A teherszállítmányozással foglalkozó Atlas Airé lesz az utolsó jumbo jet, írja a The Guardian. A Boeing ugyanis közel fél évszázad után befejezte a 747-es gépek gyártását.
Az Atlas még az év elején rendelt négy darabot a 747-8-asból, ezek közül az utolsó kedden gördült ki a washingtoni gyárból.
A Boeing egyik legismertebb repülőgépét 1969-ben gyártották először. A vállalat 50 ezer dolgozója nagyjából 16 hónapig építette az akkoriban a világ legnagyobb kereskedelmi repülőjének számító 747-est, azóta további 1573 készült még.
A jumbo jet volt az első, amit két folyosóval készítettek. Egy másik jellegzetessége a púp volt, ami miatt megkapta a bálna becenevet is. Ez valójában egy második fedélzet volt, ami a pilótafülkétől egészen a gép harmadáig nyúlt vissza.
A típust használták teherszállításra, kereskedelmi járatként, de még az amerikai elnök repülőgépe is volt.
Az Egyesült Államokban utoljára a Delta Airlines használta utasszállításra 2017-ben, Európában a Lufthansa flottájában a mai napig szerepel a Boeing 747-es.
A gyártás leállítását többek között az élesedő versenyhelyzet okozta. A francia Airbushoz hasonlóan a Boeing is inkább a négy helyett két hajtóművel szerelt, üzemanyag-takarékos, széles törzsű gépek gyártása felé fordult. Ráadásul az amerikai gyár és a szövetségi légügyi hivatal (FAA) kapcsolata feszült, miután a 737 Max előbb 2018-ban egy indonéz, majd 2019-ben egy etióp légitársaság gépeként zuhant le.
Az utolsó bálna itt indult útnak a gyárból kedden:
There she goes!
The last 747 has left our Everett factory ahead of delivery to Atlas Air in early 2023. #QueenOfTheSkies
A teherszállítmányozással foglalkozó Atlas Airé lesz az utolsó jumbo jet, írja a The Guardian. A Boeing ugyanis közel fél évszázad után befejezte a 747-es gépek gyártását.
Az Atlas még az év elején rendelt négy darabot a 747-8-asból, ezek közül az utolsó kedden gördült ki a washingtoni gyárból.
A Boeing egyik legismertebb repülőgépét 1969-ben gyártották először. A vállalat 50 ezer dolgozója nagyjából 16 hónapig építette az akkoriban a világ legnagyobb kereskedelmi repülőjének számító 747-est, azóta további 1573 készült még.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Újabb fideszesnek hitt bástyák dőltek ma le” – jelentette ki Magyar Péter a Tisza Párt február 21-i kampánynyitóján. A rendezvényen bejelentette, hogy délután három óráig 300 ezren írták alá a párt jelöltjeinek, az ország 106 választókerületében zajló ajánlásgyűjtésben pedig harmincezer önkéntes vett részt. Az aláíróknak helyenként másfél órát is sorban kellett állniuk.
Magyar Péter köszöntője után egy kisfilm vetítéssel folytatódott az esemény. Ebben a Tisza Párt elmúlt két évét foglalták össze. A filmben a párt politikusai és szimpatizánsai is megszólaltak, köztük Bódis Krisztina, Nagy Ervin, Radnai Márk, Orbán Anita, Kapitány István és Hegedűs Zsolt.
A TISZA Párt elnöke a rendezvényen úgy értékelte a napot: „Minden várakozásunkat felülmúlta az, amivel ma az utcákon találkoztunk”. Kijelentette, a Tisza nemcsak elindul története első választásán, de meg is fogja nyerni azt. A választás tétjét is egyértelműsítette: „Egyértelmű lett ma, hogy az áprilisi választás egy népszavazás is lesz.” Szerinte két opció van, a Tisza vagy a Fidesz, és a Tisza mögött van az az erő, amivel a rendszert le lehet váltani. A nap eseményeit így összegezte:
„Amit ma láttatok, az a rendszerváltás maga. Hát elkezdődött, amiben hittünk”.
Beszédében a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje történelmi párhuzamokat is vont a következő, döntőnek nevezett időszakra utalva: „50 nap múlva Magyarország választ... Ezen az 50 napon áll, vagy bukik minden... Szent István hazájában elárultak mindent, ami keresztény, vagy szent.
„Petőfi Sándor hazájában lopnak a bőség kosarából. Antall József országában arrogancia lett a nemzet szolgálatából.”
Az önkéntesekhez is szólt, az előttük álló ötven napot „életünk legfontosabb” részének nevezte, hozzátéve: „Ennél ma nincs fontosabb”. Majd hozzáztette:
„Ott leszünk mindenhol, és igen, győzni fogunk 50 nap múlva. Ezt az országot Ti mentitek meg”.
A politikus szerint a "tavaszt, a változást, a Tiszát, nem lehet megállítani”. Ehhez pedig ő is hozzájárul azzal, hogy a következő időszakban bejárják az országot. Naponta több településen is ott lesznek, a végén pedig már akár 8-9 helyen is találkozhatnak velük.
Magyar Péter közölte, hogy felkészültek, megvan a csapatuk és a programjuk, és készen állnak a kormányzásra, hogy "egy működő és emberséges országot építsünk".
A hivatalos kampányidőszak február 21-én vette kezdetét.
„Újabb fideszesnek hitt bástyák dőltek ma le” – jelentette ki Magyar Péter a Tisza Párt február 21-i kampánynyitóján. A rendezvényen bejelentette, hogy délután három óráig 300 ezren írták alá a párt jelöltjeinek, az ország 106 választókerületében zajló ajánlásgyűjtésben pedig harmincezer önkéntes vett részt. Az aláíróknak helyenként másfél órát is sorban kellett állniuk.
Magyar Péter köszöntője után egy kisfilm vetítéssel folytatódott az esemény. Ebben a Tisza Párt elmúlt két évét foglalták össze. A filmben a párt politikusai és szimpatizánsai is megszólaltak, köztük Bódis Krisztina, Nagy Ervin, Radnai Márk, Orbán Anita, Kapitány István és Hegedűs Zsolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A miniszterelnök szerint a TISZA mindig hazudik, és „csak egy digitális blöff, ami előbb-utóbb kipukkan, és a valós számok felszínre kerülnek, most is ez történt”.
Arra a kérdésre, hogy a TISZA Párt "hazugság-cunamiba" keveredett, azt válaszolta: Ő nem innen nézi a történteket. Szerinte egy fantasztikus napon vannak túl, az első igazi választási megmérettetésen, mivel megkezdődött az aláírások gyűjtése.
Közlése szerint a Fidesz aktivisták nagyszerű munkát végeztek, mert pár óra alatt mintegy 190 ezer aláírást gyűjtöttek össze.
„Ez nagyon kemény munka, úgyhogy minden fideszesnek küldöm a jókívánságaimat” – közölte.
A TISZA Pártról pedig úgy nyilatkozott:
„az, hogy a Tisza meg lebukik, az természetes, mert hát mindig hazudnak, ez egészen egy digitális blöff, ami előbb-utóbb kipukkan, és a valós számok felszínre kerülnek, most is ez történt”.
Még hozzátette, hogy emiatt nincs meglepve, és szerinte a választásokig ezzel kell majd együtt élni. „Ők nagyokat mondanak, mi meg a végén nagyot nyerünk” – vélte Orbán.
Templom is megsérült, utórengések is jöttek a 4,35-ös földrengés után a szlovák–magyar határnál
Szombat délután a szlovák–magyar határnál pattant ki a 4,35-ös rengés, melyet egy 2,5-ös utórengés követett. Míg itthon nem jelentettek kárt, a csallóközi Balonyban egy kegytemplom is megrongálódott.
Komolyabb erejű, 4,35-ös magnitúdójú földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét szombat délután. A rengést Magyarországon is sok helyütt érezték, a határ túloldalán pedig egy templom is megrongálódott. Nem sokkal hét óra előtt a műszerek egy újabb, 2,5-ös erősségű utórengést is mértek Szlovákiában, Keszölcés (Kyselica) közelében.
A lakosság számos településről jelentette a rengést, a Kövesligethy Radó Obszervatóriumhoz többek között Kónyból, Halásziból, Mosonmagyaróvárról, Dunakilitiből, Győrből, Dunaszigetről, Rajkáról, Hegyeshalomból, Hédervárról és Vámosszabadiból is érkezett bejelentés. A hozzászólások között akadt olyan is, aki Tatabányán, sőt Újpesten is érezte, hogy megrendült a föld. Egy helyi lakos így számolt be az eseményről: „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében.” A szlovák oldalon már károkról is érkezett jelentés: a délutáni földrengésben megrongálódott a balonyi (Baloň) kegytemplom – írta a Blikk.
A katasztrófavédelem közlése szerint a 18:44-kor észlelt utórengés epicentruma Mosonmagyaróvártól mintegy 17 kilométerre, északkelet irányban volt. Károkról eddig itthon nem érkezett bejelentés a hatósághoz. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közölte, „dolgoznak az adatok manuális értékelésén, hogy pontos információkat adhassanak a földrengés helyéről, mélységéről és magnitúdójáról.”
Azt is közölték: "Az utórengések egy nagyobb földrengést követő természetes folyamat részét képezik, és általában egyre ritkábbá és gyengébbé válnak az idő múlásával."
A Kárpát-medence térségében a kőzetlemezekben folyamatosan tektonikai feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik fő oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan észak felé mozog, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás mintegy „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzettesteket, amelyek az Adriai- és az Európai-kőzetlemez közé ékelődnek. A mostani földrengés az úgynevezett ALCAPA-lemezen belül pattant ki, amely a Kárpát–Pannon régió északnyugati részének aljzatát alkotja. A rengés egy, az ausztroalpi takarós szerkezeteken belüli lenyíródási zóna közelében történt. Bár a pontos fészekmechanizmus még nem ismert, a jelenlegi adatok alapján valószínű, hogy a rengés ezeknek a szerkezeteknek mentén felhalmozódott feszültség kioldódásához kapcsolódik. A térség nem tekinthető teljesen földrengésmentesnek: 1996 és 2018 között két kisebb rengést is észleltek ezen a területen.
Komolyabb erejű, 4,35-ös magnitúdójú földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét szombat délután. A rengést Magyarországon is sok helyütt érezték, a határ túloldalán pedig egy templom is megrongálódott. Nem sokkal hét óra előtt a műszerek egy újabb, 2,5-ös erősségű utórengést is mértek Szlovákiában, Keszölcés (Kyselica) közelében.
A lakosság számos településről jelentette a rengést, a Kövesligethy Radó Obszervatóriumhoz többek között Kónyból, Halásziból, Mosonmagyaróvárról, Dunakilitiből, Győrből, Dunaszigetről, Rajkáról, Hegyeshalomból, Hédervárról és Vámosszabadiból is érkezett bejelentés. A hozzászólások között akadt olyan is, aki Tatabányán, sőt Újpesten is érezte, hogy megrendült a föld. Egy helyi lakos így számolt be az eseményről: „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében.” A szlovák oldalon már károkról is érkezett jelentés: a délutáni földrengésben megrongálódott a balonyi (Baloň) kegytemplom – írta a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
