Ember-majom és ember-sertés embriók - tudományos kísérletek, amelyek feszegetik a határokat
Oroszlán feje, kígyó farka és vadkecske teste volt az ógörög mítosz kimérájának. Az igazi kimérák biológiai értelemben az olyan élő szervezetek, amelyek génállománya két vagy több forrásból származik. A tudósok az utóbbi években már maguk is képesek lettek kiméra embriók előállítására, méghozzá úgy, hogy emberi őssejteket fecskendeztek be egy másik faj embriójába.
A Guardian gyűjtötte össze napjaink leghíresebb kiméráit.
Ember-majom kiméra
Augusztusban jelentette be a spanyol Juan Carlos Izpisua Belmonte vezette tudóscsoport, hogy Kínában megalkották az első ember-majom kiméra embriókat. A kaliforniai Salk Institute kutatója azért választotta Kínát a kísérletek helyszínéül, mert ott sokkal lazább a jogi és az etikai szabályozás, mint az Egyesült Államokban.
Belmonte célja az, hogy a majmokban emberi szerveket, májat és vesét növesszen, amiket azután beültethetnének a rászoruló betegekbe.
A kutatók arra is kíváncsiak, hogy ezekben a szervekben mennyire növelhetik az emberi sejtek arányát, és hogy milyen típusú őssejteket alkalmazhatnak.
VIDEÓ: az ember-majon kiméra
Belmonte azt reméli, hogy a kimérákkal segíthet a transzplantációra váró betegeken. Csak az Egyesült Államokban közel kéttucatnyian halnak meg naponta amiatt, hogy nem jutnak időben működő emberi szervekhez.
Kísérletei ugyanakkor komoly etikai kérdéseket vetnek fel.
A legfőbb félelem az, hogy az állati embriókba oltott humán őssejtek emberi agy- és idegsejtekké fejlődhetnek. Vagyis az állatoknak emberei tudata alakulhat ki.
Épp ezért korlátozzák sok országban az ilyen kísérletek időtartamát 3-4 hétre.
Ember-sertés kiméra
Izpisua Belmonténak nem ez volt az első ilyen kísérlete. A Salk Institute-ban 2017-ben ő hozott létre a világon elsőként olyan embriót, amely emberi és állatsejteket is tartalmazott.
Akkor megtermékenyített sertés-petesejtekbe juttatott felnőtt sejtekből visszafiatalított emberi őssejteket, amelyek feltételezése szerint többféle szerv kialakítására is képesek lehettek volna. A sertés-ember embriókat ezután visszaültették a kocákba.
VIDEÓ: a Salk Institute kísérletei
A kísérlet azonban kudarcot vallott: a 2075 beültetett embrióból mindössze 186 fejlődött ki a törvény által megszabott 28 napos határidőig, és ennyi idő alatt a szervek sem alakultak ki.
A kritikusok szerint problémát okozhat, hogy a disznók szervezete túlságosan különbözik az emberétől, és a sertések mindössze 4 hónapon át fejlődnek az anyaméhen belül, szemben az emberi magzatok 9 hónapjával. Belmonte valószínűleg épp emiatt tért át a majmokra.