HÍREK
A Rovatból

„Élnie kellett volna” – A kórházi eszközhiány miatt halt meg egy egyhetes ukrán kisbaba Lvivben

Súlyos hiány van a gyógyászati segédeszközökből a nyugat-ukrajnai nagyvárosban, amely az ország egészségügyi központja lett, annyian érkeznek oda ellátásra.


Az orosz-ukrán háború kezdete óta özönlenek Lvivbe az Ukrajna más részeiről érkező menekültek, köztük számos olyan ember, aki orvosi ellátásra szorul. A nagyváros kórházai megteltek a sérültekkel, sokukat az oroszok által ostromolt városok, pl. Kijev, Harkiv vagy Mariupol kórházaiból szállítottak át Lvivbe. Szerencsére van elég orvos a betegek ellátására, mivel sok szakember menekült el otthonról nyugatra a háború miatt. A gyógyászati segédeszközök viszont a bezárt vagy megtámadott kórházakban maradtak, vagy megsemmisültek, így hiába van sok orvos a lvivi egészségügyi intézményekben, sok esetben nem tudják a munkájukat végezni eszköz híján. Ennek pedig sajnos tragikus következményei vannak – számolt be róla a The Guardian.

Az egyik kórházban egy alig egyhetes kisbaba halt meg azért, mert nem tudtak angiográfia vizsgálatot végezni rajta, ami életmentő lett volna számára.

Ugyanis szívbetegséggel született márciusban, ezért sürgősen meg kellett volna nézni az ereit egy orvosnak a speciális, kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal, ám ezt nem tudták időben elvégezni. Az ehhez szükséges berendezés ugyanis nem volt éppen a kórházban, mert több lvivi intézmény is ugyanazon az egyetlen darabon osztozik a hiány miatt. A megnőtt várakozási idő pedig a kis Andrij esetében sajnos végzetes volt.

Kezelőorvosa, Dr. Dmitro (a vezetéknevét az ő védelmében nem írták le a cikkben) 13 éve dolgozik kardiológusként, és kevés dolog rázta meg őt annyira, mint egy gyerek halála, még akkor is, ha tudta, hogy már semmit nem tudott tenni a megmentéséért. Andrij halála viszont még fájdalmasabb számára, hiszen segíthetett volna rajta, ha időben a rendelkezésére állt volna a megfelelő berendezés.

„Ez teljesen lesújtott orvosként. Élhetett volna, nem a betegsége miatt halt meg. Egy gyerek volt, akinek iskolába kellett volna járnia, barátokat szereznie, fociznia. Még inkább lesújtó ez úgy, hogy tudod, hogy meg tudtad volna oldani ezt a problémát, és meg is van hozzá az angiográfiás gép”

– mondta a Guardiannek.

A háború előtt havonta kb. 30 angiográfiás vizsgálatot végeztek, de csak a múlt hónapban 66 betegüknek volt szüksége ilyenre.

„Ha a műtőasztal folyamatosan foglalt, a szívrohamban vagy szélütésben szenvedő betegeknél sokkal nagyobb az esélye annak, hogy meghalnak, vagy neurológiai károsodást szenvednek. Egy plusz óra várakozás 20 százalékkal növelheti a halálozási kockázatot”

– mutatott rá.

Hasonló a helyzet egy lvivi gyermekkórházban is, ahová rengeteg krónikus betegségben, veleszületett fejlődési rendellenességben szenvedő, szívsebészeti vagy idegsebészeti ellátásra szoruló betegek és háborús sérültek érkeznek. Az intézményben pedig nem áll rendelkezésre elég orvosi felszerelés, hiszen nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy ennyi súlyos beteget ápoljanak, úgyhogy ez most nagy problémát jelent számukra. Például csak egy monitoruk van az intenzív osztályokon lévő betegek életfunkcióinak mérésére.

„Naponta három nagyobb műtétet kellene elvégeznünk az orvosokkal, de mivel csak egy monitorunk van, ezt nem tudjuk megtenni. Tehát csak naponta egy műtét fér bele, majd megvárjuk, amíg a gyerek állapota teljesen stabil lesz, és aztán átadjuk a monitort a következő betegnek”

– mondta.

A gyermekkórház aneszteziológiai és intenzív osztályának vezetője, Dr. Denisz elmondása szerint olyan speciális eszközökre lenne szükségük, mint pl. lélegeztetőgép, intenzíves ágy, fecskendős pumpa, magas szintű monitor-rendszer és ECMO-berendezés. Hozzátette azt is, hogy nemcsak az eszközök, berendezések hiánya, hanem a meglévők minőségén is múlhat az, hogy sikerül-e megmenteni egy beteget, vagy sem. A régi, szovjet időkből származó, raktáron lévő eszközökkel ugyanis nem tudnak olyan magas szintű ellátást biztosítani, mint a modernebb technikákkal.

Dr. Denisz szerint elképzelni sem tudják, hány sérült érkezik majd hozzájuk, ha megnyitják a humanitárius folyosókat. Éppen ezért nemcsak fegyverekre és katonai felszerelésekre van szüksége Ukrajnának, hanem modern gyógyászati segédeszközökre, kórházi felszerelésekre is. Az ukrán orvosok jól képzettek, de rájuk is hatalmas nyomás nehezedik, mert nemcsak a testi, de a lelki sebeket is be kell gyógyítaniuk.

„Most minden orvosnak pszichológusnak is kell lennie. Az emberek úgy bezárkóznak érzelmileg, mint egy kagyló. De talán a legrosszabb az, amikor az emberek, a gyerekek szemében semmit nem látsz”

– mondta a gyermekkórház egyik frissen végzett, a háború előtt munkába állt orvosa, Dr. Ivan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Olyan erős fájdalmai voltak, hogy felült, ordított, nem tudott beszélni” – Ezért kellett helikopterrel menteni a 25 éves magyar hegymászót a Himaláján
A táborban hirtelen, vesetáji szúró fájdalom jelentkezett, fájdalomcsillapítót kapott. Klein Dávid szerint akár néhány nap múlva visszatérhetnek az alaptáborba.


Nagy Márton, a 25 éves magyar hegymászó a Himalája egyik legmagasabb csúcsának alaptáborában lett rosszul. Elviselhetetlen gyomorfájdalmak gyötörték, alig tudott beszélni. Az expedíció dokumentumfilmese beszélt a mentésről az RTL-nek.

Géczy Dávid szerint este még minden rendben volt. „Nagyon jól voltak, este filmet néztünk, megbeszéltük, hogy fogatom a reggeli történéseket. Amikor Marci sátrához érkeztem, alig tudott beszélni, nagy fájdalmai voltak, egy ponton, bal oldalt vesetájékon szúrt valami.”

Klein Dávid, a társa azonnal segíteni próbált, és fájdalomcsillapítót adtak. Géczy elmondta

„Átfutott Marcihoz, közben felhívta a feleségét aki traumatológus. Próbáltak gyógyszeres kezelést alkalmazni. Megpróbálták vizsgálni, de nem lehetett, hiába forgatták, forgatni próbálták Marcit, olyan erős fájdalmai voltak, hogy felült, ordított, majdnem a sírás határáig ment a dolog, nem tudott beszélni.”

Mártonnak az is nehéz volt, hogy el kellett hagynia a tábort. Szeptemberben együtt utazott Nepálba Klein Dáviddal. A céljuk az volt, hogy oxigénpalack és teherhordó serpák nélkül érjék el a 8167 méteres hegyet, a Himalája egyik legmagasabb csúcsát. Indulás előtt a Fókusz kamerái előtt pakolták össze a felszerelést. Marci akkor azt mondta, ha baj van, nem kockáztat.

A mentőhelikopter Pokharába vitte. Úgy tudni, Nepálban kórházban fekszik, több vizsgálaton átesett. Klein Dávid elkísérte. A Facebookon azt írta: bízik benne, hogy néhány nap múlva együtt térhetnek vissza az alaptáborba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Visszatért a Facebookra Gyurcsány Ferenc – rögtön nagy bejelentést is tett
A DK korábbi elnöke szerint az oldal „már nem az az oldal”, új tartalommal folytatja. A politikai témákat tudatosan kerüli, írói munkájára fókuszál.


Gyurcsány Ferenc hosszú idő – közel fél év – után ismét megjelent a Facebookon. A volt miniszterelnök a közzé tett egy bejegyzést, amelyben jelezte, hogy új korszak kezdődik számára a felületen.

„Ez az oldal már nem az az oldal. Nem csak a borító- és a profilkép változott meg, hanem a lényeg, a tartalom. Íróként mutatom meg új könyvemet, és persze mesélek az előzőről is. Hogy lesz-e szó politikáról? Nem. Ezt ígértem, ehhez tartom magam. Hamarosan akkor könyvről, könyvekről”

– írta.

Gyurcsány májusban vonult vissza a politikai szerepléstől, amikor azt is bejelentette, hogy elválnak feleségével, Dobrev Klárával. azóta nem posztolt. Most megerősítette: ezentúl nem szeretne politikával foglalkozni a közösségi oldalán.

A politikus íróként folytatja, és jelenleg új könyvén dolgozik, ami az előzőhöz hasonlóan krimi lesz. Borítóképe alapján azonban várhatóan egy dologban különbözni fog előző művétől, A kereszt halálától: ezt már, úgy tűnik, nem Kate Varga néven fogja kiadni, hanem sajátján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Minden esetben Orbán Győző utalt” – megszólalt a Mészáros-Orbán kapcsolatról Mészáros Lőrinc cége
Orbán apja 2011-ben vette a birtokot, Mészáros cége tíz év bért előre lerakott. A TI szerint ez súlyosan összeférhetetlen, miközben a Mészáros-csoport feljelentést tett.


A Direkt36 szerint Mészáros Lőrinc egyik cége fedezetet adhatott Orbán Győző egyik beruházásához. Az oknyomozó portál egy nyilatkozatot mutatott be, és a vezető szerkesztő szerint a hatvanpusztai beruházásról lehet szó. A Transparency International szerint a dokumentum korrupció gyanúját veti fel.

Orbán Győző ingatlanos cége 2011-ben vette meg a hatvanpusztai uradalmat. A majorságot azonnal bérbe adta Mészáros egyik cégének, amely tíz évre előre kifizette a bérleti díjat. Orbán Győző ezután visszafizette a majorságra felvett hitelt, majd 2018-ban óriási építkezésbe kezdtek a birtokon.

A Direkt36 úgy tudja, hogy Mészáros egyik cége segíthetett a hatvanpusztai építkezésben. A portál szerint a nyilatkozat alapján a Talentis Group Zrt. biztosított fedezetet az építkezéshez Orbán Győző helyett. Nagyobb beruházásoknál az építtetőnek igazolnia kell, hogy van elég pénze a munkára. A Direkt36 úgy tudja, egy 3,6 milliárd forintos beruházásról van szó.

Pethő András, az oknyomozó portál vezető szerkesztője így fogalmazott:

„Egy nagyon erős bizonyítéka annak, hogy van egy szoros pénzügyi összefonódás a miniszterelnök családja és Mészáros Lőrinc, az ország egyik, ha nem a leggazdagabb embere között.”

Szerinte a „dokumentumból kiderül, hogy ez egy Alcsútdobozon zajló építkezés, és ugye ott a környéken nincs más ilyen nagy értékű építkezése Orbán Győzőnek.”

Orbán Viktor korábban így reagált Mészáros meggazdagodására: „Én nem foglalkozom üzleti ügyekkel, sose foglalkoztam vele, annyim van, amennyim, ezt mindenki tudja és ismeri, úgy élek, ahogy élek, engem nem lehet támadni ilyen ügyekkel”.

A Transparency International szerint a fedezetről szóló nyilatkozat korrupció gyanúját veti fel. Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója azt mondta:

„Súlyosan összeférhetetlen, bár a magyar jogszabályok ezt nem tilalmazzák, és ezt korrupt helyzetnek tekintjük, függetlenül attól, hogy nincs olyan törvényi tényállás, ami ezt tilalmazná.”

Az üggyel kapcsolatban az RTL Híradó megkereste Orbán Győzőt és a Miniszterelnökséget, de nem kapott választ. A Mészáros Csoport azt írta, hogy üzleti titok megsértése miatt feljelentést tett. Hozzátették, hogy a Talentis Group egyetlen esetben sem teljesített utalást a fedezetkezelő részére,

azt minden esetben az Építtető, id. Orbán Győző teljesítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Impozáns listát tett közzé a Tisza az egészségügyi konferenciájukon felszólaló orvosokról
Magyar Péter számtalan orvost megnevezett, és ígéretet tett arra is, hogy megválasztása esetén 16 év után újra lenne Egészségügyi Minisztérium Magyarországon.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter konkrétumokat közölt pártja egészségügyi programjából és a Tisza Párt megválasztása esetén leendő egészségügyi miniszterükről.

A pártelnök posztjában azt is elárulta, kik fognak felszólalni a Tisza Párt egészségügyi konferenciáján:

Dr. Hegedűs Zsolt: ortopéd sebész főorvos, csípő- és térdprotézis-specialista, 2005 óta az Egyesült Királyságban is praktizál. Egészségpolitikai és szakmai közéleti szerepvállalása ismert: a „1001 orvos hálapénz nélkül” mozgalom vezető tagja volt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke (2019–2023).

Dr. Porpáczy Krisztina: több mint húsz éves tapasztalattal rendelkező háziorvos, aki a gyermek- és felnőttellátás mellett aktívan részt vesz az alapellátás fejlesztésében, prevenciós programokban és közösségi egészségügyi kezdeményezésekben. Pályafutása során egyéni praxist vezetett, ügyeleti rendszert szervezett, valamint érdekképviseleti és vezetői szerepeket töltött be a Magyar Orvosi Kamarában. Célja, hogy szakmai tudásával és elkötelezettségével hozzájáruljon az alapellátás fenntartható fejlődéséhez és a lakosság egészségének javításához.

Dr. Gilly Gyula: orvos, egészségügyi szakmenedzser (MSc). Egészségügyi rendszervezési szakember. A Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság orvos- és antidopping-igazgatójaként a rendezvény teljes egészségügyi és közegészségügyi biztosítását tervezte, szervezte és felügyelte. Korábban a központi államigazgatásban és a felsőoktatás irányításában is dolgozott. Egészségpolitikai szakértőként, 2004-2012 között a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal állandó egészségpolitikai szakértője. Kezdeményezője volt a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ létrehozásának, melynek megszervezésében is közreműködött.

Dr. Schiszler István: orvos, MBA, egészségügyi informatikai és ellátásszervezési szakember, A Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen MBA-t. Nevéhez fűződik az Operatív Törzs járványkezelését támogató vezetői információs rendszer tervezése és bevezetése, vállalati és felsőoktatási vezetői információs rendszerek kialakítása, valamint MI-alapú orvosi döntéstámogató algoritmusok fejlesztésében való szakértői közreműködés. A Róbert Károly Magánkórház vezérigazgatója és a Duna Medical Center ügyvezetője volt.

Dr. Túri Péter: baleseti sebész, kézsebész szakorvos, nemzetközi hírű légimentési szakember, entrepreneur. Egyetemi tanulmányainak vége óta foglalkozik a mentésüggyel, légimentési és légi betegszállítási rendszerek fejlesztésével. A ma is működő állami légimentés koncepciójának megalkotója, 2005-2011 között a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. létrehozója és ügyvezető igazgatója volt.

Dr. Nemes Balázs Áron: sebész, transzplantációs szakember, igazságügyi orvosszakértő és egészségügyi menedzser. 1993 óta egyetemi oktató, két magyar egyetemen is dolgozott, jelenleg tanszékvezető docens. A Magyar Transzplantációs Társaság vezetőségi tagja

Dr. Kincse Csongor: a Szegedi Tudományegyetemen 2025 júniusában szerzett általános orvosi diplomát. Tanulmányai során az Egyesült Államokban is tapasztalatokkal gazdagodott, és a Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciája kutatásával II. díjat nyert. Jelenleg a Bajai Szent Rókus Kórházban dolgozik szülész-nőgyógyász rezidensként. A diplomaosztón elmondott bátor, kritikus beszéde országosan ismert lett.

Dr. Lovász György: nemzetközileg elismert ortopéd szakorvos, több mint 40 év tapasztalattal. Csípő- és térdprotézisek, valamint kéz-, csukló-, láb- és boka-sebészet specialistája. Magyarországon klinikai vezető ortopédsebészként dolgozott, az Egyesült Arab Emírségekben ortopéd-traumatológiai tapasztalatokat szerzett. Jelenleg az Egyesült Királyságban dolgozik, ahol már több mint 7000 műtétet végzett, köztük az egyik leginnovatívabb, egynapos sebészeti eljárással. Praxisa jó példa lehet a magyar egészségügynek arra, hogyan lehet egy innovatív eljárást jó és általánosan alkalmazott gyakorlattá, a jelenlegi több éves várólistákat pedig lényegesen rövidebbé tenni.

Dr. Mágori Krisztina: igazságügyi orvosszakértő, igazságügyi közvetítő, igazságügyi orvostan és egészségbiztosítás szakorvos. Jelenleg vállalkozóként végzi igazságügyi orvosszakértői tevékenységét, emellett 2023 óta igazságügyi közvetítőként betegjogi tanácsadást végez, és műhiba ügyekben segíti elő a beteg és az egészségügyi intézmény közti peren kívüli megegyezést.

Hackl Krisztián: egészségügyi menedzser, közgazdász, közbeszerzési és egészséggazdaságtani szakértő. Eredményei: 80 kórház beszerzési rendszerének kialakítása, egészségügyi eszközbeszerzések szakértői támogatása, vezetői és koordinációs szerep központosítási projektekben és szakmai közösségekben.

Berkes György: gazdasági szakember, több mint 20 év operatív vezetői, értékesítési, kereskedelmi, ügyfélkapcsolati, műszaki üzemeltetési és beruházási területen szerzett tapasztalattal rendelkezik.

Bicskei László: több mint tizenöt éve foglalkozik biotechnológiával, gyógyszerfejlesztéssel és mesterséges intelligenciával. Diplomáit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen szerezte Orvos biológus mérnök és Műszaki informatikus mérnök szakokon.

Barth Anita: ápolástudományi kutató és egyetemi oktató. 2018 óta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar nyíregyházi campusának adjunktusa. Oktatóként kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi pályát választó fiatalok szakmai fejlődésének támogatására és a képzés fejlesztésére.

Vitrai József: népegészségügyi szakember, tudományos munkatárs a Széchenyi István Egyetemen, PhD témavezető a Pécsi Tudományegyetemen, a Multidiszciplináris Egészség és Jóllét folyóirat alapító főszerkesztője.

A politikus arról is írt, hogy 16 év után újra Egészségügyi Minisztériumot állítanának fel Magyarországon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: