Ember-majom és ember-sertés embriók - tudományos kísérletek, amelyek feszegetik a határokat
Ember-egér kiméra
A kiméra-kutatás élvonalába bekapcsolódhat Japán is, ahol márciusban enyhítettek a szabályokon. Korábban ugyanis ott két hétben maximálták az ember-állat kimérák maximális élettartamát.
Most Hiro Nakauchi, a Stanford Egyetem sejtbiológusa lehetőséget kapott arra, hogy születés közeli állapotba hozza az általa megalkotott egér- és patkány-kimérákat.
Nakauchi célja az, hogy emberi őssejtek segítségével emberi hasnyálmirigyet növesszen az állatokban.
Ezt úgy érnék el, hogy a patkányembriókban kikapcsolják a hasnyálmirigysejtek kifejlődését elősegítő géneket, majd az embriókba olyan visszafiatalított emberi őssejteket juttatnak, amelyekből bármilyen szerv sejtjei ki tudnak fejlődni. A kutatók azt remélik, hogy a patkányok az emberi őssejteket használják majd fel a hasnyálmirigyük kifejlesztésére.
Az etikai problémák miatt aggódok megnyugtatására a tudósok azt mondják, abban az esetben, ha túl sok emberi sejt hatolna be a patkányok agyába, a kísérletet azonnal leállítanák.
VIDEÓ: beszélgetés Hiro Nakauchi-val
Nakauchi egyébként a Stanfordon 2017-ben már növesztett hasonló módszerrel a patkányokban egér-hasnyálmirigyet. 2018-ban pedig a texasi egyetemen ember-birka hibrideket hozott létre, igaz, ezeket 28 nap után megsemmisítették, és ott 10 ezer birkasejtre még mindössze egy emberi sejt jutott.