Itt a döntés: ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének
Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.
Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását.
A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.
Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.
Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.
Lazul a követelmény a doktori képzésnél is: nyelvvizsga helyett, csak „nyelvismeretet” várnak el.
Korábban két, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelv ismerete volt kötelező, ezt követően az egyetem maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet.
Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását.
A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.
Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.
A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.
A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.
A bejegyzését azzal a kijelentéssel zárja, hogy „holnap indulunk”.
A kormányközeli Magyar Nemzet február 5-én írt arról, hogy nyomozás indult Radnai Márk egy korábbi cégének, a Story Chef Kft.-nek az ügyeiben, ahol nagyjából 300 millió forint sorsát vizsgálhatják. A 24.hu február 10-én számolt be arról, hogy a radnaimark.hu domainen egy „coming soon” felirattal ellátott oldal jelent meg. A 444-nek nyilatkozva Radnai azt állította, lejárató akcióra számít, amit szerinte Magyar Péter 2024. február 11-i partizános interjújának évfordulójára időzítenek.
Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.
A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.
A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Én több Habony Árpádot szeretnék!” – forrtak az indulatok Lázár János győri fórumán
Az építési és közlekedési miniszter győri fórumán a helyi lakáskassza ügye és a kormányzati kommunikáció is célkeresztbe került. A politikus büntetőjogi következményeket helyezett kilátásba.
„Én több Habony Árpádot szeretnék” – vágta rá Lázár János annak a férfinak, aki a Soros György elleni kampányt és a gyűlöletkeltést tette szóvá a miniszter győri Lázárinfóján. A politikust a fórumon folyamatosan a „Hol a pénz?” bekiabálásokkal is szembesítették.
Az építési és közlekedési miniszter közösségi oldalán élőben közvetített fórumán már a kezdetektől feszült volt a hangulat. Bár a helyszínen jelen lévő kormánypárti támogatók megtapsolták a politikust, sok ellenzéki résztvevő is akadt.
A „Hol a pénz?” skandálás arra a legalább 1,7 milliárd forintos hiányügyre utalt, amelyet Pintér Bence polgármester vetett fel az önkormányzati lakáskasszával kapcsolatban, és amelyben már büntetőeljárás is indult.
A helyszínen tartózkodó Fekete Dávid fideszes alpolgármester kampánykamunak nevezte a felvetést. Lázár nem adott érdemi választ, mindössze annyit közölt: ha kiderül, hogy a pénz hiányzik, annak büntetőjogi következményei lesznek, ha viszont megvan, akkor Pintér Bencének kell lemondania.
A fórumon egy résztvevő vécékefét adott át Lázárnak azzal a kéréssel, hogy juttassa el a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozó Gáspár Evelinnek.
Lázár megköszönte az „eszközt”, és jelezte, hogy bárki bármit dolgozik az országban, elismerést érdemel. A vécékefe azután vált a miniszterrel szembeni tiltakozások szimbólumává, hogy januárban a Momentum több száz darabot vitt a politikus batidai kastélyához egy roma közösséget sértő kijelentése miatt.
Lázár a feszült hangulatra reagálva kijelentette: szerinte az ellenzék uszít és hergel, és nem szeretné, ha a rendőrségnek kellene beavatkoznia.
Egy ponton felszólította azokat, akik alkoholt fogyasztottak, hogy hagyják el a gyűlést. A miniszter arról is beszélt, hogy a győrieknek az EU nem ad majd pénzt, mivel az uniós forrásokból csak a Győrnél szegényebb települések részesülhetnek. Győr csak magyar pénzre számíthat – fejtegette.
„Én több Habony Árpádot szeretnék” – vágta rá Lázár János annak a férfinak, aki a Soros György elleni kampányt és a gyűlöletkeltést tette szóvá a miniszter győri Lázárinfóján. A politikust a fórumon folyamatosan a „Hol a pénz?” bekiabálásokkal is szembesítették.
Az építési és közlekedési miniszter közösségi oldalán élőben közvetített fórumán már a kezdetektől feszült volt a hangulat. Bár a helyszínen jelen lévő kormánypárti támogatók megtapsolták a politikust, sok ellenzéki résztvevő is akadt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszámolták: 40 év munka után sem elég a nyugdíj a legszükségesebbekre
A Hóvége.hu számítása szerint a 40 évig minimálbért keresők havi 172 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak. Ez az összeg több mint 10 ezer forinttal marad el a KSH szegénységi küszöbétől.
Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint
ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,
ami 185,7 ezer forint.
A szakportál egy leegyszerűsített, elméleti számítást végzett, amelynek alapja az idei, bruttó 322 800 forintos minimálbér.
Mivel a nyugdíjat a korábbi keresetek valorizálásával, vagyis a jelenlegi szintre hozásával állapítják meg, a számítás a jelenlegi minimálbér nettó összegéből, 214 662 forintból indult ki. A hatályos nyugdíjskála szerint 40 év szolgálati idővel a nettó átlagkereset 80 százaléka jár, ami a fenti nettó bérből 171 730 forintot jelent. A garantált bérminimummal számolva magasabb, 198,5 ezer forintos nyugdíj jönne ki.
Hangsúlyozták, hogy a számítás elméleti, és a valóságban csekély a valószínűsége annak, hogy valaki 40 éven át pontosan a minimálbért keresse.
A tényleges nyugdíj összegét az életpálya során szerzett összes kereset, valamint az évente változó valorizációs szorzók is befolyásolják, amelyeket idén is várhatóan márciusban tesznek közzé.
A 172 ezer forintos becsült nyugdíj jelentősen elmarad a tavaly decemberben mért 250,6 ezer forintos országos átlagnyugdíjtól, és alacsonyabb a 221,1 ezer forintos medián értéknél is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kétszemélyes nyugdíjas háztartásnál a nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg fejenként alacsonyabb, 117,3 ezer forint.
A teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, vagyis a nyugdíjminimum idén sem változik, 28 500 forint marad. Eközben ellenzéki oldalról, például a Tisza Párt részéről felmerült a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelésének javaslata a nyugdíjszegénység mérséklésére.
Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint
ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,
ami 185,7 ezer forint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tanúként hallgatták ki a győri polgármestert az eltűnt 1,7 milliárd ügyében
Pintér Bence a rendőrségen járt, ahol állítása szerint mindent elmondott az ügyről. Magával vitte a bizonyítékait is, hogy alátámassza, miért hiányzik a pénz a város kasszájából.
Pintér Bence győri polgármester a Facebookon számolt be arról, hogy tanúkihallgatáson járt a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon a győri lakáskasszából szerinte eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében.
Állítása szerint elmondta az igazságot, és magával vitte a rendelkezésére álló pénzügyi dokumentumokat, valamint megmutatta a nyomozóknak a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter nyilatkozatait és videóit.
Pintér Bence posztjában azt írta: „Elnök-vezérigazgató úr ugyanis újabban – ahelyett, hogy a közgyűlésen az általa február 5-re írásban ígért pénzügyi adatokat elküldené – videósorozatot gyárt a cég közösségi oldalain. Az egyik részben be is jelentette, hogy: (adatküldés helyett) könyvvizsgálói jelentést és könyvszakértői vizsgálatot csináltatnak.”
A polgármester szerint azonban ez a vizsgálat nem alkalmas az ügy érdemi tisztázására.
„A könyvvizsgálat csak azt vizsgálja, hogy egy cégben szabályszerűen könyvelnek-e, valós képet adnak-e a cég vagyoni, pénzügyi helyzetéről a számviteli törvény szerint. Nem azt vizsgálja, hogy a lakáskasszát elköltötték, és ha igen, akkor mire.
Tehát a könyvvizsgáló nem vizsgálja a lakáskassza ügyének érdemét: hogy miért hiányzott 2025. szeptember 30-án 1,7 milliárd forint a Győr-Szol bankszámlájáról, és azt 2026. február 4-re hitelből töltötték-e vissza” – írta a polgármester, aki hozzátette, továbbra is várják Sárkány Pétertől a február 5-ére ígért dokumentumokat, köztük a cég 2025. szeptember 30-i pénzeszközeiről szóló banki bizonylatot, a 2026. február 3-án igénybe vett hitel pontos összegét, valamint bizonyos főkönyvi számlák adatait. Pintér Bence bejegyzését azzal zárta, hogy
„február 20-án pedig tüntetni fogunk, mert ez az ügy nem maradhat következmények nélkül. Nem tűnhet el nyomtalanul 1,7 milliárd forint a város vagyonából.”
Az ügy február 3-án robbant ki, amikor Pintér Bence nyilvánosan állította, hogy 2025 januárja és szeptembere között legalább 1,7 milliárd forint tűnt el a Győr-Szol Zrt. által kezelt önkormányzati „lakáskasszából”, és egyúttal kezdeményezte a győri közgyűlés feloszlatását, ami végül nem történt meg. A február 4-i rendkívüli közgyűlésen Sárkány Péter, a Győr-Szol vezérigazgatója egy dobozból előhúzott banki igazolással demonstrálta, hogy a pénz rendelkezésre áll, de arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy az összeg hitelből került-e vissza a számlára. A közgyűlés a Fidesz-frakció szavazataival fegyelmi eljárást indított a polgármester ellen.
A polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást indított. A Győr-Szol Zrt. eközben a helyi önkormányzati médiában azt kommunikálta, hogy nincs pénzhiány, a félreértést szerintük az okozza, hogy a tényleges bankszámla-egyenleget összemosták a „lakáskassza” számviteli nyilvántartásával. Fekete Dávid, a Fidesz-frakció vezetője politikai lejárató kampánynak tartja a vádakat.
Pintér Bence győri polgármester a Facebookon számolt be arról, hogy tanúkihallgatáson járt a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon a győri lakáskasszából szerinte eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében.
Állítása szerint elmondta az igazságot, és magával vitte a rendelkezésére álló pénzügyi dokumentumokat, valamint megmutatta a nyomozóknak a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter nyilatkozatait és videóit.
Pintér Bence posztjában azt írta: „Elnök-vezérigazgató úr ugyanis újabban – ahelyett, hogy a közgyűlésen az általa február 5-re írásban ígért pénzügyi adatokat elküldené – videósorozatot gyárt a cég közösségi oldalain. Az egyik részben be is jelentette, hogy: (adatküldés helyett) könyvvizsgálói jelentést és könyvszakértői vizsgálatot csináltatnak.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
