News here
hirdetés

JÖVŐ

Egyedülálló, tölgyeseket regeneráló programban vesz részt az Ökológiai Kutatóközpont

230 év alatt a hazai tölgyesek összterülete kevesebb, mint a felére csökkent le, és a megmaradt állományok természetességi állapota is leromlott. Ezen segítenének most.

Link másolása

hirdetés

LIFE 4 Oak Forests névvel Natura 2000 tölgyesekben indított természetvédelmi illetve erdőkezelési projektet több szervezet. Komplex természetvédelmi szempontokra fókuszáló erdőkezelési útmutatót dolgoztak ki, amelyet három hazai tölgyesben, összesen mintegy 1500 hektáron, és olasz területeken mintegy 500 hektáron alkalmaznak.

A projektet az olaszországi Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversità-Romagna (MAR) természetvédelmi szervezet koordinálásában együtt valósítják meg a Balaton-felvidéki, a Bükki, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI), a WWF Magyarország, az Érmelléki Természetvédelmi Többcélú Egyesület és az Ökológiai Kutatóközpont.

Az alternatív természetvédelmi erdőkezelési megközelítés a Natura 2000 tölgyes élőhelytípusok biodiverzitását hivatott visszaállítani.

"Közösségi jelentőségű tölgyes élőhelyek természetességi állapotának javítását, szerkezetének és fafajösszetételének gazdagítását végezzük, összesen 19 hazai és 5 olaszországi területen. Hazánkban négy Natura 2000 tölgyes élőhelytípus található meg: a Pannon gyertyános-tölgyesek, a Pannon cseres-tölgyesek, a Pannon molyhos tölgyesek és az Euro-szibériai erdősztyepp-tölgyesek. Az olasz partnernél a keleti-fehér tölgyesekben folyik az élőhelyet fejlesztő munka." - mondja Frank Tamás, a Life 4Oak Forests szakmai koordinátora, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

A tölgyesek Európa meghatározó erdőtípusai. Termőhelyük elsősorban az emberi tevékenység által intenzíven érintett zónában található, a középhegységekben, dombvidéken, valamint a síkságokon. Regenerációjukra azért van szükség, mert ezeken a területeken az emberi tájhasználat következtében a tölgyesek kiterjedése jelentősen lecsökkent.

Az intenzív erdőhasználat miatt ráadásul a megmaradt állományok természetességi állapota is leromlott.

Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete által végzett kutatás szerint

hirdetés
a mai Magyarország területén 230 év alatt - a projektben is érintett – négy hazai tölgyes élőhelytípus összterülete kevesebb, mint a felére csökkent le.

A projektbe bevont tölgyes élőhelyek korábban mind gazdálkodás vagy más, emberi használat alatt álltak. A tölgyfa fája ugyanis nagyon jól használható ipari alapanyag, és jó tűzifa, amit hosszú évszázadok óta kitermelünk és felhasználunk. Ez is hozzájárult a tölgyesek fogyásához, a meglévők szerkezetének egyszerűsödéséhez, továbbá fajkészletük csökkenéséhez, amely így a bennük élő életközösségek elszegényedéséhez vezetett.

A projekt valószínűleg a világ egyik legösszetettebb tölgyes élőhelyeken folyó természetvédelmi erdőkezelési kísérlete.

A munka terepszemlével kezdődött, ahol a szakemberek bejárták a kiválasztott erdőterületeket. Ez alapján elkészült a kezelési koncepció, amelyet alapállapot-felmérés pontosított. Eközben a kutatók az egész világon alig fennmaradt, idős természetes tölgyesek szerkezetét és fajössszetételét leíró nemzetközi szakirodalom adatait is feldolgozták, ami a munka referenciájául szolgál.

A beavatkozások célja a nagyobb méretű fák, vagy ritkább fafajok megsegítése, mikroélőhelyek létrehozása. Ennek érdekében az élő fák egy kis részét meggyűrűzik (álló holtfát készítenek belőlük), vagy földre döntik (fekvő holtfákat és facsonkokat kialakítva), és úgynevezett lékeket hoznak létre.

"Amikor lékeket alakítunk ki az erdőben, a lombkorona egyenletes záródását megnyitjuk, ezzel több fényt juttatunk be az aljnövényzet számára."

- magyarázza Frank Tamás. A biológiai sokféleség fejlesztése és megőrzése érdekében kezelt őshonos fák ottmaradnak holtfaként az erdőben. A különböző holtfa-típusok speciális életközösségeknek nyújtanak életteret.

"A lék kialakítása során 10-20 faegyedből különböző típusú holtfát készítünk. Ezáltal több élőlénycsoportnak is kedvező létfeltételeket nyújtunk, például az egyenletesen zárt erdőre jellemző szegényesebb madár- és rovarfaj összetételt gazdagítjuk a lékekhez kötődő más fajok megtelepedésének biztosításával. A lékekben megjelenhetnek a cserjék is, amelyek virágzásukkal további rovarokat vonzanak, de itt az idősebb fák utódainak túlélésére is nagyobb az esély, amelyek biztosítják majd a következő generációt."

A fekvő holtfa az erdei biodiverzitás megőrzésében nélkülözhetetlen szerepe mellett védi is az erdőt, például akadályozza a talajeróziót.

"A fekvő holtfák mellett fölhalmozódott avar és talaj visszatartja, lassítja a csapadékból keletkezett, a lejtős területen megindult vizeket, így megfogja a lemosott talajréteget.” - mondja a szakértő.

A természetes erdő változatos összetételű növényzetével együtt hozzájárul, hogy a víz a meredekebb területen is hosszabb idő alatt jusson el a vízfolyásig. Így csökkenti az árvízveszélyt is.

Az erdőszerkezet változatosságának növelése mellett olyan hiányzó elegyfafajokkal is gazdagítják a tölgyes élőhelyeket, amelyek a természetes tölgyesekben megtalálhatóak lennének. Ezen fajok vagy viszonylag ritkák, vagy csak nehezen tudnának maguktól visszatelepülni. Ilyenek például a berkenyék, vagy más vadgyümölcsök.

Magyarországon közel 2 millió hektár erdő van, ennek mintegy 15%-a valamilyen Natura 2000-es tölgyes élőhelytípusba sorolható.

Az összes hazai erdőterület 5-6 millió tonna üvegházhatású gázt köt meg, a kibocsátásunk azonban 77 millió tonna fölött van.

A biológiai sokféleség fejlesztése és megőrzése érdekében indított program ezen gázok megkötésében is segíthet.

"Ha változatosabb szerkezetű és fajgazdagabb egy erdő, - tehát van benne cserjeszint és több fafaj, - több üvegházhatású gázt köthet meg és tárolhat el. Szemben azzal a faállománnyal, amelyben csak dominószerűen sorban állnak a fák." - mondja Frank Tamás.

A projekt eredményeképpen a szakemberek szeretnének olyan ajánlásokat megfogalmazni, amelyek a többi Natura 2000 tölgyes állapotában is javulást hozhatnak.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
40 ezer PET-palackot hagyott Palkovics ajtaja előtt a Greenpeace
Az akarják, hogy a kormány kényszerítse rá az üdítőitalgyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre.

Link másolása

hirdetés

A Technológiai és Ipari Minisztériumnál jártunk ma délelőtt és ajándékot is vittünk: 40 000 PET-palackot”

– kezdi friss posztját a Greenpeace Magyarország. A bejegyzésben leírják, hogy Magyarországon nagyjából negyed óra alatt termelődik ki ez az elképesztő mennyiség, ezért lenne egyre sürgetőbb a műanyagok visszaváltási díjáról szóló jogszabályok mielőbbi rendezése.

„A műanyagok mellett az újratöltést követelő petíciónk 55 000 aláírását vittük Palkovics László miniszternek, hogy emlékeztessük rá, cselekedni kéne”

– teszik hozzá, mivel a parlament másfél évvel ezelőtt már elfogadta az erről szóló jogszabályokat, a megvalósítás azonban egyelőre nem történt meg. Ráadásul a maguknak adott 2023-as határidőt is kitolnák 2024-re.

„Az akarjuk, hogy a kormány ne halogasson, hanem szorítsa rá az üdítőitalgyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre! Az eldobható kultúrával járó pazarlást ráadásul most nemcsak a hulladék, hanem a nyersanyagigény miatt is fontos lenne visszafogni. A műanyaggyártáshoz ugyanis rengeteg kőolaj és földgáz kell” – emlékeztetnek.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ötezer forintos klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP
Minden közösségi közlekedési eszközt lehetne vele használni a párt elképzelése szerint.

Link másolása

hirdetés

„Német mintára minden közösségi közlekedési eszköz használatára jogosító klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP” - mondta a párt országgyűlési frakciójának vezetője vasárnap online sajtótájékoztatón.

Ungár Péter közölte: a párt elképzelése szerint

a közösségi közlekedésre ösztönző, így az energiaválság megoldását segítő bérlet havonta 5000 forintba kerülne.

„Az erről szóló javaslatot a párt a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek” - tette hozzá.

A politikus úgy vélekedett, hogy a jelenlegi energiaválságnak az orosz-ukrán háború mellett az az alapvető oka, hogy hamarosan vége a fosszilis energián alapuló világrendszernek.

Ungár szerint amíg ez bekövetkezik, időről-időre újabb és újabb energiaválságokkal kell szembenéznie az emberiségnek.

hirdetés
A frakcióvezető kifogásolta, hogy bár korábban kormányzati szereplők kedvezően nyilatkoztak a klímabérlet bevezetéséről, a kormány mégsem tett semmit.

„Ebben a helyzetben javasolják az energiatartalékokat és a családok pénztárcáját egyaránt kímélő intézkedést” - mondta Ungár Péter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: