hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Fit for 55: az Európai Bizottság új programja a fenntarthatóságért és a felmelegedés ellen

A Másfélfok sajtóklubja az Európai Bizottság kibocsátás-csökkentési javaslatait vette górcső alá.

Link másolása

hirdetés

Angolul remekül hangzó mottója van annak a programnak, amelynek jogszabálycsomagját a múlt héten mutatta be az Európai Bizottság. A Fit for 55 csupa „f” betűjére magyarul is könnyű asszociálni a „felmelegedés” és a „fenntarthatóság” szavakkal. E csomag a tagállamok által már korábban jóváhagyott, 2030-ig elérendő 55%-os kibocsátás-csökkenés elérésének módjáról szól, számos európai jogszabály módosításával.

A Másfélfok legutóbbi sajtóklubjába Vigh Péter két szakértőt hívott meg, hogy a program néhány fontos elemét világítsák meg: Bart Istvánt, a CSI2050 igazgatóját, és Bartek-Lesi Máriát, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársát.

Bart István elmondta, hogy az ETS-ben (Emission Trading Scheme - kibocsátás-kereskedelmi rendszer), amely az ipari és nagyenergetikai kibocsátásokat fedi fel, a jövőben az eddiginél jóval kevesebb CO2-kvótát fognak elárverezni, és csökken az ingyen kiosztható mennyiség. A magasabb kvótaár arra ösztönzi a cégeket, hogy karbonszegényebb termelési modelleket vezessenek be, és ez viszonylag gyorsan elvezethet a szén alapú termelések megszűnéséhez. Bekerült az ETS-be a tengeri szállítás, valamint az EU-hoz kapcsolódó nemzetközi légi közlekedés is. Ez utóbbinál is megszűnik a korábbi ingyenes kvótakiosztás. A árverési árak emelkedése nyilván bizonyos áremelkedéshez vezet, ugyanakkor jelentősen megnöveli a tagállamok bevételeit, mivel a kvóták a tagállamok tulajdonában vannak.

Korábban volt egy ajánlás, hogy a kvótákból származó bevételeknek legalább a felét klímás beruházásokra költsék, mostantól a teljes összeget kötelező ilyen célokra fordítani.

Az EU klímapolitikájának másik fő területe az ESR (effort-sharing regulation – tehermegosztási szabályozás), amely tartalmazza többek között a közlekedést, a lakossági közvetlen kibocsátásokat, a mezőgazdaságot és a hulladékszektort. Itt minden tagállam maga határozza meg a nemzeti céljait.

Magyarország jelenlegi vállalása, hogy 2030-ra 2005-höz képest 7%-kal csökkenti a kibocsátásokat, de az új tervezet szerint ez felmenne 18,7%-ra. A szakértő szerint valószínű, hogy ez is teljesíthető lesz.

Az Unió most azt tervezi, hogy 2026-tól a lakossági és közlekedési kibocsátásokra létrehoz egy önálló kibocsátás-kereskedelmi rendszert, ami egy plusz végrehajtási eszközként ráépülne az ESR-re.

hirdetés
Ez az egyik legvitatottabb téma, mert a benzin- és a lakossági energiaárak politikailag nagyon érzékeny kérdések minden kormány számára.

Az ilyen problémák miatt jön létre a Climate Action Social Fund, egyfajta klíma-társadalombiztosítási alap, amely 72 milliárd eurót biztosít 2025 és 2032 között és célja, hogy az energiaárak emelkedése miatti társadalmi feszültségeket kezelje. Ezt a pénzt nemcsak beruházásra, hanem közvetlen lakossági szociális támogatásra is lehet fordítani.

Számos járulékos intézkedést is bevezetnek- emlékeztetett Bart István. Ilyen például az a terv, hogy 2030 után ne lehessen fosszilis üzemanyagú autókat üzembe helyezni.

A Cbam (Carbon Border Adjustment Mechanism) lényege pedig az, hogy az Unióba érkező, leginkább energia-intenzív termékcsoportokra (cement, acél stb.) egy bizonyos „karbonvámot” vetnének ki. Jelenleg az importtal versengő európai vállalatoknak az EU ingyen kvótákat ad, de ez egyik felet sem ösztönzi a kibocsátások csökkentésére. Mivel azonban az EU a globális kibocsátás 8-9%-át adja, fontos, hogy a világ többi részére is hatással legyen.

Bartek-Lesi Mária bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok együttes célja, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 40%-a megújuló energiából származzon, de fontos emellett a biodiverzitás megőrzése és a biomassza-piac torzulásainak megakadályozása is.

A megújuló energia-felhasználás jelenleg Európában, így Magyarországon is biomasszára épül, és eddig nem vették figyelembe az elhasznált biomassza szénmegkötő képességét. Ez pedig rombolja az üvegházhatású gázok elhárítási folyamatát. Az új irányelv előírja, hogy a biomassza felhasználása és elnyelési képessége egyensúlyban maradjon.

2026 decemberétől nem támogatható biomassza alapú megújuló villamosenergia-termelés, amennyiben nem kapcsolt erőműben történik, mert ezeknek a hatékonysága igen alacsony.

Ugyancsak fontos direktíva, hogy 2025. december 1-ig minden tagállamnak meg kell valósítani legalább egy, másik tagállammal közös megújulóenergia-projektet, mert úgy gondolják, hogy ezáltal hatékonyabban, olcsóbban lehet teljesíti a célokat. Egyúttal létrehoztak egy új megújulóenergia-finanszírozási mechanizmust, amelynek keretében fel lehet ajánlani az egyes tagországoknak megújulóenergia-termelést, mások pedig vásárolhatnak onnan. Bartek-Lesi Mária szerint valószínűleg Magyarország is ez utóbbira fog támaszkodni.

Ugyancsak érintheti hazánkat az a rendelkezés, mely szerint a tagállamoknak olyan szabályozói környezetet kell biztosítani, ami elhárítja a hosszú távú megújuló áramvásárlási szerződések elterjedését korlátozó jogi és adminisztratív akadályokat, lehetővé teszi a származási garancia érvényesítését, és megszünteti a diszkriminatív eljárásokat.

Az épületszektorban az a 49%-os megújulóenergia-felhasználás az összuniós cél, ezen belül minden országnak önállóan ki kell tűznie a megvalósítandó arányt. Magyarországon ez ma az új építésű lakások esetében alig 25%.

Kimondták azt is, hogy az ipari szektorban felhasznált megújuló energiahordozók arányát 2030-ig évente 1,1 %-kal kell növelni, továbbá, hogy a felhasznált energia- és nem energiacélú hidrogén 50%-ának nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagnak kell lennie. A hűtés-fűtés terén szintén 1,1%-os éves növekedés az előírt, hulladékhő-felhasználás esetén 1,5%. A közlekedésben az üvegházhatású gáz (UHG)-intenzitás az újfajta célmeghatározás alapja. Az irányelv 13%-kal számol.

Bart István hozzátette, hogy az irányelvek működéséhez elengedhetetlen a tagállamok hajlandósága, mert az EU-nak nincsenek meg az eszközei ezek kikényszerítésére.

Ezért jött létre ez a „hibrid” megoldás, hogy vannak standardek és követelmények, amelyeket részben a tagállamok valósítanak meg, és van a karbonáras kibocsátási rendszer, ami a közlekedés és a lakosság kibocsátásának bevonáásvaé az EU-kibocsátások körülvelül 70%-át lefedi.

Felmerült a kérdés, hogy ezek a tervek mennyire lesznek politikailag keresztül vihetők. A CSI2050 igazgatója szerint „klasszikus bizottsági stratégiával” állunk szemben: agyonnyomják a tagállamokat egymillió javaslattal, de a média és a politikusok felvevő kapacitása ennek töredéke. Minden körülmények között csak 2-3 „botránytéma” kerül terítékre.

Bart István úgy véli, hogy bukásra esélyes a Cbam, mert Kínának, Indiának nem érdeke a karbonvám elfogadása, a másik pedig a minimum energia-adó terve.

Az Unióban van egy minimum ÁFA az energiaárakon, amit meg kellene emelni. Adóügyekben azonban egyhangú szavazásra van szükség és a magyar kormány már előrejelezte vétózási szándékát.

Ezt leszavazhatják, de Bart István szerint a tagállamok végül mégis kénytelenek lesznek felemelni az energiaadót, mert teljesíteni kell az ESR-célokat. A 18 javaslat közül ez az egy, amit vétózni lehet, a többihez minősített többség kell az Európa Tanácsban, és azoknak Európa-szerte elég nagy a támogatottsága.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

„Mindannyian szomszédok vagyunk. Itt az ideje, hogy úgy is viselkedjünk” – ilyen volt a TEDx Danubia Countdown

A TEDxDanubia konferencia-sorozat speciális, klímaváltozással és egyéni felelősségvállalással foglalkozó napján szakértők, civil szervezetek, fiatalok gondolkodtak közösen arról, mit tehetünk egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőért.

Link másolása

hirdetés

„A világ egy hatalmas becsületkasszává vált.” „Mind ismeretlen elkövetők vagyunk.” „A Földön egyre több a szabadúszó, az óceánban egyre kevesebb.” „Az érzelmek kifejezése csomagolásmentesen jó, és az egyszerhasználatos érzelmek károsak”. - Ilyen és hasonló gondolatokat hallottunk abban az esküben, amelyet Kemény Zsófi író, slammer tett a jövőért aggódó fiatalok és kevésbé fiatalok nevében a TEDx Danubia Countdown napján a Vígszínházban.

Nemcsak ebből, hanem a fenntarthatóságot szolgáló kreatív projekteket bemutató Future Design győzteseinek szavaiból is kiderült, hogy a tizenévesek nincsenek túl nagy véleménnyel az előttük járó generációkról, gyűjtőfogalommal a „felnőttekről”.

„A legbosszantóbb a profit-maximális, a rengeteg felesleges termék, amelyeknek a megsemmisítése szintén súlyosan szennyezi a környezetet.” „Mindenki másra hárítja a felelősséget, a felnőttek csak sodródnak az árral”. „A felnőttek azért nem hajlandók életmódjukon változtatni, mert nem szeretnek kilépni megszokott komfortzónájukból.” - hallhattuk.

Az is kiderült, hogy a jelenlévők szeretnének már most bekerülni a döntőshozók közé kreatív ötleteikkel, még mielőtt ők maguk is felnőtté válnak. Több mint 50 évvel ezelőtt már volt egy sokat emlegetett jelszó: „Mindenki gyanús 30 év felett” – hangoztatták világszerte a 68-asok, és sajnos nem egy esetben láttuk, hogy a „forradalmi hősök”, mire döntéshozók lettek, szépen betagozódtak a korábban kiátkozott társadalomba és intézmény-rendszerbe. Tehát ők látják ezt a veszélyt, és szeretnék elkerülni, saját jövőjük és az őket követők érdekében.

Mint a program címe, a Countdown is jelzi, a klímaváltozás elindított egy visszaszámlálást, amit talán még meg lehet állítani, de csak akkor, ha gyökeresen megváltozik a természethez való viszonyunk, fogyasztási szokásaink, és túllépünk az embereket, országokat, rendszereket elválasztó mesterséges, és többnyire felesleges, káros korlátoktól. Mint Honti Pál kurátor, a nap egyik műsorvezetője hangsúlyozta: a Föld 4,5 millárd éve alatt sok mindent kibírt már, de egyáltalán nem biztos, hogy ez az emberiségre is igaz.

hirdetés

Goya: Kronosz felfalja saját gyermekeit című elborzasztó festményét ajánlotta figyelmünkbe dr.Kirsten Dunlop, az EIT Climate tudás és innovációs közösség vezérigazgatója, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a világ éppen a covid-járvánnyal bizonyította be, hogy ha szükséges, a tudomány és az ipar igen rövid idő alatt képes összefogni.

Felidézte azt is, hogy az emberiség túlélésének záloga évezredeken át a tanulás, a tapasztalatszerzés, és az ebből kiinduló innováció. Éppen ezért minden eddiginél fontosabb közkinccsé tenni a tudást, összehangolni a fenntarthatósághoz vezető utakat, valamint a közösségi és egyéni értékeket.

Hivekovics Ákos arról beszélt, hogy jelenleg a Földön lakható terület 91%-át használják mezőgazdasági célokra. Hogy megóvjuk a természetes környezetet, ne onnan vegyünk el újabb területeket, ne csak horizontálisan, hanem vertikálisan is gondolkodjunk. Ennek szellemében Ákos olyan toronyházak terveit mutatta be, amelyeknek a szintjein megfelelő körülmények között folyhatna növénytermesztés, de akár állattenyésztés is.

A régi berögződések feladása a közlekedésben is szükséges, ezt saját példájával illusztrálta a Totalcarból ismert Bazsó Gábor „Karotta”, aki bevallotta, hogy a benzingőz bűvöletében élt.

Ma azonban már ő is tudja, hogy a közlekedés 17%-át teszi ki a globális CO2 kibocsátásnak, ennek nagy részét az autók produkálják. Ha viszont elektromos autóra váltunk, akkor a belső égésű motoros autóhoz képest a CO2 kibocsátás 1/3-ára csökken. Ehhez azonban le kell mondanunk az eddigi autózással kapcsolatos tudásunkról és élményeinkről. Bemutatott egy elektromossá átalakított 1976-os gyártású, szinte hangtalanná tett autót, amit véletlenül (?) Gretának hívnak, mintegy illusztrálva, hogy tovább vihetünk valamit a múltból annak káros hatása nélkül, de meg kell szabadulnunk felesleges rajongásainktól, és közben élvezhetjük azt a folyamatot, amivel a világot elviselhetőbbé alakítjuk.

Táplálkozásunk átalakításával, az élelmiszer-pazarlás megfékezésével, a fogyasztók és a fogyasztott élelmiszerek eredete között egyre szélesedő szakadék megszüntetésével nemcsak egészségesebben élhetünk, hanem a környezetünket is óvhatjuk – hangsúlyozta Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista, aki szerint általában az ár és méret alapján döntünk, holott a tápértéke sokkal fontosabb információ lenne.

Riasztó adat, hogy minden magyar állampolgár évente 68 kg élelmiszert dob a szemétbe, miközben a világnak egyelőre nincsen válasza a szegény országokat sújtó éhínségre, és az előrejelzések szerint 2050-re 1,9 milliárd ember szenved majd vízhiányban.

A fenntartható táplálkozás nemcsak a kevesebb húsevést jelenti, hanem azt is, hogy az egész évben rendelkezésre álló, ám több ezer kilométerről szállított, ki tudja, hogyan tartósított élelmiszerek helyett a helyi, szezonális termékeket esszük. Továbbá az is, hogy egy élelmiszer minden ehető részét felhasználjuk.

És erről eszembe jutott, hogy gyerekkoromban nagyanyámnak köszönhetően még a magyar szőlőfajták érési idejét is tudtam a Csabagyöngyétől az Izabelláig, a Kecskecsöcsűtől az Otellóig. Mindegyiknek megvolt a maga illata, zamata, ma pedig bármikor ehetek – helyettük is – nagyra fújt, mag nélküli import szőlőt. És épp a napokban volt szerencsénk enni abból az isteni paradicsomból, ami a Veszprém megyei lankákon, szabad földben termett. Alighanem egy ideig messzire elkerüljük a bolti fóliásat...

A természet kizsákmányolásának veszélyeire figyelmeztetett az XPLN videóverseny győztese, Kiss Dávid: A klímaváltozás és a madarak című, alig 3 perces alkotása. Arról pedig, hogy mit tehetünk mi a természetért, egy rövid videóban a Borsod-Abaúj-Zemplém megyei Parasznya lakói számolhattak be: élőhelyrekonstrukciót hajtottak végre több mint 7000 őshonos enyves éger, valamint kőrisek és rezgőnyárfák telepítésével. Ez az erdő 2050-ig 210 tonna CO2-t fog megkötni az élő biomasszában, de az avar és a talaj is CO2-raktárként szolgál majd, miközben az erdő elősegíti az állati és növényi biosokféleség újjászületését is.

A kultúra oldaláról közelítette meg a jövőt Juhász Anna irodalmár és Puskás Kata Szidónia, a Bodor Tibor Kulturális Egyesület elnöke. Juhász Ferenc költő lánya arról beszélt, hogy a magyar irodalomban fontos helye van a tájleírásnak. Bemutatják, milyen a természeti környezetünk. De vajon ma azt látjuk-e még a természetben, amit íróink, költőink 50-100-150 évvel ezelőtt?

„A természet mi magunk vagyunk, amiből származunk” – mondta Anna, idézve édesapja, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Fekete István sorait.

Puskás Kata Szidónia szintén családi örökségéről mesélt: nagyapjáról, Bodor Tibor színművészről, aki több mint 60 könyvet olvasott fel vakoknak és gyengénlátóknak, ezek képezték hangoskönyv-kiadásaik alapjait. Ennek kapcsán világította meg a példaképpé válás mikéntjét: „Beszélj úgy, hogy akarják meghallgatni; hallgass úgy, hogy beszéljenek hozzád; úgy adj, hogy azt csak az adás öröméért tedd.” Igazából nagyon egyszerű, mégis mély értelmű útmutató egy olyan világban, amely folyamatos értékválsággal küzd és felszínes „influenszerek” veszik át az egyetemes és hétköznapi hősök szerepét.

A közösségi klímavédelmi tevékenység sajátos lehetőségét vázolta fel James Atkins brit vállalkozó, aki számos vállalkozást indított be a klímaváltozás ellen és a biodiverzitás megőrzésére. Ötlete a Planet Super League azon a „törzsi szellemen” alapul, amely összetartja a legendás futballcsapatok szurkolótáborait (az ő szíve a Manchester Unitedért dobog). Úgy véli, hogy azt az energiát, ami egy-egy szurkolótáborban van, remekül fel lehetne használni természetmentő akciókban, és ugyanúgy vetélkednének egymással, mint kedvenceik a bajnokságokban és a kupákban. És ez kimeríthetetlen tartalék lehetne, hiszen a világon mintegy 3,5 milliárd focirajongó él – mondta Atkins.

Végezetül térjünk vissza a fent említett esküre, amely mintegy kijelöli helyünket és dolgunkat a világban. Aki hallja, adja tovább.

„Mi vagyunk az a generáció, aki már nem mondhatja majd, hogy nem tudtam, nem láttam a jeleket. A jelek jól láthatóak, a számok egybehangzóak. Tetteinkkel sokra, messzire jutottunk. Olyannyira, hogy nem is olyan régen saját földtörténeti kort neveztek el rólunk. Antropocén, vagyis az emberek kora, mert valóban mi dominálunk, határozzuk meg, mi lesz. Bolygóméretű rendszereket vagyunk képesek befolyásolni, de a nagy lehetőséghez nagy felelősség is társul a közös a jövőnket illetőleg. Mindannyian szomszédok vagyunk. Itt az ideje, hogy úgy is viselkedjünk.” - mondta Honti Pál.

"És hogy mi a helyzet a fenntartható boldogsággal? Ha mind egyszerre feltesszük a kezünket, mint a stage-divingoló rocksztárt, fenn tudjuk tartani azt is. Éltemiglen. Éltediglen. Életigen"

– hangzott a hitvallás vége Kemény Zsófitól. Egy ilyen híres "alázuhanó", Peter Gabriel mesélte nekem több mint 30 évvel ezelőtt, hogy soha nem félt attól, hogy leejtik, bízott az emberek közös energiájában. Bizzunk hát mi is. Önmagunkban és egymásban.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Begerjedt szexrobotok támadhatnak a felhasználókra a jövőben a tudósok szerint

A robotok irányítását adott esetben akár a kiberbűnözők is átvehetik.
Fotó: ABC News/YouTube - szmo.hu
2021. szeptember 24.


Link másolása

hirdetés

Korábban már felmerült a probléma, hogy a szexrobotok nem minden esetben adhatnak valódi beleegyezést, ha az emberek rendeltetésszerűen használják őket.

Most azonban a dilemma fordítottja hozta lázba a tudósokat: mi a helyzet, ha a robotok üldözik a vágyaikkal az őket megrendelő embereket, akik nem minden esetben kaphatóak az aktusra? Még az sem kizárt, hogy a begerjedt gépek a jövőben megtámadhatják a felhasználót - írja a Daily Star.

“Felmerül az emberi beleegyezés kérdése is: mi történik, ha a robot kezdeményez együttlétet, amibe az emberi fél nem egyezik bele?” - tette fel a kérdést Dr. David Levy, a Szerelem és szex robotokkal: az ember-robot kapcsolatok evolúciója című könyv szerzője.

A szexrobotok ma már beszélgetni is képesek a tulajdonosaikkal, sőt, saját személyiséget is formálhatnak. A következő évtizedekben még ennél is nagyobb fokú fejlődést láthatunk majd a képességeikben, és a szakértő szerint az sem kizárt, hogy öntudatra ébrednek.

“Ősrégi kérdés, mi történik, ha a robotok az ember ellen fordulnak. Ez már a sci-fi műfaj hajnalán felmerült. Személy szerint nem gondolom, hogy teljesen elrugaszkodott elképzelés lenne” - mondja Dr. Levy.

hirdetés

Az már februárban felmerült, hogy a szexrobotok irányítását adott esetben a kiberbűnözők is átvehetik. A hongkongi ONC ügyvédi iroda a Lexology-ban jelentetett meg cikket azzal kapcsolatban, hogy a szexrobotok épp olyan veszélyt jelenthetnek, mint a mesterséges intelligencia által irányított haditechnológia.

“A modern robotok, köztük a szexbotok meghekkelése még nagyobb előnyökkel járhat a támadó számára, mint ha például a telefonunkat vagy a számítógépünket vonná irányítás alá. A hackerek teljesen átvehetik a kontrollt a robot keze, lába, esetleg egyéb csatolt részei fölött, amik lehetnek például kések vagy hegesztőeszközök is” - írta a szerzők által idézett Dr. Nick Patterson.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Törékenynek látszik a Föld az űrből nézve” - Egymilliárd dollárt adományoz Jeff Bezos természetvédelmi projektekre

A világ leggazdagabb embere összesen 10 milliárd dollárt szán a bolygó megmentésére, most kiderült, mire költi az első 1 milliárdot.

Link másolása

hirdetés

Egymillió dollárt ajánlott fel az Amazon alapítója különböző természetvédelmi projektekre - írja a Guardian.

Jeff Bezos júliusban repült az űrbe űrcége, a Blue Origin űrhajójával. Ez volt az első alkalom, hogy a New Shephard embereket szállított a világűrbe, és Bezos is most először repült a Föld felett.

Az utazás nagyon tanulságos volt a világ leggazdagabb embere számára. Elmondása szerint akkor eszmélt rá igazán, hogy milyen törékeny a bolygónk, amikor az űrből nézett le a Földre.

A természet az, ami életben tart minket, és törékeny. Erre emlékeztetett is, amikor júliusban a Blue Originnel az űrben jártam. Hallottam már korábban, hogy máshogy nézel majd a világra, ha az űrből láttad a Földet, de nem voltam felkészülve arra, hogy ez mennyire igaz. Innen, lentről nézve a világ és az atmoszféra hatalmasnak és stabilnak tűnik, de ha az űrből nézel vissza a Földre, az atmoszféra vékonynak, a világ pedig végesnek tűnik. Mindkettő gyönyörű, de törékeny

- fogalmazott Bezos.

Talán ezért is döntött úgy, hogy ő is hozzá akar járulni a bolygó megmentéséhez. Tavaly februárban bejelentette, hogy 200 milliárd dolláros vagyonából 10 milliárdot adományoz 2030-ig olyan projektekre, amelyek a Föld megóvását szolgálják.

hirdetés
Most pedig úgy döntött, hogy ebből az összegből 1 milliárd dollárt olyan területekre költ a Bezos Earth Fund jótékonysági alapon keresztül, amelyek rendkívül fontosak a biológiai sokféleség szempontjából. Ilyen például a Kongói-medence, a trópusi Andok régió és a trópusi Csendes-óceán. A pénzt a védett területek bővítésére, helyreállítására, és az őslakosok, a helyi közösségek élőhelyének védelmére költik.

Bezos szerint ez csak az első lépés a környezetvédelmi alapja három részből álló természetvédelmi stratégiájának, amely az ökoszisztéma helyreállítását és az élelmiszer-rendszer átalakítását is célul tűzte ki.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Paradicsom, bazsalikom, eper: növénytermesztés egy négyzetméteren a lakásban

Ma már bárki megtermelheti a számára elegendő zöldségeket otthon. Noha nem minden zöldség és gyümölcs alkalmas a hidropóniás rendszerben való termesztésre, de azért nagyon sok igen.

Link másolása

hirdetés

A Nébih idén tavasszal készült felmérése szerint a válaszadók harmada egészségesebben igyekszik táplálkozni, tudatosan figyel a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Az elmúlt egy évben nőtt a hidropóniás rendszerek iránti érdeklődés is, a talaj nélküli növénytermesztés ugyanis lehetővé teszi, hogy valaki a panellakásban termessze meg a számára szükséges zöldségeket.

A koronavírus járvány felforgatta a mindennapokat, változtak az emberek étkezési és vásárlási szokásai. Ez derül ki a Nébih idén tavasszal készült Karanténkutatásából, amely szerint tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Nem annyira meglepő ennek fényében, hogy megnőtt az érdeklődés a hidropónia, vagyis a talaj nélküli, vízkeringetéses növénytermesztési rendszer iránt.

"A nagyvárosokban élők is egyre nyitottabbak a természetes megoldások felé, egyre többen keresik a lehetőséget arra, hogy saját maguk termeljenek zöldségeket, gyümölcsöket” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Rácz Gréta hidropónia szakértő, a Green Drops Farm Kft. alapítója.

Jó megoldás lehet a hidropónia

A hidropónikus rendszerek lényege, hogy a növénytermesztéshez nem szükséges talaj használata, a növények gyökere tápoldattal gazdagított, oxigénben dús vízbe ér, így jutnak hozzá a szükséges tápanyaghoz és oxigénhez, ugyanakkor meg is tisztítják a vizet, ami ezáltal újrafelhasználható.

"A hidropónia rendkívüliségét az adja, hogy bár kizárólag vizet használ, mégis jóval kevesebb vízre van szükség, mint amennyit az öntözéshez használnánk a földben való termesztés során. A hagyományos kerti locsoláshoz képest a hidropóniával drasztikusan, akár 90-95 százalékkal csökkenthető a vízfogyasztás" – mondta Rácz Gréta, aki az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy az egészséges életmódra való törekvés, a környezettudatosság előtérbe kerülésével hazánkban is megnőtt az érdeklődés a hidropónia iránt.

hirdetés
A módszer nagy előnye, hogy növényvédőszer-mentesen lehet megtermelni az általunk fogyasztott zöldségeket, nem kell tartani kártevőktől sem, és a termőközeg minősége sem befolyásolja a termést, ami termőföldes termelés esetén viszont nagyon is meghatározó.

Rácz elmondta, a hidropónikus termelés során a magok speciális termőközegben, mezőgazdasági kőzetgyapotban fejlődnek palántákká, ezeket kell aztán a hidropónikus rendszerbe elhelyezni. Ráadásul egy kisebb panellakásban is van lehetőség növénytermesztésre, elég, ha van egy négyzetméternyi szabad terület.

"Mi hidropónikus tornyokat fejlesztünk, amik rendkívül helytakarékosak: a berendezés típusától, a szintek számától függően akár 1 négyzetméteren 50-70, sőt 100 növényt termeszhetünk" – mondta. A rendszer kiépítésének költsége leginkább a háztartás méretétől függ, és attól is, hogy hová szeretnénk helyezni a rendszert: az erkélyre, vagy beltérre, esetleg mozgatható hidropóniára vágyunk-e. Az is befolyásolja az árat, hogy magunk szeretnénk-e kialakítani, vagy már egy kész hidropónikus berendezést veszünk.

A piacon több cég is foglalkozik hidropóniás rendszerek kiépítésével, a Green Dropsnál egy egy szintes berendezés néhány 10 ezer forintos befektetéssel elérhető, ami 10 növény neveléséhez biztosít helyet, a tetején pedig további 20 mikrozöld termelhető.

Ha megfelelő termelési körülményeket biztosítunk, akkor egy rendszer beszerzése után gyakorlatilag egész évben lehet termelni, ehhez viszont fontos, hogy állandó hőmérsékletet tudjunk biztosítani.

Vagyis, aki a melegebb hónapokban az erkélyen „kertészkedik”, annak az őszi lehűléskor érdemes átköltöztetni a rendszert a lakásba.

Noha nem minden zöldség és gyümölcs alkalmas a hidropóniás rendszerben való termesztésre, de azért nagyon sok igen, ilyen például a mángold, a citromfű, a menta, a bazsalikom, az oregano, a rukkola, különböző salátafélék, a paradicsom vagy akár az eper.

Jó alternatíva a mezőgazdasági kisüzemek, nagy volumenű termelők számára is

A klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebb időjárás jelentős kihívás elé állítja a mezőgazdasági szereplőket. Számukra is jó alternatíva lehet a hidropónikus rendszerek használata, hiszen így nem kell tartani a kártevőktől, nem kell öntözőrendszert kiépíteni, nem okoz gondot az aszály, a viharok, és egész évben tervezetten és kiszámító módon lehet termelni, ráadásul környezettudatosan és energiahatékonyan.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: