Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el az új rendelkezéseket.

Eszerint 2022-től minden új autóba be kell majd szerelni az intelligens sebességszabályzó rendszert, az indításgátló alkoholszonda előkészítését, a sofőr fáradékonyságát és figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszereket, a fejlett vészfékezési rendszert, a vészhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszert, a tolatóradart, és az esemény-adatrögzítőt (azaz a fekete dobozt).

2024-től borsos kiadásokra készülhetnek a használautó-tulajdonosok is, akkortól ugyanis minden autóba be kell szerelni ezeket a rendszereket.

A javaslatot előkészítő EU-bizottság 2018 áprilisában közzétett jelentése szerint ezek az újítások 2030-ig akár 7000 ember életét is megmenthetik, és közel 40 ezerrel csökkenhet az autóbalesetekből származó súlyos sérülések száma.

Elżbieta Bieńkowska EU-biztos szerint az új intézkedések hatását csak a biztonsági öv bevezetéséhez lehet mérni. Ugyanígy vélekedik Oliver Carsten, a leeds-i egyetem közlekedésbiztonsági szakértője is, aki szerint az új technológiáknak köszönhetően fele annyian halhatnak meg az utakon.

Minden bizonnyal szükség van rájuk, hiszen a közelmúlt baleseti statisztikái meglehetősen riasztóak:

2017-ben 25.300 ember vesztette életét közúti balesetekben az Európai Unióban, a súlyos sebesültek száma pedig elérte a 135 ezret.

De vajon mi fel vagyunk-e készülve arra, hogy vezetésünk minden mozzanatát figyelje az autónk, és próbáljon nekünk segíteni?

A technológia a balesetek fő okából indul ki: a vezetők - akár szándékosan, akár figyelmetlenségből – nem tartják be a szabályokat.

Az intelligens sebességszabályzó önmagában becslések szerint 20 százalékkal csökkentheti a közúti balesetből származó halálesetek számát. A rendszer térkép és közlekedési táblák alapján figyelmezteti majd a sofőrt, ha túllépi a sebességkorlátot, de nem korlátozza a sebességet, vagyis bármikor kikapcsolhatjuk.

A sávtartó rendszer kamerával követi az útburkolati jeleket, és ki tudja igazítani a kormányzást.

Az indításgátló alkoholszonda a vezető leheletét méri, és megakadályozza gépkocsi elindítását, ha véralkoholszintje túl magas. Európában a közúti halálesetek egynegyedét az alkohol okozza, és egy ilyen eszköz akár 95%-kal hatékonyabb lehet a rendszeres ittas vezetés megelőzésében, mint a különböző büntetések. Igaz, egyelőre csak az indításgátló alkoholszonda előkészítését teszik kötelezővé, vagyis nem magának a szondának a használatát.

Az álmosság- és figyelemmérő rendszer szemkövető technológiát alkalmaz majd, és ha a sofőr túl gyakran hunyja le a szemét, figyelmezteti, hogy álljon meg és pihenjen. Az elmúlt két évben minden ötödik európai vezetővel előfordult, hogy elaludt a volánnál, és ez az esetek 7%-ában szerencsétlenséghez vezetett.

Ugyanakkor a sebességszabályozóhoz hasonlóan egyik rendszernek sem célja, hogy teljes egészében ellenőrzésük alá vonják a járművet. A vezetők ki is kapcsolhatják, vagy adott esetben felülbírálhatják őket

– írja a New Scientist

Vezetőt segítő rendszerek bizonyos kocsikban már most is működnek. Például sok autóban használnak automata fékezőrendszert, amely lassít, ha az autó túl közel megy valamihez. Jessica Cicchino, az IIHS amerikai közlekedés-biztonsági kutatóintézet munkatársa a rendőri jelentéseket vizsgálva összehasonlította az ilyen eszközökkel ellátott kocsik baleseti rátáját azokéval, amelyekben nincsenek.

Megállapította, hogy az automata fékezőrendszerrel felszerelt autósok közül fele annyian rohannak bele az előttük álló vagy haladó autóba. Az útburkolati jelzőkre figyelmeztető rendszerrel felszerelt kocsiknál pedig 86%-kal csökkent a halálos balesetek száma.

Persze mint minden új technológia esetében, ezúttal is akadnak bőven aggodalmak is.