News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Így manipulálnak a Facebooknál – kipakolt egy szenátusi bizottság előtt egy volt alkalmazott

Frances Haugen azt állítja, a cég pontosan tudja, mennyire károsak a termékei, de a kutatási eredményeket a nagyobb profit érdekében eltitkolja, akárcsak hajdanán a dohánygyárak tették.

Link másolása

hirdetés

A Wall Street Journal szeptemberben tett közzé először a Facebookról olyan belső információkat, amely szerint a cég évek óta pontosan tudja, mennyi káros hatás fűződik termékéhez, de ezt igyekezett a legnagyobb titokban tartani. Az újság belső kutatási jelentések, online megbeszélések jegyzetei és a felső vezetésnek készített prezentációk alapján cikksorozatban mutatta be, hogy a kongresszusi meghallgatásokon tett ígéretek ellenére valójában semmit sem tettek, hogy a helyzeten változtassanak, mert a profitot fontosabbnak ítélték.

Kiderült például, hogy több millió VIP felhasználó létezik a Facebookon belül, akiknek nem kell betartaniuk a mindenki másra vonatkozó szabályokat, akiknek azt is megengedik, hogy erőszakra uszító, zaklató vagy félrevezető tartalmakat tegyenek közzé.

A Wall Street Journal szerint éveken át eltitkolták, hogy saját kutatási eredményeik alapján milyen károsan hat a tizenéves lányokra az Instagram használata. Ezeket a belső anyagokat akkor sem adták ki, amikor törvényhozók kérdeztek rá, vagy külső kutatók kérték a kutatásaikhoz.

A dokumentumok alapján hiába figyelmeztette a cég több dolgozója Zuckerberget, hogy a 2018-as, családi és baráti posztokat előtérbe helyező algoritmus-változtatás tovább ronthat a helyzeten, a csökkenő felhasználói elköteleződés miatt keresztülvitték a változtatásokat.

Kiderült, hogy a Facebookon belül többen komolyan tartottak attól, hogy a Közel-Keleten emberkereskedők használják az oldalt arra, hogy nőket cserkésszenek be, Etiópiában pedig az etnikai kisebbségek elleni erőszakra bújtanak fel a közösségi oldal segítségével, a kritikusok szerint a cég mégis csak nagyon keveset tett ezekben az ügyekben.

Bár a koronavírus-járvány során Zuckerberg egyértelműen elítélte az oltáselleneseket, a belső visszajelzések alapján mégis a Facebook lett az oltásellenes nézetek terjesztésének egyik legfontosabb terepe. A Wall Street Journal szerint ez azt mutatja, hogy még a szinte tejhatalmú Zuckerberg sem képes a saját szándékai szerint irányítani platformját.

hirdetés
A cikksorozat nyomán a cég legsúlyosabb PR-válsága robbant ki a 2018-as Cambridge Analytica-féle adathalászási botrány óta.

Végül néhány napja kiderült, hogy a dokumetumok kiszivárogtatója egy májusban kilépett alkalmazott, Frances Haugen. A 37 éves volt termékmenedszer a CBS amerikai hírcsatornán leplezte le kilétét, majd több mint három órán át tartó meghallgatáson tanúskodott az Egyesült Államok szenátusának kereskedelmi bizottsága előtt.

„Az volt a benyomásom, hogy ha a profit és az felhasználók védelme között érdekellentét merült fel, a Facebook többször is a profitot választotta” – állította Haugen a szenátoroknak.

A számítógép-mérnöki és üzleti diplomával korábban több szilíciumvölgyi nagy cégnél, köztük a Google-nál, a Pinterestnél és a Yelpnél is dolgozó nő közel két éven át volt a Facebook dezinformációkkal foglalkozó csapatának tagja. A feladatuk többek közt az volt, hogy küzdjenek az álhírek, a gyűlöletbeszéd és a külföldi kormányok beavatkozása ellen. Csoportját azonban tavaly decemberben feloszlatták, és az ott dolgozókat áthelyezték egy másik egységbe.

„Úgy éreztem, hogy elárultak” – mondta Haugen erről a szenátoroknak a New York Times szerint.

„Azért vagyok itt, mert hiszem, hogy a Facebook termékei ártanak a gyermekeknek, megosztottságot szítanak és gyengítik a demokráciánkat. A cég vezetése tudja, hogyan tehetné biztonságosabbá a Facebookot és az Instagramot, de nem hajtja végre a szükséges változtatásokat”

- állította.

Haugen szerint a cég vezetői túlságosan is megbíznak azokban a mesterséges intelligenciákban, amelyeket a dezinformációk kiszűrésére alkalmaznak, pedig maguk is elismerik, hogy a náluk felbukkanó tartalmaknak legfeljebb 10-20%-át tudják ellenőrizni.

A kutatási adatok eltitkolásával kapcsolatban a Facebookot egyenesen a dohányiparhoz hasonlította, és külön kiemelte Mark Zuckerberg szerepét.

„Nincs még egy ilyen erős vállalat, amelyet ennyire egyoldalúan irányítanak. Tehát végső soron a felelősség Markot terheli. És ő senkinek sem tartozik elszámolással."

Haugen egyebek között olyan törvényt javasolt, amely a Facebookot kötelezné, hogy kutatók vizsgálhassák meg náluk a gyűlöletbeszéd és más káros tartalom gyakoriságát. Emellett kifejezetten az internetes óriáscégek működését szabályozó hatóság felállítását sürgette.

„Csak a teljes átláthatóságra törekedhetünk. Ha hagyjuk, a Facebook továbbra is a közjó ellen fog cselekedni” – fogalmazott.

A Facebook visszautasította a szenátusi meghallgatáson elhangzó vádakat. Zuckerberg kedd este nyilatkozott először Haugen kiszivárogtatásairól. Megismételte, hogy a Facebook elkötelezett korábbi irányvonala mellett, beleértve a káros tartalmak megszűrését. A közösségi oldal tulajdonosa szerint a sajtó félrevezetően tálalta a cég törekvéseit, és a hírekben szereplő kutatásokat „kiemelték azok valódi összefüggéséből”.

Zuckerberg „mélységesen logikátlannak” nevezte azt a felvetést, hogy a Facebook előnyben részesítené a káros tartalmakat, mivel a hirdetők szerinte nem akarnak olyan oldalon reklámokat vásárolni, amelyek gyűlöletet és dezinformációt terjesztenek.

A republikánus és a demokrata szenátorok azonban egyetértettek abban, hogy az elhangzottak után újabb lépéseket kell tenniük.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Látványos képek: 70 éve nem volt akkora aszály Észak-Olaszországban, mint idén nyáron
Az olasz mezőgazdasági termények harmadát fenyegeti a szárazság, de parmezánból is kevesebb lehet, ha nem sikerül megoldani a vízhiányt.

Link másolása

hirdetés

70 éve nem látott szárazság sújtja Olaszország északi részét, írja a BBC. A Pó folyót körülvevő öt régió, vagyis Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont és Veneto 36,5 millió eurós (15 milliárd forint) segélyt kapnak a vízhiány kezelésére.

A szokatlanul meleg időjárás, a kevés téli és tavaszi csapadék csak fokozta a vízhiányt, ezzel együtt pedig az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos félelmeket Észak-Olaszországban.

Mario Draghi miniszterelnök szerint a klímaváltozás „minden kétséget kizáróan” összefügg a vasárnapi gleccserösszeomlással is, ami hét ember halálát és további 13 eltűnését okozta.

Olaszország leghosszabb folyója, a Pó 650 kilométer hosszan szeli át az országot. A folyó völgyében gazdálkodók attól tartanak, hogy a sós tengervíz beszivárog az alacsony vízállású folyóba, és tönkreteszi a termést. Ezen a környéken termelik az olasz élelmiszerek egyharmadát.

Mára azt aszály azonban teljesen átalakította a tájat, és jelentősen sújtja mezőgazdaságot, köztük például paradicsom- és görögdinnye-termesztőket. Eközben a parmezánsajtot készítők attól tartanak, hogy rövidesen nem tudják mivel etetni a teheneket.

A kiszáradt Pó (Fotó: Northfoto/ZUMA Press)

A szakértők ugyanakkor semmi jóval nem kecsegtetnek: a mostanihoz hasonló vízügyi válságok a klímaváltozás előrehaladtával csak egyre gyakoribbak lesznek.

hirdetés

Ha rövidesen nem érkezik jelentősebb mennyiségű csapadék a környékre, a helyzet csak tovább romlik. Milánóban már kikapcsolták a szökőkutakat, tilos autót mosni és a kerteket öntözni. Több más észak-olasz településen pedig fejadagokat vezettek be a vízhasználatban. A Bologna melletti Castenaso kisvárosban a polgármester megtiltotta a fodrászoknak, hogy a vendégek haját kétszer mossák meg.

Eközben a térség gleccserei folyamatosan olvadnak. A vasárnapi tragédiához vezető összeomlás nem egyedülálló eset, hanem egy folyamat része. A Padovai Egyetem tavalyi tanulmánya szerint a Marmolada-gleccser csaknem 90 százaléka tűnt el az elmúlt évszázadban. Sergio Mattarella olasz elnök szerint a hétvégi katasztrófa szimbolizálja mindazt, amit a klímaváltozás tehet a világgal, ha nem lépünk időben.

A kiszáradt Pó környéki állapotokról a Deutsche Welle vasárnapi riportjában számolt be:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szomorú képek: folyamatosan apad, a tavalyinál is alacsonyabb a Velencei-tó vízszintje
Az egy évvel ezelőtti szinthez képest 13 centiméterrel alacsonyabb a tóban a vízszint, és naponta 1-1 centinyi víz tűnik el a mederből.

Link másolása

hirdetés

Tavaly ezen a napon 90 centiméter volt a tó vízállása, most 77. Jelentősebb utánpótlás sajnos nem jön - írja az Időkép.

Tavaly szeptember végén már kritikus szintre apadt Velencei-tó. Télen némileg javult a helyzet, tavasszal volt olyan nap, amikor elérte a 100 centimétert a tó vízállása Agárdnál, azóta viszont ismét jelentősen romlott a helyzet.

A tartós szárazságnak és a meleg miatti párolgásnak köszönhetően újra több centimétert apadt a vízszint, szerda reggel Agárdnál 77 centimétert mutatott a vízmérce.

Összehasonlításképpen tavaly ugyanezen a napon 90 centiméter volt a vízszint, vagyis most 13 centiméterrel kevesebb. Mivel jelentős csapadék a következő időszakban sem jön, inkább csak szórványos záporok, zivatarok lehetnek, így pár héten belül a tavaly szeptemberi szint alá csökkenhet a vízállás a Velencei-tavon.

Annamucskai szerda reggel készült fotói Gárdonyból, az Időkép oldaláról:

A Vízügy napi adatai szerint naponta 1-1 centinyit veszít a tó a vízéből.

hirdetés

A halpusztulás megelőzése érdekében oxigénnel dúsítja a vízügyi igazgatóság a Velencei-tavat. A vízminőség jó, az alacsony vízállás és a hőhullám miatt azonban szükség van a beavatkozásra. A napokban négy helyre telepítenek különböző szerkezeteket és egy mobil jármű is segíti majd a tó oxigén ellátását.

A területi vízügyi igazgatóság vezetője szerint rendkívül alacsony a vízszint, közel 50 centivel alacsonyabb most a tó, mint a minimális üzemi vízszint.

VIDEÓ: Levegőztetik a Velencei-tavat


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: