Hiába szépek a szökőkútszerű karsztforrások, ezek az erdőpusztulás jelei
A feltöltődést követő gyors kiürülés mögött egy másik probléma húzódik meg: mivel szinte az összes karsztforrás „befoglalt”, a nagy vízhozamúakra vízművek épültek, az intenzív vízkivétel miatt a kőzet hajszálrepedéseiből az úgynevezett kapilláris-víz is eltűnik. A mészkőből felépülő Bükk-fennsík “karsztvíztartálya” villámgyorsan kiürül, aminek beláthatatlan következményei lesznek – jegyzi meg a szakember. Hozzátéve, hogy a nem karsztos felszínre hulló nagy mennyiségű csapadék pedig az erdőtakaró hiánya miatt villámárvizeket okoz. Nem véletlen, hogy korábban a hegységekben sem fordultak elő ilyen gyakorisággal és intenzitással villámárvizek, mint manapság, és ezek kiváltó okai sem kizárólag a hatalmas felhőszakadások.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa végül emlékeztet:
Szeremley Szabolcs erdőmérnök és barlangkutató már egy évtizede megkongatta a vészharangot: a Bükk-fennsíkon és a Bükk mészkőterületein tapasztalható nagy kiterjedésű végvágások következtében megnövekedett a felszín vízátbocsájtó képessége.
A karszt mélyébe jutó nagyobb tömegű víz ugyan a források vízhozamának növekedését okozza: „a hiba csak ott van, hogy a nagyobb vízhozam kevésbé kiegyensúlyozott, és az alapkőzeteken, valamint a víznyelőkön át a mélybe húzódik a talaj… az üregekben sebesen áramló víz felkavarja az iszapot, és időnként fogyaszthatatlanná teszi az innen nyert ivóvizet.”
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!