Szakértők kimutatták, hogy az évszázad végéig tizennégyszer gyakoribbak lehetnek az úgynevezett lassú viharok Európában, mint korábban. Az ilyen típusú viharok felelősek a közelmúltban Németországban és Belgiumban lezajlott áradásokért is. Az új tanulmány a Newcastle Egyetem és a Met Office közös projektje, amelyről nemrégiben a Science Daily is beszámolt.

A vizsgálatban a kutatók modell-szimulációt készítettek, amelyhez egy pesszimista forgatókönyvet vettek alapul.

- kezdi Pieczka Ildikó, az ELTE Meteorológia tanszékének oktatója, a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően ismeretterjesztő portál egyik szerzője.

A Föld éghajlatának mozgatórugója a Napból érkező sugárzás. Amikor ez a sugárzás eléri légkörünket, az üvegházhatású gázok egy részét “csapdába ejtik”, ami ezáltal melegíti légkörünket. Üvegházhatású gázok természetes folyamatok által is kerülnek a légkörbe, így léteznek olyan természetes folyamatok is, amelyek ezt képesek eltávolítani onnan. Ilyen például az óceánok szén-dioxid beoldó képessége vagy a fák szénmegkötése. Az emberiség kibocsátása viszont már akkora méreteket öltött, amit ezek a folyamatok nem képesek ellensúlyozni.

A kutatók a mostani vizsgálatban a nagy csapadékkal járó helyzetek összetevőit vették alapul, 2 km-es felbontású modellel számolva egész Európára. Egy meghatározott érték feletti nedvességtartalmat és feláramlási sebességet, valamint alacsony áthelyeződési sebességet vizsgáltak. Ezeknek az összetevőknek a változása adta az eredményt, miszerint szélsőségesebbé válnak a viharok, és sokkal gyakoribbak lesznek az úgynevezett lassú viharok.

A légkörben a globális felmelegedés miatt nő a nedvesség, emellett a globális áramlási rendszer is változásban van.

- mondja Pieczka Ildikó.

Az áthelyeződési sebesség csökkenésének egyik okaként a kutatók a sarki felmelegedést jelölték meg. Bolygónkon a melegedés ugyanis nem egyenletes, az Északi-sarkkörön túli - vagyis a 67. foktól északra lévő területek - nagyobb mértékben melegszenek, mint a világátlag.

“Ez többek közt a tengeri jég csökkenésének következménye, mely befolyásolja a sugárzási viszonyokat. Ez az egyenetlen melegedés pedig módosítja az áramlásta légkörben.” - magyarázza Pieczka Ildikó.

A kutatás során kapott eredmények arra utalnak, hogy Európában a klímaváltozás hatására a jet, vagyis a futóáramlás erősödni fog télen, és gyengülni fog a többi évszakban.

"Az időjárás előrejelzése folyamatosan fejlődik. Ennek ellenére vannak korlátai. Minél kisebb kiterjedésű az esemény, minél összetettebb a légköri jelenség, annál nagyobb az előrejelzést illető bizonytalanság. Az, hogy zivatar illetve felhőszakadás várható-e, sok esetben már napokkal korábban megmondható, de hogy pontosan mely régiókat és mikor érint egy zivatar, zivatarrendszer, az csak pár órával korábban, vagy akár csak a csapadékhullás kezdetén határozható meg. Előfordulhat az is, hogy még a sikeres időjárás-előrejelzés sem elég: a Németországban látott villámárvizeknek hidrológiai összetevőjük is van. Egyes térségek így jobban ki vannak téve ezen szélsőséges eseményeknek. "

A villámárvizek kialakulását Pieczka Ildikó szerint domborzati és talajtani szempontok is befolyásolhatják. “Függ attól, hogy a talaj milyen típusú, mennyire telített, mennyi vizet képes elnyelni. De ugyanannyira függ a domborzattól is, hiszen szűkebb völgyekben a hirtelen lezúduló eső rendkívül gyors vízszint-emelkedést képes előidézni."

A mostani kutatás azt térképezte fel, hogy mi vár ránk a jelenlegi természeti adottságok mellett, ha a legbrutálisabb forgatókönyv valósul meg, amely nem számol a kibocsátás korlátozásával.

"Sokan dolgoznak azon, hogy a folyamat visszafordítható legyen. Mérsékelnünk kell a kibocsátásokat, amellyel mérsékelni tudjuk a felmelegedést is, de már elindultak olyan folyamatok, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. Vannak még rá lehetőségek, hogy hogyan tegyük élhetőbbé a környezetünket, de ehhez fontos, hogy végre elkezdjük a cselekvést – kicsiben, az egyén, és nagyban, a társadalmak szintjén is" - mondja Pieczka Ildikó.