News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Elon Musk a Twitter megvásárlásával új irányba terelheti a közösségi médiát, kérdés, ez kinek lesz jó

Az új tulajdonos az emberiség jövőjének alapvető kérdéseit szeretné megvitatni a felületen, és ehhez nagyobb szólásszabadságot akar biztosítani. De sokan attól tartanak, hogy ez visszaüthet.

Link másolása

hirdetés

A 21. század egyik legjelentősebb üzletét ütötte nyélbe Elon Musk a Twitter megvételével. A világ leggazdagabb embere kezébe kerül 44 milliárd dollárért, vagyis több mint 15 ezer milliárd forintért az egyik legnagyobb hatású közösségi médium, amelyet a világ vezető politikusai, hírességek és influenszerek százezrei használnak.

„A szólásszabadság a működő demokrácia alapja, és a Twitter az a digitális tér, ahol az emberiség jövőjének alapvető kérdéseit megvitatják” – közölte a vétel bejelentésekor a dél-afrikai származású üzletember, és hozzátette: azon dolgozik majd a céggel és a felhasználók közösségével, hogy kihasználják a Twitterben rejlő hihetetlen lehetőségeket.

A Tesla és a Space X tulajdonosa januárban kezdett el Twitter-részvényeket vásárolni, majd bejelentette, hogy immár több mint 9% az övé. A cég vezetői kezdetben üdvözölték a lépéseit, de hamar kiderült, hogy Musk az egész vállalatot fel akarja vásárolni.

A Twitter vezetése akkor közölte, megakadályozzák abban, hogy a részvények 15%-ánál többet vegyen meg.

Az ellenállás azonban hamar megtört, miután Musk közölte hogy 46,5 milliárdot szán a Twitter megvételére. 21 milliárd dollárt a saját vagyonából fizet ki, a többit pedig a Morgan Stanley és egy másik hitelezői csoport kölcsönéből fedezi.

A Twitter, mint üzleti vállalkozás, eddig meglehetősen bizonytalan lábakon állt. Bevételei elsősorban a reklámokból származnak és az elmúlt tíz évből nyolcban nem termelt profitot. Tavaly 493 millió dollár volt a vesztesége 5,57 milliárd dollár bevétel mellett, szemben a Metával, a korábbi Facebookkal, amely 39 milliárdos profittal zárt 118 milliárd dolláros bevétel mellett.

hirdetés

Nem csoda, hogy az adásvételt a Twitter igazgatótanácsa végül jóváhagyta, és valószínűleg a részvényesek sem fognak az üzlet elé akadályokat gördíteni. Ugyanígy szinte biztos, hogy az állam sem szól bele az adásvételbe, mert az amerikai kormány általában csak akkor avatkozik közbe, ha egy cég a saját versenytársát akarja megvenni.

De vajon mit ért a Twitteren 83 millió követővel rendelkező Musk a közösségi oldalban rejlő nagy lehetőségeken?

Az új tulajdonos többször is hangsúlyozta, hogy nagyobb teret kíván adni a szólásszabadságnak, és azt szeretné, hogy a felhasználóknak nagyobb beleszólásuk legyen a tartalmakba. A magáncéggé való átalakítással ugyanakkor Musk csökkentheti a befektetők befolyását, és kikerülhet bizonyos szabályozásokat is.

Bár a Twitter nem a legnagyobb közösségi felület – naponta 217 millióan látogatják, szemben a Facebook és az Instagram milliárdjaival – kiemelkedő szerepe van abban, mit gondolnak az emberek a világról. A politikusok, a hírességek és a cégek kommunikációjának fontos terepe.

Magyarországon az oldal nem tett szert akkora jelentőségre, mint nyugaton, ott viszont gyakran az elsőszámú információforrásnak számít, ott jelennek meg leghamarabb azok a hírek, amelyeket azután átvesz a fősodratú média.

Az elmúlt években ugyanakkor gyakran érték bírálatok is az oldalt a dezinformációk és más káros tartalmak terjesztése miatt. Donald Trump volt amerikai elnök sokszor például épp a Twitteren keresztül sértegette ellenfeleit és tüzelte fel híveit, egészen a Capitolium ostromáig, ami után a platform letiltotta őt.

Nem ez volt az első és nem is az utolsó eset, hogy a Twitter menet közben alakította működési szabályait.

Magának Musknak is akadtak gondjai: tavaly például személyes és biztonsági okokra hivatkozva meg akart szüntetni egy Twitter-fiókot, amely lekövette magánrepülőgépének útjait, és egyes tweetjei miatt összetűzésbe került a moderátorokkal is.

A megvétel napján közzétett üzenetében a milliárdos reményét fejezte ki, hogy legádázabb kritikusai továbbra is megmaradnak a Twitteren, mert számára ezt jelenti a szólásszabadság.

Hozzátette, hogy növelni kívánja a platform iránti bizalmat a Twitter technológiájának átláthatóbbá tételével, és „minden ember hitelesítésével.”

A Twitternek jelenleg bőséges szabálykönyve van a különböző tilalmas tartalmakra: ilyen a gyermekpornográfia, az összehangolt kormánypropaganda, a hamis termékek árusítása, de tilos még az olyan tweetek posztolása is, amelyben rosszat kívánnak valakinek.

A New York Times szerint Elon Musknak hamarosan szembe kell néznie a szólásszabadság idealizált képe és azon kemény döntések közti szakadékkal, amelyeket meg kell hozni azért, hogy mindenki szóhoz juthasson.

Musk még viszonylag kezdőnek számít ebben a műfajban és még nem tapasztalt meg olyan helyzeteket, amikor valaki szót kap, és ezzel elhallgattat másokat, vagy amikor áradni kezdenek a spamek, az autokraták propaganda-anyagai, eluralkodik a gyerekek zaklatása és az erőszakra való uszítás.

Az amerikai lap szerint

sem az interneten, sem a valóságban nincs olyan hely, amely teret adna az abszolút szabad véleménynyilvánításnak.

Felhívják a figyelmet rá, hogy bizonyos országokban a kormányok fegyverként használják a közösségi médiát, folyamatos verbális zaklatásnak teszik ki bírálóikat, ellenőrizhetetlen hazugságokat terjesztenek vagy épp etnikai erőszakot szítanak.

A Times szerint a 2016-os amerikai elnökválasztás és a Brexit világossá tette: hová vezethet, ha közösségi médiumok nem szűrik meg kellőképpen a felhasználók mondandóját. Ezzel ugyanis akkor felerősítették az orosz propagandát, és tovább polarizálták az amúgy is megosztott társadalmakat, jelentősen befolyásolva a szavazások végeredményét.

A koronavírusjárvány kitörése után és a 2020-as amerikai elnökválasztás idején a Twitter, a Facebook és a YouTube is nagyot váltott. Nem utolsósorban alkalmazottaik nyomására szűrni kezdték a dezinformációkat. Ez volt az a pillanat, amikor a parttalan szólásszabadság hívei megértették: többet lehet és kell tenni azért, hogy megakadályozzák a félrevezető és ártalmas információk terjesztését.

Sokan most attól tartanak, hogy Musk szerepvállalásával ez a trend megfordul, és a szólásszabadság jegyében ismét teret kapnak a félrevezető, ártalmas tartalmak.

Azok a washingtoni republikánusok, akik eddig cenzúrával vádolták a Twittert, máris üdvözölték Musk döntését. Bár Donald Trump a Fox News-ban leszögezte, hogy továbbra is a saját közösségi oldalát, a Truth Socialt használja, és nem tér vissza a Twitterre, reményét fejezte ki, hogy Musk javít a platformon, amely őt száműzte.

Jen Psaki a Fehér Ház szóvivője viszont, bár konkrétan nem szólt a Twitter megvásárlásáról, emlékeztetett arra, hogy Joe Biden elnököt „régóta aggasztja a nagy közösségi médiumok hatalma” és szerinte elszámoltathatóvá kellene őket tenni az általuk okozott károkért.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Látványos képek: 70 éve nem volt akkora aszály Észak-Olaszországban, mint idén nyáron
Az olasz mezőgazdasági termények harmadát fenyegeti a szárazság, de parmezánból is kevesebb lehet, ha nem sikerül megoldani a vízhiányt.

Link másolása

hirdetés

70 éve nem látott szárazság sújtja Olaszország északi részét, írja a BBC. A Pó folyót körülvevő öt régió, vagyis Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont és Veneto 36,5 millió eurós (15 milliárd forint) segélyt kapnak a vízhiány kezelésére.

A szokatlanul meleg időjárás, a kevés téli és tavaszi csapadék csak fokozta a vízhiányt, ezzel együtt pedig az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos félelmeket Észak-Olaszországban.

Mario Draghi miniszterelnök szerint a klímaváltozás „minden kétséget kizáróan” összefügg a vasárnapi gleccserösszeomlással is, ami hét ember halálát és további 13 eltűnését okozta.

Olaszország leghosszabb folyója, a Pó 650 kilométer hosszan szeli át az országot. A folyó völgyében gazdálkodók attól tartanak, hogy a sós tengervíz beszivárog az alacsony vízállású folyóba, és tönkreteszi a termést. Ezen a környéken termelik az olasz élelmiszerek egyharmadát.

Mára azt aszály azonban teljesen átalakította a tájat, és jelentősen sújtja mezőgazdaságot, köztük például paradicsom- és görögdinnye-termesztőket. Eközben a parmezánsajtot készítők attól tartanak, hogy rövidesen nem tudják mivel etetni a teheneket.

A kiszáradt Pó (Fotó: Northfoto/ZUMA Press)

A szakértők ugyanakkor semmi jóval nem kecsegtetnek: a mostanihoz hasonló vízügyi válságok a klímaváltozás előrehaladtával csak egyre gyakoribbak lesznek.

hirdetés

Ha rövidesen nem érkezik jelentősebb mennyiségű csapadék a környékre, a helyzet csak tovább romlik. Milánóban már kikapcsolták a szökőkutakat, tilos autót mosni és a kerteket öntözni. Több más észak-olasz településen pedig fejadagokat vezettek be a vízhasználatban. A Bologna melletti Castenaso kisvárosban a polgármester megtiltotta a fodrászoknak, hogy a vendégek haját kétszer mossák meg.

Eközben a térség gleccserei folyamatosan olvadnak. A vasárnapi tragédiához vezető összeomlás nem egyedülálló eset, hanem egy folyamat része. A Padovai Egyetem tavalyi tanulmánya szerint a Marmolada-gleccser csaknem 90 százaléka tűnt el az elmúlt évszázadban. Sergio Mattarella olasz elnök szerint a hétvégi katasztrófa szimbolizálja mindazt, amit a klímaváltozás tehet a világgal, ha nem lépünk időben.

A kiszáradt Pó környéki állapotokról a Deutsche Welle vasárnapi riportjában számolt be:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kihalhat az Antarktisz egyetlen őshonos rovara, ha tovább melegszik a bolygó
40 millió év alatt megtanulta, hogyan lehet túlélni a Föld legzordabb vidékén, de a klímaváltozás a kihalás szélére sodorhatja.
Címkép: Wikipedia - szmo.hu
2022. július 03.


Link másolása

hirdetés

Egyetlen rovar él az Antarktiszon, egy árvaszúnyogfaj – írja a National Geographic. Néhány milliméteres, szárny nélküli szúnyogokról van szó, amelyek 40 millió év alatt kifejlesztettek egy technikát arra, hogyan élhetik túl a fagyos teleket.

Ezek a szúnyogok a nyári hat hónapban táplálkoznak algákkal és növényi részekkel. A tél beálltával viszont szándékosan elveszíti a testfolyadékai 70 százalékát, hogy a fagy pont alatt töltött időben ne károsodjanak a sejtjei a növekvő jégkristályok miatt.

Ebben az állapotban nem csinál semmit, nem mozog, nem eszik, csupán van.

Gondolhatnánk, hogy a melegebb idő nem jelent gondot nekik, de az évmilliók alatt kifejlesztett technikájuk a hideg telekre lett kitalálva. 1951-2000-es évek között évtizedenként 0,56 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, az Antarktiszon pedig a felmelegedés még jobban érinti a telet.

A melegebb időjárás pedig azt jelenti, hogy felgyorsul a rovarok anyagcseréje a hibernáció alatt, így hamarabb elfogynak az elraktározott energiáik, kevesebb példány éri meg a nyarat. Amelyek kihúzzák addig, kevesebb energiával vágnak neki a nyári hónapoknak, szaporodásra sem jut annyi erejük, így a következő generációkra is hatással van a felmelegedő tél.

hirdetés

A Functional Ecology nevű szaklapban írták le egy kutatás eredményeit, amely során megvizsgálták, hogy hogyan viselkednének az apró rovarok, ha melegebb lenne télen. Laboratóriumban helyeztek néhány példát -5 fokon (ez a hőmérséklet van a természetes telelőhelyükön is), valamint -3 és -1 fokon. A felébredő rovarok közül a -1 fokon telelők voltak a leglassabbak, energiahiánnyal küszködtek, kevesebb utódot nemzettek.

A kutatók megállapították, hogy a melegebb telek kevesebb utódot eredményeznek, így a faj szép lassan kihalhat.

Hozzátették, hogy a melegedés, a negatív hatása mellett, a rövidebb telek révén talán kicsit segítheti is majd az állatokat, mivel így többet tudnak táplálkozni az aktív időszakaikban, azonban az erősen kérdéses, hogy a két folyamat hatásaiban képes lehet-e kiegyenlíteni egymást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: