hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Először kereszteztek majmot emberrel laboratóriumi körülmények között

20 napig éltek Petri-csészében a kimérák, majd elpusztították a kísérleti organizmusokat a tudósok.
Képünk illusztráció, fotó: Pixabay/Michael Schwarzenberger - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat, úgynevezett kimérákat állítottak elő egy laboratóriumban, írja az esetet megerősítő tanulmány alapján a The Guardian.

A két vagy több faj - ebben az esetben az ember és a hosszúfarkú makákó - sejtjeiből előállított organizmusokat nevezik kimérának.

Az utóbbi években a kutatók már kísérleteztek az ember-juh és az ember-sertés kimérák létrehozásával is. A tudósok azzal indokolják a kísérletek szükségességét, hogy ezzel a módszerrel képesek lehetünk állatokban az emberi szervek növesztésére, amivel jelentősen csökkenhetne a szervátültetésre várakozás ideje. Ezzel párhuzamosan

a kísérlet segíthet megérteni az emberi öregedés folyamatát, vagy akár a betegségek kialakulására is választ kaphatunk.

A most elkészült majom-ember kimérákat 20 napig tanulmányozták az elpusztításuk előtt. A Cell (Sejt) folyóiratban publikált eredményekről a kutatás vezetője, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora számolt be. A tudós négy évvel korábban részt vett az ember-sertés kiméra létrehozásában is.

A tudósok szerint minden etikai és jogi szabályt betartottak a kísérletek során. Mások szerint azonban aggasztó, hogy bár most elpusztították a kísérleti példányokat, de legközelebb mások talán ezt nem teszik meg. Éppen ezért a kimérák létrehozásával kapcsolatos szabályok bevezetését sürgetik.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Elon Musknak van egy erős érve arra, hogy valójában egy szimulációban élünk

Úgy véli, hogy az emberiség számára két út van: vagy szimulációkat hozunk létre, vagy kihalunk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 03.

hirdetés

Elég nagy az esélye annak, hogy egy szimulációban élünk, áll is emellett egy igen erős érv, mégpedig a videojátékok fejlődése - mondta el Elon Musk, a SpaceX és a Tesla alapítója egy 2016-os konferencián. A videó valamilyen okból most ismét előkerült, és sokan idézik belőle Musk szavait.

A milliárdos a Code Conference színpadán mondta el öt éve a közönség kérdésére, hogy szerinte egy a milliárdhoz az esélye annak, hogy csak a sima valóságban élünk.

Erre a legerősebb érv a videojátékok fejlődése. Azt a példát hozta fel, hogy 40 évvel ezelőtt a videojátékok a Pong szintjén voltak (az az ősrégi játék, ahol egy labdát kellett pöckölgetni faltól falig, és két függőleges vonalat mozgatva megakadályozni, hogy kimenjen a pályáról).

hirdetés
"Most, 40 évvel később már van fotorealisztikus 3D szimuláció, amelyet egyidejűleg több millió ember játszhat, és ezek is évről évre fejlődnek. Nemsokára már virtuális vagy bővített valóság is lesz. Ha ugyanilyen ütemben fejlődnek tovább, akkor egy idő után nem lehet majd megkülönböztetni a játékokat a valóságtól."

Musk szerint azon az úton vagyunk, hogy a világ összes eszközén mehessenek ezek a játékok. Ennek tükrében pedig úgy gondolja, nagyon kicsi már most is az esélye annak, hogy egy alap valóságban éljünk, ne egy szimulációban. Nagyjából egy a milliárdhoz az esély arra, hogy jelenleg az alap valóságban vagyunk, vagy legalábbis a jövőben biztosan így legyen.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Sokkolta a felfedezés a Harvard kutatóit: súlyosan alábecsülték a jégolvadás miatti tengerszint-emelkedést

Az eddigi becsléseknél lényegesen drámaibb eredményre jutottak, amelynek első hatásai évtizedek múlva már érezhetőek lesznek.
MTI, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. május 03.

hirdetés

A Harvard Egyetem kutatói szerint az eddigi kutatások jelentősen alábecsülték a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlásával járó globális tengerszint-emelkedés mértékét.

A Science Advances című tudományos folyóiratban az úgynevezett vízexpulzió mechanizmus (water expulsion mechanism) nevű folyamatot vizsgáló mérések eredményeit mutatták be.

Ez akkor következik be, amikor a szilárd kőzetalap, amelyen a nyugat-antarktiszi jégmező fekszik, felfelé emelkedik annak hatására, hogy csökken a jégtakaró súlya az olvadás miatt. Mivel a kőzet a tengerszint alatt van, amikor megemelkedik, a vizet a környező területekről is az óceánba nyomja, ezzel még jobban megemeli a globális tengerszintet

- olvasható az egyetem közleményében, amelyet a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál ismertetett.

Az eddigi becslések szerint ha a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlik,

a globális tengerszint-emelkedés mértéke 3,2 méter is lehet. "Kimutattuk, hogy a mechanizmus további egy métert, vagyis 30 százalékot ad ehhez"

- mondta Evelyn Powell, a vizsgálatban részt vevő kutató.

hirdetés
"A hatás nagysága sokkolt minket"

- mondta Linda Pan, a Harvard Egyetem kutató-hallgatója. A kutató szerint a korábbi tanulmányok, amelyek figyelembe vették a mechanizmust, következmények nélkülinek értékelték azt.

Az egyméteres plusz emelkedés a kutatók szerint ezer éven belül következhet be, az első hatások azonban nem csak évszázadok múltán lesznek érezhetők. Pan és Powell szimulációi szerint már a mostani évszázad végére 20 centiméterrel emelheti a mechanizmus a jégtakaró olvadásával már emelkedő vízszintet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Itt a jövő: úgy repkednek jetpackkel az angol haditengerészek, mint a Vasember

10 percig gond nélkül a levegőben tartja viselőjét a sugárhajtású hátizsák.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

A La Manche-csatornánál tesztelte a vadonatúj jetpackeket a brit haditengerészet, írja a Daily Star. A sugárhajtású hátizsákokkal repkedő tengerészgyalogosokról látványos videó is készült.

A hivatalosan Jet Suit, vagyis repülő ruha névre keresztelt futurisztikus eszköz a Gravity Industries fejlesztése. A jetpack közel 137 km/h sebességgel is képes haladni, és nagyjából 10 percig lehet vele a levegőben tartózkodni.

A cég honlapján megjelent videóban látható, ahogy egy csónakból indulva pillanatok alatt eléri a hajót a katona, és gond nélkül landol a fedélzeten. A gyakorlat során később a manővert fegyverrel is megismétlik.

A Gravity Industries a hadsereg mellett a mentőszolgálatoknak is segítséget nyújt a speciális repülő ruhával, hogy a legeldugottabb helyekre is könnyen eljuthasson az orvosi segítség.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Élő izomszövetekkel felruházott harci robotokon dolgoznak az Egyesült Államokban

Az amerikai hadsereg olyan robotokat szeretne létrehozni, amelyek sokkal könnyebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez. A természetből lesnének el ötleteket.
Címlapkép: U.S. Air Force - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

Ha gép és ember fúziójáról van szó, a képzeletnek nincsen határa. És bár a biohibrid robotika útjait még csak laboratóriumi körülmények között keresik, az elképzelés már ebben a stádiumban is meglehetősen nyugtalanító.

Aligha meglepő, hogy katonai fejlesztésről van szó. Az amerikai hadsereg kutatólaboratóriumának (Army Research Laboratory) tudósai olyan fürge robotok gyártását készítik elő, amelyek valóságos élőlényekként mozognának.

Ennek egyik módja gépek és szerves izomszövetek vagy sejtek egybeolvasztása.

Az ezzel kapcsolatos első elméleti publikációk az ezredfordulón láttak napvilágot, és a tudományos kutatások egy évtizeddel ezelőtt kezdődtek. A kísérletek egyik résztvevője, dr. Dean Culver eredetileg gépészmérnöknek tanult, de egyetemistaként elkezdett érdeklődni az izmok működése, az élő szervezetek energiatárolása, és annak mozgássá való átalakítása iránt.

Ezekre a kérdésekre keresi a választ immár négy éve, miközben robotok fejlesztésén dolgozik. Célja, hogy a jövőben a mérnökök hosszú életű, ellenálló gépeket gyártsanak, vagyis az eszközök olyan tulajdonságokkal rendelkezzenek, amint amilyenekkel a biológiai rendszerek – írja a Nextgov.

Az amerikai hadsereg jelenlegi robotjai általában négykerekűek, legfeljebb fél méter magasak, és úgy 5 km/óra sebességgel képesek haladni. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a kerekeket valami hatékonyabbra cseréljék, és az akkumulátorokat is kiváltsák.

hirdetés

„Vegyünk egy vadon élő farkast példának: a súlya ugyanannyi, mint a robotoké, de sokkal nagyobb súlyt képes elhúzni, akár több száz kilométert is képes megtenni evés nélkül, pihen egy kicsit és másnap kezdi elölről” – mondja Culver, jelezve, milyen óriási teljesítménybeli különbség van közöttük.

„Ha fel tudnánk ruházni a robotokat azokkal a képességekkel, amikkel egy farkas rendelkezik, a természetből ellesett működési elvekre alapozva hosszú küldetésekre is be lehetne vetni őket, és hatalmasat lépnénk előre.”

Az alapötlet tehát az, hogy olyan összehúzódásra képes mozgatókat alkalmazzanak, mint az izmok, és az így keletkező kémiai energiát párosítsák az akkumulátorokkal.

VIDEÓ: így képzelik a jövőt az amerikai hadsereg kutatói

Culver szerint az izomszövetek felépítésének igazi előnye, hogy mozgássá alakítják át az energiát, és ezzel képessé teszik az alkalmazkodásra az izomzatot.

Egy mai négylábú csúcsrobot képes keresztülfutni egy sima terepen, de ha ez a felület göröngyös vagy kavicsos, és a gépbe ez nincs betáplálva, már nehézségei támadhatnak. Mindez a gép meghajtó rendszerének merevségéből is adódik. A motorjai nincsenek felkészítve a váratlan helyzetekre. Ellentétben az emberrel, aki ha például futás közben belelép egy gödörbe, a láb rögtön üzenetet küld az agynak, és az egész test reagál. Az alkalmazkodást megkönnyíti az izmok és inak hajlékonysága is.

Éppen erre lenne szüksége a robotoknak is, mondja Culver, mivel a hadseregben rendszeresített robotok többnyire ismeretlen és előreláthatatlan körülmények között mozognak.

Az ARL még nem tart ott, hogy kész biohibrid robotokat gyártson. De már megvan az az elképzelés, hogy a szilárd felülethez kapcsolt izomszövetet elektromos impulzusokkal vagy kémiai úton mozgásba hozzák, és ezáltal úgy működhetne, mint egy rugó, amely tetszés szerint összenyomható vagy széthúzható. Most különböző állatok izomszöveteit vizsgálják laboratóriumi körülmények között.

Ahhoz azonban, hogy a technológia működjön, sokkal többet kell megtudni arról, hogyan működnek az izomszövetek, és hogyan lehet integrálni őket egy olyan rendszerbe, amely elektromos impulzusokat ad nekik – mondta a kutató.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: