„Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen” – A környezetvédelemről vitázott Dobrev Klára és Márki-Zay Péter
„Mélységesen hiszek abban, hogy a klímaválság, a klímakatasztrófa elkerüléséhez nincs más megoldás, mint a sokkal erősebb európai uniós együttműködés” – fogalmazta meg a Greenpeace és a HVG által szervezett klímavitán Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. Kitért arra is, hogy szerinte a környezetvédelmi hatóságnak mielőbb vissza kell adni a jogokat, és el kell tőle venni azt a szerepet, amit most játszik, hiszen jelen pillanatban gyakorlatilag annyi a dolga, hogy a fideszes oligarchák különböző beruházásaihoz adjon zöld kártyát.
Márki-Zay Péter azt mondta, ha ő lenne Magyarország miniszterelnöke, önálló minisztériumot hozna létre a környezetvédelemnek és klímavédelemnek, és kiemelte, hogy jelenleg, polgármesterként is kiemelten kezeli ezeket a területeket.
„Ön szimpatizál az atomenergiával. Pakssal is?” – hangzott el a kérdés ezután Márki-Zay Péternek címezve, aki megemlítette, hogy ne feledjük: a Paks II beruházás a 2010 előtti kormányzat egyértelmű döntése volt. Dobrev Klára visszautasította, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése előtt döntöttek volna a beruházásról. „Péter, megint nem mondasz igazat” – vetette közbe, majd tisztázta: arról döntöttek, hogy megvizsgálják a lehetőségeket. Az erről szóló, 2009-es országgyűlési határozat „új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez” járult hozzá.
Dobrev Klára a meglévő blokkok üzemidejének 20 évre történő meghosszabbításáról azt mondta: örülne, ha erre nem lenne szükség. „Olyan mennyiségű uniós pénzt fogunk kapni az elkövetkezendő időben – akár energetikai beruházásokra, energiahatékonysági beruházásokra, megújuló erőforrások fejlesztésére –, hogy én nagyon örülnék neki, ha sikerülne úgy összeraknunk Magyarország energiamixét, hogy ne legyen szükség Paks I további meghosszabbítására.” Hangsúlyozta: szerinte egyből a tiszta energia felé kellene indulni.
„Én megvallom őszintén, az atomenergiát tiszta energiának tartom. A klímasemlegesség szempontjából azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy mindaddig, amíg megújuló energiából nem lesz rendelkezésünkre álló elegendő mennyiség, addig a legtisztább energiának számít” – reagált erre Márki-Zay Péter, akinek Paks II tekintetében nem az atomenergiával, hanem a rossz szerződéssel van problémája. „Jelen pillanatban engem semmi nem győzött meg arról, hogy ez egy megtérülő beruházás” – mondta.
Szó esett a Mátrai Erőmű leállításáról is. Márki-Zay Péter szerint reális a 2025-ös leállítás, és részben gazdasági kérdés is, mert a szén-dioxid-kvóták egyre drágábbak, és a gazdasági számítások szerint nem éri majd meg üzemeltetni. Dobrev Klára erre reagálva felvázolta a jobb- és baloldali hozzáállás közötti különbséget.
A gáz és az áram árának emelkedéséről is szó esett. Márki-Zay Péter azt mondta, „az MVM hamarosan fel fog fordulni”, hiszen gazdaságilag tűrhetetlen az a teher, amit ráraktak. „A lakosság a rezsicsökkentés miatt ezt most nem látja, de az áram ára iszonyatosan megugrott. Ugyanúgy, ahogy a gáz ára is” – emelte ki, majd hozzátette: az, hogy a gáz ára körülbelül tíz-, az áram ára pedig hatszorosára emelkedett a nemzetközi tőzsdéken, már önmagában csődbe tudja vinni többek között a magyar vízi közműcégeket is.
„A klímakatasztrófa elkerülése érdekében el kell kezdenünk beszélni arról, hogy ezt az egyébként hatalmas költséget igazságosan kell elosztani” – mondta erre Dobrev Klára, aki pártolja, hogy a jövőben „a szennyező fizessen” elve alapján globális szinten, különösen a multinacionális cégekre fókuszálva bevezessék a minimumadót.
A MOL nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú cége Magyarországnak, de állami szabályozókkal el kell kezdeni őket is arra ösztönözni, hogy elmozduljanak a megújuló, környezetbarátabb energiatermelés felé – jelentette ki Dobrev Klára, aki ehhez a tisztább, energiabarátabb működéshez állami támogatást is adna.
E téma kapcsán felmerült, hogy ki viselje a klímaharc és a zöldebb gazdaságra való átállás költségeit. A kérdést Márki-Zay Péter vetette fel, és élesen kritizálta a rezsicsökkentést, illetve Dobrevék alanyi jogon járó rezsivel kapcsolatos ötletét, amelyről úgy vélekedik: populizmus. Dobrev Klára ezzel nem értett egyet, szerinte ugyanis a legnagyobb szennyezőket kell elővenni.
Márki-Zay Péter ezután a kibocsátó fizet elvéről kezdett beszélni, aminek mindig az a vége, hogy a fogyasztóra hárítják át a költségeket. Vélekedése szerint ez nem olyan nagy baj, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóvá lehessen alakítani a gazdaságot, „érezni kell az energiaárak emelkedését”. A rezsicsökkentést azért tartja felelőtlen lépésnek, mert könnyű bevezetni, de nehéz megszüntetni, és azokon is segít, akik nincsenek rászorulva, emellett pedig káros hatása van a környezetvédelemre is. Amikor felmerült, hogy mi lesz a szociális komponenssel, kijelentette: „nem szociális komponens van, hanem populista komponens”.
„Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen” – reagált erre Dobrev Klára, aki szerint sok millió ember van az országban, aki nem engedheti meg magának a kevésbé szennyező eszközöket. Rengetegen vannak, akik nem tudnak elektromos autót venni a régi és sokat szennyező helyett, nem tudnak mással fűteni, mint szeméttel – mondta, hozzátéve: éppen ezért sávosan kellene ingyen adni az energiát.
Ekkor felmerült a kérdés: szabad-e büntetni a szennyező anyagokkal otthonukat fűtőket? Márki-Zay Péter szerint igen és szigorúan, Dobrev Klára szerint viszont sokaknak nincs választásuk, tehát nem. Márki-Zay Péter szerint a szigetelés és az energiahatékonyság az igazi rezsicsökkentés. Mint megemlítette: náluk 118 szegregátumban lévő lakásnál végeznek nyílászárócserét és építenek be hőszivattyús villanybojlereket, emellett pedig a panelprogram is fontos. Ezekre uniós pénz áll rendelkezésre – mondta.
A beszélgetés során kiderült, hogy Dobrev Klára minden évben arra törekszik, hogy ne vásároljon olyan új ruhát, amelyre nincs szüksége, Márki-Zay Péter pedig szódagépet használ palackozott víz helyett, és a családját is kerékpáros közlekedésre biztatja Hódmezővásárhelyen.
Végezetül elhangzott a kérdés, ki mit tenne, ha kormányra kerülne. Márki-Zay Péter betétdíjat vezetne be, ezzel erősítve a körforgásos gazdaságot, erőltetné az épületszigetelést, siettetné a tömegközlekedés elektromosítását, a megújuló energiák között a geotermiának adna nagyobb hangsúlyt, emellett pedig figyelne a vízmegtartásra, a zöld városokra és a klímaerdőkre is.
Dobrev Klára 2030-ig elérné a 65 százalékos kibocsátás-csökkentést, és szigorúbb szabályozással bírná rá a mezőgazdaságban a fideszes oligarchákat a biodiverzitás védelmére, valamint odafigyelne a hulladékgazdálkodásra is.