A téli csapadék mennyisége egy kisebb mértékű növekedést mutatott az elmúlt években, ami mellett a középhőmérséklet emelkedése összességében nem eredményezett jelentős változást a havazást tekintve. Az 1981‒2010-es időszakot tekintve a hótakarós napok országos átlaga 47 nap, de ez az érték nagy változékonyságot mutat az egyes években (2007-ben 18 ilyen nap fordult elő, míg 1996-ban 89 nap).

Az alábbiakban öt nagyobb hazai városra (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged, Szombathely) láthatunk diagramokat a téli átlaghőmérsékletre és a téli átlagos hómennyiségre, valamint a téli napok (amikor egész nap 0 °C alatt marad a hőmérséklet) és a havas napok számának alakulására vonatkozóan, évtizedes bontásban. Az adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat méréseiből származnak, de megjegyezzük, hogy ezek az adatsorok időnként hiányosak, illetve nincsenek homogenizálva, azaz például az állomások áthelyezéséből fakadó különbségek nincsenek figyelembe véve (ezért az ábrák inkább tájékoztató jellegűek, a számított értékek csak közelítik a valóságot).

A téli átlaghőmérsékletet tekintve szembetűnő, hogy az 1961‒1970-es évtized hűvösebb volt, amelynek hatása a téli napok magas számában és a téli, átlagosnál több hómennyiségben is megjelenik.

Azóta a vizsgált városok mindegyikében, szinten minden évtizedben a havazás csökkenése figyelhető meg (azaz a téli átlagos hómennyiség és a havas napok téli száma is kevesebb lett az 1961‒1970-es értékekhez képest).

Ha az 1981‒1990 és 2010‒2019-es időszakok (vagyis az utóbbi 4 évtized) teleit hasonlítjuk össze, akkor a hómennyiség valóban csökkenést mutat, azonban ha az elmúlt 20 évet tekintjük, nem egyértelmű a változás iránya. Például Budapest pestszentlőrinci állomásán a 21. század első évtizedében (2000/2001-2009/2010 közt) átlagosan 28 havas nap fordult elő, míg a második évtizedben (2010/2011-2019/2020 közt) ez átlagosan 25 napra csökkent. Az elmúlt 20 évet külön megvizsgálva változékonyságot mutat a havas napok száma: néhány télen (pl. 2006/2007; 2013/2014) kifejezetten alacsony volt a havazás előfordulása, míg például a 2017/2018-as tél az ötödik legtöbb havas nappal rendelkezik 2000 óta.

Az elmúlt 10 év országos adatait tekintve a legvastagabb hótakaró értéke is változékonyságot mutat, melyre nem illeszthető semmilyen trend. A legtöbb évben (2012, 2013, 2018, 2019) Kékestetőn regisztrálták a maximális hóvastagságot, a 2017-es értéket Bánkúton jegyezték fel.

A havas napok száma is – ahogyan már említettük – változékonyságot mutat, nem csak a nagyobb városokban, de az országos adatokat tekintve is. 2010/2011, 2012/2013 és 2017/2018 telén az átlagos 17 nap felett volt a havas napok száma, míg 2013/2014, 2015/2016 és 2019/2020 telén kifejezetten kevés volt az országos átlagot tekintve.

A fenyőillat, a meghitt családi légkör, a fényes dekoráció, a mézeskalács, a szaloncukor és az ajándékok mellett a havazás az, amit általában egy idilli karácsonyhoz társítunk. Az ünnepek közeledtével ezért jobban figyelünk az időjárás-előrejelzésre és izgatottan várjuk, vajon lesz-e hó. A fehér karácsonyok előfordulásáról olvashatunk egy összefoglalást az OMSZ honlapján néhány állomásra vonatkozóan:

Ennek a rövid esettanulmánynak az volt a célja, hogy az emberi eredetű éghajlatváltozás tudományosan kimutatható ismert trendjei mellett rávilágítson arra: csupán egy, látszólag mindenki számára világos termékkapcsolás (globális felmelegedés – fehér karácsonyok hiánya) kiemelésével nem adhatunk magyarázatot egy rendkívül összetett rendszer működésére.

Annak megértéséhez kutatásokra és adatokra van szükség, amit a tudomány folyamatosan szolgáltat, a társadalom részéről pedig érdeklődésre és odafigyelésre, karácsonyon innen és túl. Mert ami nagy bizonyossággal elmondható, hogy a globális éghajlatváltozás sokkal több ponton befolyásolja az életünket, mint hogy esik-e hó december 24-én vagy sem.