HÍREK
A Rovatból

„Egyetlen komoly genetikus sem jelentheti ki, hogy a gyerek az intelligenciáját csak az anyától örökli”

Óriási vitát váltott ki a hír, miszerint a gyerek IQ-ja kizárólag az anyától öröklődik. Hogy tisztábban lássunk, a témáról Dr. Falus András akadémikust, a genetika és a sejtbiológia egyik hazai szakértőjét kérdeztük.


Ön is olvasta a The Independent című, mértékadónak tartott brit napilap nálunk is megjelent tudósítását arról, hogy a genetikusok szerint a gyerek intelligenciáját az anya genetikai állománya határozza meg. Valóban ki lehet ezt így jelenteni?

– Nem, sőt ha őszinte akarok lenni, ezt egyszerűen egy hibás üzenetű cikknek tartom.

Álhír, tudományos téveszme?

– Nem, de részigazság, sőt, töredék-igazság, ami néha károsabb, mint az álhír. A genetika egy nagyon kényes tudomány, és érthető, hogy mindenki ugrik rá. Kit ne érdekelne, hogy mit örökölt a szüleitől, vagy éppen mit ad tovább a saját utódainak, „mi lesz ebből a gyerekből”, „kire ütött az unokám”, és így tovább.

De azt kijelenteni, hogy egy olyan elképesztően összetett dolgot, mint az intelligenciát - amiről még pszichológiailag sem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi az - kizárólag az anyai vagy apai gének határoznak meg, épp olyan, mintha azt mondanánk: a Sixtus-kápolna a benne lévő pár százezer téglától lett olyan szép, és nem Michelangelo zsenijétől.

Dr. Falus András
dr. Falus András

- biológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia rendes tagja

- 1994-2012-ig a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, 2012-től munkatársa

- a Magyar Tudomány főszerkesztője

A cikk szerint a kognitív képességek - lényegében az eszesség - génjei az X kromoszómában vannak, tehát itt azért mégiscsak van az anyának előnye.

– Annyiban igen, hogy az anyának két X kromoszómája van, míg az apának csak egy. De ez csak a gyerek nemében perdöntő, a személyiségét, vagy épp a felfogóképességét annyi minden más befolyásolja, hogy azt elképzelni is nehéz. Csak hogy érzékeltessem a nagyságrendet: az emberi szervezetben mintegy száz billió (azaz 100-szor ezermilliárd!) sejt van. Minden egyes testi sejtünkbe kétszer két méter örökítőanyag (DNS) van „belecsomagolva” (az ivarsejtekbe ennek a fele), tehát úgy összetekerve, mint egy cérnagombolyag.

Ez azt jelenti, hogy ha hihúznánk a testünkben lévő összes DNS-spirált egyenesre, a Föld-Nap távolság 140-szeresét kapnánk.

A kétszer két méteres DNS-t mintegy kétszer 3.2 milliárd úgynevezett „nukleotidbetű” (A,G,C,T) építi fel minden sejtben, ezek sorrendje az, ami öröklődik a szülőktől. Mit gondol, mennyi genetikai információ ez?

A DNS-spirál egy részlete. (PxHere)

Tényleg elképesztő ez a „biológiai csomagolástechnika”, de akkor honnan tudjuk egyáltalán, hogy kitől mit örököltünk?

– Egyre többet tudunk, de még mindig nagyon keveset. Ha veszünk egy sejtet - mondjuk egy májsejtet - és megnézzük az abban lévő kétszer két méter DNS-t, körülbelül három centiméterről tudjuk, hogy pontosan milyen fehérjéket kódol. Ezek a fehérjék a végtermékek, emiatt tudjuk, hogy ez egy májsejt, amely mondjuk a zsírlebontásban játszik szerepet. Egy izomsejtben vagy egy idegsejtben más fehérjék vannak, ezért különböző a sejtek funkciója. Körülbelül egy méter DNS-ről annyit tudunk, hogy ezt a három centit szabályozza, működteti, tehát ha ez egy csokigyár lenne, akkor a három centi a csoki, és az egy méter a gépsor. A fennmaradó egy méterről pedig nem tudunk az égvilágon semmit, pontosabban nagyon keveset.

Akkor honnan tudunk egyáltalán bármit is?

– Szerencsére ez a három centiméter, amit egy sejtből látunk, nagyon meghatározó. Ez dönti el, hogy magasak leszünk vagy kék szeműek, gyors mozgásúak vagy mondjuk hízásra hajlamosak. De ez dönti el például a hosszú életre való hajlamunkat is, amiről még azt is feltételezzük, hogy általában átugrik egy generációt, tehát ha mondjuk az ön anyai nagyszülei sokáig élnek, többek szerint az a valószínűbb, hogy ez önnél ismétlődik meg, nem az édesanyjánál. A fehérjékben öröklődő tulajdonságainkat a génjeink határozzák meg, és ezekből azért nincs felfoghatatlanul sok: körülbelül 25 ezer génünk van. A genetikusok 2003-ban óriási áttörést értek el, amikor „megrajzolták” az első teljes emberi géntérképet, tehát egy emberben „elolvasták” a két méter DNS „betűsorrendjét”, és benne a 25 ezer gént. Visszatérve a kiindulópontunkhoz: a gének határozzák meg az intelligenciát is, vagy legalábbis olyan funkciókat, mint a megértés, a bevésés, a felidézés, az ok-okozati összefüggések felismerése vagy éppen a nyelvérzék.

Ezek tényleg mind az X kromoszómában vannak?

– Ezek egy része igen, de ez nem jelenti azt, hogy csak az anyától örökölhetjük, hiszen az apának is van X kromoszómája.

A cikk azt állítja, hogy az anyai X ilyenkor „kiüti” az apait.

– Valóban létezik olyan jelenség, hogy ha egy tulajdonságot az apától is és az anyától is örökölünk, akkor az egyik gén „kikapcsolja”, deaktiválja a másikat. De ez nagyon kevés.

A 25 ezerből összesen 150 olyan gént ismerünk, ahol ilyen „apa-anya” harc lezajlik. És ezek többnyire betegségekkel kapcsolatos gének.

Van például az asztmának egy típusa - az éjszakai fulladás - amit mindkét szülőtől örökölhetünk, de ha az apai gén „győz”, akkor nem jön elő az utódban, ha viszont az anyai gén „nyomja le” az apait, akkor az utód beteg lesz. Lehet, hogy valahol a világban egy genetikus csoport talált egy-két olyan intelligenciához köthető gént, amelyeknél többször győz az anyai, amint az apai, de ez csak egy statisztikai adat, tévedés ezt ráhúzni az utód összes intellektuális képességére.

Tehát az anyák ne örvendezzenek: nem ők örökítik át a gyerek IQ-ját?

– Dehogynem. Ők is. És az apák is. A kognitív funkciókat - amit a köznyelv intelligenciának, vagy okosságnak nevez - mindkét szülő genetikai állománya hordozza. De hogy azután kiből mi kerül át az utódba, melyik gén lép akcióba és melyik „alszik el”, és hogy mindez hogyan épül be a gyerek agyába, az többnyire esetleges. Az agy egyébként is hálózatban működik, tehát úgy kell elképzelni, mint egy nagy kapcsolószekrényt, amely egyszerre több milliárd lámpácskát kapcsolgat le-fel, és ahol a vezetékek legalább olyan fontosak, mint a milliárdnyi lámpatest. Nehéz megmondani, hogy ebből az elképesztően szövevényes működési mechanizmusból hogyan sül ki - szó szerint, hiszen ezek elektromos kisülések - mondjuk a jó memória vagy az ügyes tájékozódási képesség, az érzelmi intelligenciáról nem is beszélve.

Akkor a „kire ütött ez a gyerek” vita továbbra sem dőlt el?

– A mai tudásunk szerint nem. A genetika az utóbbi 60-70 év leggyorsabban fejlődő tudományága, a technológiai robbanásnak, az informatikának köszönhetően ma már olyan dolgokat is észreveszünk, amiben a tudósok azelőtt nem is reménykedhettek. Komplett gén-adatbankokhoz tudunk hozzájutni a laptop előtt ülve, elképesztő a gyorsulás, például kínai tudósok azt ígérik, hogy pár éven belül több millió ember géntérképét teszik le az asztalra. Természetes, hogy ez mindenkit lázba hoz. De ne felejtsük el, hogy a genetika csak a hajlamainkat határozza meg, nem a sorsunkat. A valószínűséget, nem az életünket, a döntéseinket, a neveltetésünket, az esetek túlnyomó részében még csak nem is a konkrét betegségeinket. Csak a hajlamot, persze az is jelentős tényező.

Ma már tudományosan elfogadott tény, hogy a környezet - tehát a nevelés, az életmód, általában az életvezetésünk - jobban hat az örökölt jellegek „megszólalására és elcsendesedésére”, mint azt gondoltuk.

Például ha egy állapotos kismama dohányzik, annak a súlyos egészségkárosító hatása három generáción „lecsorog”, akkor is, ha a köztes generációk egy szál cigit sem szívtak el. Tehát ha a gyerek intelligenciáját szeretnénk formálni, akkor beszélgessünk vele, meséljünk neki, hallgassunk vele zenét, mutassuk meg neki a természetet, szeressük és fejlesszük őt a legjobb tudásunk szerint. Nincs az a genetikai kód, amit egy ilyen pozitív szülői magatartás ne tudna jelentős mértékben módosítani.

Az emberi genom első munkapéldányát bejelentő cikk a Nature című folyóiratban. A szenzáció a címlapra került.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Habony Árpád most is luxusversenyen vitorlázik a francia Riviérán, mintha mi sem történt volna
A volt képviselő szerint Habony Árpád a Cape 31 Mediterrán Sorozat futamán indult, amelyen az indulás összköltsége 84 millió forint felett lehet. Reméli, hogy hamarosan feláll a vagyonvisszaszerzési hivatal, és jövőre már Habony nélkül vitorlázik a Black Battalion nevű csapat.


Hadházy Ákos volt független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója idén is egy olasz és francia helyszíneket érintő luxus vitorlásversenyen vesz részt.

„Mindeközben Habony Árpád idén is vígan luxusvitorlázik az olasz és a francia Riviérán zajló luxus vitorlásversenyen. Mintha mi sem történt volna” – áll a bejegyzésben.

„A regatta honlapján minden hajó legénységét feltüntetik, de a “Black Battalion” (Fekete Sereg) legénységének egyik tagja szemérmesen csak a csapat nevével és a versenyző kódjával van feltüntetve.”

Hadházy szerint Habony már sok éve ilyen versenyeken „piheni ki a lopás fáradalmait”, és egy öt évvel ezelőtti, toszkán futamra is utal. Hozzáteszi, bár a mostani versenyről készült videókon nem látta egyértelműen. Azonban, ha a verseny hivatalos honlapjára beütjük a fenti kódot, akkor egyértelművé válik indulása:

A volt politikus az informátorára hivatkozva bemutatja a versenysorozatot is, amelynek öt állomása van Olaszországban és Franciaországban, Porto Cervótól Hyères-ig. A leírás kitér a hajók borsos árára és a további költségekre is: egy új Cape 31-es hajó körülbelül

200 ezer euróba (jelenlegi árfolyamon több, mint 70 millió forintba) kerül, a használt példányok 130 és 220 ezer euró között mozognak, egy versenyvitorla-garnitúra pedig körülbelül 48 ezer dollár (14,7 millió forint).

„És ez még nem minden: trailerezés, nevezési díjak, karbantartás, profi vitorlázók költségei. (...) A Cape 31 nem az átlagos klubhajós kategória” – idézi a poszt.

„Tegnapi hír, hogy a társadalmi egyeztetés miatt a kormány visszavonta az erről szóló törvényjavaslatot és sajnos a nyáron már biztosan nem áll fel a vagyonvisszaszerző hivatal.”

A volt képviselő a bejegyzését azzal zárja, reméli, jövőre már Habony nélkül vitorlázik a Black Battalion nevű csapat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Három Pest megyei településen elfogyhat az ivóvíz: azonnali takarékosságra kérik a lakókat
A hőség miatt hirtelen és jelentősen megnőtt a vízfogyasztás Ráckeve, Szigetbecse és Dömsöd térségében. A szolgáltató szerint ha nem csökken a terhelés, nyomáscsökkenés vagy átmeneti ellátási zavarok is előfordulhatnak.


A megnövekedett fogyasztás miatt a víziközmű-rendszer elérte teljesítőképességének határát Ráckevén, Szigetbecsén és Dömsödön, ezért a szolgáltató szerint nyomáscsökkenés vagy átmeneti vízhiány is előfordulhat – írja a 24.hu.

A DAKÖV Kft. Ráckevei Üzemmérnöksége szombaton adott ki figyelmeztetést, miután a melegedő időjárás és a nyári csúcsidőszak miatt hirtelen és jelentősen megugrott a vízfogyasztás.

A riasztás Ráckeve teljes közigazgatási területére – kiemelten Somlyó-szigetre és Újtelepre –, valamint Szigetbecse és Dömsöd egészére, különösen a nyaralóövezetekre vonatkozik.

Bár a szolgáltató közlése szerint jelenleg valamennyi vízellátó rendszerük üzemszerűen működik és minden rendelkezésre álló erőforrást maximális kapacitással működtetnek, a helyzet bármikor rosszabbra fordulhat. A cég arra figyelmeztetett, hogy további fogyasztásnövekedés vagy műszaki meghibásodás esetén

a rendszerben „kritikus üzemállapot alakulhat ki”.

Ez a gyakorlatban helyenként nyomáscsökkenést vagy átmeneti vízhiányt okozhat.

A szolgáltató ezért arra kéri a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az ivóvízzel, és lehetőség szerint mellőzzék a nem alapvető vízhasználatot.

Külön kérték a települések lakóit, hogy ne töltsenek medencét ivóvízzel, ne mossanak autót, csökkentsék a locsolásra használt víz mennyiségét és gyakoriságát, valamint ne locsolják ivóvízzel az utakat, járdákat és más burkolt felületeket.

A budapesti agglomerációban az utóbbi évek nyarain rendszeresen jelentkeztek hasonló vízellátási nehézségek. Tavaly nyáron Gödöllőn vészhelyzet alakult ki, a város egyes részein lajtoskocsikból kellett vizet biztosítani.

A problémát súlyosbítja a tartós aszály, amelynek látványos jele, hogy a Velencei-tónál júniusban 54 centiméteres vízállást mértek, ami mindössze egy centiméterrel haladja meg a 2022-es negatív rekordot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elesett a győri vasúti fővonal: pótlóbuszok járnak, jelentős késésekre kell számítani
A fennakadás miatt egy órával hosszabb eljutási időre, pótlóbuszos átszállásra és kimaradó járatokra kell készülniük az utasoknak. Tatabánya és Kelenföld, valamint Biatorbágy és Bicske között pótlóbusz jár.


Biatorbágy és Herceghalom között felsővezeték-szakadás miatt mindkét vágányon szünetel a közlekedés, a győri fővonalon jelentős fennakadások vannak hétfő reggel. A MÁVINFORM közlése szerint a hiba miatt az utasoknak a reggeli és délelőtti órákban jelentősen, akár egy órával hosszabb eljutási időre, pótlóbuszos átszállásra és kimaradó járatokra kell számítaniuk.

A változások a nemzetközi és a belföldi távolsági forgalmat is érintik: a Railjetek, az EuroCityk, valamint a soproni és szombathelyi InterCity vonatok csak Tatabányáig közlekednek, és onnan is indulnak vissza Győr felé.

Az utasok eljuttatásáról Tatabánya és Kelenföld között expressz pótlóbuszok gondoskodnak.

Az IC pótlóbuszok Kelenföldön az Etele téri MÁVBUSZ-megállóból, Tatabányán pedig az autóbusz-állomás 19-es kocsiállásáról indulnak.

Az elővárosi közlekedés is átalakult.

Az S10-es vonatok megosztva, a Déli pályaudvar és Biatorbágy, valamint Bicske és Győr között járnak, a kimaradt szakaszon, Biatorbágy és Bicske között szintén pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S12-es vonatok csak Tatabánya és Oroszlány között közlekednek.

Az S10-es pótlóbuszok Bicskén a vasútállomásnál és a Műszaki Áruháznál, Herceghalmon a vasútállomás bejárati útjánál, Biatorbágyon pedig a vasútállomásnál állnak meg.

A fennakadás idejére a MÁV több könnyítést is bevezetett. A győri fővonalon a helyreállításig valamennyi vonat helyjegy megváltása nélkül is igénybe vehető.

A Budapesti Közlekedési Központ az M4-es metrón elfogadja a vasúti jegyeket és bérleteket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán a bécsi Patrióta-bulin: Magyarországon a migránsok száma nulla, nulla, nulla
A volt kormányfő az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jubileumi rendezvényén szólalt fel. A Fidesz elnöke arra biztatott mindenkit, hogy a migrációt meg lehet állítani, hiszen ő is megtette magyar miniszterelnökként.


Orbán Viktor volt az egyik meglepetésvendég a bécsi Stephansplatzon,az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) fennállásának 70. évfordulóján tartott jubileumi rendezvényen, A volt kormányfő megfogalmazott egy rövid üzenetet a Fidesz-szövetséges párt támogatóinak.

„Magyarországon ma a migránsok száma: nulla, nulla, nulla”

– jelentette ki

Arra biztatta a hallgatóságot, hogy ne engedjenek a migrációval kapcsolatos álláspontjukból.

„Ne adjátok fel a migrációellenes pozíciótokat, mert a migráció rossz dolog. Próbálnak meggyőzni, hogy nem lehet őket megállítani. Magyarország miniszterelnöke voltam 16 évig, és megállítottam őket” – mondta Orbán Viktor

A Fidesz elnöke hozzátette: „Ez lehetséges, csak csináljátok.”

Az FPÖ jubileumi ünnepségét a Patrióták pártcsaláddal közösen tartotta. Geert Wilders belga, és Alice Weidel német jobboldali pártvezér is felszólalt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk