hirdetés

JÖVŐ

„Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen” – A környezetvédelemről vitázott Dobrev Klára és Márki-Zay Péter

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek Paks, a Mátrai Erőmű, valamint a kibocsátás-csökkentés kérdésében egyetértettek, abban viszont már nem, hogy kinek kell viselnie a klímaharc költségeit.

Link másolása

hirdetés

„Mélységesen hiszek abban, hogy a klímaválság, a klímakatasztrófa elkerüléséhez nincs más megoldás, mint a sokkal erősebb európai uniós együttműködés” – fogalmazta meg a Greenpeace és a HVG által szervezett klímavitán Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. Kitért arra is, hogy szerinte a környezetvédelmi hatóságnak mielőbb vissza kell adni a jogokat, és el kell tőle venni azt a szerepet, amit most játszik, hiszen jelen pillanatban gyakorlatilag annyi a dolga, hogy a fideszes oligarchák különböző beruházásaihoz adjon zöld kártyát.

Márki-Zay Péter azt mondta, ha ő lenne Magyarország miniszterelnöke, önálló minisztériumot hozna létre a környezetvédelemnek és klímavédelemnek, és kiemelte, hogy jelenleg, polgármesterként is kiemelten kezeli ezeket a területeket.

Mi legyen Pakssal?

„Ön szimpatizál az atomenergiával. Pakssal is?” – hangzott el a kérdés ezután Márki-Zay Péternek címezve, aki megemlítette, hogy ne feledjük: a Paks II beruházás a 2010 előtti kormányzat egyértelmű döntése volt. Dobrev Klára visszautasította, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése előtt döntöttek volna a beruházásról. „Péter, megint nem mondasz igazat” – vetette közbe, majd tisztázta: arról döntöttek, hogy megvizsgálják a lehetőségeket. Az erről szóló, 2009-es országgyűlési határozat „új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez” járult hozzá.

Dobrev Klára a meglévő blokkok üzemidejének 20 évre történő meghosszabbításáról azt mondta: örülne, ha erre nem lenne szükség. „Olyan mennyiségű uniós pénzt fogunk kapni az elkövetkezendő időben – akár energetikai beruházásokra, energiahatékonysági beruházásokra, megújuló erőforrások fejlesztésére –, hogy én nagyon örülnék neki, ha sikerülne úgy összeraknunk Magyarország energiamixét, hogy ne legyen szükség Paks I további meghosszabbítására.” Hangsúlyozta: szerinte egyből a tiszta energia felé kellene indulni.

„Én megvallom őszintén, az atomenergiát tiszta energiának tartom. A klímasemlegesség szempontjából azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy mindaddig, amíg megújuló energiából nem lesz rendelkezésünkre álló elegendő mennyiség, addig a legtisztább energiának számít” – reagált erre Márki-Zay Péter, akinek Paks II tekintetében nem az atomenergiával, hanem a rossz szerződéssel van problémája. „Jelen pillanatban engem semmi nem győzött meg arról, hogy ez egy megtérülő beruházás” – mondta.

hirdetés
„A szennyező fizessen”

Szó esett a Mátrai Erőmű leállításáról is. Márki-Zay Péter szerint reális a 2025-ös leállítás, és részben gazdasági kérdés is, mert a szén-dioxid-kvóták egyre drágábbak, és a gazdasági számítások szerint nem éri majd meg üzemeltetni. Dobrev Klára erre reagálva felvázolta a jobb- és baloldali hozzáállás közötti különbséget.

Mint fogalmazott: a jobboldal mindig a pénzügyi hatékonyságot vizsgálja, azt azonban nem veszik figyelembe, mit okoznak az egyes beruházások „a mindennapjainkban, a halálozási statisztikákban, a betegségekben, a bolygónk tönkretételében”.

A gáz és az áram árának emelkedéséről is szó esett. Márki-Zay Péter azt mondta, „az MVM hamarosan fel fog fordulni”, hiszen gazdaságilag tűrhetetlen az a teher, amit ráraktak. „A lakosság a rezsicsökkentés miatt ezt most nem látja, de az áram ára iszonyatosan megugrott. Ugyanúgy, ahogy a gáz ára is” – emelte ki, majd hozzátette: az, hogy a gáz ára körülbelül tíz-, az áram ára pedig hatszorosára emelkedett a nemzetközi tőzsdéken, már önmagában csődbe tudja vinni többek között a magyar vízi közműcégeket is.

„A klímakatasztrófa elkerülése érdekében el kell kezdenünk beszélni arról, hogy ezt az egyébként hatalmas költséget igazságosan kell elosztani” – mondta erre Dobrev Klára, aki pártolja, hogy a jövőben „a szennyező fizessen” elve alapján globális szinten, különösen a multinacionális cégekre fókuszálva bevezessék a minimumadót.

A MOL nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú cége Magyarországnak, de állami szabályozókkal el kell kezdeni őket is arra ösztönözni, hogy elmozduljanak a megújuló, környezetbarátabb energiatermelés felé – jelentette ki Dobrev Klára, aki ehhez a tisztább, energiabarátabb működéshez állami támogatást is adna.

Ki viselje a klímaharc költségeit?

E téma kapcsán felmerült, hogy ki viselje a klímaharc és a zöldebb gazdaságra való átállás költségeit. A kérdést Márki-Zay Péter vetette fel, és élesen kritizálta a rezsicsökkentést, illetve Dobrevék alanyi jogon járó rezsivel kapcsolatos ötletét, amelyről úgy vélekedik: populizmus. Dobrev Klára ezzel nem értett egyet, szerinte ugyanis a legnagyobb szennyezőket kell elővenni.

Márki-Zay Péter ezután a kibocsátó fizet elvéről kezdett beszélni, aminek mindig az a vége, hogy a fogyasztóra hárítják át a költségeket. Vélekedése szerint ez nem olyan nagy baj, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóvá lehessen alakítani a gazdaságot, „érezni kell az energiaárak emelkedését”. A rezsicsökkentést azért tartja felelőtlen lépésnek, mert könnyű bevezetni, de nehéz megszüntetni, és azokon is segít, akik nincsenek rászorulva, emellett pedig káros hatása van a környezetvédelemre is. Amikor felmerült, hogy mi lesz a szociális komponenssel, kijelentette: „nem szociális komponens van, hanem populista komponens”.

„Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen” – reagált erre Dobrev Klára, aki szerint sok millió ember van az országban, aki nem engedheti meg magának a kevésbé szennyező eszközöket. Rengetegen vannak, akik nem tudnak elektromos autót venni a régi és sokat szennyező helyett, nem tudnak mással fűteni, mint szeméttel – mondta, hozzátéve: éppen ezért sávosan kellene ingyen adni az energiát.

Szerinte nem populizmus, ha nem a kisemberekkel akarjuk megfizettetni a klímakatasztrófa elkerülésének költségeit, őket ugyanis – akár épületszigeteléssel, akár a régi autójuk lecserélésének támogatásával – inkább segíteni kell abban, hogy csökkenthessék a kibocsátásukat.

Ekkor felmerült a kérdés: szabad-e büntetni a szennyező anyagokkal otthonukat fűtőket? Márki-Zay Péter szerint igen és szigorúan, Dobrev Klára szerint viszont sokaknak nincs választásuk, tehát nem. Márki-Zay Péter szerint a szigetelés és az energiahatékonyság az igazi rezsicsökkentés. Mint megemlítette: náluk 118 szegregátumban lévő lakásnál végeznek nyílászárócserét és építenek be hőszivattyús villanybojlereket, emellett pedig a panelprogram is fontos. Ezekre uniós pénz áll rendelkezésre – mondta.

Magánemberként és politikusként is elkötelezettek a környezetvédelem mellett

A beszélgetés során kiderült, hogy Dobrev Klára minden évben arra törekszik, hogy ne vásároljon olyan új ruhát, amelyre nincs szüksége, Márki-Zay Péter pedig szódagépet használ palackozott víz helyett, és a családját is kerékpáros közlekedésre biztatja Hódmezővásárhelyen.

Végezetül elhangzott a kérdés, ki mit tenne, ha kormányra kerülne. Márki-Zay Péter betétdíjat vezetne be, ezzel erősítve a körforgásos gazdaságot, erőltetné az épületszigetelést, siettetné a tömegközlekedés elektromosítását, a megújuló energiák között a geotermiának adna nagyobb hangsúlyt, emellett pedig figyelne a vízmegtartásra, a zöld városokra és a klímaerdőkre is.

Dobrev Klára 2030-ig elérné a 65 százalékos kibocsátás-csökkentést, és szigorúbb szabályozással bírná rá a mezőgazdaságban a fideszes oligarchákat a biodiverzitás védelmére, valamint odafigyelne a hulladékgazdálkodásra is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

65 millió forintnyi pénzt fizet egy techcég, hogy egy robot megkaphassa az arcodat és a hangodat

A Promobot élethű robotokban utazik, és szeretnék valós emberek kinézetét és hangját megvásárolni.

Link másolása

hirdetés

A Promobot 150 ezer fontot (60 millió forint) kínál azoknak, akik készek átadni az arcukat és a hangjukat a cégnek, hogy realisztikus robotokhoz használják fel ezeket. Követelmények természetesen vannak:

kifejezetten kedves és barátságos megjelenésű jelentkezőket keresnek, akik legalább 25 évesek, a nem és a bőrszín nem számít.

A 150 ezer fontért cserébe alá kell írni egy szerződést, ami után a cég bármeddig felhasználhatja a jelentkező külsejét, akinek 3D-ben beszkennelik az egész testét, és 100 órányi hanganyagot is kérnek.

A szerencsés kiválasztottról mintázott robotok 2023-ban jelennek meg.

A Promobot egyébként Európa egyik legfontosabb robotos cége, arcfelismeréssel, önvezető járművekkel és különféle robotikai fejlesztésekkel foglalkoznak, 2019 óta pedig kiemelten foglalkoznak emberszerű robotokkal, különböző célokra: bevásárlóközpontokba, üzletekbe, repterekre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Videó készült az első robotokról, amik szaporodni képesek

A xenobotok néven ismert apró életformák ráadásul úgy szaporodnak, ahogy korábban még senki és semmi.

Link másolása

hirdetés

A biológiai szaporodás eddig ismeretlen formájára képesek a világ első élő robotjainak nevezett xenobotok, írja a Science Daily.

A parányi robotokat az afrikai karmos béka (Xenopus laevis) sejtjéből tervezték mesterséges intelligencia segítségével. A leginkább Pac-Manre hasonlító, egy milliméter átmérőjű programozható robotok eddig leginkább mozgásra, kisebb feladatok végrehajtására és öngyógyításra voltak képesek. Most azonban kiderült, hogy a szaporodás teljesen új formájára is képesek.

Ennek során a xenobotok sejtek százait gyűjtik össze a szájukban, ahol addig forgatják, míg hozzájuk hasonló formát nem hoznak létre. A végeredmény pedig néhány nap múlva egy újabb, teljes értékű xenobot lesz, ami ugyanúgy képes az önreplikációra, árulta el az apró rovbotokat tervező csapat vezetője.

Joshua Bongard, a Vermonti Egyetem robotika professzora hozzátette: az emberek sokáig úgy gondolták, hogy a szaporodás minden formáját ismerik már, de a xenobotok reprodukciója még olyasvalami, amit korábban soha nem figyeltek meg.

hirdetés

Az éppen szaporodó xenobotokról videó is készült, amit itt lehet megnézni:

Még mielőtt bárki aggódni kezdene a szaporodó robotok miatt: a tudósok már egy évvel ezelőtt is jelezték, hogy a xenobotok pár nap után elpusztulnak, csak halott bőrsejtek maradnak utánuk.

Az apró lényeket a tervek szerint a későbbiekben az óceánokban egyre szaporodó mikroműanyagok eltávolításában szeretnék hasznosítani, de a gyógyászati célú felhasználásuk is napirenden van.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Módosította Kína az időjárást a Kommunista Párt rendezvényei előtt, hogy az eső elmossa a légszennyezést

Úgy tűnik, mára Kína a világ egyik legnagyobb és legkifinomultabb időjárás-módosító hálózatát építette ki, aminek amúgy nem mindenki örül.

Link másolása

hirdetés

Kína módosította az időjárást a Kínai Kommunista Párt nyáron tartott centenáriumi ünnepsége előtt Pekingben - vette észre a Telex a hongkongi South China Morning Post cikkében.

Július 1-én ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját a Párt, és annyira szennyezett volt a levegő, hogy valamit tenni kellett, hogy meg lehessen tartani a nagyszabású tömegrendezvényeket.

Néhány órával előtte a külvárosok és a környező területek felett olyan anyagokat juttattak a felhőzetbe, ami esőket idézett elő, az a szálló por és az egyéb részecskék "kimosásával" javított annyit a levegő minőségén, hogy tízezrek mehettek ki az utcára.

A város körüli hegyekben élők az ünnepség előtt sok rakétát láttak – ezekkel juttatták el az ezüst-jodidot a felhőkbe, hogy beindítsák az esőt.

El is kezdett esni, nem is kicsit, ami azt jelentette a Csinghua Egyetem mérései szerint, hogy több mint kétharmadával csökkentette a levegőben lévő szennyezőanyagok mennyiségét. A WHO mutatói szerint közepesről „jó” tartományba lendültek. Korábban is bevetették már ezt a fegyvert, a 2008-as nyári olimpia időjárását is befolyásolták több alkalommal.

Pekingben amúgy idén regisztrálták a valaha mért legcsapadékosabb nyarat, az átlagos csapadékmennyiség majdnem kétszeresét mérték, ennyi esőt követően például az évtizedek óta csökkenő talajvízszint néhány hónap alatt közel 5 méterrel emelkedett.

hirdetés

Úgy tűnik, mára Kína a világ egyik legnagyobb és legkifinomultabb időjárás-módosító hálózatát építette ki, ami azt jelenti, hogy műholdak, repülőgépek, mobil radarállomások és mesterséges intelligencia segítségével igyekeznek megjósolni a nedves levegő mozgását, hogy aztán a fentiekhez hasonló akciókkal szabályozni tudják, mikor és hol essen az eső.

Persze nem mindenki ilyen lelkes a technika vívmányainak használatától, néhány kutató már most aggódik, hogy a beavatkozások megzavarhatják az időjárást az ország más részein.

A kínai elnök a rendezvényen amúgy azt mondta, hogy aki „zsarnokoskodni próbál” Kína felett, az „1,4 milliárd kínai alkotta, acélos Nagy Falba ütközik”.

Hszi Csin-ping szerint „a Kínai Kommunista Párt (KKP) nélkül Kína ma nem lenne az, ami. Az előttünk álló úton fenn kell tartani, és tovább kell erősíteni a párt vezetését”.

Szerinte az elmúlt 100 év alatt Kína elérte a „mérsékelten jómódú társadalom” felépítését, kényelmes életet biztosítva az embereknek, és felszámolta a mélyszegénységet.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kína sorra teszi rá a kezét a világ kobaltbányáira, pedig a kobalt a Teslákhoz is nélkülözhetetlen

Kongóban a kínaiak már megszerezték a világ legjelentősebb lelőhelyeit, dollármilliárdokat költöttek a vásárlásokra.
Fotó: Fairphone - Flickr - szmo.hu
2021. december 04.


Link másolása

hirdetés

A világ legnagyobb kobaltkincsével a Kongói Demokratikus Köztársaság rendelkezik. Itt folyik a világ kobalttermelésnek kétharmada.

A kobalt, amelyet általában a rézbányászat melléktermékeként hoztak korábban a felszínre, a legutóbbi időkig másodlagosnak számított a bányaiparban. A tiszta energia forradalma azonban mindent megváltoztatott. A nagy keresleti robbanás oka, hogy kobaltot használnak az elektromos autók akkumulátorában. Ez a szürke fém teszi lehetővé, hogy a kocsik hosszabb ideig mehessenek újratöltés nélkül. Emiatt a nagy autógyárak sorbanállnak érte.

Egy Teslához például 5 kilogramm kobalt kell. Több, mint a 400-szor annyi, mint egy mobiltelefonhoz.

A nemzetközi előrejelzések ugyanakkor a meglévő és épülő bányák kapacitása alapján 2030-ra, sőt, egyesek már 2025-re kobalthiányt jósolnak.

A világpiacot olyan események is befolyásolhatják, mint a júliusi dél-afrikai zavargások, amelyek éppen annak a kikötőnek a közelében zajlottak, ahonnan a kongói kobaltot szállítják. Ez azonnal felvitte a kobalt árát, és ez a tendencia azóta is folytatódik. Ez pedig tovább gyűrűzik az akkumulátorok árában is, ami veszélybe sodorja az elektromos autók árának versenyképességét.

Nem csoda, hogy hatalmas versengés kezdődött a kobaltkészletekért, és egyelőre úgy tűnik, ebben a versenyben Kína beelőzte az Egyesült Államokat.

A New York Times szerint mind az Obama-, mind a Trump-kormányzat tétlenül nézte, hogy a pekingi kormánytámogatást élvező China Molybdenum sorra megvásárolta az amerikai Freeport-McMoRantól a kongói kobaltbányákat. Mára a 19 kongói bányából 15 kínai kézben van.

hirdetés

A kínai nyomulás az amerikai lap szerint arra emlékeztet, amikor Henry Ford a 20. század elején elfoglalta az amazóniai gumiültetvényeket, hogy legyen elég alapanyag a fellendülő autógyártás igényeinek kielégítéséhez.

Idén júniusban a Fehér Ház már arra figyelmeztetett, hogy kínai növekvő dominanciája a kobaltpiacon akadályozhatja az amerikai elektromosautó-fejlesztéseket. Az Egyesült Államok most szövetségeitől, köztük Ausztráliától és Kanadától próbálja beszerezni a szükséges kobaltmennyiséget. Több autógyár, köztük a Ford pedig azon dolgozik, hogy lítium-vas-foszfát akkumulátorokat fejlesszenek ki, amivel csökkenthetnék a kobaltigényüket.

A kobaltért folyó versengésben Kína folyamatos afrikai jelenlétével és támogatásaival került helyzeti előnybe.

Az afrikai országok évek óta hozzájuk fordulnak segítségért infrastrukturális fejlesztéseikhez, cserébe legtöbbször természeti kincseiket ajánlják fel.

Jospeh Kabila kongói elnök 2006-os elnöki beiktatásakor például 6 milliárd dolláros egyezményt írt alá, amelynek keretében Kína utak, vasutak, elektromos hálózat, kórházak, iskolák építését vállalta az elszegényedett és háború által feldúlt országban, cserébe pedig Kongó hozzáférést biztosított 10 millió tonna rézhez és több mint 600 ezer tonna kobalthoz.

Sok választása nem volt a kongói vezetésnek, az Egyesült Államok akkoriban épp az afganisztáni és az iraki háborúval volt elfoglalva, a nemzetközi bankokat és nyugati befektetőket pedig elriasztotta a kongói korrupció és az emberi jogi helyzet. Mindez Kínának nem volt akadály.

Washington korábban úgy tartotta, hogy a korábbi kínai beruházások ötletszerűek voltak, és nem fenyegették komolyan az Egyesült Államok kongói érdekeit. 2015-re azonban nagyon is jól látható lett a kínai jelenlét a helyi infrastruktúrákban. Ehhez jöttek még az akkori kínai nagykövet látványos akciói: nagyszabású kosárlabda-tornát szervezett, kongói diákoknak kínai ösztöndíjakat adott, sőt még egymillió dollárt is felajánlott a kongói Ebola-járvány megfékezésére.

A helyieket ugyanakkor aggasztja, hogy Kína egész másképp viszonyul a biztonsági és környezetvédelmi követelményekhez, mint a bányák eddigi tulajdonosai.

Az egyik legjelentősebb lelőhely az ország délkeleti részén fekvő Kisanfu közelében található, amelyet a közelmúltban vásárolta meg egy amerikai cégtől egy kínai bányakonglomerátum. A közeli folyóba, ahová a nők mosni járnak, és amelyben vízilovak élnek, most vegyi anyagok ömlenek. Több dolgozó pedig azt állítja, hogy amióta a kínai cég a tulajdonos, drasztikus módon romlottak a biztonsági körülmények, és egyre több a baleset, amelyeket a bánya vezetése eltitkol.

Tenke Funguruméban, amelynek kiterjedése akkora, mint Los Angelesé, több mint 7000-en dolgoznak. A bányászok arra panaszkodnak, hogy a jobb munkákat egyre inkább kínaiak veszik át, a kongóiaknak pedig a veszélyesebb feladatok jutnak, és ott is egyre kevésbé törődnek a biztonsági előírásokkal. A New York Times riporterének biztonsági emberek elmeséltek olyan esetet is, amikor egy biztonsági öv nélkül dolgozó, majd a magasból lezuhanó bányászt nem a bánya kórházába, hanem egy magánklinikára szállítottak, majd megvásárolták a hallgatását.

Felmerültek közben fizetési problémák is.

Amikor ugyanis új lelőhelyeket tárnak fel, a tulajdonosoknak kötelessége tájékoztatni a helyi bányaügynökséget, és minden plusz tonnáért 12 dollárt fizetni a kongói államnak. A kinshasai hatóságok szerint azonban a Molybdenum nevű kínai cég ezt az előírást nem teljesítette maradéktalanul. Az új kongói elnök, Félix Tshisekedi vizsgálatot ígért.

Kínai kormánytisztviselők azt hangoztatják, hogy a két ország kapcsolata töretlen, és rendkívül előnyös Kongó számára. Thisekedi viszont egy interjúban úgy fogalmazott: nem az a lényeg, hogy melyik külföldi nagyhatalom kezében van a kongói bányászat, hanem sokkal inkább az, hogy hazája miképp részesülhet majd a tiszta energia forradalma által generált jólétből.

Kisanfu és Tenke Fungurume mindenesetre valódi kincsesbánya.

Kisanfunak új, kínai tulajdonosa szerint annyi kobalttartaléka van, hogy az több százmillió elektromos Teslának elég lenne. Tenke Fungurume termelését pedig 2,5 milliárd dollár befektetéssel duplázzák meg két év alatt. Ha ez sikerül, évi 40 ezer tonna kobaltot bányászhatnak. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban tavaly mindössze 600 tonnát hoztak felszínre.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: