HÍREK
A Rovatból

„Egyetlen komoly genetikus sem jelentheti ki, hogy a gyerek az intelligenciáját csak az anyától örökli”

Óriási vitát váltott ki a hír, miszerint a gyerek IQ-ja kizárólag az anyától öröklődik. Hogy tisztábban lássunk, a témáról Dr. Falus András akadémikust, a genetika és a sejtbiológia egyik hazai szakértőjét kérdeztük.


Ön is olvasta a The Independent című, mértékadónak tartott brit napilap nálunk is megjelent tudósítását arról, hogy a genetikusok szerint a gyerek intelligenciáját az anya genetikai állománya határozza meg. Valóban ki lehet ezt így jelenteni?

– Nem, sőt ha őszinte akarok lenni, ezt egyszerűen egy hibás üzenetű cikknek tartom.

Álhír, tudományos téveszme?

– Nem, de részigazság, sőt, töredék-igazság, ami néha károsabb, mint az álhír. A genetika egy nagyon kényes tudomány, és érthető, hogy mindenki ugrik rá. Kit ne érdekelne, hogy mit örökölt a szüleitől, vagy éppen mit ad tovább a saját utódainak, „mi lesz ebből a gyerekből”, „kire ütött az unokám”, és így tovább.

De azt kijelenteni, hogy egy olyan elképesztően összetett dolgot, mint az intelligenciát - amiről még pszichológiailag sem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi az - kizárólag az anyai vagy apai gének határoznak meg, épp olyan, mintha azt mondanánk: a Sixtus-kápolna a benne lévő pár százezer téglától lett olyan szép, és nem Michelangelo zsenijétől.

Dr. Falus András
dr. Falus András

- biológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia rendes tagja

- 1994-2012-ig a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, 2012-től munkatársa

- a Magyar Tudomány főszerkesztője

A cikk szerint a kognitív képességek - lényegében az eszesség - génjei az X kromoszómában vannak, tehát itt azért mégiscsak van az anyának előnye.

– Annyiban igen, hogy az anyának két X kromoszómája van, míg az apának csak egy. De ez csak a gyerek nemében perdöntő, a személyiségét, vagy épp a felfogóképességét annyi minden más befolyásolja, hogy azt elképzelni is nehéz. Csak hogy érzékeltessem a nagyságrendet: az emberi szervezetben mintegy száz billió (azaz 100-szor ezermilliárd!) sejt van. Minden egyes testi sejtünkbe kétszer két méter örökítőanyag (DNS) van „belecsomagolva” (az ivarsejtekbe ennek a fele), tehát úgy összetekerve, mint egy cérnagombolyag.

Ez azt jelenti, hogy ha hihúznánk a testünkben lévő összes DNS-spirált egyenesre, a Föld-Nap távolság 140-szeresét kapnánk.

A kétszer két méteres DNS-t mintegy kétszer 3.2 milliárd úgynevezett „nukleotidbetű” (A,G,C,T) építi fel minden sejtben, ezek sorrendje az, ami öröklődik a szülőktől. Mit gondol, mennyi genetikai információ ez?

A DNS-spirál egy részlete. (PxHere)

Tényleg elképesztő ez a „biológiai csomagolástechnika”, de akkor honnan tudjuk egyáltalán, hogy kitől mit örököltünk?

– Egyre többet tudunk, de még mindig nagyon keveset. Ha veszünk egy sejtet - mondjuk egy májsejtet - és megnézzük az abban lévő kétszer két méter DNS-t, körülbelül három centiméterről tudjuk, hogy pontosan milyen fehérjéket kódol. Ezek a fehérjék a végtermékek, emiatt tudjuk, hogy ez egy májsejt, amely mondjuk a zsírlebontásban játszik szerepet. Egy izomsejtben vagy egy idegsejtben más fehérjék vannak, ezért különböző a sejtek funkciója. Körülbelül egy méter DNS-ről annyit tudunk, hogy ezt a három centit szabályozza, működteti, tehát ha ez egy csokigyár lenne, akkor a három centi a csoki, és az egy méter a gépsor. A fennmaradó egy méterről pedig nem tudunk az égvilágon semmit, pontosabban nagyon keveset.

Akkor honnan tudunk egyáltalán bármit is?

– Szerencsére ez a három centiméter, amit egy sejtből látunk, nagyon meghatározó. Ez dönti el, hogy magasak leszünk vagy kék szeműek, gyors mozgásúak vagy mondjuk hízásra hajlamosak. De ez dönti el például a hosszú életre való hajlamunkat is, amiről még azt is feltételezzük, hogy általában átugrik egy generációt, tehát ha mondjuk az ön anyai nagyszülei sokáig élnek, többek szerint az a valószínűbb, hogy ez önnél ismétlődik meg, nem az édesanyjánál. A fehérjékben öröklődő tulajdonságainkat a génjeink határozzák meg, és ezekből azért nincs felfoghatatlanul sok: körülbelül 25 ezer génünk van. A genetikusok 2003-ban óriási áttörést értek el, amikor „megrajzolták” az első teljes emberi géntérképet, tehát egy emberben „elolvasták” a két méter DNS „betűsorrendjét”, és benne a 25 ezer gént. Visszatérve a kiindulópontunkhoz: a gének határozzák meg az intelligenciát is, vagy legalábbis olyan funkciókat, mint a megértés, a bevésés, a felidézés, az ok-okozati összefüggések felismerése vagy éppen a nyelvérzék.

Ezek tényleg mind az X kromoszómában vannak?

– Ezek egy része igen, de ez nem jelenti azt, hogy csak az anyától örökölhetjük, hiszen az apának is van X kromoszómája.

A cikk azt állítja, hogy az anyai X ilyenkor „kiüti” az apait.

– Valóban létezik olyan jelenség, hogy ha egy tulajdonságot az apától is és az anyától is örökölünk, akkor az egyik gén „kikapcsolja”, deaktiválja a másikat. De ez nagyon kevés.

A 25 ezerből összesen 150 olyan gént ismerünk, ahol ilyen „apa-anya” harc lezajlik. És ezek többnyire betegségekkel kapcsolatos gének.

Van például az asztmának egy típusa - az éjszakai fulladás - amit mindkét szülőtől örökölhetünk, de ha az apai gén „győz”, akkor nem jön elő az utódban, ha viszont az anyai gén „nyomja le” az apait, akkor az utód beteg lesz. Lehet, hogy valahol a világban egy genetikus csoport talált egy-két olyan intelligenciához köthető gént, amelyeknél többször győz az anyai, amint az apai, de ez csak egy statisztikai adat, tévedés ezt ráhúzni az utód összes intellektuális képességére.

Tehát az anyák ne örvendezzenek: nem ők örökítik át a gyerek IQ-ját?

– Dehogynem. Ők is. És az apák is. A kognitív funkciókat - amit a köznyelv intelligenciának, vagy okosságnak nevez - mindkét szülő genetikai állománya hordozza. De hogy azután kiből mi kerül át az utódba, melyik gén lép akcióba és melyik „alszik el”, és hogy mindez hogyan épül be a gyerek agyába, az többnyire esetleges. Az agy egyébként is hálózatban működik, tehát úgy kell elképzelni, mint egy nagy kapcsolószekrényt, amely egyszerre több milliárd lámpácskát kapcsolgat le-fel, és ahol a vezetékek legalább olyan fontosak, mint a milliárdnyi lámpatest. Nehéz megmondani, hogy ebből az elképesztően szövevényes működési mechanizmusból hogyan sül ki - szó szerint, hiszen ezek elektromos kisülések - mondjuk a jó memória vagy az ügyes tájékozódási képesség, az érzelmi intelligenciáról nem is beszélve.

Akkor a „kire ütött ez a gyerek” vita továbbra sem dőlt el?

– A mai tudásunk szerint nem. A genetika az utóbbi 60-70 év leggyorsabban fejlődő tudományága, a technológiai robbanásnak, az informatikának köszönhetően ma már olyan dolgokat is észreveszünk, amiben a tudósok azelőtt nem is reménykedhettek. Komplett gén-adatbankokhoz tudunk hozzájutni a laptop előtt ülve, elképesztő a gyorsulás, például kínai tudósok azt ígérik, hogy pár éven belül több millió ember géntérképét teszik le az asztalra. Természetes, hogy ez mindenkit lázba hoz. De ne felejtsük el, hogy a genetika csak a hajlamainkat határozza meg, nem a sorsunkat. A valószínűséget, nem az életünket, a döntéseinket, a neveltetésünket, az esetek túlnyomó részében még csak nem is a konkrét betegségeinket. Csak a hajlamot, persze az is jelentős tényező.

Ma már tudományosan elfogadott tény, hogy a környezet - tehát a nevelés, az életmód, általában az életvezetésünk - jobban hat az örökölt jellegek „megszólalására és elcsendesedésére”, mint azt gondoltuk.

Például ha egy állapotos kismama dohányzik, annak a súlyos egészségkárosító hatása három generáción „lecsorog”, akkor is, ha a köztes generációk egy szál cigit sem szívtak el. Tehát ha a gyerek intelligenciáját szeretnénk formálni, akkor beszélgessünk vele, meséljünk neki, hallgassunk vele zenét, mutassuk meg neki a természetet, szeressük és fejlesszük őt a legjobb tudásunk szerint. Nincs az a genetikai kód, amit egy ilyen pozitív szülői magatartás ne tudna jelentős mértékben módosítani.

Az emberi genom első munkapéldányát bejelentő cikk a Nature című folyóiratban. A szenzáció a címlapra került.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter nem szólt vissza Gulyásnak: Tőlünk sohasem fogtok másokat a személyükben, különösen a magánéletükben bántó állításokat vagy kifejezéseket hallani
„A TISZA elutasítja a honfitársaink címkézését, dehumanizálását, és feltétel nélkül tiszteletben tartja mindenki emberi méltóságát” - írja Magyar.


Mindenki azt hitte, hogy Magyar Péter a tegnapi Gulyás Gergely-interjú megjegyzéseire fog ma első felindulásból reagálni. De nem ez történt. Magyar délelőtti posztja kifejezetten nem ennek jegyében íródott, szinte békés hangvétele azt jelzi, nem akar Gulyás ellenében egyelőre egy új frontot nyitni.

"A mi politikai közösségünktől sohasem fogtok másokat a személyükben, különösen a magánéletükben bántó állításokat vagy kifejezéseket hallani.

Mi hiszünk abban, hogy mindenki magyar, aki annak született, vagy éppen annak vallja és érzi magát.

Hiszünk abban, hogy a gyűlölet és a megosztás hatalmát csak szeretettel, őszinteséggel, a másikat is embernek tartva lehet legyőzni.

A TISZA elutasítja a honfitársaink címkézését, dehumanizálását, és feltétel nélkül tiszteletben tartja mindenki emberi méltóságát."

Magyar ezzel azt is jelzi, hogy bár tudna érdekeseket mondani Gulyásról, de nem teszi.

Gulyás tegnap videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is.

A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”

A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Magyar készített, és amelyen Varga Judit hallható. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Forrnak az indulatok a pápaválasztás körül: Erdő Péter és Macron neve is felmerült egy befolyásolási ügyben
Emmanuel Macron állítólag nyomást gyakorolt az öt francia bíborosra, hogy befolyásolják a konklávét. Ugyanakkor Erdő Pétert nevezték meg, aki erről a bíborosoknak beszámolt a Vatikánban. Erdő cáfolta mindezt.


Négy nap múlva kezdődik a pápaválasztó konklávé, ahol a bíborosok Ferenc pápa utódjáról döntenek. Az esemény előtt azonban egy vitatott ügy borzolta a kedélyeket: Emmanuel Macron francia elnök és Erdő Péter bíboros neve is felmerült a nemzetközi sajtóban.

A Le Monde francia lap arról számolt be, hogy Macron kapcsolatba lépett az öt, pápaválasztásra jogosult francia bíborossal. A Tribune Chrétienne katolikus lap szerint

a francia elnök célja az volt, hogy megakadályozza a guineai bíboros, Robert Sarah megválasztását.

A lap úgy tudja, Macron azt szerette volna elérni, hogy az öt francia bíboros – akik Ferenc pápához közel álló, progresszív irányvonalat képviselnek – közösen lépjenek fel a konzervatív nézeteiről ismert Sarah ellen.

A sajtóban az is megjelent, hogy Erdő Péter tájékoztatta a Vatikánban tanácskozó bíborosokat a kapcsolatfelvételről. Ennek alapját egy április 22-én, a pápa halálának másnapján közzétett bejegyzés adta egy Stornsen nevű X-felhasználótól. A bejegyzés így fogalmazott:

„Erdő bíboros Emmanuel Macron és az öt francia bíboros közötti kapcsolatfelvételről számol be, hogy elállják Sarah bíboros útját”.

A Le Monde ezt az állítást ellenőrzés nélkül közölte, majd több francia és olasz lap is átvette.

Az olasz jobboldali sajtó hevesen reagált: a La Verità szerint Macron még a pápát is ki akarja választani, míg a Libero már arról írt, hogy „Macron meghiúsítja a konklávét”.

A Le Figaro április 25-én közölt cikkében megerősítette, hogy Macron valóban fogadta az öt francia bíborost, de azt nem, hogy összefogtak volna Sarah bíboros ellen. A francia lap azt is cáfolta, hogy Erdő Péter bármilyen formában összefüggésbe hozható lenne az üggyel. Egy későbbi cikkükben ismét hangsúlyozták, hogy az információ nem helytálló.

A Le Figaro munkatársa megkereste Erdő Pétert is, aki a következőképpen reagált:

„Sarah bíborosról és a francia elnökről soha nem mondott ilyet, ez egyáltalán nem igaz”.

Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország vatikáni nagykövete az Indexnek megerősítette, hogy a hír teljesen valótlan. Mint mondta:

„Ez az információ teljesen hamis, a Le Monde által átvett álhír”.

Hozzátette: a Vatikánban és Rómában senki nem foglalkozik a témával, mivel a bíborosok a pápaválasztásra készülnek.

Ferenc pápa húsvéthétfőn hunyt el. A 133 fős konklávé május 7-én ül össze a Sixtus-kápolnában, hogy megválassza az új pápát. Két bíboros egészségügyi okok miatt nem vesz részt a szavazáson, egy pedig pénzügyi visszaélések miatt visszalépett. A nemzetközi sajtó Erdő Pétert az esélyes jelöltek között tartja számon.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Trump újra sokkolta az embereket: pápának öltözve pózol egy fotón, amit ő maga posztolt ki
Most épp pápai babérokra tör. A Truth Socialon osztotta meg magáról a fotót, ahogy egyházi díszben feszít. Februárban királyi koronával a fején szerkesztett magáról egy képet, amely egy általa készített Time magazin címlapjára került.


Donald Trump ismét figyelemfelkeltő posztot tett közzé a közösségi médiában – szúrta ki a 444. Ezúttal nem királyi, hanem pápai szerepben ábrázolta saját magát a Truth Social felületén.

Az amerikai elnök kedden egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy szerinte ő lenne az első számú jelölt a pápai trónra.

Ezt követően hozzátette, hogy van egy jó érsek épp New Yorkban, úgyhogy meglátják, mi lesz ebből.

Trump 2020 óta felekezeten kívüli kereszténynek vallja magát, míg a Wikipedia szerint anyai ágon presbiteriánus, vagyis református nevelést kapott. És ami még érdekesebb, hogy amerikai pápa eddig még nem került a katolikus egyház élére.

Ugyanakkor a dolog pikantériáját az adja, hogy nem ez az első eset, amikor Trump különleges szerepekben jelenik meg saját bejegyzéseiben. Februárban például királyi koronával a fején szerkesztett magáról egy képet, amely egy általa készített Time magazin címlapjára került. A posztról korábban ebben a cikkünkben írtunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kezdődik a balatoni rémálom: máris lerobbant a Tópart IC, leszállították az utasokat
Szombat délelőtt már két Tópart IC is lerobbant, az utasokat Szabadbattyánnál leszállították. A MÁV szerint műszaki hiba okozza a 30–70 perces késéseket.


Szombat délelőtt több nehézség is adódott a balatoni vasúti közlekedésben. A MÁV közlése szerint

a Nagykanizsáról 9:19-kor a Déli pályaudvarra induló Tópart InterCity (IC 857) műszaki ok miatt 30–35 perces késéssel közlekedik.

Később a másik irányba tartó járatnál is probléma lépett fel.

A Déli pályaudvarról 11:35-kor Nagykanizsára induló Tópart InterCity (IC 844) Székesfehérvártól 50–70 perces késéssel közlekedik, szintén járműhiba miatt

– írta a vasúttársaság a honlapján.

A 24.hu egyik olvasója arról számolt be, hogy Szabadbattyánnál leszállították az utasokat a vonatról.

A tapolcai sebesvonat sem úszta meg a műszaki problémákat: ott mentesítő autóbuszokat kellett beállítani a járat pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET: