News here

JÖVŐ
A Rovatból

Kiszáradó európai folyók: egyszeri alkalom vagy ilyen lesz a jövő?

Hosszú távon a globális felmelegedés lassítása lehet a megoldás. Rövid távon azonban a kormányok döntései javíthatnak a kontinens folyóinak helyzetén.

Link másolása

A németországi Fekete-erdőtől a Fekete-tenger romániai partjáig 2898 kilométeren keresztül kanyarog Európa szívében a Duna. A tíz országon áthaladó folyótól emberek milliónak élete és megélhetése függ. Ám az idei nyár rendkívüli szárazságot és hőségrekordokat hozott, ami próbára tette a hajózásból, mezőgazdaságból, halászatból vagy éppen vendéglátásból élőket - írja a BBC.

A világ "legnemzetközibbnek" tartott folyójának partján helyezkedik el Zimnicea. A romániai kisvárosban emberemlékezet óta nem volt olyan alacsony a Duna vízszintje, mint az utóbbi hónapokban. A kiszáradt mederben megrepedezett az iszap, melyet az elpusztult halak és egyéb állatok tetemei borítottak. Mivel a hatalmas folyó szokásos nyári méretének felére csökkent, a nagyobb merülésű szállítóhajók tétlenül rostokolnak a kikötőkben. A helyiek eközben próbálják felfogni azt a kevés esővizet, ami a nyáron hullott. A szárazságnak talán csak a gyerekek örülnek egyedül, mert újabb területek nyíltak a játékra a visszahúzódó folyó partján.

A Duna apadása és a felmelegedése komoly gondot okoz az energiaellátásban is. A romániai vízerőműveket működtető Hidroelectrica például harmadával kevesebbet áramot állított elő a szokásosnál. Eközben a mezőgazdaságban működő vállalkozások szerint az aszály elvitte a termés ötödét.

Ez már csak azért is komoly gond, mert Románia a kontinens egyik legnagyobb búzatermelője, ráadásul az ukrajnai háború miatt február óta akadozik Európa búzaellátása.

Szerbia második legnagyobb településén olyan alacsony a Duna vízállása, hogy a lakók nyugodtan átgázolhatnak rajta. Ehhez hasonlónak pedig még a legidősebb újvidékiek sem voltak szemtanúi korábban.

Sosem látott szigetek emelkedtek ki a mederből, teljes kikötők maradtak egy csepp víz nélkül, és jónéhány éles lőszerekkel megpakolt II. világháborús német hadihajó bukkant elő a mélyből. A város környékén mezőgazdasági szükségállapotot hirdetett a kormány.

A helyzet odáig fajult, hogy mára a szárazság és az éghajlatváltozás a Duna menti településeken élők számára egzisztenciális veszélyt jelent. A folyótól távolabb élőkkel ellentétben a szemük előtt bontakozik ki a katasztrófa. A jelenség ráadásul egyáltalán nem csak a Dunára korlátozódik. Európa legtöbb folyója megsínylette a pokoli hőséget.

A tudósok szerint Európa kétharmada szenvedte meg az 500 éve nem látott aszályt, amit javarészt a globális felmelegedés okozott. A szárazság pedig a nyugati országok folyóit, így például a Loire-t, a Rajnát vagy a Pót is érintette.

Arra figyelmeztetnek, hogy ha a mostanihoz hasonló forró, száraz nyarak rendszeressé válnak, a kiszáradó vízi útvonalak némelyike már soha többé nem fog helyreállni.

Franciaországban egyenesen a valaha átélt „legsúlyosabb szárazságnak” nevezték a mögöttünk hagyott hónapokat. Az ország folyóit annyira kimerítette a csapadék nélküli forróság, hogy ma már több száz önkormányzat kamionokkal szállíttatja a településre az ivóvizet. A helyzetet tovább fokozza, hogy a folyókat tápláló gleccserek is rohamtempóban húzódnak vissza, ezzel pedig jelentősen átalakul a táj és a teljes ökoszisztéma.

Az aszály a gazdaságot is alaposan megtizedelte. A kontinens vízi útjain évente nagyjából minden uniós állampolgárra 1 tonna rakomány jut. Csak ezek a szállítmányok évi 80 milliárd dollárral járulnak hozzá a gazdasághoz. Mostanra azonban a Rajnában alig maradt elég víz, így a szenet, gázolajat vagy árukat szállító uszályok képtelenek voltak eljutni az ipar szempontjából létfontosságú németországi Ruhr-vidék kikötőibe. A tüzelőanyagok elmaradása ráadásul épp egy olyan időszakban következett be, amikor Oroszország is akadályozza Európa energiaellátását a háborús szankciók miatt.

A tudósok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy

a gazdaság mellett az élővilág is veszélyben lehet az alacsony vízállások miatt.

Minél kevesebb víz áramlik a hálózatban, annál inkább lassul a folyók áramlása, ami pedig akadályozza a sók oldódását. Végeredményben pedig mindez egyes fajok számára élhetetlenné teszi a környezetet, így például bizonyos halfajok, többek között a dunai lazac, a márna vagy a pénzes pér is kipusztulhatnak. A magasabb hőmérséklet ráadásul kedvezhet az algák terjedésének, ami pedig még nagyobb kárt okozhat a vizeknek.

Bár a kontinens legnagyobb folyóiról szóló sokkoló hírek terjedtek el a médiában, és mindenki elborzadva nézte a részben kiszáradt folyómedreket, valójában a legnagyobb kárt a kisebb folyók és patakok szenvedték el. Több olyan is akadt ezek között, melyben egyetlen csepp víz sem maradt. Márpedig ez azt jelenti, hogy a teljes élővilág kihalt, hiába jön akár heteken belül annyi csapadék, hogy vízzel teljen meg a meder.

Ehhez jön még hozzá az emberi tevékenység, vagyis az erdőirtás, a vizek szennyezése, a mezőgazdaság terjeszkedése és a vízpartok beépítése. Mindezek csak még érzékenyebbé teszik az európai folyókat a hőhullámokra, áradásokra vagy éppen az aszály miatti alacsony vízállásra.

Szakértők szerint a megoldás a globális felmelegedés hosszú távú lassítása lehet. Rövid távon azonban a kormányoknak gondoskodni kellene a vízi élőhelyek határozottabb védelméről, miközben foglalkozni kell a vízgyűjtő területek környezeti terhelésének csökkentésével is.

Szerencsére még megvannak azok a gleccserek, melyek a nagyobb folyók vízellátásról gondoskodnak csapadékmentes időszak esetén is. Ugyanakkor a tudósok szerint aggasztó, hogy ezek nagy része 30 éven belül teljesen elolvadhat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Valóra válhat egy rémálom: fertőzőképes, 48 ezer éves vírust szaporítottak laboratóriumban
A vírust a szibériai jégrétegben találták, és felélesztésével arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, amit a jégtakaró alól kiszabaduló ősi kórokozók jelenthetnek az emberiségre.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. november 28.


Link másolása

Az északi félteke egynegyedét tartósan fagyott talaj borítja, amit permafrosztnak hívnak. A klímaváltozás egyik szemmel is jól látható következménye a Föld állandó jégtakaróinak olvadása, és az utóbbi években egészen riasztó képet mutatott a grönlandi és a szibériai permafroszt. Biológusok figyelmeztettek ennek rejtett, ám annál fenyegetőbb veszélyére: az olvadással nemcsak szén-dioxid és metán kerülhet a levegőbe, erősítve az üvegházhatást, hanem életre kelthetnek olyan évezredek óta hibernált állapotban lévő baktériumok és vírusok is, amelyekkel szemben a mai emberek védtelenek.

Hogy mindez nem alaptalan feltételezés, azt most ismét bebizonyította a marseille-i egyetem kutatócsoportja. Jean-Michel Claverie és kollégái laboratóriumukban felélesztettek 13 különböző típushoz tartozó vírust, amelyeket hét ősi, szibériai jégmintában találtak.

A „legfiatalabb” 27 évvel ezelőtt fagyott meg, míg a legrégebbi 48.500 évet töltött a jég fogságában, ami világrekordot jelent a felélesztett vírusok történetében.

Ez utóbbit Jakutföld egyik tava alatt 16 méterrel találták a jégrétegben. A New Scientist szerint egy pandoravírusról van szó, amely az egysejtű organizmusokat, az amőbákat fertőzi meg, és ezt a kísérlet során sikerült is reprodukálni.

Az is elképzelhető, hogy még korábbról való, mivel a jégtakaró legmélyebb rétege legalább egymillió éves. Ennek megállapítása azonban nehéz lenne, mert a normál szénizotópos (radiokarbon) kormeghatározás nem működik 50 ezer évnél régebbi leletek esetében.

Nem a francia tudósok voltak az elsők, akik az örök fagy birodalmában talált kórokozókat vizsgálták. Korábban például kutatóknak sikerült életre kelteniük egy influenza RNS-t, amihez a mintát egy olyan áldozat tüdejéből vették, aki 1918-ban fagyott meg. Később pedig izoltálták a himlővírus DNS-ét egy 300 éves szibériai múmiából vett mintában.

2014-ben Claverie és csapata két 30 ezer éves vírust támasztott fel. Erről akkor a BBC is beszámolt. A tudósok egy óriás kórokozót keltettek életre, amit 30 méter mélyen, a fagyos talajban fedeztek fel. Más vírusokkal ellentétben olyan nagy volt, hogy a mikroszkóp alatt is jól láthatták, és 30 ezer év elteltével is fertőzőképes maradt, ugyanis megtámadta és végül meg is ölte az amőbákat, amelyeket megfertőztek vele.

A kutatók szerint az a tény, hogy az ilyen hosszú idő után életre kelt vírusok képesek sejteket megfertőzni, megerősíti, hogy az olvadó jégből előkerülő másfajta ősi vírusok is veszélyt jelenthetenek minden mai élőlényre: növényre, állatra, emberre egyaránt. És a klímaváltozással szinte naponta kerülnek felszínre újabbak.

Claverie szerint a veszélyt növeli, hogy míg korábban kevesebb ember merészkedett az Arktikumba, manapság egyre többen mennek értékes ásványokat, aranyat, gyémántot bányászni. A bányászathoz pedig fel kell törni a permafroszt felső rétegeit.

Veszélyt jelenthetnek a baktériumok is. A tudósok szerint az utóbbi időben a szibériai rénszarvaspopulációt pusztító lépfene-járvány visszatérése is annak köszönhető, hogy a rendkívül forró nyarak során a talajfelszínen lévő permafroszt mélyebb rétegeiből állattetemek, és velük együtt évszázados Bacillus anthracis spórák kerültek a felszínre.

A kutatók attól tartanak, hogy a nagyon mély (azaz millió éves) örökfagyrétegekből teljesen ismeretlen kórokozók is elszabadulhatnak.

De míg egy ősi baktérium okozta járvány esetén remélhetjük, hogy azt a rendelkezésünkre álló modern antibiotikumokkal gyorsan megfékezhetnénk, a vírusokkal már korántsem ilyen egyszerű a helyzet.

Azt a közelmúltban lezajló járványok is bizonyítják, hogy minden új vírus, még az ismert családokhoz kapcsolódó vírusok is, szinte mindig nagyon specifikus orvosi válaszok kidolgozását igénylik, például új vírusellenes szerek vagy vakcinák kifejlesztését. Ez pedig időigényes folyamat.

Eric Delwart, a San Franciscó-i egyetem molekuláris virológia professzora egyetért a francia kollégáival, ugyanakkor úgy véli, hogy sokkal kisebb a veszélye annak, hogy egy permafrosztból feléledt vírus világjárványt okozzon, mint a vadon élő vagy a háziállatok által hordozott vírusok esetében. Rebecca Katz, a washingtoni Georgetown egyetemről viszont olyan valóságos fenyegetésnek tekinti az ősi kórokozók elszabadulását, amelyre minden lehetséges eszközzel fel kell készülni.

Azt egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a permafrosztból kiszabaduló vírusok meddig maradhatnak fertőzőképesek, ha kültéri körülményeknek, például UV-fénynek, oxigénnek vagy hőnek vannak kitéve, és mekkora valószínűsége annak, hogy ez idő alatt találkoznak és megfertőznek egy megfelelő gazdaszervezetet. A kockázat azonban a globális felmelegedéssel összefüggésében nőni fog, amikor a permafroszt olvadása tovább gyorsul, és az ipari vállalkozásoknak köszönhetően egyre többen népesítik be az Északi-sarkot - írják a tudósok a kutatásról szóló beszámolóban tanulmányukban.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Több mint 330 kiló szemetet találtak egy bálna gyomrában, ami „lassú és fájdalmas halált” halt Új-Skócia partjainál
A bálnák egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a tengerben található szemét miatt.

Link másolása

Egy bálna „lassú és fájdalmas” halált halt Új-Skócia partjainál a hónap elején, miután elfogyasztott 330 kilónyi, a gyomrában összetömörödött szemetet. A bálnát egy sziklás parton találták Craigmore-ban, Judique közelében.

A DailyMail beszámolója szerint a 45 méter hosszú hím lesoványodottnak tűnt, amikor november 4-én partra vetődött. Bár több csapat is dolgozott a megmentésén, másnap elpusztult.

Az átlagos kifejlett bálna súlya 35-45 tonna között van, de ez a kifejlett hím nem haladta meg a 30 tonnát, mivel a szemét megakadályozta, hogy megfelelően tudjon táplálkozni.

A kanadai Wildlife Health Cooperative a boncolás során megállapította, hogy az állat gyomrában halászhálókat, köteleket, kesztyűket és különféle műanyag tárgyakat találtak.

Ezek a bálnák úgy esznek, mint a porszívók – kinyitják a szájukat, és hagyják, hogy bármi, ami körülöttük van, beáramoljon. Ezzel nagy a veszélye annak is, hogy a vízben és a tengerfenéken lévő szemetet lenyeljék.

Tonya Wimmer, a MARS munkatársa elmondta, hogy a bálnák lakmározása miatt gyakran találnak műanyagot a gyomrukban, de a hím gyomrában összetömörödött szemétcsomó nagyobb volt, mint amit valaha is találtak.

Egy új tanulmány szerint, amit november elején tettek közzé, felhívja a figyelmet, hogy a bálnák naponta akár 10 millió mikroműanyagot is megesznek.

A kék bálnák fogyasztják a legtöbbet, mivel szinte kizárólag apró, garnélarákszerű állatokkal táplálkoznak. E miatt rendkívül nagy kockázatnak vannak kitéve.

Ennek oka a szűrővel táplálkozó viselkedésük, az általuk megevett hatalmas mennyiségű zsákmány, valamint az a tény, hogy jellemzően szennyezett területeken élnek, mint például a Kaliforniai Áramlat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Közelítjük a 100 Celsius-fokos különbséget a Földön
Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet.

Link másolása

Megközelíti a 100 Celsius-fokot a hőmérséklet-különbség Argentína és Oroszország között – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Hozzátették: miközben Magyarországon a sokévi átlag környékén alakulnak a hőmérsékletek, másutt előfordulnak szélsőségek.

„Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet”

– írták.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Tudósok olyan sisakot hoztak létre, amely képes az elmével irányítani a tolószéket
Új reményt adhat több millió mozgássérültnek az a most kifejlesztett sapka, ami képes az elme által irányítani a kerekesszéket.

Link másolása

Az austini Texasi Egyetem kutatói kifejlesztették azt a technológiát, ami egy olyan 31 elektródával ellátott koponyához illeszkedő sapka, ami érzékelni képes az agyi régióban a mozgást szabályozó jeleket.

Ehhez tartozik egy kerekesszékhez rögzített laptop is, ami a jeleket mozgássá konvertálja át.

A betegeknek csak azt kell elképzelniük, hogy a kezüket vagy a lábukat mozgaltják. Ha jobbra haladnának, akkor a felhasználók mindkét karjuk, a balra való mozgáshoz pedig mindkét lábuk mozgatását kell elképzelniük.

A DailyMail által szemlézett sajtóközleményben kifejtették a kutatók, hogy a gondolattal irányított kerekesszék koncepcióját évek óta tanulmányozták, de a legtöbb projektben nem fogyatékkal élő alanyokat vagy nem megfelelő ingereket alkalmaztak, ezért nem tudták irányítani az eszközt.

Ebben az esetben három tetraplégiában szenvedő személy, akik a gerincsérülések miatt nem tudták mozgatni karjaikat és lábukat, zsúfolt, természetes környezetben működtették a kerekesszéket, változó sikerrel.

Az elektródákkal ellátott koponyakupak non-invazív módszerrel gyűjtik össze az agyból érkező jeleket, amit végül egy eszközre, jelen esetben a kerekesszék hátulján lévő laptopra továbbít.

A kísérlet első fázisában kiképezték a betegeket, hogy hogyan használhatják az elme által irányított kerekesszéket.

A kutatók arra kérték őket, hogy képzeljék el azt, hogy a saját kezüket és lábukat mozgatják. Ezek az elképzelések adták meg, hogy a rendszer milyen irányba mozgassa a széket.

A sikeresség másik fontos eleme a robotika, ugyanis a kerekesszéket olyan szenzorokkal szerelték fel, amit képes a környező környezetet feltérképezni. A szoftver pedig megtervezi a pontos és biztonságos mozgást a felhasználó elképzeléseinek összehangolásával.

A csapat mind a három résztvevővel összesen 60 alkalommal tesztelte a balra vagy jobbra mozgást a New Scientist információi szerint.

Az első 10 alkalom során az „1. ​​személy” átlagosan az 37 százalékában adott megfelelő parancsokat, ami az utolsó 10 alkalommal viszont már 87 százalékos pontosságú volt, azaz a kerekesszék nagy részben olyan irányba fordult, amerre a testelő szerette volna.

A „3. személy” pontossága pedig 67 százalékról 91 százalékra javult a tesztelési folyamat során.

A tesztelés következő fázisában minden résztvevőnek egy olyan akadályokkal teli utat kellett megtenniük egy szobában, amiben voltak térelválasztók és a kórházi ágyak is.. Ezeket szándékosan úgy rendezték, hogy szimulálják a valós környezetet.

Az első személy körülbelül négy perc alatt fejezte be a pályát, 80 százalékos pontossággal. A 3. személy hét perc alatt teljesítette, a 2. személy azonban 5 perc alatt elérte el a harmadik ellenőrző pontot, de nem tudta teljesíteni a pályát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: