News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egyedülálló, tölgyeseket regeneráló programban vesz részt az Ökológiai Kutatóközpont

230 év alatt a hazai tölgyesek összterülete kevesebb, mint a felére csökkent le, és a megmaradt állományok természetességi állapota is leromlott. Ezen segítenének most.

Link másolása

hirdetés

LIFE 4 Oak Forests névvel Natura 2000 tölgyesekben indított természetvédelmi illetve erdőkezelési projektet több szervezet. Komplex természetvédelmi szempontokra fókuszáló erdőkezelési útmutatót dolgoztak ki, amelyet három hazai tölgyesben, összesen mintegy 1500 hektáron, és olasz területeken mintegy 500 hektáron alkalmaznak.

A projektet az olaszországi Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversità-Romagna (MAR) természetvédelmi szervezet koordinálásában együtt valósítják meg a Balaton-felvidéki, a Bükki, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI), a WWF Magyarország, az Érmelléki Természetvédelmi Többcélú Egyesület és az Ökológiai Kutatóközpont.

Az alternatív természetvédelmi erdőkezelési megközelítés a Natura 2000 tölgyes élőhelytípusok biodiverzitását hivatott visszaállítani.

"Közösségi jelentőségű tölgyes élőhelyek természetességi állapotának javítását, szerkezetének és fafajösszetételének gazdagítását végezzük, összesen 19 hazai és 5 olaszországi területen. Hazánkban négy Natura 2000 tölgyes élőhelytípus található meg: a Pannon gyertyános-tölgyesek, a Pannon cseres-tölgyesek, a Pannon molyhos tölgyesek és az Euro-szibériai erdősztyepp-tölgyesek. Az olasz partnernél a keleti-fehér tölgyesekben folyik az élőhelyet fejlesztő munka." - mondja Frank Tamás, a Life 4Oak Forests szakmai koordinátora, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

A tölgyesek Európa meghatározó erdőtípusai. Termőhelyük elsősorban az emberi tevékenység által intenzíven érintett zónában található, a középhegységekben, dombvidéken, valamint a síkságokon. Regenerációjukra azért van szükség, mert ezeken a területeken az emberi tájhasználat következtében a tölgyesek kiterjedése jelentősen lecsökkent.

Az intenzív erdőhasználat miatt ráadásul a megmaradt állományok természetességi állapota is leromlott.

Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete által végzett kutatás szerint

hirdetés
a mai Magyarország területén 230 év alatt - a projektben is érintett – négy hazai tölgyes élőhelytípus összterülete kevesebb, mint a felére csökkent le.

A projektbe bevont tölgyes élőhelyek korábban mind gazdálkodás vagy más, emberi használat alatt álltak. A tölgyfa fája ugyanis nagyon jól használható ipari alapanyag, és jó tűzifa, amit hosszú évszázadok óta kitermelünk és felhasználunk. Ez is hozzájárult a tölgyesek fogyásához, a meglévők szerkezetének egyszerűsödéséhez, továbbá fajkészletük csökkenéséhez, amely így a bennük élő életközösségek elszegényedéséhez vezetett.

A projekt valószínűleg a világ egyik legösszetettebb tölgyes élőhelyeken folyó természetvédelmi erdőkezelési kísérlete.

A munka terepszemlével kezdődött, ahol a szakemberek bejárták a kiválasztott erdőterületeket. Ez alapján elkészült a kezelési koncepció, amelyet alapállapot-felmérés pontosított. Eközben a kutatók az egész világon alig fennmaradt, idős természetes tölgyesek szerkezetét és fajössszetételét leíró nemzetközi szakirodalom adatait is feldolgozták, ami a munka referenciájául szolgál.

A beavatkozások célja a nagyobb méretű fák, vagy ritkább fafajok megsegítése, mikroélőhelyek létrehozása. Ennek érdekében az élő fák egy kis részét meggyűrűzik (álló holtfát készítenek belőlük), vagy földre döntik (fekvő holtfákat és facsonkokat kialakítva), és úgynevezett lékeket hoznak létre.

"Amikor lékeket alakítunk ki az erdőben, a lombkorona egyenletes záródását megnyitjuk, ezzel több fényt juttatunk be az aljnövényzet számára."

- magyarázza Frank Tamás. A biológiai sokféleség fejlesztése és megőrzése érdekében kezelt őshonos fák ottmaradnak holtfaként az erdőben. A különböző holtfa-típusok speciális életközösségeknek nyújtanak életteret.

"A lék kialakítása során 10-20 faegyedből különböző típusú holtfát készítünk. Ezáltal több élőlénycsoportnak is kedvező létfeltételeket nyújtunk, például az egyenletesen zárt erdőre jellemző szegényesebb madár- és rovarfaj összetételt gazdagítjuk a lékekhez kötődő más fajok megtelepedésének biztosításával. A lékekben megjelenhetnek a cserjék is, amelyek virágzásukkal további rovarokat vonzanak, de itt az idősebb fák utódainak túlélésére is nagyobb az esély, amelyek biztosítják majd a következő generációt."

A fekvő holtfa az erdei biodiverzitás megőrzésében nélkülözhetetlen szerepe mellett védi is az erdőt, például akadályozza a talajeróziót.

"A fekvő holtfák mellett fölhalmozódott avar és talaj visszatartja, lassítja a csapadékból keletkezett, a lejtős területen megindult vizeket, így megfogja a lemosott talajréteget.” - mondja a szakértő.

A természetes erdő változatos összetételű növényzetével együtt hozzájárul, hogy a víz a meredekebb területen is hosszabb idő alatt jusson el a vízfolyásig. Így csökkenti az árvízveszélyt is.

Az erdőszerkezet változatosságának növelése mellett olyan hiányzó elegyfafajokkal is gazdagítják a tölgyes élőhelyeket, amelyek a természetes tölgyesekben megtalálhatóak lennének. Ezen fajok vagy viszonylag ritkák, vagy csak nehezen tudnának maguktól visszatelepülni. Ilyenek például a berkenyék, vagy más vadgyümölcsök.

Magyarországon közel 2 millió hektár erdő van, ennek mintegy 15%-a valamilyen Natura 2000-es tölgyes élőhelytípusba sorolható.

Az összes hazai erdőterület 5-6 millió tonna üvegházhatású gázt köt meg, a kibocsátásunk azonban 77 millió tonna fölött van.

A biológiai sokféleség fejlesztése és megőrzése érdekében indított program ezen gázok megkötésében is segíthet.

"Ha változatosabb szerkezetű és fajgazdagabb egy erdő, - tehát van benne cserjeszint és több fafaj, - több üvegházhatású gázt köthet meg és tárolhat el. Szemben azzal a faállománnyal, amelyben csak dominószerűen sorban állnak a fák." - mondja Frank Tamás.

A projekt eredményeképpen a szakemberek szeretnének olyan ajánlásokat megfogalmazni, amelyek a többi Natura 2000 tölgyes állapotában is javulást hozhatnak.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Sosem volt ilyen kevés víz benne, rekord alacsony vízállást ért el a Velencei-tó
Szomorú látványt nyújt a tó, a partja hosszan kiszáradt, sokat kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz.

Link másolása

hirdetés

Szomorú látványt nyújt jó ideje a Velencei-tó, hosszan kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz. 1949. október 24-én volt hasonlóan kritikus a vízszint 63 cm-rel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság péntek 18 órás mérése alapján 62 cm-ig csökkent. A hétvégi front hatásásra ez ugyan néhány centit ingadozott, de már a vasárnap reggeli és a ma reggeli mérések is 61 cm-t mutatnak Agárdnál.

A 73 évvel ezelőtti szintet már múlt hét csütörtökön elérte a tó, amire már hetek óta számítani lehetett. „Napok óta mondtuk, hogy ez a vízállás beáll majd. Megtörtént. Ennél kevesebb csapadékot keveset láttunk az életben. A Velencei-tavon, amit jelenleg tudunk tenni – mert vizünk sehol sincs –, hogy vízforgatókkal frissítjük a vizet. Azt folyamatosan végzik a kollégák minden nap 4 és 10 óra között” - nyilatkozta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője a Pecaverzumnak.

A rekord megdőlésében a hétvégén átvonult front okozott némi bizonytalanságot, de

már a vasárnap hajnali mérés 61 cm-t mutatott

- írja az Időkép.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: