Idő előtt jöhetnek világra és tartós egészségkárosodást is okozhat a babáknál a globális felmelegedés
A klímaválság világszerte károsítja a magzatok és a csecsemők egészségét – derült ki hat új tanulmányból, amelyeket Guardian ismertetett.
A tudósok megállapították, hogy
Más tanulmányok azt találták, hogy az erdőtüzek füstjének való kitettség megduplázta a súlyos születési rendellenességek kockázatát. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyezés pedig összefügg a termékenység csökkenésével, még ha alacsony szinten is.
A Pediatric and Perinatal Epidemiology című folyóirat különszámában megjelent kutatásokat az Egyesült Államokban, Dániában, Izraelben és Ausztráliáiában folytatták.
Izraeli tudósok például a hőség és az első életévben tapasztalható gyors súlygyarapodás között mutattak ki összefüggést. Összesen mintegy 200 000 szülést elemeztek, és megállapították, hogy az éjszakai hőmérséklet legmagasabb 20 százalékának kitett csecsemőknél 5 százalékkal nagyobb a gyors súlygyarapodás kockázata. A tanulmány eredményei az éghajlatváltozás és az elhízás "járványa" szempontjából is fontosak a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint, mert a csecsemőkor kritikus fontosságú a felnőtt súly meghatározásában, és mert az elhízott emberek jobban szenvedhetnek a szélsőséges hőségben.
Egy kaliforniai tanulmány megállapította, hogy az anya által a fogantatás előtti hónapban az erdőtüzeknek való kitettség megduplázta a gastroschisis, magyarul hasfalhasadék nevű születési rendellenesség kockázatát.
A tudósok kétmillió születést vizsgáltak meg, ezek 40%-a olyan anyáké volt, akik egy erdőtűztől 15 mérfölden belüli távolságra éltek. Azt már eddig is tudták, hogy az erdőtüzekből eredő légszennyezés káros a terhes nőkre és magzataikra, most azonban azt is megállapították, hogy
A magzati gastroschisis ritka, az Egyesült Államokban évente mintegy 2000 eset fordul elő. Az esetek száma azonban ennek ellenére világszerte növekszik.
Két új tanulmány foglalkozott a magas hőmérséklet és a koraszülés közötti kapcsolattal. Az első 2005 és 2014 között közel egymillió terhes nőt vizsgált az ausztráliai Új-Dél-Walesben, akik három százaléka a várandósság 37. hete előtt szülte meg gyermekét.
Korábbi kutatások hasonló eredményt találtak a melegebb szubtrópusi városban, Brisbane-ben is. De a fenti tanulmány volt az első, amely Ausztrália mérsékeltebb régiójában is kimutatta, hogy a hőmérséklet és a koraszülés összefügg.
– figyelmeztet Edward Jegasothy, a Sydney-i Egyetem kutatója.
A másik tanulmány 200 000 születést elemzett 2007 és 2011 között a texasi Harris megyében – beleértve Houstont is –, ahol az emberek hozzászoktak a hőséghez. A 2011. évi volt Texas legmelegebb nyara.
A kismamák negyede volt kitéve legalább egy extrém forró napnak a terhesség alatt olyankor, amikor a hőmérséklet elérte a valaha mért nyári hőmérsékleti maximum felső 1 százalékát. A koraszülés kockázata 15 százalékkal magasabb volt az extrém forró napokat követő napokon. A nagyon korai szülések kockázata viszont még magasabb volt: a 28 hét előtt született csecsemők száma megháromszorozódott.
Ez az új, összegző kutatás során 68 korábbi tanulmányt vettek górcső alá. Összesen 34 millió születést vizsgáltak, és összefüggést találtak a hő- és légszennyezés, valamint a koraszülés, az alacsony születési súly és a halvaszületés növekvő kockázata között. Bruce Bekkar, a tanulmány szerzője és nyugalmazott szülész azt mondta:
A melegebb hőmérséklet is növeli a sürgősségi osztályra kerülő kisgyermekek számát egy újabb tanulmány szerint. A tudósok nyolc év alatt 2,5 millió esetet vizsgáltak, és azt találták, hogy a maximális hőmérséklet 7 fokos emelkedése 2,4 százalékkal növelte az öt év alattiak sürgősségi osztályra való felvételét. A kisgyermekek arányosan több folyadékot veszítenek, mint a felnőttek, és a testhőmérsékletük szabályozásának képessége még kezdetleges.
Végül egy tanulmány során Dániában felmérték a szennyezett levegő hatását tízezer pár esetében, akik természetes úton próbáltak teherbe esni. Azt találták, hogy a menstruációs ciklus során a fosszilis tüzelőanyagok légkörbe került részecskéinek néhány egységnyi növekedése a fogantatás körülbelül 8 százalékos csökkenéséhez vezetett.
A vizsgálatok egyik fontos eredménye, hogy kimutatták: a leginkább veszélyeztetett emberek gyakran valamelyik hátrányos helyzetű csoport tagjai, például a színes bőrűek. Illetve alacsony jövedelműek, akik nem rendelkeznek légkondicionálóval, vagy az átlagosnál jóval szmogosabb területeken élnek.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
