- Nemrégiben beszélgettem egy biológussal, aki azt mondta: ő inkább hisz a szigorú környezetvédelmi törvényekben, mint a környezettudatos nevelésben. Önnek mi erről a véleménye?

- Én is azok közé tartozom, akik mindenképpen szigorítanák a jogszabályokat. Hiszek a nevelésben, a szemléletformálás, magam is hosszú ideig műveltem. Ez azonban egy lassú folyamat, mert az emberi tudat nagyon lassan változik. Ugyanakkor látom a törvényeknek az emberekre gyakorolt gyors hatását. Erre is mondok egy példát: 2010-ig ész nélkül használtuk az eldobható reklámszatyrokat, amiket az üzletekben ingyen kaptunk. 2011-től ezek termékdíj-kötelesek lettek, és felhasználásuk a töredékére csökkent, pusztán azért, mert fizetni kellett érte. Az ilyen jogszabályokkal mégsem élünk kellőképpen, mert nem akarjuk az embereket „megszorítani”.

Már régen be kellett volna újra vezetni a csomagolási üvegek betétdíjassá tételét. Az üvegről tudni kell, hogy egy térfogategységre vonatkozóan a legnagyobb környezetterhelést okozó csomagolás. Többszöri felhasználásával viszont jelentősen csökkenthető lenne ez a hatás. Tehát nem szabadna egyszerhasználatossá tenni, mégis ódzkodunk tőle.

Pedig nálunk is vannak olyan vállalkozások, amelyek önálló, betétdíjas rendszert képesek gazdaságosan működtetni, például a söriparban. Problémát okoz az is, hogy egyre több az üvegforma, a sok kis borászat miatt csökkent az egyes vállalkozásoknál felhasznált darabszám, és ezeknek az újrafelhasználáshoz való tisztítása nem lenne kifizetődő.

Éppen ezért Európai Uniós döntés kellene az üvegformák korlátozásáról.

Ha visszatérnénk a korábbi 4-5 sztenderd formára, nagy regionális mosókból lehetne elosztani a tiszta üvegeket a vállalkozások részére. Ráadásul az emberekkel beszélgetve kiderül, egy ésszerű betétdíjas rendszer bevezetésében partnerek lennének.

- Ötven évvel ezelőtt, amikor forrongott a világ, az akkori fiatalok atomfegyverkezés elleni tiltakozásából született meg a „zöld” mozgalom. Most ismét a fiatalok hallatják a leghangosabban a szavukat a klímaválsággal szemben.

- A mai civil szerveződésekben még mindig a zöld mozgalmak tekinthetők a legerősebbeknek, de ha belülről szemléljük őket, nem látom, hogy sokasodnának az aktivisták. Ezért tudott Greta Thunberg olyan fantasztikusan berobbanni a közéletbe. A zöld mozgalmak 1968 után radikálisabbak voltak, ma a WWF-en és a Greenpeace-en kívül nemigen vannak ilyenek. Ha zöld pártként bekerülnek a hatalomba, ahogyan erre volt példa Németországban, sokat veszítenek erejükből. Látszik, hogy a társadalom többségét még nemigen tudják maguk mellé állítani.

Ezért aztán rácsodálkozunk egy kislányra, aki megfogalmazza azt, amit mi évtizedek óta gondolunk, de nem mondjuk ki ilyen határozottan és egyértelműen a politikusok felé. Nagyon pozitív a média szerepe is, amely folyamatosan napirenden tartja a témát, ezzel ma a szemléletformálásnak legfontosabb szereplője.

A cikkeken, tévéműsorokon keresztül nap mint nap szembesülünk a környezeti problémákkal, azzal, hogy mi történik az Északi-sarkon, vagy milyen ökológiai katasztrófák zajlanak a világ másik részén. Ez egyre inkább elgondolkoztatja, még ha cselekvésre nem is ösztönzi a hétköznapi embereket.

- Ön korábban számos oktató jellegű kiállítást szervezett, előadásokat tartott a környezettudatosság erősítésére. Most egy használtruhákat visszagyűjtő cég kommunikációs vezetője. Mivel foglalkoznak pontosan?

- A Textrade kft. évente mintegy 30 ezer tonna használtruhát gyűjt be és juttat el a fejlődő országokba, Afrikába, Ázsiába. Bár profitorientált szervezetről van szó, de az újrahasználatnak környezetvédelmi funkciója is van. Emellett évtizedes kapcsolatot alakítottunk ki a Vöröskereszttel is.

- A szűkebb területén lát előrelépést?

- Úgy gondolom, hogy Európa elindult a körforgásos gazdaság irányába, a jogszabályi hátterek erre megvannak. Miután felismerték a textil-hulladékok környezeti ártalmait, 2023-tól már a szelektív gyűjtését is meg kell oldani európai uniós szinten. Sajnos ezekben a jogszabályokban a megelőzésre, - mely a képződő hulladék csökkentéséről és az újrahasználatról szól - nem látok érdemi megoldásokat és ösztönzéseket.

Pedig a megelőzésnek számos lehetősége van a design takarékos kialakításától a gyártás korszerűsítésén át az ésszerű csomagolásig.

De ahogy a tudományban, vagy a technológiában megszokhattuk, soha nem lehet tudni, hogy mikor, hol, kinek a fejéből pattan ki az a bizonyos isteni szikra.