Digitális útlevelet kapnak a ruhák – gyökeresen megváltozhat az európai divatipar
2030-ra minden, az Európai Unióban értékesített textiltermékhez úgynevezett digitális termékútlevélre (DPP-re) lesz szükség. Ez valószínűleg egy QR-kód lesz, ami információkat tartalmaz majd a termék eredetéről, az összetételről, az újrahasznosíthatóságról és arról, hogy mennyire fenntartható módon készült. Ezzel a Forbes szerint a divatcikkek teljes mértékben követhetőkké válhatnak. A rendszer működtetése és létrehozása azonban hatalmas erőfeszítéseket igényel. Ugyancsak alapjaiban változtathatja meg a divatipart az a rendelkezés, ami előírná a ruházati cégeknek, hogy vagy olyan mennyiségű textilhulladékot gyűjtsenek be, amely megfelel a termelésük bizonyos százalékának, vagy fizessenek díjat a helyi hatóságok hulladékgyűjtési munkájáért. Az EU környezetvédelmi biztosa szerint az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2028-ra életbe lépne az összes erről szóló szabály. A módosítás felterjesztésében részt vett a Renew képvieslőcsoport is.
Cseh Katalinnal, a Momentum Európai Parlamenti képviselőjével arról beszélgettünk, hogyan változtatja meg mindez a ruhaipart, és mire számíthatnak a vásárlók.
- A fenntartható textilipar érdekében néhány éve felmerült, hogy érdemes lenne módosítani a ruhákon megtalálható címkéket, a termékekről hozzáférhető információkat. Miért?
- Mindannyiunk célja egy emberközpontú gazdaság kialakítása és fenntartása. Gondoljunk csak arra, hogy önmagában a textil-előállításhoz mennyi vízre van szükség. A textilgyártás során felhasznált vízmennyiség jelentős és sokrétű, mivel az egy fontos összetevője a gyártási folyamatoknak. Mára bizonyított tény, hogy a textil-előállítás során rengeteg mikroműanyag kerül a levegőbe, amelyek pusztítják az ökoszisztémát. A fenntartható ruházati gyártásra azért van szükség, hogy korszerű eszközökkel csökkenthető legyen a vízfelhasználás. Az új címkézési rendszer célja, hogy
Tehát a ruhacímkékből egyértelműen látható lesz, hogy az adott ruha elkészítése milyen mértékben zsigerelte ki a bolygót. Fontos, hogy ezzel mindenki tisztában legyen, hiszen csak így tudunk felelősséggel ruhát vásárolni. Európa a fenntarthatóságra vonatkozó jogszabályalkotásban világszerte élen jár, de látunk kell, hogy a Föld erőforrásai végesek, ezért közös felelősségünk, hogy még tudatosabbak legyünk a környezetvédelemmel szemben. Legyen szó ruhavásárlásról, szelektív szemétgyűjtésről vagy műanyag felhasználásról.
- Milyen egyéb változás várható a textiliparban?
- Az egyik legjelentősebb változás a textilipari hulladékgazdálkodásra vonatkozik. 2025-től a tagállamokban külön kell gyűjteni a textilipari hulladékot, annak alapján, hogy újrahasznosítható az adott termék vagy sem. Ez egy közeli dátum, ami azt jelenti, hogy hamarosan jelentős változások történnek a textilipar területén, kezdve a gyártástól a hulladékfeldolgozásig.
- Mi a helyzet az emberi jogokkal? A fast fashion cégeket gyakran éri az a vád, hogy kijátsszák a jelenlegi emberjogi szabályokat, az eladott termékeket más földrészen készítik gyermekmunkával vagy rabszolgamunkával.
- Az emberi jogokat védi a gyártással kapcsolatban már említett szabályozás is, hiszen a jövőben kevesebb mikroműanyag kerül a levegőbe, amely káros az emberi szervezetre. Ami a fekete piacot illeti, tudomásunk van arról, hogy Kína területén Ujgur munkatáborokban gyermek- és rabszolgamunkával készítenek ruhaneműket, amelyeket később a gyanútlan európai fogyasztók megvásárolnak. Fontos, hogy
Ezt szolgálja a vállalatok fenntarthatósági átvilágítása. A gyártóknak igenis kötelességük érvényesíteni a fenntarthatósági szabályokat, amelyek azt is lehetővé teszik, hogy az új textilipari törvényeket megsértő cégeket bíróság elé állíthatjuk.
- Mindezt a magyar vásárlók is érzékelni fogják?
- Fogyasztói oldalról tájékozottabbak lesznek a vásárlók, hiszen egyértelműen láthatják a címkéken, hogy egy adott ruha milyen módon készült, és így milyen mértékben károsította a környezetet. Véleményem szerint tovább fog nőni az egyéni felelősségvállalás. Az már látszik, hogy a társadalom alapvetően nyitott a környezetvédelmi megoldásokra, viszont
A kiszolgálói oldalról sokan nehézségként élik meg ezeket a változásokat, ezért a cél az is, hogy segítsük az alkalmazkodást. Nem lenne helyes bevezetni egy új jogszabályt, és magára hagyni az érintetteket, ezért mi támogatjuk a vállalatok számára az átállást.
- Eddig milyen konkrét lépések történtek a fenntartható gazdaság érdekében?
- Igazi áttörésnek számít, hogy bevezetésre került az egységes telefontöltők használata. Az eddigi tapasztalatok alapján a módosításnak köszönhetően csökkent az elektronikaipar környezetre gyakorolt káros hatása. Ugyanis a különböző telefontöltők készítése sokkal több hulladékot termelt, különösen a legyártott kábelmennyiség miatt. Ugyanakkor a cégek nehezteltek a döntés miatt, sokan gazdasági érdekek miatt nem akarták elfogadni a módosítást, pedig ezzel érdemben tettünk a bolygó védelméért, amit szerte a világban elismernek. Mindannyiunk célja, hogy példát mutassunk a környezetvédelmi intézkedések terén is.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
