News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Klónozással próbálják megakadályozni a veszélyeztetett fajok kihalását

Az északi fehér orrszarvú és és feketelábú menyét is csak így menekülhet meg a kipusztulástól, állítják a klónozást végző tudósok.

Link másolása

hirdetés

Bolygónk biodiverzitása évről évre csökken. Amikor egyes fajok kihalásáról van szó, sokan még mindig a sokmillió évvel ezelőtt eltűnt őslényekre gondolnak, holott a klímaváltozással, a Föld és a tengerek szennyezésével egyre több ma élő fajnak szűnik meg az élettere.

2021 szeptemberében a vadon élő állatokkal foglalkozó amerikai hivatal újabb 23 fajnak a kipusztulását jelentette be. Ezek elsősorban madarak és tengeri élőlények, köztük többféle kagyló. És akkor még nem szóltunk olyan fajokról, amelyeket nem tekintenek kihaltnak, mivel fogságban még élnek, bár a természetben már nem.

Van-e megoldás ott, ahol a hagyományos megőrzési módszerek már nem működnek? Némi reményt adhat a klónozás.

Ben Novak, a Revive and Restore (Éleszd újra és állítsd helyre) nevű, a biodiverzitásért küzdő nonprofit szervezet vezető tudósa a Mongabay-nek azt mondta, hogy a mentést az egyes populációk kis létszáma és szétszórtsága is nehezíti. Éppen ezért adhatnak esélyt a túlélésre az olyan biotechnológiák, mint a klónozás és a génmódosítás.

Már ma is lehet klónozni egyes emlősöket, halakat és kétéltűeket, sőt, talán még erszényeseket is.

Amikor egyes populációk nagyon megritkulnak, szűk genetikai keresztmetszet áll be, amelyben csak néhány egyed képes átadni génjeit a következő nemzedékeknek. Ez csökkenti a populáció általános genetikai diverzitását, amely beltenyészethez vezethet, ez pedig az utódoknál olyan visszamaradásokat eredményezhet, amelyek aláássák a fajta életképességét.

hirdetés

Míg a fogságban élő állatok mesterséges megtermékenyítése a meglévő genetikai állományra korlátozódik, a klónozással az elveszett genetikai sokféleséget lehet visszatáplálni a fajokba. Ezáltal elősegíthetik a gének természetes kiválasztódását – érvel Beth Shapiro, a kaliforniai Santa Cruz egyetemének molekuláris evolúciós biológusa, aki szintén tagja a Revive and Restore vezetőségének.

Novak szerint ma egy nem-reproduktív sejtből csak klónozással lehet egy állat másolatát létrehozni.

A Revive and Restore kutatói 2020 szeptemberében klónozták az első feketelábú menyétet, amelynek az Elisabeth Ann nevet adták.

Ma a világ összes feketelábú menyétje hét egyedtől származik. Elisabeth Ann különböző populációk klónja és háromszor akkora benne a géndiverzitás, mint bármely más élő menyétben. Ha sikerül szaporítani, új géndiverzitást adhat az egész fajnak.

Ugyancsak 2020-ban a tudóscsapat sikeresen klónozott egy Przewalski vadlovat, amelyet Kurtnak neveztek el.

A klónozáshoz szükség van szövetmintákhoz, például bőrre. Ezeket lefagyasztva biobankokban őrzik. Mivel egy faj hanyatlásával csökken a populáció géndiverzitása, fontos, hogy a kutatók minél több szövetmintát gyűjtsenek be, hogy többféle opció maradjon a jövőre. És ezt most kell megtenni minden veszélyeztetett fajjal, hogy később vissza tudjuk hozni azt, ami elveszett – mondja Novak.

Mindazonáltal a tudós figyelmeztet: egy állatot csak akkor lehet klónozni, ha már megvan a fogságban való szaporítás technológiája. A klónozást soha nem szabad más szaporítási program helyett alkalmazni. De különböző forgatókönyvek lesznek az egyes megközelítésekhez. A Przewalski csikó esetében például fajok közötti klóntechnikát alkalmaztak: egy génállományt tartalmazó sejtmagot fuzionáltak egy házi ló petesejtjével. Az embriót aztán beültették egy házi kancába.

A klónozás hívei szerint ez a módszer működhet például az északi fehér orrszarvú feltámasztásában, ebből az alfajból mára csak két egyed maradt.

Van erre egy másik, őssejt-alapú technológia is. Ebben az esetben a szövetminták sejtjeit ültetik vissza az őssejtekbe. A kettő között az a különbség, hogy az utóbbival nem a donorral azonos másolatot hoznak létre, hanem olyan körülményeket teremtenek, hogy a sejtek szaporodhassanak szexuális reprodukción keresztül.

A két megmaradt nőstény északi fehér orrszarvú, Najin és lánya, Fatu közül már csak az utóbbi maradt meg potenciális donornak, mert az anya már túl idős és beteg hozzá.

2021-ben a német kormány támogatásával létrejött BioRescue bejelentette, hogy létrehoztak 12 északi fehér orrszarvú-embriót. „Béranya” szerepére egy déli fajtát terveztek. Sikeres beültetéséről azonban mindeddig nincs hír.

Ugyancsak vészesen lecsökkent korábban a déli fehér rinocéroszok népessége, alig 30 egyed maradt belőlük. Mára sikerült a populációt több mint 10 ezer egyedre felvinni, de a géndiverzitásuk sokkal kisebb, mint azelőtt. A New York-i központú Wildlife Alliance nemzetközi erdő és vadvédelmi szervezet kutatói saját „fagyasztott állatkertjükben” 12 sejtkultúrát szekventáltak, és több géndiverzitást találtak bennünk, mint a déli fehér rinocéroszok teljes populációjában.

Bár vannak, akik még ma is azt vallják, hogy a növények és az állatok evolúciójába való beavatkozás természetellenes, Shapiro emlékeztet arra, hogy az emberek már több tízezer éve ezt teszik és nem szabad elutasítani az új technológiákat mindaddig, amíg kockázataikat és lehetőségeiket teljes egészében fel nem mérik.

Samantha Wisely, a floridai egyetem konzervációs genetikusa és kollégái etikai elemzést tettek közzé a klónozásról, mint a genetikai mentés formájáról és példaként a feketelábú menyét esetét vizsgálták. Az elemzés arra kereste a választ, hogy a program céljai indokoltak-e, lehetséges-e felelősen klónozni, és az eljárást támogatja-e a közvélemény, valamint a konzervációval foglalkozók közössége.

Wisely szerint a menyétek esetében ez volt az egyetlen megoldás, mert a fennmaradt egyedek túlságosan belterjesek voltak, és nem voltak olyanok, amelyek hozzátehettek volna a géndiverzitáshoz, de a jövőben is meg kell vizsgálni a technológia minden egyes alkalmazását.

Novak úgy látja, hogy a fogságbeli szaporítási programok már most nehézségben ütköznek, mert az állatok nem választhatják meg, hogy kivel párosodnak. A klónozással a tudósok szélesíthetik a választékot. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a szomatikus sejtek, mint például a bőrsejtek használata sokkal kevésbé invazív, mint a szaporító-sejtek gyűjtése. A szomatikus sejtek használata genetikailag azonos állatok létrehozására már több mint egy évtizede használatos az amerikai szarvasmarha-tenyésztésben.

Novak új lehetőségeket lát a génmódosítás alkalmazásában is. Például szekventálhatják az 1900-as évek elején elpusztult menyétek genomját, és találhatnak jótékony hatású géneket, köztük olyanokat, amelyek ellenállóbbá teszik az egyedeket a betegségekkel szemben. A tudósok „visszaírhatják” ezeket a géneket az élő menyétekbe, ezzel genetikai lökést adhatnak a mostani populációba.

„A változás üteme túlságosan gyors ahhoz, hogy a természetes kiválasztódás általi evolúció lépést tartson vele. Ha biosokféleségben akarunk élni a jövőben, nincs más választásunk: továbbra is be kell avatkoznunk, ahogy mindig is tettük, csak előrelátóbban és óvatosabban, mint eddig”

– állítja Beth Shapiro.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Sosem volt ilyen kevés víz benne, rekord alacsony vízállást ért el a Velencei-tó
Szomorú látványt nyújt a tó, a partja hosszan kiszáradt, sokat kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz.

Link másolása

hirdetés

Szomorú látványt nyújt jó ideje a Velencei-tó, hosszan kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz. 1949. október 24-én volt hasonlóan kritikus a vízszint 63 cm-rel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság péntek 18 órás mérése alapján 62 cm-ig csökkent. A hétvégi front hatásásra ez ugyan néhány centit ingadozott, de már a vasárnap reggeli és a ma reggeli mérések is 61 cm-t mutatnak Agárdnál.

A 73 évvel ezelőtti szintet már múlt hét csütörtökön elérte a tó, amire már hetek óta számítani lehetett. „Napok óta mondtuk, hogy ez a vízállás beáll majd. Megtörtént. Ennél kevesebb csapadékot keveset láttunk az életben. A Velencei-tavon, amit jelenleg tudunk tenni – mert vizünk sehol sincs –, hogy vízforgatókkal frissítjük a vizet. Azt folyamatosan végzik a kollégák minden nap 4 és 10 óra között” - nyilatkozta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője a Pecaverzumnak.

A rekord megdőlésében a hétvégén átvonult front okozott némi bizonytalanságot, de

már a vasárnap hajnali mérés 61 cm-t mutatott

- írja az Időkép.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: