Ködből nyerhetünk vizet a sivatagban, és újra lehet a növényeket is telepíteni
Ez annyi, amennyi csapadékot jelent például néhány olaszországi nagy nyári zápor. A sivatag mögött ott magasodnak az Andok függőleges láncai, amelyek akadályozzák az Atlanti-óceán felől jövő nedves levegő behatolását, amely az amazóniai erdőket táplálja.
Amikor a tenger felől érkező köd cseppjei fennakadnak a műanyag hálókon, kis csatornákon összegyűjtik őket egy víztározóban. „Átlagosan naponta 12 liter vizet tudunk összegyűjteni egy 4 méter magas és 12 méter széles hálórendszerrel, amely 960 négyzetméteres területet fed le. A vizet kezdetben egy újraerdősítési programhoz használtuk fel és 23 évvel a magok elvetése után e növények 65%-a él és növekszik” – büszkélkedett Salbitano. Az olasz professzor nem nyelvbotlásként említett „újraerdősítést”, ugyanis a területet a spanyol hódítás előtt meg sűrű erdők borították, a 16. századtól azonban kíméletlen erdőirtás indult meg, ami teljesen felborította a térség ökorendszerét.
A telepítéshez öt olyan fafajtát választottak ki, amelyek bírják a száraz klímát: a mimózafélékhez tartozó aranykoszorús akácot, a kazuárfát, a prosopist, a mexikói palo verdét, és a tarát. Ez utóbbi kettő őshonos e sivatagos vidékeken. Ezeknek a növényeknek olyan lombjuk van, amelynek levelei képesek ugyanúgy kifogni a vizet a ködből, mint a hálók. Éppen ezért az első két után már nem volt szükség az öntözésükre.
Innentől kezdve a „vízaratás” termését már a helyi lakosság mezőgazdaságának fejlesztésére fordíthatják, és próbálják a kiszáradt vízereket is feléleszteni. A tanulmány szerint az elmúlt több mint két évtized alatt 400%-kal sikerült e zöld területen a biosokféleséget növelni, és a növények egyúttal lekötik a levegő szén-dioxidját is.
Az olasz kutatók igyekeznek minél több helyre elvinni tapasztalataikat. Dolgoztak korábban Kenyában, Guatemalában, Chilében, az elmúlt napokban az etiópiai Mekelle egyetemen tartottak prezentációt a módszerről, és a Water Harvesting UNIFI már részt vesz egy fenntartható mezőgazdasági kísérletben Mozambikban is az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezével (FAO) együttműködésben.
