bennünket is elért az idei nyár első hőhulláma.

Budapesten tegnap, bár az eddigi nyár legforróbb napja volt, de abban biztosak lehetünk, hogy korántsem az idei év legforróbbika. Bár forró nyarak régebben is voltak, az unalomig ismételgetett klímakatasztrófa sajnos nem hitkérdés,

fel kell készülnünk az egyre hosszabb ideig tartó és forróbb hőhullámokra.

A klímaváltozás miatt ugyanis Európa az egyik leggyorsabban melegedő kontinens. 2023-ban rekordszámú extrém hőstresszes napot mértek, vagyis olyan napot, amikor a hőérzet meghaladta a 46 Celsius-fokot. Emiatt tízezrek halnak meg. A barcelonai Globális Egészségügyi Intézet szerint 2022-ben több mint 70 ezres többlethalálozást okozott Európában a hőség.

Különösen nagy veszélyben vannak a szív- és érrendszeri betegségekben, például a magas vérnyomásban szenvedők, azok, akiknek szívritmuszavarai vannak, a krónikus légzőszervi betegek, például az asztmások. De veszélyeztetettek a cukorbetegek és a vesebetegek is, valamint egyes mentális betegségekben szenvedők.

Ehhez képest a fővárosi tömegközlekedésben még mindig rengeteg az olyan járat, amin nincs légkondi. A régebbi villamosokon, a földalattin és a hármas metrón továbbra is csak „orosz klímával”, azaz lehúzott ablakokkal lehet csillapítani a felforrósodó utastér kellemetlenségeit.

Pedig már 2007 nyarán kiderült, hogy nem jó döntés ilyen járműveket vásárolni. Az akkor forgalomba álló körúti Combino villamosokat a főváros hűtőberendezések nélkül rendelte meg, takarékosságból. Végül aztán utólag, drágábban szereltették be. Az akkori főpolgármester, Demszky Gábor azt mondta, a főváros ezentúl nem vásárol légkondi nélküli közlekedési eszközöket. Aztán, amikor megkezdődött a 3-as metró szerelvényeinek „felújítása”, mégis kimaradt az orosz kocsikból a légkondicionáló. Lehetett volna, ha a kilencmilliárddal olcsóbb észt ajánlatot fogadják el a közbeszerzésen, de ekkor éppen nem volt szempont a takarékosság.

Csütörtökön egy digitális hőmérő társaságában utaztuk végig ezeket a közlekedési eszközöket, hogy kiderüljön, mennyit mutat az utastérben. Természetesen a mérések csak tájékoztató jellegűek, sok függhet attól, az adott pillanatban mennyit is mérünk. A felszíni eszközök esetén az ablakokon bejutó sugárzó hőtől éppúgy, mint a lehúzott ablakok számától. A metrón is érzékelhető hőingadozást tapasztaltunk, attól függően, hogy melyik állomáson nyitotta ki az ajtókat a szerelvény.

Jöjjenek az eredmények.

Az agglomerációból hűvös és kényelmes vasúton suhantunk be a Nyugatiba, ahonnan először a szintén (utólag és drágábban) klimatizált Combinon egy megállót utazva jutottunk el a Jászai Mari térre, ahol egy felújított Ganz csuklós villamosra szálltunk fel (23-as). A kinti 32 fokos melegből a nagy ablaktáblák simán csináltak 35,2 fokot, szerencsére a menetszél a hőérzetet enyhítette, amikor a jármű két megálló között haladt.

A Vigadó térnél átpattantunk egy földalattira, ahol egytized fokkal hűvösebb volt, nyilván nem sütött be a nap. 35,1 fok.

Ezután a Deák téren megnéztük a híres-nevezetes 3-as metrót, ahol 35,9 de 36,2 fok is volt az utazás során. Itt a „kellemesebb” érték, a cím felett látható a durvább.

Mivel a helyzet egyhamar nem változik, néhány jó tanács hőség esetére: virágboltokban is lehet kapni kis pumpás vízporlasztót, amivel a növények leveleit lehet permetezni, de ha nincs ilyen, bármi más kiürült (és alaposan kimosott) pumpás spray flakonja is megteszi. Ezt megtöltve friss vízzel, kellemesen hűsíthetjük magunkat a forró városi túrákon. Arra azért ügyeljünk, hogy mindig friss víz legyen a flakonba. Ha bejön az igazi, durva forróság, bevállalósabbak megpróbálhatják a vizes felsőt (ing, póló). A hátránya ennek a megoldásnak az, hogy

a csuromvizes ruha is maximum negyedóra alatt megszárad a tűző napon, továbbá ebben például légkondis járműre felszállni ellenjavallt.

De ha valaki nem akar hókuszpókuszolni, még mindig segíthet a nedves törlőkendő, ami gyors (és rövid) felfrissülést adhat. Persze a palack víz alapfelszereltség ebben az időben. Ha valaki veszélyeztetett állapota ellenére kénytelen útra kelni, nyugodtan iktasson be rövidebb-hosszabb betérést egy-egy üzletbe (jellemzően ezek már mind klimatizáltak), nem kell vásárolni, elég nézelődni a hűvösben.

És még valami: utunk során szerencsénk volt, a járműveken alig lézengtek. A hőérzetet jelentősen növelheti, ha ugyanezeken a klimatizálatlan járműveken zsúfoltságban vagyunk kénytelenek utazni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Minden megváltozik: nálunk a globális átlagnál is nagyobb a hőmérséklet-emelkedés - mondja az éghajlatkutató
A mostani tartós hőhullám csak a kezdet. Búcsút inthetünk a síelésnek, jöhetnek a malagai borok, még több lesz a légkondi, fel kell készülni a klíma-menekültekre.


A hótól már régen elbúcsúztunk. Igaz, mutatóban minden évben leesik egy kicsi, pár napig még itt-ott fehérek az utcák, a táj, de Magyarországib a tél már csak a mesekönyvekben fehér és havas. A nyár viszont egyre inkább forró, forróságrekordok dőlnek meg évről évre. Ahol lakom, nem is egy ház kertjében már banánfák magasodnak, az elsőre talán még felkaptam a fejemet, de azóta jó néhány év eltelt, több is megjelent belőlük, és bizony szépen áttelelnek.

A globális felmelegedés az elmúlt évtizedben tapinhatóvá vált, olyan katasztrófává, amit lábon hordunk ki. Mire számíthatunk, hogyan tudunk alkalmazkodni mindehhez? Szabó Péter éghajlatkutatóval beszélgettünk.

– Egész Európában nálunk van most a legmelegebb, ez már a globális felmelegedés hatása?

– Van fölöttünk ez a meleg, úgynevezett előoldali levegő, amely azért ragadt itt tartósan, mert Nyugat-Európában viszont ciklonok örvénylenek, ezek előoldalán érkezik dél felől észak felé a meleg levegő.

Sajnos ez a ciklon és frontjai nem igazán tudnak közelebb jönni hozzánk, mert egy úgynevezett blokkoló anticiklon,

ami általában tartósabb hőhullámokat okoz, megakadályozza, hogy nyugatról kelet felé, a megszokott módon áramoljon a levegő.

– Időnként beharangozták, hogy jön az enyhülés, és ez az enyhülés elvérzett körülbelül az Őrség környékén. De akkor ez most egy olyan időjárási anomália, ami egyedi, és nem kell attól tartanunk, hogy minden évben így lesz?

– Nemcsak a Kárpát-medence fölött van ez a tartós meleg, hanem a Balkánon is, de Ausztriában már nincsen meleg, oda eljutottak a frontok is. Ez nem egy olyan szituáció azért, amire minden évben fel kell készülnünk.

– Tehát akkor ez nem hozható összefüggésbe a globális felmelegedéssel?

– Nem, az már viszont összefüggésbe hozható, hogy az átlaghőmérséklet emelkedik, tehát a nyári átlaghőmérséklet is. Ez azzal jár, hogy ezekből a forróbb napokból is több fordul elő.

– Itt, a Kárpát-medencében sokáig mindenki azt mondta, hogy ez egy milyen jó kis védett hely, bőven vannak vizek, megvéd minket az időjárási szélsőségektől. Ez a jövőben is így lesz?

– Attól függ, hogy mire gondolunk. Magyarországon a hőmérséklet-emelkedés nagyobb volt, mint a globális átlag. Ugyanakkor, ha Skandináviát nézzük, annál viszont kisebb.

A felmelegedés annál intenzívebb, minél közelebb vagyunk a sarkokhoz, és annál kisebb, minél közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz.

Tehát Magyarország a globálisnál kissé magasabb felmelegedést produkált eddig.

– Ezek szerint ugyanilyen helyzetben van Ausztria, ami már nem a Kárpát-medencében van? Azaz ezt inkább szélességi övezetenként kell nézni?

– Igen, inkább ahhoz köthető, és az óceántól való távolsághoz. Nyilván a domborzat is meghatározza, ugyanis a hótakaró csökkenése miatt a magasabban lévő területek jobban melegednek.

– Idén már szinte hetente moshatjuk az autót, mert minden ilyen esővel irdatlan mennyiségű szaharai por érkezik. Ez megint csak valami egyedi eset, vagy ez összefüggésben áll az időjárás tartós változásával?

– Én is olvastam erről egy tanulmányt, amely szerint gyakrabban fordulnak elő a szaharai porok a Kárpát-medence térségében is. Ez annak köszönhető, hogy a magasban el tudja szállítani egy előoldali helyzetben egy erős szél a Kárpát-medence fölé az apró szemű port. Ez egyrészt szűrheti a magasban a napsütést, illetve ha eső esik, kimosódhat a légkörből. Valóban, mostanság több hír szólt erről.

– Ezek szerint nem tudható bizonyosan, hogy ez a felmelegedés következménye-e vagy sem?

– Egy-két év után még nem jelenthető ki, hogy valami a klímaváltozás miatt történik gyakrabban, de azt már látni, hogy gyakrabban van olyan ciklonális helyzet, amikor annak előoldalán ez előáll.

– Hogyan tudjuk kiszámolni a klímaváltozás jövőbeli hatását? Most csak a mai állapotokat tudjuk kivetíteni, és annak alapján festünk fel valami jövőképet, de az emberiség története tele van nem várt fordulatokkal, a technológiában is.

– Amikor a jövőbeli éghajlatot próbáljuk leírni különböző modellekkel, akkor helytelen az, amikor extrapolálunk egy múltbeli trendből, hiszen pont ez a lényege ennek a nem lineáris, kaotikus rendszernek, hogy nem szabad a múlt alapján kivetíteni a jövő felé, mert a rendszer egyáltalán nem olyan, hogy ami eddig történt, ugyanaz folytatódik majd a jövőben. Gondolhatunk arra például, hogy az óceánok hőkapacitása jóval nagyobb, mint a levegőé, tehát azok sokkal lassabban reagálnak a változásra, illetve a jéggel borított területek még lassabban. Ez egy rendkívül bonyolult, összetett rendszer, különböző pozitív vagy negatív visszacsatolásokkal.

A jövő éghajlatának megadásához klímamodellekkel dolgozunk, amihez több forgatókönyvet veszünk figyelembe.

Használunk egy zöldebb jövőképet, amit egy ösztönző, „mi lenne, ha” forgatókönyvként kezelünk, pozitív példaként hozzuk mindig fel. Gondolkodunk egy közepes forgatókönyvben, ami azt jelenti, hogy csak 2040-től feltételezzük az erősebb kibocsátáscsökkentést, és természetesen készül egy pesszimista jövőkép, ahol nem számolunk komolyabb erőfeszítésekkel. Ez utóbbit természetesen olyan példaként hozzuk, hogy ezt kellene elkerülni, hiszen ez óriási extra hatással jár majd, sokkal több halálozással például. Tehát mi ezt a három forgatókönyvet vizsgáljuk minden egyes tanulmányunk során.

– Mennyire pontosak ezek a modellek, mennyire hihetünk nekik?

– Ezeket már a 90-es évektől elkezdték fejleszteni. Magyarországon is van körülbelül négy klímamodell, amit az OMSZ-ban (ma már HungaroMet), illetve az ELTE Meteorológiai Tanszékén futtatnak. Ezeket mi nem igazán tudjuk itthon fejleszteni, hiszen nagy emberi erőforrás kell hozzá, de tudjuk adaptálni őket. Megkapjuk a forráskódot, és a beállítások után futtatjuk itthon őket. Természetesen egyre pontosabbak ezek a klímamodellek, hiszen egyre több komponenst belevisznek az éghajlati rendszerbe, óceáni modellek is benne vannak, illetve nemcsak a felszínen írják le a folyamatokat, hanem felmennek a légkör tetejéig is. Mielőtt élesben futtatnánk, teszteljük őket.

Úgy végezzük a tesztelést, hogy egy 20-30 éves múltbeli időszakba helyezzük, és megnézzük, hogy mennyire reálisan adják vissza a múltban mért éghajlatot, illetve az éghajlatváltozást, ami esetleg történik.

Ha az eredmények egyeznek a múltban tapasztaltakkal, használható a modell.

– Mit mutat Magyarországra nézve egy klímamodell a 2040-es, 2050-es évekre? Milyen lesz akkor a nyarunk vagy a telünk?

– A teleink egyre melegebbek lesznek, a mínusz 15-20 fokos hőmérsékletek eltűnnek hazánkban. Én ennek persze örülök, hiszen ezt a szélsőségesen hideg hőmérsékletet nem szeretem, illetve síelni sem szeretek.

A síelésre alkalmas napok is nullára fognak csökkenni a század második felétől.

A vegetációs időszak sokkal korábban fog kezdődni. Ez azt jelenti, hogy sajnos tavaszi faggyal is fog ez járni, amit szintén jó lenne elkerülnünk. Van egy-két pozitív hatása is ennek a változásnak, például kevesebb ónos eső lesz Magyarországon, kevesebb lesz a köd. Viszont az, hogy kevesebb lesz a fagyos nap vagy a téli napok száma (amikor nappal is fagy), ez baj lehet, mert így a kórokozók könnyebben áttelelnek. Ezért olyan növényfajokat kell majd telepíteni, amelyek ellenállóbbak ezekkel a kórokozókkal szemben.

– A mezőgazdaságnak másfajta növények, másfajta gyümölcsök termesztésére kell átállnia?

– Ez már most is látható. Volt egy kutatásunk is a szőlő hőösszegére vonatkozóan. Ebből azt látjuk, hogy

ma már Magyarországon egyre kevesebb fehérbort kellene termelni, mert a vörösbornak megfelelő hőösszegek uralkodnak már most is,

és ez a jövőben még inkább így lesz: a század közepe után leginkább a malagai boroknak lesz ideális az éghajlat. Valóban kell változtatni, vannak különböző technológiák, amelyekkel a szőlő hőstresszét lehet csökkenteni, illetve lehetne hidegebb éghajlatra menni. Magyarországon ez viszont nem járható út, mert a hegyekben felfelé valószínűleg nem lehet mozogni a szőlős vidékkel. Valószínűleg az lesz a megoldás, hogy más fajtákat kell nemesíteni. Talán mintha Tokajban el is kezdtek volna a vörösborral kísérletezni, az eddig száz százalékban fehér szőlővel bíró területen, mert ott is rájöttek, hogy ez nem lesz fenntartható.

– Mi, emberek, hogyan adaptálódjunk ehhez a helyzethez? Például ebben a forróságban nagyon sokan a légkondicionálót telepítenek, mert nem tudják elviselni a meleget a házukban. Vannak, akik azt mondják erre, hogy a légkondicionáló az végül is fűti az utcát, így hozzájárul a felmelegedéshez. Mások viszont azzal érvelnek, hogy ez egy hőszivattyú, tehát azt a hőmennyiséget viszi csak ki bentről, ami egyébként is itt van a bolygón, csak éppenséggel a házon belülre került.

– Muszáj sajnos az ilyen sűrűn lakott területeken valahogy hűteni magunkat, hiszen napok óta 30 Celsius-fokos a budapesti átlaghőmérséklet, ami azt jelenti, hogy minden test 30 fok körüli, hiszen minden energiaegyensúlyra törekszik. Ráadásul minden lakásban ilyenkor 50-60 százalékos a páratartalom, azaz ezt sokkal melegebbnek is érzékeljük.

Tehát muszáj a légkondicionálást alkalmazni addig, amíg nincsenek erre jobb megoldások. Ugyanakkor a légkondicionálás tényleg fűti a külső területet.

Én is, amikor itthon bekapcsolom a légkondit, kicsit óvatosan teszem, próbálom nem túl sokat használni, 30-29 fokról lehűtöm 27 fokra a levegőt. 27 foknál sosem kell szerintem, hogy alacsonyabb legyen ilyenkor a belső terek hőmérséklete, mert a külső és a belső hőmérséklet között egyébként sem olyan jó, ha 10-12 foknál nagyobb különbséget hozunk létre, mert ezt sem viseli jól a szervezet. Néhány szomszédomnak nincsen légkondija, őket szerintem zavarja, hogy a meleg levegő, amit kienged az én készülékem, hozzájuk fog bemenni. De nem ez a legnagyobb probléma, hogy mondjuk a hőt kiengedjük, inkább az, hogy a meleg nappalokon felépülő extra csúcsterheléseket továbbra is szénalapú erőművekkel tudják csak kielégíteni az energiaszolgáltatók.

– Amikor meleg van, akkor általában a nap is eléggé süt, és a hazai naperőművi kapacitás ilyenkor csúcsokat dönt. Nem lehet az, hogy a többlet energiaszükségletet meg is teremti a többlet napsütés?

– Így van, általában, amikor ezek a hőhullámok vannak, akkor rengeteg napenergia is érkezik. Mindenképpen pozitív, hogy ma már egyre több napelemparkot üzemeltetünk, fontos tényező, hogy ebből minél több legyen, hiszen pont az ilyen napokon, egy ilyen anticiklonális, kevésbé felhős időszakokban nagyon jól tud működni a napenergia.

De ne feledjük, hogy a meleg éjszakára is velünk marad, olyankor már valóban csak a fosszilis erőművek segíthetnek ki bennünket.

– Mi az, amit meg kellene változtatnunk a városainkban, hogy élhetőbbek, hűvösebbek legyenek? Hogyan kell az épületeinket építeni ezentúl?

– Növelni kell a zöldfelületeket a városban. Kék infrastruktúrát kell telepíteni, azaz a víz is nagyon jól tud működni a hőszigethatás csökkentésében, ha minél több víz van a városban. Például a Duna környékén sokkal jobb a levegő, mint például a Blaha környékén, tehát egyértelműen a víz sokat tud segíteni. Az épületek energiahatékony hőszigetelése is nagyon fontos szerintem, hiszen nagyon sok idős háznál könnyen be tud a meleg levegő jutni a házba. Illetve akik társasházi lakásban élnek, nappal sötétítsenek, amennyire tudnak, hogy minél kevesebb napsugárzás jusson be a lakásba. Mostanában olvastam egy-két hőkamerás cikket is, amely kimutatta, hogy nincsen jobb az árnyékos zöldfelületnél a városban, hiszen azok a legalacsonyabb hőmérsékletű területek, ebből kellene minél többet csinálni. Ez igaz a kertekre is. Tehát

aki teheti, a kertjében, ne nyírja a füvet, hanem hagyja magasodni,

illetve amennyire lehet, természetesen fákat is telepítsen, hiszen ezek árnyékot tudnak adni és hűsíteni tudják a környezetünket.

– Milyen további hatásaival számoljunk a hőhullámoknak?

– Ilyenkor a többlethalálozás is jelentősen megnő. Magyarországon volt egy kimutatás, hogy

az eddigi legtöbb hőhullámos nyarakon (2012-ben és 2015-ben) 30, illetve 17 százalékos többlethalálozást mértek a hőstresszes napokon.

Ez nagyon magas szám, ami elsősorban a 65 év felettieket, illetve a szív- és érrendszeri betegséggel bírókat érinti jelentősen. A Földnek vannak olyan területei, ahol egyáltalán nem tudtak védekezni ezek ellen. Mi szerencsésebbek vagyunk, annak ellenére, hogy egy friss kimutatás szerint az ország lakásállományának 27,6 százalékában van csak légkondi, ami a globális értékhez képest alacsonyabb szám.

– Ha mi szerencsésebbek vagyunk, kik azok, akik tragikus helyzetbe kerülnek?

– Azokon a területeken, ahol például a szárazság és a hőstressz miatt nem tudnak majd élni, tehát muszáj elvándorolni. Ez is egy hatása az éghajlatváltozásnak, hogy elindul a klíma-migráció.

– Tehát például a délebbi, szaharai területekről az emberek elkezdenek vándorolni az északi térségek felé, és mondjuk megcélozzák például Európát? Ennek komoly politikai hatásai is lehetnek, és mintha már lennének is, hiszen a szíriai polgárháború részben már a klimatikus változásoknak is tulajdonítható.

– Így van. Elégedetlenséget szül, ha az ember nem tudja fenntartani az életszínvonalát, például

a szárazság, amelyet az éghajlatváltozás okoz, elindíthat egy politikai válságot is.

Szíriából is részben egy nagy szárazság miatt indult el ez a migráció.

– Nagyon jó dolog, hogy mi ezt a kibocsátás-csökkentést komolyan vesszük, magam is, amit tudok, megteszek a szigeteléstől kezdve a napelemekig, de hát mi itt a nyugati világban ezt viszonylag könnyebben tudjuk tenni. Elvárhatjuk-e azonban a fejlődő világtól, akik végre úgy akarnak élni, ahogy az emberek a nyugati féltekén élnek, hogy azt a robbanásszerű fejlődést, amiben éppen náluk zajlik, leállítsák a kibocsátás-csökkentés kedvéért? Belekalkulálják a klímaszámításokba, hogy nem biztos, hogy mindenki tud úgy viselkedni, mint ahogy a csökkenő lélekszámú, egyébként is nagyon gazdag nyugati világ?

– Igen, ez jó meglátás. Ez nem csak társadalmi és gazdasági probléma, hanem alapvetően morális kérdés, hogy hogyan várjuk el a jóval szegényebb Afrikától és Indiától, vagy Dél-Amerikától, hogy ők is fogják vissza a kibocsátásukat, annak ellenére, hogy ők még sehol sincsenek hozzánk képest. Ez óriási dilemma, és nehéz áthidalni, hogy

hogyan adjuk el azt nekik, hogy ez mindenkinek jó lesz, noha ők még egyáltalán nincsenek a kanyarban sem hozzánk képest.

És igen, tehát visszatérve arra a kérdésre, hogy ezek benne vannak-e a forgatókönyvekben, igen, ilyen forgatókönyvek is vannak.

– Tehát van olyan forgatókönyv, hogy a nyugati világ jócskán vissza tudja fogni magát, és a fejlődő világ pedig kevésbé?

– Így van, van ilyen is. A jelenlegi négy legnagyobb kibocsátó az USA, Európa, India és Kína. Az USA és Európa 2050-re könnyen elérhetik, hogy nettó zéró kibocsátásúak legyenek. Ezekből viszont India és Kína, illetve a legtöbb fejlődő ország, például Afrika, Dél-Amerika országai viszont nem, és ezek lesznek a legnagyobb kibocsátók a következő néhány évtizedben.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Visszamennek a Titanichoz - Új tengeralattjáró-típusok épülnek extrém turistáknak
Nem mindenki tanult a Titan egy éve történt katasztrófájából. További, méregdrága utazást kínáló járművek készülnek - az egyik csupa üveg, és szintén a Titanic a célállomása.


Forradalmi anyagokból és technológiákkal épült tengeralattjáróval látogatják meg újra a világ leghíresebb hajóroncsát, és az a terv, hogy az expedíciót követően a jármű turistákat is fog szállítani. A bejelentés alig egy évvel az OceanGate vállalat Titan hajójának katasztrófája után érkezett. A baleset 2023. június 18-án történt: öt ember, köztük maga Stockton Rush, a tengeralattjárót építő OceanGate vezérigazgatója, valamint Shahzada Dawood pakisztáni üzletember és a fia, Hamish Harding brit üzletember, illetve Paul-Henry Nargeolet francia Titanic-kutató vesztette életét.

A Titan egy extrém turisztikai célú mélytengeri merülőhajó volt, amivel az OceanGate a Titanic Új-Fundland partjaitól 690 kilométerre, 3800 méteres mélységben nyugvó roncsához szállított utasokat. Amikor a tragikus napon elveszítették vele a kapcsolatot és a nyomkövető jele is eltűnt a radarról, egy egész világ bízott a lehetetlenben, hogy egyszer csak a felszínre bukkannak - amire a fedélzeten tárolt, napokra elegendő oxigénmennyiség miatt látott is mikroszkopikus esélyt a világsajtó. Sajnos tévesen.

A hideg realistáknak, köztük a Mariana-árkot megjárt James Cameronnak lett igaza: a tengeralattjáró váratlan eltűnését valóban szerkezeti hiba okozta, és emiatt a jármű a másodperc törtrésze, kb. 20 ms alatt összeroppant az extrém nyomás alatt.

Így történt - animáció a Titan katasztrófájáról

A tragédia felhívta a figyelmet arra, hogy a mélytengeri felfedezések milyen komoly veszélyekkel járnak, és mennyire fontos a megfelelő technológiai felkészültség, illetve a biztonsági intézkedések betartása.

Ismét irány a Titanic - ezzel a high-tech hajóval

A Titan végzetes útja ellenére új fejezet kezdődik a Titanichoz kötődő extrém turizmus történetében: Larry Connor amerikai ingatlanmilliárdos úgy érzi, örömmel kísértené egy kicsit a szerencséjét, ezért főtámogatóként és utasként fog részt venni egy kétfős expedícióban – a kapitány Patrick Lahey mellett, aki nem más, mint a tengeralattjárókat építő Triton Submarines alapító-vezérigazgatója.

A vállalat érdemeit nem lehet elvitatni: túl vannak több sikeres vízalatti jármű megépítésén és értékesítésén (sőt, éppen készül egy újabb, kisebb rendezvényterem méretű modell), ráadásul minden elképzelhető műfajban. A vállalat egyaránt épít sekély vizekbe tervezett szabadidős, mélyebbre merülő turisztikai, akár 11 ezer méteres nyomást is kibíró mélytengeri, valamint filmes és kutatási célra szánt professzionális tengeralattjárót. Ez utóbbi kategóriába tartozik a Triton 4000/2 Abyssal Explorer, amivel a Titanic roncsát tervezik meglátogatni – egy alapos, kétéves felkészülési időszak után, valamikor 2026-ban.

A Triton 4000/2 egy 20 millió dollár (kb. 7,4 milliárd forint) értékű, mélytengeri merülésre tervezett hajó, amit a legmodernebb anyagokkal és technológiával építettek. Azt szeretnék vele bizonyítani, hogy „bár az óceán extrém erőkkel rendelkezik, élvezetes és életre szóló élményt jelenthet, ha megfelelően utazunk benne” – mondta Connor a tervezett expedíció kapcsán a The Wall Street Journalnak.

A dollármilliárdos kipróbált vállalattal állt össze a projektre, hiszen a Triton 2019-ben már járt a Titanicnál, igaz, egy korábbi konstrukció szerint épült hajóval, a 3300/5-tel. Ez mélyebbre is merült már, a Bismarck csatahajó 4650 méteren fekvő roncsához. Az, hogy Connor és Lahey nem ugyanezzel a típussal merül, jó előre jelzi a bevallott célt: egy olyan hajóval akarnak elindulni, ami egy - remélhetőleg - sikeres expedíció után nem csak szakembereket, hanem turistákat is vihet a Titanic közelébe, de az OceanGate hajótörést szenvedett eszközével ellentétben biztonságos módon.

A legkorszerűbb civil tengeralattjáró lehet

A vállalat oldalán látható adatok szerint az új hajót mintha eleve a Titanic turisztikai célú meglátogatására építették volna: a 4000/2 óriási panorámaüvegfelülettel rendelkezik és úgy tervezték, hogy akár 4000 méteres mélységet kibírjon, ami pont elég kell legyen a Titanicnál lévő extrém nyomás tűréséhez.

A világ leghíresebb roncsához látogató tengeralattjárók minden egyes négyzetcentiméterére több elefánt testsúlyával megegyező nyomás nehezedik.

Ezt kell kibírnia a Triton legújabb, 12 tonnás mélytengeri merülőhajójának, ami 4,45 méter hosszú, becsukott szárnyakkal 2,75, nyitottakkal 6 méter széles és 3 méter magas. A szerkezet jelentős részét a tengeralattjáró elejébe épített, óriási akril üvegbúra teszi ki. Ez minden korábbinál jobb kilátást eredményez: a Titan orrába eszkábált apró kabinablak például abszolút eltörpül mellette. A tengeralattjáró hat, egyenként 20 ezer lumenes LED lámpával, 500 kilogramm hasznos teherbírással, 40 kWh-s akkumulátorral, összesen nyolc 5,5 kW-os motorral és legalább 12 órás üzemidővel rendelkezik, ami bőségesen elég idő ahhoz, hogy a kapitány és utasa eljusson a Titanic roncsáig, majd egy körbenézés után vissza a felszínre. A tulajdonságai összességében ideális eszközzé teszik mélytengeri megfigyelések és kutatások végrehajtására.

A Triton 4000/2 kiforrott konstrukciónak tűnik, hiszen több hasonló jármű készült már a vállalatnál, és mindegyik nagy próbatételeket teljesített. A 3300/3-at például, amiben már ott volt a legújabb modelléhez hasonló, óriási akril búra is, főleg természetesfilmes stábok, például a Blue Planet II operatőrei használták, hiszen a méretes üvegfelület kristálytiszta, széles kilátást biztosított az utastérből. Akkora mélységbe viszont ez a hajó is ritkán merészkedik, ahol a Titanic található, szóval a cégnek jó oka van rá, hogy egy teljesen új tengeralattjáró rajtjáig hagy magának két évet a felkészülésre. A nyilvánvaló cél ugyanis az, hogy egy hatékonyabb és biztonságosabb eszköz bevezetésével vegyék át az OceanGate megüresedett helyét, ami fejenként 250 ezer dollárt kért egy-egy merülésért. Mivel a Triton hajója 5-6 helyett csak egyetlen utast tud magával vinni, az új jegyár jelentősen magasabb lehet.

Egyre több civil tengeralattjáró merül turistákkal

A Triton fentebb bemutatott hajói a legprecízebb, legnagyobb teherbírású, mélytengeri eszközök közé tartoznak, de van még jó pár civil tengeralattjáró, ami kisebb mélységekben közlekedik, természetfilmek forgatása vagy éppen turisztikai programok céljából. Néhány példa, a legsikeresebb modellek közül, amelyek napjainkban működnek.

Az Aurora-3C tengeralattjáró a SEAmagine cégtől egy két- vagy háromszemélyes jármű, amely akár 1000 méteres mélységig képes merülni. Ez a tengeralattjáró különösen népszerű a kutatók és filmesek körében, mivel kiváló látási viszonyokat és biztonságot kínál a mélytengeri felfedezésekhez. Az Aurora-3C könnyen kezelhető, robusztus és megbízható, így ideális választás a mélytengeri kutatásokhoz és expedíciókhoz.

 

A Super Falcon 3S egy, a DeepFlight által fejlesztett háromszemélyes tengeralattjáró, ami magánszemélyeknek és luxusjachtok tulajdonosainak készült. Ez az innovatív jármű repülőgép-szerű dizájnnal rendelkezik, így gyors és könnyen manőverezhető víz alatti utazást tesz lehetővé. Akár 100 méteres mélységig merülhet, és különleges kialakítása lehetővé teszi, hogy az utasok 360 fokos panorámában gyönyörködjenek a víz alatti világban.

 

A Nemo az U-Boat Worx kétszemélyes, hobbicélú tengeralattjárója, ami szintén 100 méteres mélységig merül. A legkönnyebben kezelhető magáncélú tengeralattjárók egyike, ami kis helyen elfér, így jachtokon is helytakarékos módon szállíthatják magukkal a tehetős tulajdonosok.

 

Az Atlantis Submarines Atlantis XI-ese az egyik legismertebb modell, ami kifejezetten turisztikai célra készült, hiszen óriási utasterében akár 48 személy elfér, igaz, túlságosan mélyre nem, csak 30 méterre lehet vele alámerülni a tengerben. Hawaii-on, a Karib-tengeren és Mexikó partjain szolgál belőle a legtöbb.

Link másolása
KÖVESS MINKET: