Kiderülhet az esőerdők titka: az űrből mérik fel, mennyi szenet kötnek meg a fák
Ennek a projektnek is van azonban néhány hátulütője.
A GEDI két éves működése alatt együtt utazik Nemzetközi Űrállomással, de így a Föld felszínének csak egy részét mérheti fel, és nem fog adatokat gyűjteni az 52. szélességi foktól északra. Tehát az északi erdők többsége kimarad.
Ráadásul, mivel a LIDAR az infravöröshöz közeli fényt használ, nem képes áthatolni a felhőkön. Éppen ezért szükség van másfajta, radar-alapú eszközökre is.
A radarrendszerek mikrohullámú sugárzást bocsátanak ki, amely áthatol a felhőkön, és szétszóródik, ha egy szilárd tárgynak ütközik. A szenzor észleli a visszaszórást, és ennek elemzéséből lehet a terepről képeket készíteni.
Az ideálisnak a 70 cm hosszú Goldilocks-ot tekintik. Egy erre alapozott rendszert dolgoztak ki a sheffield-i egyetem kutatói, hogy megmérjék az űrből a Föld biomasszáját. Ezt az eszközt fogadta el 2013-ban az Európai Űrügynökség, és a tervek szerint 2022-ben bocsátják fel.
A küldetés során szisztematikusan térképezik majd fel azokat az erdőket, ahol a legsürgősebbek a tennivalók, főleg a trópusi és szubtrópusi területeken.
Vannak más izgalmas projektek is készülőben.
A NISAR, amit 2021-ben küldenek az űrbe, az első olyan radar képalkotó műhold lesz, amely kettős hullámhosszt használ. A NASA és az indiai űrkutatási hivatal közös űrmissziójának célja, hogy olyan rendkívüli természeti folyamatokat figyeljenek meg és mérjenek fel, mint a szökőárak, a földrengések vagy a jégtáblák összeomlása.
Ezek a modern űrtechnológiák segíthetnek abban, hogy megértsük, mi történik a bolygónkkal.
Ez különösen fontos akkor, amikor ennyire gyorsak körülöttünk a változások.
Tavaly például az Egyesült Államok déli és keleti részeit sújtó hurrikánok széles erdősávokat döntöttek ki, míg Kaliforniában erdőtüzek pusztítottak. Az ilyen jelenségek egyre megszokottabbakká válnak, ahogy a világ forrósodik. A jövőben az új, távirányítású szenzorokkal jobban fel tudjuk mérni a pusztítás által okozott kárt, ahogy pontosabb adataink lesznek az erőírtások hatásairól is.
De ugyanilyen fontos lehet a technológia az erdőtelepítéseknél is. Kína például az elmúlt két évtizedben akkora területet ültetett be, mint az amazóniai esőerdők egynegyede. Az új szenzorokkal mérni tudjuk majd, mennyit segítenek az ehhez hasonló programok a globális felmelegedés megfékezésében.
