JÖVŐ
A Rovatból

Közel a városi légitaxi forradalma - a nyári olimpián jöhet a főpróba

Egyre több gyártó áll elő olyan elektromos függőlegesen fel- és leszálló repülővel (eVTOL), amit kifejezetten ingázásra, illetve a városi dugók elkerülésére fejleszt. Az egyik európai vállalat a párizsi olimpián már ilyen géppel szállítaná a helyszínekre a szurkolókat.

Link másolása

Nehéz elképzelni egy olyan jövőt, amiben a külvárosi buszmegállók helyett eVTOL légikikötők (ún. vertiportok) mellett várják az ingázók a következő járatot, de egyre több nagy gyártó esküszik rá, hogy így lesz, hiszen óriási összegeket ölnek ezeknek a repülőgépeknek a fejlesztésébe. Az utóbbi években startupként indult vállalkozások mögé olyan nagy vállalatok álltak be, mint a Stellantis vagy a Toyota, és egyre komolyabban veszik őket űrkutató ügynökségek, hadügyminisztériumok, tömegközlekedési cégek is.

Az eVTOL jövője már ebben az évben elkezdődik, hiszen nem csak nagy kutatási projektek indulnak, például hatékonyabb akkumulátorok fejlesztésére, hanem szerződések is köttetnek, konkrét szolgáltatások beindítására. Az első, ráadásul autonóm légitaxi a párizsi nyári olimpiai játékokon mutatkozhat be a nyilvánosság előtt. Íme, a legnagyobb gyártók, akik kész városi eVTOL-lal rendelkeznek, és a jelenleg a legközelebb állnak hozzá, hogy elkezdhessék a sorozatgyártást:

Archer Aviation

Az amerikai vállalat évek óta építi a Midnightot, amit sokan az egyre nagyobb konkurencia ellenére is a legígéretesebb légitaxinak tartanak. Az eVTOL 160 kilométeres hatótávolságra, 240 km/h-s sebességgel reptet, összesen öt embert. Kifejezetten ingázásra és egymástól 30 kilométerre lévő városi vertiportok közötti közlekedésre tervezték. A légitaxi nemrég megkapta a legfontosabb engedélyt is az Amerikai Légügyi Hatóságtól, és olyan partnereket tudhat maga mögött, mint a másfél tucatnyi autómárkát birtokló Stellantis csoport, illetve maga a NASA. Az űrügynökséggel kötött Space Act Agreement keretében ebben az évben indul közös programjuk, nagy teljesítményű eVTOL-akkumulátorcellák fejlesztésére.

Joby Aviation

Az Archerrel együtt a légitaxi piac jelenlegi legnagyobb titánja. Szintén amerikai eVTOL fejlesztő cég, amelynek eddig ismertté vált Joby S4-ese ugyancsak ötszemélyes és 160 kilométeres hatótávot tud, de gyorsabb a Midnightnál: a gyártó szerint 320 km/h feletti végsebességgel rendelkezhet. Valószínűleg még nincs annyira előrehaladott állapotban, mint a Archer repülőgépe, de komoly támogatók hisznek benne, hogy legalább másodikként piacra jut. A Toyota Motor Company dollár százmilliókkal szállt be a fejlesztésbe, az Amerikai Légierő pedig szerződést kötött velük Joby S4-esek beszállítására, amelyet idén szeretnének teljesíteni. Ha megtörténik, akkor ez a gyártó lesz az első, amelyik fizető ügyfélnek kézbesít légitaxit - igaz, nem nyílt piacon, hanem egy katonai szervezet felé. Nagy áttörést értek el a világ másik felén, Dubajban is. Közleményükben azt írják, 2026-ban indítanak légitaxi-szolgáltatást, elsősorban a helyi nemzetközi repülőtér és luxusszállodák között. Úgy számolnak, hogy a légikötő és például a Palm Jumeirah-sziget között csupán 10 perc lesz az utazási idő - minimum háromnegyed órányi transzfer buszban zötykölődés helyett.

Volocopter

A német vállalat VoloCityje valahol félúton van a helikopterek és a többrotoros drónok között. Az összehasonlítás nem véletlen: személyszállításra alkalmas eVTOL, viszont a benne ülő két személy közül egyik sem kell, hogy pilóta legyen, hiszen a jármű önvezető. Az rfi riportja szerint minden esély megvan rá, hogy a repülőt élesben is tesztelik Párizsban, a július 26-án kezdődő nyári olimpiai játékokon. Ha a Volocopter megkapja az engedélyt, közvetlen járatokat indíthat a repterekről az olimpiai helyszínek felé - igaz, egyelőre aligha önvezető technológiával. A VoloCity amúgy elég látványos jelenség: összesen 18, köralakú, küllős szerkezetre szerelt rotor emeli a levegőbe, szinte teljes csendben, mivel az elektromos motoroknak hála a jármű 75-100 méteren belül nem hangosabb egy közeli beszélgetés zajszintjénél. Az induláshoz már csak az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség engedélye kell - ennek hiányában sajnos csak utasok nélkül demonstrálhatná a képességeit Párizsban, aminek, lássuk be, nem sok értelme van. A rendkívül ambiciózus vállalat egyébként nem csak az olimpia idejére szeretné megvetni a lábát a francia fővárosban (ez idő alatt nem is kér majd pénzt a fuvarokért), hanem legalább a következő 2-3 évben folytatná a szolgáltatást, és közben felkészülne a VoloCity sorozatgyártására.

A VoloCity pilóta nélkül is repül

A fent írt modellek tényleg csak a legaktuálisabb példák olyan eVTOL-okra, amelyek a közeljövőben piacra léphetnek a maguk a repülőgépével. Ígéretes még a német-kínai koprodukcióban készülő, négyszemélyes Autoflight Prosperity 1, a kínai, háromszemélyes Ehang EH216 vagy a Honeywell és a Rolls-Royce segítségével épülő, ötszemélyes Vertical Aerospace VX4 is – és ez még csak néhány azok közül, amelyek 2025-ig kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

Az eVTOL nem csak kényelmi és fenntarthatósági előnyökkel jár, hanem hosszú távon enyhítheti a városi közutakra nehezedő nyomást.

Ha az ingázóknak csak egy része inkább mozogna az agglomerációk és a munkahelyek között légitaxival, mint autóval, jelentősen visszaesne városi környezetek útterhelése, ami még az általánossá váló elektromos autózás korában is pozitív változás lenne. A McKinsey & Company 2021-es felmérése szerint az eVTOL-ok átlagosan 30 százalékkal rövidebb utazási idővel kecsegtetnek és 50 százalékkal csökkenthetik a városi dugókat. A Roland Berger kutatása a gazdasági hatásokat is igen jelentősnek találja: a piackutató cég szerint az eVTOL-ok 2040-re 2,5 millió új munkahelyet teremthetnek a világon, míg a PwC  úgy becsüli, hogy az USÁ-ban 2030-ra már 115 milliárd dolláros üzlet lehet a légitaxi, és 2040-re (csak ott) 350 ezer ember dolgozhat majd a gyártásukon és üzemeltetésükön.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
A látványhoz már Madonna is a mesterséges intelligenciát használja – így formálja át a zeneipart a mesterséges intelligencia
Miközben Billie Eilish-től Jon Bon Jovin át Nicki Minajig zenészek hada tiltakozik a szöveg- és dallamgeneráló AI-k ellen, a művészek maguk is használnak mesterséges intelligenciát. Madonnával ellentétben sokan dalkészítésre is.

Link másolása

Szombaton becslések szerint 1,6 millió ember vett részt Madonna ingyenes brazíliai koncertjén, a Copacabana Beach-en. Ez volt a Celebration turné utolsó állomása, és a popikon valaha volt legnagyobb koncertje, amit köszönetképpen tett teljesen ingyenessé.

Madonna Celebration című turnéjának van még egy különlegessége. Koncertjein több dal videós „aláfestéséért” is a Runway amerikai startup AI-videói felelnek – írja az Okosipar.hu.

A koncerteken teremtett különleges látványvilág mindig is a Madonna-koncertek általános védjegye volt, és az énekesnő ezúttal is előtte kevesek által taposott művészeti iránynak és technológiának engedett teret azzal, hogy a La Isla Bonita vagy a Take A Bow című slágerek három gigantikus LED falon kivetített videoklipjeit mesterséges intelligenciával készítette Sasha Kasiuha.

Az ukrán filmrendező szerint

ezzel a megoldással olyan drága és ma korszerűnek tartott technológiát váltottak ki, mint a legnagyobb látványfilmekhez előszeretettel használt CGI. Azzal ugyanis „túl unalmas és giccses” alkotások születtek.

Madonna csapata egyébként az OpenAI-féle Sora talán legnagyobb konkurenciájának számító Runway technológiáját használta fel. Ennek idén megjelent második generációs változata még nem tud teljes hosszúságú filmet készíteni, de „segít kitölteni jeleneteket, amelyekkel színesíthető az elmesélt történet, és háttérvideónak, aláfestésnek is tökéletes klipeket alkot” – mondta az AP-nek Cristóbal Valenzuela, a Runway vezérigazgatója.

La Isla Bonita

Sok zenész tiltakozik AI-k térnyerése miatt

A képgeneráló mesterséges intelligenciák (pl. Midjoruney, DALL-E 2) megjelenése után a képzőművészek, a nyelvi modellek (mint a ChatGPT) beköszönésével a regény- és forgatókönyvírók, a videógeneráló AI-k fejlődésével (lsd. Sora) a színészek, legutóbb pedig a dalkészítő alkalmazások (pl. Suno) érkezésével a zenészek kezdtek tiltakozásba az alkotói folyamatok automatizálása miatt. Ilyen eszközök birtokában - kis túlzással - bárki válhat festővé, íróvá, filmessé, dalszerzővé, ami szerintük elértéktelenítheti a valódi művészeti alkotásokat. Vannak, akik vállat vonnak azzal, hogy úgy kell a művészeknek: eljárt felettük az idő, de ez nagyon-nagyon nem fair. Mert az AI-k egyike sem magától ilyen okos.

Az, hogy napjainkban már egészen realisztikus képek, videók, szövegek és dalok gurulnak ki a mesterséges intelligencia alkalmazásokból, annak köszönhető, hogy az algoritmusaikat hús-vér művészek alkotásainak tömegével tanították be. Ha a zenészek, filmesek tehetsége agyonokosított szoftverek segítségével új alkotások létrehozását szolgálja, és abból az AI-kat üzemeltető vállalatok komoly hasznot húznak, okkal háborognak. A tiltakozás legutóbbi példája egy több mint 200 világhírű zenész nyílt levele, amiben az AI zeneipart fenyegető hatására hívják fel a figyelmet. Ezt Billie Eilish-től Jon Bon Jovin át Nicki Minajig nagyon sokan aláírták.

„A legnagyobb hatalmú vállalatok némelyike engedély nélkül használja fel a munkákat arra, hogy AI modelleket tanítson be”

- írják.

„Az erőfeszítéseik kifejezetten arra irányulnak, hogy óriási mennyiségű 'zenével' és 'képpel' helyettesítsék az emberi művészek munkáját, jelentősen csökkentve a művészeknek járó jogdíjakat” - magyarázzák a zenészek. Hozzáteszik: ennek a „támadásnak” véget kell vetni. „Védekeznünk kell a kizsákmányoló AI ellen, ami ellopja a profi zenész hangját és sajátosságait, megsérti a szellemi jogokat és elpusztítja a zenei ökoszisztémát.” A levél nyíltan felszólítja a technológiai vállalatokat, tartalomközvetítő platformokat, zenei szolgáltatókat, hogy azonnal hagyják abba a zenegeneráló AI-technológiák fejlesztését és közlését, hiszen ezzel az emberi művészetet szorítják ki, anélkül, hogy az igazi alkotók bármiféle kompenzációt kapnának a munkájuk felhasználásáért cserébe.

Valójában maguk a zenészek is használnak AI-t

A korrektséghez hozzátartozik, hogy miközben a művészek foggal-körömmel (és még egyszer: teljes joggal) tiltakoznak alkotásaik kizsákmányolása ellen, maguk is előszeretettel fordulnak generatív AI-hoz az alkotói folyamat során. A Ditto Music legfrissebb piackutatása szerint a zenészek 59,5 százaléka már ma is használ AI-t a zenei projektek létrehozásához. Ez több munkafolyamatra igaz:

amíg 11 százalékuk dalszövegíráshoz csap fel egy-egy nyelvi modellt, 20,3 százalékuk dallamszerkesztéshez, 30,6 százalékuk mastereléshez, 38 százalékuk pedig a zenéhez kapcsolodó grafikához veszi igénybe mesterséges intelligencia segítségét.

Ami azt illeti, maguk a zenészek is látnak jövőt az AI modellek zeneipari alkalmazásában, mert arra a kérdésre, hogy hosszú távon mekkora valószínűséggel használják majd zenei projektek létrehozására, meglehetősen magas számok jöttek ki: dalszövegírásra 47,1, dallamszerkesztésre 61,5, masterelésre 66, grafikakészítésre pedig 76,5 százalék tervezi használni az AI-t a munkája során. Ehhez képest erős kisebbségben (28,5 százalék) maradtak azok a humán zenészek, akik meggyőződéssel közölték, hogy soha az életben nem fognak mesterséges intelligenciával dolgozni.

AI nélkül sosem készül el a Beatles utolsó dala

Mielőtt azt gondolnánk, hogy az AI felhasználása törvényszerűen dehumanizálja a művészetet, kiüresíti az egykor kreatív tartalmakat vagy megkárosítja az alkotókat, észre kell venni, hogy milyen új lehetőségeket tartogat, ha ésszel használják. Az utóbbi évek talán legizgalmasabb projektje biztosan a legutolsó kiadatlan The Beatles felvétel elkészítése volt, amit AI nélkül az együttes két még életben lévő zenésze, Paul McCartney és Ringo Starr sem tudott volna befejezni. Egy olyan, Yoko Ono által csak a ’90-es években megtalált felvételről van szó, amit John Lennon még a ’70-es évek végén rögzített, két másik, végül 1994-ben digitálisan felújított és megjelent dallal, a Free As A Birddel és Real Love-val együtt. A harmadik dal a Now and Then, ami csendben várt, amíg a technológia elég fejlett lesz hozzá, hogy Lennon hangját elkülönítsék az alatta szóló zongoratémától. Enélkül ugyanis nem lehetett volna teljesen hangszerelt, jó minőség, korszerű zenei darabot készíteni belőle.

A Now and Then elkészítésének előzménye a The Beatles: Get Back című 2021-es dokumentumfilm, amit Peter Jackson készített, McCartney és Starr közreműködésével. Ehhez számos régi felvételt sikerült kitűnő minőségben restaurálni, így tavaly fontolóra vették, hogy ugyanazzal az AI-alapú technológiával (a WingNut Films MAL audio rendszerével) szétválasztják a Now and Then demójának ének- és éneksávját – idézi fel az Interesting Engineering. Ezután játszotta fel a saját témáit a dalhoz a dobos Starr és a gitáros McCartney – aki a 2001-ben elhunyt George Harrisonnak ajánlva maga készítette el a gitárszólót is.

Az utolsó Beatles-dal

Rajtunk is múlik, hogy AI megöli-e a zenét

Világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása a zeneiparban is megkerülhetetlen tényezővé vált. Semmi esély sincs arra, hogy minden úgy lesz, mint volt, és kizárólag emberi kreativitásból születnek művészeti alkotások. Annak a világnak egyszer és mindenkorra vége. Ám nekünk, kultúrafogyasztóknak őszintébbnek kellene lennünk magunkhoz. Biztosan olyan tartalmakat akarunk vég nélkül, felfoghatatlan mennyiségben magunkra ömleszteni, amelyeknek már csak annyi köze van igazi művészekhez, hogy az alkotásaik egykor tananyagként szolgáltak a DALL-E, a ChatGPT, a Sora vagy a Suno számára? És mindezt abban a tudatban, hogy az egykor szeretett festőnk, írónk, színészünk, zenekarunk egy lyukas garast nem kapott azért, hogy a tehetsége árán kiokosították az AI-kat? Ha felháborodunk azon, hogy a humanoidok vagy az iparban használt mesterséges intelligencia alkalmazások elveszik a munkát, akkor azt sem kellene lenyelnünk a nagy vállalatoknak, hogy kiüresítik a művészeti alkotások értékét.

Mert mindegyik attól szép és emlékezetes, hogy egy istenadta tehetség készítette - azért, hogy nekünk, a közönségnek örömet okozzon.

Az AI felhasználása művészeti alkotásokhoz csak akkor tudna korrekt mederbe terelődni, ha a tartalomfogyasztók úgy döntenének, nem hajlandóak fizetni olyasmiért, amit nem emberi kreativitás szült. És ez nem egy nehéz döntés. Hisz' szalámi helyett se hungarocellt viszünk haza reggelire. Közben persze az is igaz, hogy a szalámi lehet finomabb, jobb és fenntarthatóbb, ha a gyártásának fejlesztéséhez AI-t használnak, ami iszonyatos mennyiségű számítással új, eddig ismeretlen távlatokat nyit. És ez mindjárt más. De ha a képességeit emberi tudásból nyerte, akkor úgy korrekt, hogy azok emberek is részesedést kapnak a kereskedelmi sikeréből, akiknek a munkáját felhasználták a fejlesztéséhe

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk