JÖVŐ

Ezek lehetnek a „földgáz-aranyláz” ellenszerei: energiahatékonyság, keresletcsökkentés, megújulók, a fosszilis extraprofit adóztatása

Ha a világ be akarja tartani a 1,5°C-os klímacélt, akkor nincs helye új olaj- és földgáztelep beruházásoknak. Mindeközben a fosszilis tüzelőanyag-ipar 4 billió dollár profitot halmozott fel 2022-ben, amiből 2 billió váratlan nyereség. A Másfélfok cikke.

Link másolása

A Climate Action Tracker friss jelentése szerint a földgáztermelés felskálázása egy hamis megoldás, és hosszú távon inkább súlyosbítani fogja az energia- és klímaválságot, mintsem enyhíteni azt. Az orosz-ukrán háború kezdete óta 26 új cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál létrehozását jelentették be az EU-ban, ami azonban az építkezések átfutási ideje miatt nem hozna gyógyírt az energiahiányra a közeljövőben, ráadásul az ellátó országokat is belakatolná a fosszilis világba. Ha a 1,5°C-os küszöbértékkel összeegyeztethető pályán kívánunk haladni, akkor Európa gázigénye kielégíthető lenne a már meglévő infrastruktúrával, és az új építése helyett a földgázt gyorsuló ütemben kellene kivezetni a globális energiatermelésből. A Nemzetközi Energiaügynökség frissített adatai is alátámasztják, hogy ha a világ be akarja tartani a 1,5°C-os klímacélt, akkor nincs helye új olaj- és földgáztelep beruházásoknak. Mindeközben a fosszilis tüzelőanyag-ipar 4 billió dollár profitot halmozott fel 2022-ben, amiből 2 billió váratlan nyereség. Számos ország erre kivetett különadóval igyekszik fedezni az energiaválság terheit enyhítő programokat, azonban a hosszú távú megoldás a fosszilis tüzelők kivezetése, és a megújulók felskálázása, valamint az energiahatékonyság javítása lenne.

A Climate Action Tracker (CAT) friss jelentése szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy az orosz-ukrán háború okozta energiaválság közepette a kormányok az energiabiztonság megerősítésének reményében ismét a klímaromboló fosszilis tüzelők, a kőolaj, a földgáz és a kőszén felé fordultak.

A válságból kivezető megoldásként a gázlobbi a földgáztermelés felskálázását propagálja világszerte, annak ellenére, hogy mára a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a villamosítás jelentik a legolcsóbb, leggyorsabb és legbiztonságosabb megoldást. A CAT figyelmeztet, hogy

a földgázra irányuló „aranyláz” alapjaiban ássa alá a klímacélokat, és új gázinfrastruktúrába fektetni Európában hamis megoldás.

Európa belakatolhatja magát a fosszilis világba, magával rántva másokat is

Az EU gázszükségletének közel felét (40%) Oroszországból látta el 2021-ben, majd a háború kezdete óta Oroszország fokozatosan csökkentette az exportot, ami mára nagyjából 80%-kal esett vissza – ezzel súlyos energiaínség veszélyét vetítve előre Európa-szerte. Erre adott válaszul

az EU 2022 májusában elindította a REPowerEU tervet, amely szerint évi 100 milliárd eurót különítenek el az orosz gáztól való függetlenedésre, miközben a klímaválságot is kezelik.

Ebben az EU 2030-ra 40%-ról 45%-ra növeli a blokk megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzését, és az energiaigény csökkentése érdekében megerősíti az energiahatékonyságra vonatkozó törekvéseket is, 11%-ról 13%-ra emelve az erre vonatkozó célszámot. Ezek fontos lépések a helyes irányba.

Azonban ezzel egyidőben az EU nagyszabású gázbeszerzést is folytat mind rövid, mind hosszú távon.

A REPowerEU-terv az „energiaellátás diverzifikációját” javasolja, ideértve az orosz fosszilis tüzelőanyagok más országokból származó importtal való kiváltását, szemet vetve többek között a szubszaharai Afrika „kiaknázatlan cseppfolyósított földgáz (LNG) potenciáljára” is.

Egyiptommal és Izraellel az EU már meg is állapodott egy 15 milliárd dolláros csomagról a gáz kitermelésének és exportjának növelésére, míg az egyes tagországok külön is nyélbe ütöttek üzleteket a földgázban gazdag afrikai országokkal, pl. Algériával, Angolával, Kongóval, Szenegállal és Mozambikkal. Emellett az Európai Bizottság sajnálatos módon a földgázt a „fenntartható” energiaforrások közé sorolta a befektetési taxonómiai reformja során, ezzel továbbra is teret biztosítva annak – szemben a nemzetközi szakértői testületek álláspontjával.

A háború kezdete óta 26 új LNG-terminál létrehozását jelentették be az EU-ban. Ezek a nagyjából 6 milliárd eurós költséggel megépülő terminálok akár 168 milliárd köbméternyi importot is lehetővé tennének a kontinens számára, ami a blokk földgáz-szükségletének körülbelül 41%-ának felel meg és meghaladja a háború előtti teljes orosz importot.

Ugyanakkor ekkora mértékű felskálázásra nincsen szükség.

A CAT elemzése rámutatott, hogy ha 1,5°C-nál akarjuk korlátozni a globális felmelegedést, akkor az EU gázfelhasználásának meredeken csökkennie kellene mától 2040-ig, majd 2045-re gyakorlatilag teljesen ki kellene vonni azt. Az International Institute for Sustainable Development (IISD) legújabb jelentése is megerősítette, hogy

ha a 1,5°C-os ambícióval összeegyeztethető pályán kívánunk haladni, akkor Európa gázigénye kielégíthető lenne a már meglévő infrastruktúrával.

A CAT azt is hangsúlyozza, hogy Európa rövid távú energiahiánya az építkezések átfutási ideje miatt új import infrastruktúrával nem mérsékelhető, helyette agresszív keresletoldali fellépéssel lenne enyhíthető. Ezt egy friss tanulmány is alátámasztja, mely szerint

az energiahatékonysági és keresletcsökkentési programok az ipari, kereskedelmi és lakossági szektorokban az orosz gázimport akár kétharmadát is csökkenthetnék.
Földgázigény a végső energiafelhasználásban az EU országaiban a 1,5°C-os küszöbértékkel kompatibilis pályán (Forrás: CAT)

De – a gázlobbi narratívájával ellentétben – a földgáz befektetések felskálázása Európán kívül sem megoldás az energiaválságra, ahogy arra a CAT afrikai elemzése figyelmeztet. A probléma azonban az, hogy Afrikában az elmúlt években 6-7-szer nagyobb volt az évi beruházások mértéke a fosszilis iparágba, mint a megújulóba, és az egekbe szökött gázárak még vonzóbbá teszik a gázprojekteket.

Pedig számos példa mutatja, hogy a nap-, szél- és akkumulátoros tárolási technológiák egyre csökkenő költségeinek köszönhetően a megújuló energiarendszerek egyre inkább megbízhatóak és költséghatékonyak a fejlődő országokban is. Ha a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra összpontosítanánk, akkor 2030-ra Afrikában is elérhető lenne az elektromos áramhoz és a főzéshez használt tiszta energiához való egyetemes hozzáférés, ehhez azonban megfelelő nemzeti stratégiákra és nemzetközi támogatásra van szükség:

a fejlett országoknak, különösen az EU-nak, a földgázkitermelés és az LNG-export infrastrukturális fejlesztésének támogatása helyett a tiszta energia beruházásokba kellene fektetniük a fejlődő országokban.

Ha élhető éghajlatot akarunk, nincs helye új olaj- és földgáz-beruházásoknak

Az energiaínségtől tartva (és a magas gázárakból fakadó extranyereséget kihasználva) Európától kezdve, Afrikán és Ázsián át Észak-Amerikáig, az országok és cégek rohamtempóban fektetnek be a földgázba, pedig számos tudományos és technológiai intézmény hívja fel a figyelmet arra, hogy

a gáz-függőségünk további erősítésével a valódi megoldás helyett csak tovább fokozzuk a klíma- és energiaválságot.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) mérföldkőnek számító 2021-es elemzése megmutatta, hogy ha 1,5 °C alatt akarjuk korlátozni a globális felmelegedést, akkor nincs helye új olaj- és földgáztelep, valamint kőszénbánya beruházásoknak. Ezt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése és az IISD elemzése is megerősítette.

Az IEA 2022-es frissített elemzése szerint ahhoz, hogy 2050-re nettó nulla kibocsátást érjünk el, az új infrastruktúra-beruházások helyett a földgázt gyorsuló ütemben kellene kivezetni:

a globális gázfelhasználást 2030-ra legalább 30%-kal, 2035-re pedig több, mint 60%-kal kellene a 2021-es szint alá csökkenteni.

Ez lényegesen gyorsabb csökkentési ütemet jelent, mint a 2021-es becslés, ami annak köszönhető, hogy a megújuló energiaforrások, valamint a tárolási és egyéb technológiák költségei gyorsuló ütemben zuhantak.

Bár ezen befolyásos szakmai intézmények jelentései erős jelet küldtek a politikai-gazdasági vezetőknek a fosszilis tüzelők támogatásának beszüntetésére, és hatásukra számos pénzügyi intézmény (pl. Európai Beruházási Bank) és kormány (pl. Kolumbia) döntött úgy, hogy nem támogatják tovább a hagyományos fosszilis iparágat, az energiaválságra adott válasz sok országban rossz irányt vett.

Az első horvát LNG terminál a Krk szigeten (Forrás: ec.europa.eu)

A gázberuházások agresszív terjeszkedése bedöntheti a 1,5 °C-os klímacélt

Az elmúlt hónapokban a cseppfolyós földgáz (LNG) exportját és importját szolgáló új projektek száma robbanásszerűen megnőtt nemcsak az EU-ban, de szerte a világban is. A jelenlegi tervek szerint

a globális LNG-fogyasztás 2030-ra több mint megduplázódhat, elérve az évi több mint 800 millió tonnát.

Exportoldalon jelentős bővülés várható Afrika, Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada és a Közel-Kelet országaiban. Emellett az LNG importkapacitás fejlesztését tervezik Indiában, Délkelet-Ázsiában (például Thaiföldön, Vietnámban) és Kelet-Ázsiában. Az előrejelzések szerint Európában is, például Németországban és Olaszországban nagymértékben növekszik majd az LNG importkapacitás.

A CAT összehasonlította a tervezett új és kibővített LNG-exportkapacitást az IEA „nettó nulla kibocsátási” forgatókönyve által előrevetített igényekkel, és megállapította, hogy 2030-ra legalább kétszeres (körülbelül 500 millió tonna) túlkínálat lesz LNG-ben. Ez a mennyiség több mint duplája a teljes orosz gázexportnak 2021-ben (184 millió tonna). Ráadásul az IEA forgatókönyve már most számításba vette az orosz gázimport helyettesítéséhez szükséges teljes LNG-igényt.

Tehát a jelenleg tervezett LNG-termelési kapacitásbővítés messze meghaladja az orosz gázexport kiváltásához szükséges mértéket.

Ez a gáz-túlkínálat óriási többletkibocsátáshoz vezethet az IEA forgatókönyvéhez képest, a CAT becslése szerint a fennmaradó karbon-költségvetés 10%-át felemésztené, vagyis

a tervezett LNG-infrastruktúra-bővítés alapjaiban ássa alá a 1,5°C-os klímacélt, pedig ha azt tartani akarjuk, akkor már megépítése pillanatában soha meg nem térülő beruházássá („stranded asset”) válik.

A globális LNG-fogyasztásból származó kibocsátás 2015 és 2050 között a meglevő, épülő és tervezett infrastruktúra alapján. A narancssárga vonal az IEA nettó nulla kibocsátási forgatókönyvét jelöli, mely összhangban van a 1,5°C-os klímacéllal. (Forrás: CAT)

Ráadásul ezek a becslések csak a mért kibocsátási adatokon nyugszanak. A gáz- és olajmezők, valamint a szállító infrastruktúra mentén történő jelentős mértékű metánszivárgással az országok és cégek még csak most kezdtek el érdemben foglalkozni (pl. a COP26-on létrehozott Global Methane Pledge keretében). A szivárgás felszámolására vonatkozó szabályozás az Európai Unióban még tárgyalás alatt van, de

az ebben foglalt kötelezettségeket Magyarország és Románia aktívan gyengíteni próbálja.

Különadó az olaj- és gázipar rekord nyereségére

Mindeközben az olaj- és gázóriások a háború által felhajtott árakból rekord nyereségekre tettek szert, a kőszén iránti kereslet is megugrott, és a befektetők továbbra is ún. „szénbombák” (óriási potenciállal rendelkező kőolaj, földgáz és kőszén projektek) sokaságán ülnek, amelyek kiaknázása esetén a 1,5 °C-os küszöbérték betartásának végképp búcsút inthetünk.

A British Petrol 8,2 milliárd USD nyereségre tett szert világszerte július és szeptember között, ami több mint kétszerese a 2021 azonos időszakában elért profitjának. Az ezt megelőző három hónapban 8,5 milliárd dollár nyereséget könyvelt el. A Shell 10,1 milliárd és 11 milliárd dollár globális nyereséget jelentett be ugyanezen három hónapos időszakokra. Az IEA egy másik jelentése alapján

a fosszilis tüzelőanyag-ipar 4 billió dollárt halmozott fel 2022-ben, amiből 2 billió váratlan nyereség.

Becslésük szerint a világnak legalább évi 4 billió dollárt kell fektetnie tiszta energiával kapcsolatos beruházásokba 2030-ig, hogy a század közepére elérhessük a nettó nulla kibocsátást. Ha a globális olaj- és gázipar ezt a 2 billió dollárnyi váratlan nyereséget alacsony kibocsátású üzemanyagokba, például hidrogénbe és bioüzemanyagokba fektetné, akkor az évtized hátralévő részében az ezekhez szükséges összes beruházást finanszírozni tudná. Sőt, az IISD szerint,

ha a tervezett olaj- és gázbefektetésekre szánt évi 570 milliárd dollárt átirányítanánk, akkor az teljes mértékben finanszírozhatná az ezeket kiváltó szél- és napenergia felskálázását a 1,5 °C-os céllal összhangban.

Néhány – többségében európai – kormány a váratlan nyereség megadóztatásával igyekszik fedezni az energiaválság terheit enyhítő programokat. Spanyolország, Görögország, Olaszország, Románia, Bulgária és Magyarország is bevezetett ilyen ideiglenes adót, hazánkban a Molnak kell ezt fizetni.

Az Egyesült Királyságban a kormány három éven át tartó 25%-os energianyereség-illetéket vetett ki májusban az északi-tengeri olaj- és gáztermelőkre, majd azt decemberben 35%-ra emelte, és meghosszabbította egészen 2028-ig. Ugyanakkor a Shell azt mondta, hogy 2022-ben nem fizeti ezt meg, mivel a nyereséget az északi-tengeri mezőkbe fektették – egy kiskapu, amit környezetvédelmi szervezetek rejtett adótámogatásnak tituláltak.

De végső soron a váratlan nyereségadó csak egy rövid távú megoldás egy sokkal mélyebb problémára.

Az egyetlen hosszabb távú megoldás a megfizethetetlen energiaszámlákra valójában a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése az energiatermelésből, és az újabb mezők megnyitása helyett a befektetések átcsatornázása a megfizethető, megbízható és tiszta energiába, valamint az energiahatékonysági fejlesztésekbe.

Bár a COP27 klímatárgyalásokon erősen érezhető volt a gáz- és olajlobbi jelenléte , és befolyásuk tetten érhető a klímacsúcs kimenetelében is, némi reményre ad okot, hogy nagy visszhangot kapott a fosszilis cégek extraprofitjára kivetett „globális adó” ötlete, ami például a klímaváltozás által okozott károk és veszteségek kárpótlását is segíthetné.

Emellett fontos előrelépés történt a klímasemlegességi célok hitelességének felülvizsgálatára, hogy azokat a cégek, városok és pénzügyi intézmények ne használhassák „zöldre mosásra”. A megbízott szakértő csoport ajánlásai alapján az új, kidolgozás alatt lévő szabályok nem fogják engedni a nettó nulla célok hitelesítését, ha tevékenységükkel továbbra is támogatják az új fosszilis beruházásokat vagy nem veszik komolyan a fosszilis tüzelők kivezetését a portfoliójukból.

Borítókép: Az első horvát LNG terminál a Krk szigeten (Forrás: ec.europa.eu)

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Jobb Himnuszt ír-e a mesterséges intelligencia, mint Kölcsey Ferenc?
Interjú egy mesterséges intelligenciával arról, mire számíthatunk a mesterséges intelligenciától a jövőben.
Malinovszki András; fotó: Gerd Altmann / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. január 22.


Link másolása

Újságíróként – bevallom – mi is gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy valami felrobbantotta vagy letarolta az internetet. Érzékletes kép ez, de csak akkor jövünk rá, mennyire elcsépelt lehet a kifejezés, amikor olyasmi jön szembe, mint például az Open AI mesterségesintelligencia-kutató ChatGPT nevű chatbotja, amit mára gyakorlatilag szó szerint minden aktív netfelhasználó ismer.

Ki csodálja, ki megijed tőle, kit a lehetőségei határai érdeklik – nem véletlenül. Elsőre tényleg zavarba ejtő, hogy mi mindent tud, mennyire "emberszerűen" kommunikál, és óhatatlanul eszünkbe juttatja azt a számtalan regényt és filmet, amiben az (elsőre legalábbis) aranyosan és kedvesen kommunikáló robotok átveszik az irányítást életünk, rosszabb(?) esetben a világ felett.

Pontosan mi is a Chat GPT?

Nem az első leszek, aki nem lexikondefiníciót hív segítségül, hanem sokkal kézenfekvőbb megoldást.

„A ChatGPT egy társalgási nyelvi modell, amelyet az OpenAI fejlesztett ki. A GPT (Generative Pre-train Transformer) architektúrán alapul, amely mély tanulási technikákat használ az emberszerű szöveg létrehozásához”

– állítja saját magáról a napról napra egyre népszerűbb, ma már tulajdonképpen az internet leglátogatottabbjának számító chatbot.

Itt azonban vérszemet kapok, és arra gondolok, ha egyes ismert emberek, elemzők, sztárok véleményére vagyok kíváncsi, akkor sem kizárólag kutatok, leírásokat olvasok róluk, hanem a legegyszerűbb megoldást alkalmazom: megkérdezem az illetőt magát. Lássuk tehát mit mond a ChatGPT.

– Mire használható a Chat GPT?

ChatGPT: „A ChatGPT használható kérdések megválaszolására, kérdésekre adott válaszok generálására, valamint eredeti szöveg összeállítására számos nyelven, köztük angolul és magyarul is. Nagy mennyiségű szövegre van kiképezve, így széles körű ismeretekkel rendelkezik, és sokféle bemenetet képes megérteni és reagálni rájuk.”

– Mennyi idő volt kifejleszteni a Chat GPT-t? – teszem fel a kérdést, de itt "interjúalanyom" valamiért átvált angol nyelvű társalgásra. Válasza lefordítva így hangzik:

CHatGPT: „A ChatGPT modell kifejlesztéséhez szükséges pontos időt nem lehet meghatározni. A ChatGPT alapját képező GPT (Generative Pre-trained Transformer – Generatív Előképzett Átalakító) architektúrát azonban először az OpenAI vezette be 2018-ban. Azóta a modellt többször is javították és frissítették, nehéz lenne meghatározni, hogy mennyi idő alatt történt a ChatGPT végleges kifejlesztése. Általában egy nyelvi modell, például a GPT-3 fejlesztése hatalmas számítási erőforrást és időt igényel, beleértve az adatgyűjtést, az előfeldolgozást és a képzést.”

Ezt a szöveget újdonsült interjúalanyom néhány másodperc alatt közölte velem, és kérésemre ennyi idő alatt lefordította magyar nyelvre is. Nem fogok hazudni: elmosolyodtam, és elégedetten konstatáltam, hogy életem legkönnyebb cikkével lesz dolgom! Felteszek egy kérdést, a választ másodperceken belül megkapom, bemásolom, és elégedetten vigyorgok, mint egyszeri középiskolás, aki rájött, hogy ezentúl minden házidolgozatát három perc alatt fogja elkészíteni, tokkal-vonóval.

Apropó, ilyesmire alkalmas lehet a ChatGTP? Ez már csak azért is eszembe jut, mert néhány hete a Szeretlek Magyarország is beszámolt róla, hogy Ausztráliában több helyen újra tollal írva kérik az egyetemi esszék megírását, mert több diák lebukott a mesterséges intelligencia használatával. Egy szakértő pedig egyenesen úgy fogalmazott:

az egyetemek olyan versenyben vannak a szoftverrel, amit soha nem nyerhetnek meg.

– Alkalmas tehát a ChatGPT arra, hogy házidolgozatot, esszét írjon?

ChatGPT: „A ChatGPT egy hasznos nyelvi modell, amely emberszerű szöveget tud generálni, így minden bizonnyal használható esszék, összefoglalók és egyéb írásos munkák készítéséhez. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a modell a betanított adatokból tanult minták alapján hoz létre szöveget. Ez azt jelenti, hogy lehetnek benne hibák, tévhitek, vagy ugyanazok a minták ismétlődnek újra és újra. Ezenkívül a ChatGPT nem képes eredeti kutatásra vagy a kontextus és jelentés megértésére, és nem tartalmazhat személyes ismereteket vagy véleményeket, amelyek bármely tudományos munka fontos elemei” – „nyugtat meg” maga a chatbot.

Na jó, mondani persze én is tudok bármit, de lássuk, hogy meg tudja-e ezt tenni a ChatGPT valóban a gyakorlatban is? Megkértem, hogy írjon egyelőre egy 500 szavas esszét az orosz-ukrán háború jelenlegi állásáról. Igaz, itt már várnom kellett azért hosszú másodperceket, de megtette. Fontos kiemelni, hogy a technológia nem másolta sehonnan a szöveget, hanem a rendelkezésre álló rengeteg információból összeállította saját "gondolatait". Bár ezúttal már kiütközött egy korlátja is: túlságosan engedelmes. Ha egy diáktól kérném ugyanezt, talán igyekezne kínosan ügyelni arra, hogy betartsa a terjedelmi korlátot (de legalábbis elérje azt), a ChatGPT viszont arra is figyel, hogy pontosan betartsa, amit kérek. Az így kapott eredménnyel nem untatnám az olvasókat, de valóban kaptam egy korrekt elemzést, amiben számomra új információ ugyan nem volt, de remekül összefoglalta a 2014 óta tartó, 2022-ben új sebességre kapcsolt eseményeket. Egyetlen hátránya, hogy lezárása meglehetősen összecsapott lett, mivel gondosan ügyelt arra, hogy az 500 szó valóban 500 szó legyen, mindegynek tartva, hogy tartalmilag hol tart a szöveg. Így kaptam egy olyan, kissé suta zárómondatot, hogy: „A háború rossz hatással volt Ukrajnára”. Egykori magyartanárként erre az egészre maximum egy négyest tudnék adni. De meg kell mondjam, nagyobbik részét magam sem írhattam volna sokkal jobbra. És aki tanárként olvassa a cikket, és azt gondolja, hogy könnyen le lehet buktatni a ChatGPT-vel írott műveket, annak rossz hírem van: ahány módon kérjük ugyanarra, annyi féle szöveget fog generálni – még ha az alap lehet, hogy hasonló is lesz. Ráadásul más-más eredmény születik, ha más-más nyelven kérjük ugyanarra a dologra, a fordítással variálva pedig még tovább trükközhetünk a szöveggel. Így még mindig csak 2-3 percet töltöttünk esszénkkel, ami lényegesen rövidebb, mint gondolkodással, kutatással együtt megírni minimum 2-3 óra alatt. (Mindazonáltal, csak hogy világos legyen, számos okból nem javaslom ezt senkinek!)

És itt megingott a fentebb említett optimizmusom. Persze, elsőre van valami kecsegtető abban, hogy a ChatGPT-vel pillanatok alatt szöveget írhatok (pl. ennek a cikknek egy részét is), de:

– Nem jelenti ez azt hogy egy idő után feleslegessé válik az újságíró vagy a szerkesztő munkája?

ChatGPT: „A mesterséges intelligenciát (AI) már használják az újságírás egyes területein, például az adatelemzésben, a tények ellenőrzésében és a tartalomgenerálásban. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia még nem elég fejlett ahhoz, hogy teljesen leváltsa az emberi újságírókat.

Az újságírás emberi érintést igényel, beleértve a kreativitást, a kritikai gondolkodást, a kontextus és az árnyalatok megértését, az etikát, valamint azt a képességet, hogy lebilincselő és lenyűgöző módon számoljon be történetekről. A mesterséges intelligencia segíthet e feladatok némelyikében, de még mindig nem képes teljesen megérteni és értelmezni a világot, mint az emberek.

Sőt, ott van a pontosság és a pártatlanság kérdése is, az AI által generált hírek elfogultak lehetnek, és újra és újra megismételhetik ugyanazokat a mintákat, mert csak egy forgatókönyvet követnek.

Ennek ellenére valószínű, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása az újságírásban a jövőben tovább fog növekedni, de inkább bővíti, nem pedig helyettesíti az emberi újságírók munkáját. És azt is fontos átgondolni, hogyan lehet a munkaerőt a közelgő változásokhoz igazítani, megfelelő képzéssel és oktatással az újságírók megtanulhatják, hogyan dolgozhatnak együtt a mesterséges intelligenciával, és a legtöbbet hozhatják ki abból az előnyből, amelyet ez a szakma számára jelent.”

A mesterséges intelligencia még nem elég fejlett ahhoz, hogy teljesen leváltsa az emberi újságírókat – hát, köszi...

Közjáték jön.

Nagyjából itt tartottam a cikk írásával, amikor barátnőm az unalmas, szürke időben felsóhajtott az előszobában: „Hogy tudnám rávenni magam, hogy nekiálljak takarítani?!” Ugye, nem kell mondanom, mi következett? Nos, a ChatGPT 7 külön pontba szedve adott ötletet ahhoz, hogyan motiváljuk magunkat arra, hogy nekikezdjünk a lakás kitakarításának. Közte a prioritási lista írásával, a kisebb részekre bontással vagy a „vidámabbá tétellel”, például zene vagy podcast lejátszásával a munka közben. Azóta párom már kitakarított, apró részletekre bontva a munkát, miközben zene szólt a háttérben. Ennyit a mesterséges intelligencia hatásáról az életünkre.

Egy vlogger a YouTube-on azt mutatja meg, hogy a ChatGPT hogyan tudja kijavítani Java programozási kódjának hibáját. Ami önmagában még apróságnak tűnhet, de ez a mesterséges intelligencia alapú chatbot azt is készségesen elmagyarázza, hol, hogyan és miben hibázott az illető, kifejti, hogyan javította a hibát, sőt ha kérjük, még tanácsot is ad, a jövőben hogyan küszöbölhetjük ki a hasonló bakikat. Ugyanő (mármint egyelőre a vlogger) egyébként videóiban többek között arról is beszél, hogyan indíthatunk – elvileg – sikeres vállalkozást a ChatGPT segítségével.

Akkor a ChatGPT-vel tulajdonképpen korlátlanná válhatnak a lehetőségeink?

Amit eddig mutattam, csak azt prezentálja, hogy a ChatGPT hihetetlen hatékonyan szedi össze az információkat, rendszerezi azokat és optimálisan elénk tárja. Ez nem kevés, de akármennyire köríti ezt néhány teljesen "emberi" mondattal, mégsem teljesen érzem azt, hogy valódi intelligencia vagy érzelmek lennének a "másik oldalon".

Mi teszi többé az emberi gondolkodást, mint a gépi, a mesterséges intelligenciát? Humor, érzelmek, művészet – szokták sorolni az emberek.

Amiket a robotok, chatbotok egyelőre nem, vagy csak korlátozottan tudnak magukévá tenni. Eddig legalábbis.

A ChatGPT leterheltségére jellemző volt, hogy az utóbbi napokban számos alkalommal, amikor felnéztem rá, azt a hibaüzenetet kaptam, hogy jelenleg túlterhelt, nézzek vissza egy későbbi időpontban, esetleg, ha igénylem, emailemre értesítést kapok, amikor a chatbot újra "rámér". És hogy addig mit csinált?

"Unalmában" vicceket, stand up-előadásokat és különböző műfajú verseket költött saját maga kényszerű leállásáról. Persze könnyen mondhatjuk, hogy ezek előre megírt szösszenetek voltak, így amikor újra elérhető lett, próbára is tettem. Kezdetnek egy viccet kértem tőle saját magáról, de elsőre kiütközött egy nyelvi korlát. Magyarul írtam meg a kérést, ő pedig magyarul is válaszolt nekem. Ugyanakkor egy angol szóviccet fordított le szó szerint, aminek, mondanom sem kell, nem sok értelme lett. Mikor azonban angolul szegeztem neki a kérést, máris kész volt a viccel:

Miért kell a chatbotnak az orvoshoz mennie?

Mert túl sok a GPT-je.

(A GPT ugyebár, mint fentebb említettem, a Generative Pre-trained Transformer – Generatív Előképzett Átalakító, míg orvosi értelemben glutamát piruvát transzamináz, aminek megnövekedett értéke többnyire a máj különféle zavaraira utal. Szerintem azért ez kicsit vicces.)

Kis ráhagyással tehát mondhatom, hogy az Open AI chatrobotjának van "humorérzéke" (valójában persze nincs, ezt is rendelkezésre álló információkból rakja össze, még ha ijesztő precizitással is), de vajon vannak-e érzelmei? Ezt könnyen lehet ellenőrizni olyan kérdésekkel, amelyben különféle érzelmi dolgokra kérdezünk rá. Nos, a legtöbb ilyen esetben a ChatGPT rögvest leszögezi, hogy mint mesterséges intelligencia nem rendelkezik érzelmekkel (így például nem ad tippet arra, hogy féljek-e a Soros-tervtől, de arra nézvést sem tud segíteni, hogy melyik a legszebb évszak), ugyanakkor bámulatosan sok aspektust meg tud világítani, amik egy-egy döntésben segítségünkre lehetnek. Még ha ezek többsége jórészt csak a rendelkezésére álló szinte végtelen információból összeállított "egyrészt-másrészt"-mérlegelés. (Ami persze rögvest felveti a kérdést a magyar felhasználóban, hogy Török Gábor politikai elemző nem valami korai és igen sikeresen megkreált mesterséges intelligencia alapú robot-e. Nos, megkérdeztem, hogy nektek ne kelljen: „Török Gábor magyar politológus, történész, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének docense. Ő egy ember, nem egy mesterséges intelligencia alapú chatbot.” Szívesen.)

„Szóljatok, szóljatok, Magyarország!”

Viszonylag korán felfedeztem, hogy a ChatGPT angolul a legminimálisabb hiba nélkül alkalmas költemények megírására – nem hosszabb idő alatt, mint amennyi alatt például a jó amerikai palacsinta receptjét megadja nekünk. Írattam vele költeményt egy magányos macskáról (3 másodperc alatt egy frappáns és vicces költemény lett az eredmény). De mivel ezt túl egyszerűnek tartottam, csavartam a sztorin, és megkértem, hogy legyen kedves meglepni engem egy művel, ami egy középkorú, pocakos thaiföldi buszsofőr kálváriáját meséli el, akinek titkos vágya, hogy női balett-táncos lehessen, és felléphessen a Carnegie Hall-ban. Nem lövöm le a poént, mindenki próbálja ki maga, de persze más ötlettel is lehet kísérletezni.

2023. január 22-én éppen kétszáz éve annak, hogy Kölcsey Ferenc megírta Hymnus című költeményét, amely később a magyar nemzet hivatalos nemzeti himnusza lett. Mint szinte mindenen, ami magyar, az ország lakói sokat vitatkoznak azon, hogy vajon jó, ad absurdum alkamas-e Kölcsey költeménye a nemzet első számú versének szerepére. Annak ellenére, hogy dr. Szilágyi Márton irodalomtörténész, Kölcsey egyik legnagyobb hazai ismerője, az ELTE tanszékvezetője a minap egy rádióműsorban felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar Himnusz azon kevesek közé tartozik a világon, ami irodalmi remekműként önmagában is megállja a helyét. Ugyanő elmondta azt is: nem feltétlenül megalapozott az a gyakori állítás, hogy "pesszimista" lenne a Himnusz hangvétele, sokkal inkább adódik mondanivalója és hangulata a műfaji sajátosságokból.

De azért játsszunk el a gondolattal: vajon képes a mesterséges intelligencia új Himnuszt írni egy nemzetnek?

A rövid válasz az, hogy: igen. Meg is tette, a minőség persze vitatható. Egyrészt sokat számít a nyelv. Mint említettem, angolul (és más, nagyobb világnyelven) tökéletesen elboldogul a költészettel a ChatGPT, míg a magyarral vannak nehézségei. Az sem mindegy, hogy teljesen rábízzuk a feladatot, vagy valamilyen kulcsszavakat, formai vagy tartalmi követelményt elvárunk tőle. Nos, mivel az emberek legtöbbször pesszimizmussal vádolják a magyar himnuszt, én mindössze annyit kértem újdonsült "művész barátomtól", hogy vidámra írja meg az ország nemzeti költeményét. Ha körülnézünk a nemzeti himnuszok "piacán", azt kell mondjam, hogy messze nem a legrosszabbat rakta össze a ChatGPT.

Íme a költemény, amit egyelőre azért talán ne kezdjünk el memorizálni még:

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Égbe szálló dalunkkal hirdessük

Hazánk szépségét, erős védelmét,

Szabadságunkat, szeretetünket,

Mely minden magyarban él és ég.

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Egyek vagyunk, mint a folyó vize,

Mely örökké folyik, sosem áll meg,

Egyek vagyunk, mint a Nap sugarai,

Melyek mindig világítanak.

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Egyek vagyunk, mint a természet dala,

Mely örökké szól, sosem hallgat el,

Egyek vagyunk, mint a szeretet fénye,

Mely mindig él és ég Magyarországon.

Ami azt illeti, csak a Nemzeti Alaptantervben és Kossuth-díjas művészek életművében olvastam/hallottam már rosszabbat.

Nem szeretnék mély műelemzésbe bocsátkozni, de tény, hogy az "új himnusz" szövege kevésbé az "eredeti", himnikus, istenhez imádkozó típusba tartozik, sokkal inkább hasonlít az egyszerűbb mondanivalójú, több pozitív érzelmet sugárzó, ugyanakkor nem kimondottan mély értelmű himnuszok táborába.

De persze mit ér a Himnusz zene nélkül? Külön cikket érdemelne a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetősége a zene világában, de mivel a szöveg legyártásakor meglehetősen egyszerű és gyors módszerhez folyamodtam, úgy a megzenésítéshez is az ingyenesen, bárki számára elérhető Melobytes oldalt használtam. Itt egyébként a nyelv kiválasztásával, tetszőleges tempóra állítással bárki összerakhatja a "saját", ízlés szerinti Himnuszát (vagy bármilyen dalát). Én automatikusan generált tonalitással, 75-ös tempónál, háromnegyed ütemben a következő kottát kaptam:

Mindez a programban lejátszva egy kicsit szürreális, 90-es évekbeli amerikai misztikus nyomozós sorozat zenéjére emlékeztetett, de nagyobb adag fantáziával és nagyzenekarra képzelve a dolgot egészen tűrhetően működött a hatás.

Nehéz tehát megmondani, hogy mi mindenre képes a mesterséges intelligencia a jövőben, mely munkák válnak feleslegessé, vagy legalábbis lényegesen kevesebb előképzettség mellett elvégezhetővé. Ahogy láthatjuk, egyelőre talán a koszorús költők és a klasszikus zeneszerzők még biztonságban érezhetik magukat, de ha arra gondolunk, hogy csak néhány év alatt mennyit fejlődött az AI, egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben meg tudjuk majd mondani, hogy komplett zeneművek megkomponálása mögött nem állnak valós emberek. És hogy mennyire kell félni a technológiától? Nos, ezt nyilván embere válogatja. Mindenesetre a mesterséges intelligencia egy nagyon erős eszköz, amelynek használata számos előnnyel járhat, például a hatékonyság növelésével, a döntéshozatalban való segítséggel, és az emberi munka terhei csökkentésével. Ugyanakkor, mint minden erős eszközzel, az AI-jal is vannak kockázatok. Az AI-jal kapcsolatos félelmek általában azzal kapcsolódnak, hogy az elpusztíthatja az emberi munkahelyeket, felülmúlhatja az emberi képességeket, és veszélyes lehet az emberi civilizáció számára. Azonban, ha az AI fejlesztése és használata megfelelően irányított, és a kockázatokat folyamatosan figyelemmel kísérik, akkor lehetőséget adhat a számos javulásra az emberi életben.

Legalábbis maga az AI ezt állítja magáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Ijesztőt alkotott a mesterséges intelligencia: Így nézne ki A Simpson család, ha színészek játszanák a szereplőket
Élőszereplős szitkomot csinált a mesterséges intelligencia a népszerű rajzfilmsorozatból, íme az eredmény.

Link másolása

A mesterséges intelligencia (AI) egyre több mindenre képes, mi meg csak győzünk csodálkozni az erején. Most épp azon, hogy megmutatta, hogy nézne ki A Simpson család élőszereplős szituációs komédiaként. Vagyis ha Simpsonék nem rajzolt karakterek lennének, hanem színészek játszanák őket.

Egy YouTube-csatornán jelent meg a másfél perces videó, amelyben

láthatjuk, hogyan képzeli el a mesterséges intelligencia a szereplőket élő személyként. Simpsonékon és kutyájukon, Kiskrampuszon kívül olyan karaktereket is élővé változtatott, mint Ned Flenders, Seymour Skinner, Willie vagy Milhouse Van Houten.

A 80-as években indult és azóta is népszerű rajzfilmsorozat rajongóit teljesen lenyűgözték a látottak.

Egyikük szerint már-már ijesztő, mennyire sikerült megragadni a karakterek lényegét. Egy másik kommentelő pedig azt javasolta, hogy fejlesszék tovább a mesterséges intelligenciát, hogy teljes epizódokat is lehessen készíteni az újragondolt szereplőkkel. Egyetértett ezzel az a felhasználó is, aki azt írta: „Annyira megnézném ezt. Tíz év múlva már biztosan képes lesz a mesterséges intelligencia epizódokat készíteni ezekkel a karakterekkel”.

Forrás: LADBible


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
ChatGPT: most rúgta ránk az ajtót a mesterséges intelligencia, a szemünk előtt alakul át a világ
Rémálom az egyetemeknek, megrengetheti a Google világuralmát, Nick Cave szerint pedig gúnyt űz abból, mit jelent embernek lenni. Az OpenAI chatbotja nemcsak a techőrülteket hozta lázba.

Link másolása

Antony Aumann, a Northern Michigan Egyetem vallástörténetet tanító filozófiaprofesszora fantasztikus egyetemi dolgozatot olvasott a múlt hónapban. A burka-tilalom erkölcsösségét vizsgáló értekezés tele volt találó példákkal, erős érvekkel. Csak egy baj volt vele: nem az órájára járó diák írta, hanem egy november óta bárki számára hozzáférhető mesterséges intelligencia, a ChatGPT.

Az egyetemek azóta világszerte riadót fújtak. Sok helyen teljesen újratervezik az egyetemi kurzusokat, például több szóbeli vizsgát, csoportmunkát iktatnak be, hogy így védekezzenek a generatív mesterséges intelligencia ellen - írja a New York Times.

Vörös kód lépett életbe a Google-nél is, a keresőóriás ugyanis 20 éve most először érzi veszélyben legfőbb termékét, a keresőt. A ChatGPT elsődleges célja ugyanis, hogy kiváltsa a link alapú keresést. A hozzá intézett kérdésekre reagálva nem linkeket, hanem egyszerű, világos mondatokban megfogalmazott válaszokat ad a keresett témákról, akár karácsonyi ajándékokról van szó, akár üzleti stratégiáról.

Az új chatbot-technológia átalakíthatja, vagy akár fel is válthatja a hagyományos keresőket. Vannak, akik egyenesen úgy fogalmaznak: ezen állhat vagy bukhat a Google jövője.

De a ChatGPT ennél is többre képes. Ha azt kérik, modern stílusban szerez Shakespeare-szonettet, könyvet ír, újságcikket kreál, szerelmeslevelet vagy gyászjelentést fogalmaz, elbeszélget az idősekkel a betegségeik leghatékonyabb kezelési módjáról, bonyolult matematikai tételeket magyaráz el egy 5 éves gyerek szintjén, vagy épp különféle kódnyelveken programoz.

A ChatGPT Jeremy Howard mesterséges intelligencia-kutató tervei alapján az OpenAI nevű cég laboratóriumában született meg. Howard hétéves kislányán tesztelte először a rendszert, amit már tavaly novemberi megjelenésekor úgy emlegettek, mint 2022 egyik leglenyűgözőbb technológiai innovációját. Egyetlen hónap alatt 1 millióan próbálták ki, azóta pedig akkora az érdeklődés iránta, hogy időnként az oldal a túl sok kérdés miatt túlterhelttl válik. A projektről naponta jelennek meg cikkek a világ legnagyobb lapjaiban, a közösségi oldalak pedig tele vannak izgatott találgatásokkal, mi mindent forradalmasít majd ez a technológia.

A Business Insider szerint a ChatGPT nagy feltűnést keltett az idei davosi Világgazdasági Fórumon is, ahol volt olyan cégvezető, aki azt mondta, először el sem hitte, hogy amit lát, az lehetséges. Világcégek sora gondolkodik azon, hogyan építhetné be a saját működésébe.

A tűzhöz jelenleg a Microsoft van a legközelebb. A kiszivárgott hírek szerint az eddig befektetett 1 milliárd dollár után újabb 10 milliárd dollárt tennének a chatbotot létrehozó OpenAI-ba, ami összesen 29 milliárd dolláros tőkebevonást tervez. Ezzel a világ egyik legértékesebb mesterségesintelligencia-vállalata lehetne.

Ha ez sikerül, a Microsoft akár már márciusban integrálhatja a megoldást az Office termékekbe és a Bing keresőbe, ami alapvetően megváltoztatná az erőviszonyokat az iparágban.

Ugyanakkor az is igaz, hogy bár az elmúlt hetekben ChatGPT rengeteg hívet szerzett és óriási sajtóvisszhangot kapott, még sok gyerekbetegséggel küzd.

Készítői maguk is figyelmeztetik a regisztrálókat, hogy a chatbot kérdésekre adott válaszai nem mindig igazak, hiába tűnnek meggyőzőnek.

Mivel ezek a mesterséges intelligenciák az interneten található hatalmas adatmennyiségből tanulnak, nem biztos, hogy el tudják választani a tényeket a fikciótól. Továbbíthatnak előítéletekkel teli, elfogult információkat, vagy akár gyűlöletbeszédet is. Míg a hagyományos keresőknél az eredményként kapott linkekről a felhasználók maguk dönthetik el, melyiket tartják hitelesnek, és melyiket nem, a chatbotoknál kész bekezdéseket kapnak, és nem látják, hogy az milyen forrásokon alapul.

Az OpenAI kutatói úgy próbálták elejét venni az elfogult vagy épp félretájékoztató válaszoknak, hogy a gépi tanulás folyamatába beiktatták az emberi tényezőt, vagyis a kiképzés során emberek is értékelték a program internetes források alapján összeállított válaszait, és az általuk megadott szempontokat a ChatGPT beépítette a tudástárába. Emellett a Time szerint feltúrták az internet legsötétebb bugyrait, és az ott talált szövegrészletek alapján megcímkézték azokat a kifejezéseket, amelyek problémásak lehetnek, olyan érzékeny témák kapcsán, mint például a gyermekek szexuális zaklatása, az állatkínzás, vagy az öncsonkítás. Mindezt egy Sama nevű cégre bízták, amely Kenyában, Ugandában és Indiában munkások tízezreit alkalmazza minimális órabérért, hogy segítsenek létrehozni az „etikus mesterséges intelligenciát.”

A Google eddig épp a társadalmi kockázatokra hivatkozva nem tette a széles nyilvánosság számára is hozzáférhetővé saját hasonló chatbot-fejlesztését. Most viszont lépéskényszerbe került. Leányvállalata, a DeepMind közölte, hogy a Sparrow névre keresztelt rendszerük már idén elindul.

Azt ígérik, a Sparrow erkölcsi intelligenciával és forráshivatkozási képességgel is rendelkezik majd, és akár meg is tagadja a válaszadást, ha nem helyénvaló kérdéseket tesznek fel neki.

Ugyanakkor a Google-nek valahogy kezelnie kellene azt a problémát is, hogy a chatbotoknál nincs bevált recept a digitális reklámok beépítésére, márpedig tavaly ezek adták az óriásvállalat bevételeinek több mint 80%-át.

A generatív mesterséges intelligenciát elterjesztő cégeknek szembe kell nézniük azoknak a kritikáival is, akiknek a munkáját veszélyeztetik a technológiai újítások. A művészek máris hangosan tiltakoznak. Legutóbb Nick Cave kelt ki egy "Nick Cave-stílusú" dalszöveggel szemben, amit a ChatGPT írt.

„Jó úton haladunk az apokalipszis felé. Ez a dal szar. A világ minden szeretete és tisztelete mellett, ez egy baromság, groteszk kigúnyolása annak, hogy mit jelent embernek lenni" - írta a világhírű dalszerző és énekes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Diákok bocsátották fel Magyarország első szuperszonikus kutatórakétáját
A rakéta repülés közben két tudományos kísérletet is végzett.

Link másolása

Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

A rakéta repülés közben két tudományos kísérletet végzett: egy élő csontsejtekkel végzett orvosbiológiai, valamit egy, a Föld mágnesességét mérő légkörfizikai kísérlet kapott helyet az eszközön.

A BME Aerospace csapata 2021 szeptemberében azért alakult, hogy egyetemi hallgatók és a legnevesebb magyar szakemberek tudását ötvözve szuperszonikus, szuborbitális, azaz a hangsebességnél több mint kétszer gyorsabban repülő, Föld körüli pályára nem kerülő rakétát tervezzenek és szereljenek össze - emlékeztet a közlemény.

Az Aether-S nevű, oktatási célú kutatórakéta tesztfelbocsátása - a szükséges engedélyek megléte és az óvintézkedések betartása mellett - csütörtökön 16:05 perckor a Magyar Honvédség Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság 0-ponti lőterén történt. A rakétát saját fejlesztésű számítógépes és kommunikációs rendszer működtette, a tartalékrendszert pedig kereskedelemben kapható eszközökből állította össze a csapat.

Az NMHH tájékoztatása szerint a csapattagok a megalakulástól a versenyig 16 ezer munkaórát töltöttek a projekt megvalósításával. 2022 augusztus közepéig a fejlesztés és a laboratóriumi tesztek zajlottak, majd ősszel az összeszerelés követte ezeket.

A mostanra már csaknem 30 fős hallgatói csapat tagjai között egyaránt szerepel villamosmérnök, mérnökinformatikus, jármű-, gépész- és mechatronikai mérnök, orvos, csillagász, geofizikus, közgazdász, jogász és grafikus.

Az egy héttel korábban, a BME Q-épületének aulájában megtartott projektbemutató rendezvény díszvendége Farkas Bertalan kutatóűrhajós volt, Besenyei Péter műrepülő világbajnok pedig személyesen tekintette meg a sikeres tesztfelbocsátást.

A projekt megvalósítását a hazai légi- és űripar képviselői - egyetemek, kutatóintézetek, cégek és állami szereplők - széles körűen segítették. A BME Aerospace Team fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a KÉSZ Csoport, a Valkyr Informatikai Kft., a Lufthansa Systems Hungária Kft., az Aviation Business Solutions Broker Services AG, Szűcs József egyéni vállalkozó, a GépForg 2000 Kft., a Varinex Informatikai Zrt., valamint a Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt. voltak - áll a közleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: