HÍREK
A Rovatból

Deutsch: „Ha valaki választási megfigyelősdit akar játszani, nyugodtan jöhet, nincs semmi takargatnivalónk”

A Fidesz EP-képviselője szerint „Magyarország normálisan működő jogállam és demokrácia, ahol ezúttal is szabad és tisztességes választások lesznek.”


Az Európai Bizottság (EB) nyílt törvénysértést elkövetve, az idevonatkozó uniós szabályokkal ellentétes módon, politikai, ideológiai szempontot érvényesítve nem folyósítja a Magyarországnak járó helyreállítási forrásokat - mondta a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Deutsch Tamás kifejtette, Paulo Gentiloni, az EB gazdaságpolitikai biztosa azt mondta, arra hivatkozva nem folyósítják a Magyarországnak járó helyreállítási alap forrásait, mert a bizottságnak kifogásai vannak a magyar oktatási szabályozás diszkriminációmentességével.

"Ez a kijelentés egy hihetetlenül durva lelepleződés" - fogalmazott a kormánypárti politikus.

Kiemelte, az olasz biztos korábban azt mondta, a magyar gyermekvédelmi törvény nem játszik szerepet az Európai Bizottság halogató magatartásában.

"Most alig telik el egy hónap, és Gentiloni biztos elmondja az igazat." Vagyis azt, hogy nem egyszerűen csak politikailag elfogadhatatlan módon, hanem nyílt törvénysértést elkövetve nem folyósítják a Magyarországnak járó forrásokat

- mondta Deutsch Tamás.

Hangsúlyozta, az EB egy olyan kérdésben emel kifogást, amely tisztán tagállami hatáskör, de még, ha ez nem is lenne így, akkor sem lehetne semmilyen politikai szempontot érvényesíteni a források folyósításában.

A történtek után a magyar kormány megkettőzött erővel fog ez ellen a törvénytelen eljárás ellen fellépni - jelentette ki a Fidesz EP-képviselője.

"Nyilvánvaló módon nem maradhat következmények nélkül az Európai Bizottság beismerése, a szabotázs elismerése, a nyílt törvénysértés elismerése" - fogalmazott Deutsch Tamás, majd hozzátette, jogi eljárás megindítása is lehetséges a kormány részéről, a Fidesz pedig az Európai Parlament összes jogi fórumán felveti a kérdést.

A kormánypárti politikus Franciaország soros uniós elnökségével kapcsolatban elmondta, Emmanuel Macron francia elnöknek voltak óvatos optimizmusra és aggodalomra okot adó nyilatkozatai is.

Előbbire példaként említette, hogy a francia elnök nem használta a "jogállamisági hisztéria nyelvezetét" az EP-ben tett felszólalásában, míg aggodalomra okot adónak nevezte, hogy Macron az erős nemzetállamok együttműködésére épülő unió helyett egy olyan közösség kialakításáról beszélt, amelyben a 27 nemzet szuverenitását egyetlen európai szuverenitás váltaná fel. Ez nem elfogadható - jelentette ki Deutsch Tamás.

A Fidesz EP-képviselője aláhúzta, folytatódik az uniós kettős mérce a közép-európai, azon belül is a jobboldali, nemzeti elkötelezettségű, patrióta politikát folytató, konzervatív, kereszténydemokrata kormányokkal szemben.

Példaként említette, hogy a holland miniszterelnök megállapítása szerint intézményesített rasszizmus uralkodik országa rendőrségén belül, amire azonban a "füle botját sem mozdítja egyetlen uniós intézmény sem".

Ezzel szemben, amikor a "rasszizmus, vagy a diszkrimináció hazug vádjait, politikai rágalmait kell megfogalmazni közép-európai országokkal szemben", akkor ezen uniós intézmények vezetői "előszeretettel állnak be a vádaskodók sorába" - fejtette ki Deutsch Tamás.

A magyar parlamenti választás lebonyolításával kapcsolatban kijelentette, ahogy 2014-ben és 2018-ban, úgy most is "olyan szervezet jön ide Magyarországra, amilyen nemzetközi szervezet csak akar". "Ha valaki választási megfigyelősdit akar játszani, nyugodtan jöhet, nincs semmi takargatnivalónk" - fogalmazott.

Kiemelte, Magyarország normálisan működő jogállam és demokrácia, ahol ezúttal is szabad és tisztességes választások lesznek.

A kormánypárti politikus aláhúzta, az EP-ben "jól ismert baloldali hisztériakeltés zajlik a magyar választással szemben". Szerinte ezzel az európai baloldal a "gyenge kezű magyar baloldalt akarja segíteni".

Deutsch Tamás elmondta, "szörnyű lehet azoknak a nyugat-európai politikusoknak az élete", akik saját személyes meggyőződésükkel szemben kénytelenek ismételni a "hazugságokra építő Magyarországgal szembeni mantrát" a "Soros-szerveztek által uralt NGO-világ támadásától" való félelmükben.

Ezek a politikusok tudják, hogy amit mondanak az nem igaz, és néha - párthovatartozástól függetlenül - a folyosókon elismerő mondatokat is képesek mondani a Fidesz és a KDNP politikusainak - tette hozzá Deutsch Tamás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tordai Bence: „Ne röhögjön, kedves miniszterelnök úr, már nem sokáig fog”, Kövér egyből visszaszólt: „Próbáljon meg úgy viselkedni, mint aki utoljára van a házban”
Tordai Bence a parlamentben háborúpártisággal és Putyin-pártisággal vádolta a kormányt. „A véreskezű diktátorokkal való barátkozás a Fidesz külpolitikájának lényege” - közölte.


„Ne röhögjön, kedves miniszterelnök úr, már nem sokáig fog”

– fordult Tordai Bence Orbán Viktorhoz a parlamentben, amire Kövér László házelnök azonnal reagált:

„Képviselő úr, fékezze az indulatait, és próbáljon meg úgy viselkedni, mint aki utoljára van a házban.”

A feszült szóváltás a tavaszi ülésszak február 23-i nyitónapján történt, az országgyűlési választások előtti utolsó, rövidített ciklusban – írta a Telex.

A Párbeszéd frakcióvezetője felszólalását azzal indította, hogy a fideszes politikusok feszültek, mert érzik a választási vereséget. Ezután Orbán Viktorhoz fordulva kijelentette:

„Orbán úr, ez volt az utolsó beszéde miniszterelnökként napirend előtt a magyar Országgyűlésben.”

Tordai ezután feltette a kérdést: „Ki itt a háborúpárti?” Szerinte a kormány minden eszközzel támogatja a háborús agresszor Putyint, és „láncos kutyaként, megvett vagy hasznos idiótaként” viselkedik az Európai Unióban. A képviselő szerint „a véreskezű diktátorokkal való barátkozás a Fidesz külpolitikájának lényege” lett.

Azt is állította, hogy a Fidesz politikusai beszélnek a sorkötelezettség bevezetéséről, és ők küldik háborúba a magyar katonákat. „Csak annyit mondok, hogy Csád” – tette hozzá. A kormány 2023-ban kapott parlamenti felhatalmazást egy legfeljebb 200 fős katonai misszió Csádba küldésére tanácsadói és terrorellenes céllal. A sorkötelezettség vádjára Orbán Viktor januárban úgy reagált, az egy „háborús intézkedés”, amely „nem illeszkedik a sorba”, és a kormány nem tervezi a visszavezetését.

Tordai hiányolta, hogy a miniszterelnök nem beszélt az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem helyzetéről és az akkugyárakról. „Önök a korrupt nagyvállalatok zsebét tömik…” – mondta, de Kövér László itt elvette tőle a szót, mert lejárt a nyolcperces időkerete.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: Ekkora tömeg fogadta Magyar Pétert Szegeden
A TISZA Párt elnöke a választási kampány során bejárja az ország számos települését. Naponta több helyre is ellátogatnak.


Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.

Képgaléria: Fotók Szegedről

VIDEÓ: Az eseményről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Többen rosszul lettek” – időpontra érkezett, mégis 5 és fél órát kellett várnia a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján, mondja egy beteg
Elképesztő a terhelés, a rektor szerint napi 600 beteget látnak el. A váróban még víz sem volt, az egyik mosdó pedig nem is működött.


Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.

A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek

– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.

A budapesti, VIII. kerületi klinikán ugyanis elképesztő a terhelés: az egyetem rektora szerint naponta mintegy 600 beteget látnak el. A riportban megszólaltatott egyik várakozó szerint már az elején közölték velük, hogy nem lesz gyors menet: azt mondták neki, hogy 2–3 óra.

Hasonló, sőt, még rosszabb tapasztalatokról beszélt telefonon az a beteg, aki végül 5 és fél órát töltött az intézményben.

"Közel öt és fél órát voltam bent. Időponttal veszik fel a betegeket, és az időpont ellenére ekkora csúszások vannak"

– panaszolta.

A várakozást a körülmények is nehezítették. A neve elhallgatását kérő érintett szerint a váróban tarthatatlan állapotok uralkodtak.

"Többen rosszul lettek, én sem éreztem magam túl jól. Hiába van kihelyezve vizesblokk, a vízautomatában egyetlenegyszer sem volt víz. A két mosdóból az egyik nem üzemelt, a másikban nem volt papír, szappan, fertőtlenítő sem."

Az RTL Híradó kereste az egyetemet is. Merkely Béla rektor elismerte, hogy a várakozás időnként elkerülhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a sürgős eseteket priorizálják.

"Aki beérkezett, valamikor sorra fog kerülni. A látásromlás vagy -vesztés az elsődleges prioritás, tehát a sürgős eseteket előrevesszük. Sok a beteg, de az egyetem a beérkező betegeit mind ellátja" – fogalmazott a rektor. A Szemészeti Klinika közleménye szerint folyamatosan dolgoznak a betegirányítás és az ellátásszervezés fejlesztésén, valamint a kapacitások bővítésén.

Egy, a riportban megszólaló egészségügyi szakmenedzser szerint azonban a probléma rendszerszintű.

"Kevés az orvos, és akik a magyar állami egészségügyben dolgoznak, azoknak egy részét elszívja a magánegészségügy"

– mondta Rékassy Balázs. A szakértő az alulfinanszírozottságot is komoly gondnak nevezte.

Az Egészségügyi Államtitkárság a 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) várja a megoldást, amely szerintük gyorsíthatja a betegek szakorvoshoz jutását. A helyzetet árnyalja, hogy országos szinten is feszültségek látszanak az ellátásban. A 2026 eleji adatok szerint éppen a szürkehályogműtéteknél nőtt meg jelentősen azoknak a száma, akik a törvényben előírt 60 napon túl várnak a beavatkozásra. A Mária utcai klinika terheltségét jól mutatja, hogy hivatalos adataik szerint évente több mint 200 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon, ami alátámasztja a rektor által említett napi 600 fős betegforgalmat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó – Orbán Viktor: „Iványi Gábornak személyesen sok mindennel tartozom” – A lelkész templomában mégis lekapcsolták az áramot adótartozásra hivatkozva
Szabó Tímea képviselő a Parlamentben kérdezte meg a miniszterelnököt, hogy mit gondol arról, hogy miközben a felcsúti focipályát fűtik, aközben egy templomban nincs áram.


„Iványi Gábornak én személyesen sok mindennel tartozom, soha nem tennék ellene semmit ellene. Az adót be kell fizetni”

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök Szabó Tímeának a parlament folyosóján.

A Párbeszéd képviselője azt kérdezte a kormányfőtől, hogyan lehetséges, hogy amíg Iványi Gábor templomában kikapcsolják a fűtést, addig a felcsúti focipályán fűtik a füvet. Orbán Viktor először azzal próbálta lerázni a képviselőt, hogy dolgoznia kell, majd az adóhatósághoz irányította. Végül közölte vele, hogy hazudik, sőt, már a kérdése is egy valótlan állítás – írta a 444.hu.

Szabó Tímea a videóban elmondta, hogy a templomnak nem volt tartozása, és ráadásul adótartozás miatt nem szoktak áramot kikapcsolni. Végül Orbán Viktor, miközben folyamatosan ment a folyosón,

visszafordult a képviselőhöz és megkérdezte: "Beszéljünk egyenesen?" A képviselő válaszára, hogy "beszéljünk", úgy reagált: "Ön hazudik" - közölte a kormányfő. Majd mielőtt belépett egy teremben, mégegyszer megismételte: "Ön hazudik".

A képviselő szerint Orbán Viktor "elég ideges volt, mert pontosan tudja, hogy ő hazudik". Hozzátette, az állam nem kapcsolja ki az áramot azért, mert valakinek adótartozása van. Ráadásul Iványi Gáboréknak azért van tartozása, mert Orbán Viktor nem hajlandó kifizetni azt a 15 milliárd forintot, amellyel az egyháznak tartoznak. Végül még annyit mondott: "Úgy látszik, hogy Orbán Viktornak a gyerek és az asszony verve, a lelkipásztor pedig megfagyva jó, miközben ő fűti a felcsúti focistadionját".

A vita előzménye, hogy néhány nappal ezelőtt kikapcsolták az áramszolgáltatást a békásmegyeri parókián és a Megbékélés Háza Templomban. Iványi Gábor szerint a parókiának jelenleg nincs és nem is volt tartozása. Mivel az áramellátástól függ a fűtés és a vízszolgáltatás is, a téli hidegben fűtetlen maradt a ház és a templom, sőt, a kertben tartott állatok sem jutottak vízhez. „Az egyházközség külön gazdálkodik egy alapítványon keresztül, semmivel nem tartozunk, az áramot mégis egyik pillanatról a másikra kikapcsolták, úgy, hogy nem jött értesítő, hogy ez a szándékuk” – mondta korábban Iványi Gábor.

Február 9-én tartották az előkészítő ülést Iványi Gábor és társai ügyében, akiket csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolnak. Sem a lelkész, sem a többi vádlott nem ismerte el a bűnösségét.

A miniszterelnök és Iványi Gábor viszonya korábban szoros volt: a lelkész adta össze Orbán Viktort és Lévai Anikót, és ő keresztelte meg két gyermeküket is. Kapcsolatuk később megromlott, különösen azután, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elvesztette egyházi státuszát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-ben kártérítésre kötelezte a magyar államot az egyházi státusz megvonása miatt. Novemberben több ezren tüntettek Iványi Gábor és az általa vezetett Oltalom Karitatív Egyesület mellett Budapesten.

VIDEÓ: Szabó Tímea kérdez


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk