News here
hirdetés

JÖVŐ

COP26: Hogyan változtathatják meg az életünket a klímacsúcson hozott döntések?

A glasgow-i klímacsúcson született megállapodás annyit ér, amennyire meg tudja változtatni az életünket. A BBC elemzője, Helen Briggs arról írt, mik azok a területek, amelyeken megérezhetjük a klímacsúcs döntéseit – már ha megérezzük.

Link másolása

hirdetés
Változás a közlekedésben

Elkerülhetetlen az elektromos autókra való áttérés. Ez akkor következhet be, amikor az elektromos autók ára nem lesz több, mint a mostani, hagyományos modelleké. Ez várhatóan a következő öt évben realitás lesz, ezen felül mind az autóbérlés, mind a használt piac is segít abban, hogy az e-közlekedésre átállás minél előbb megvalósulhasson. Sok országban már most is napirenden van a közösségi közlekedés e-járművekre való átállítása.

Eközben mások azzal érvelnek, hogy kevesebb autóra van szükségünk az utakon – a gyaloglás és a kerékpározás a nagyvárosokban reális alternatívája a gépjárműveknek.

Zöldebb ipar

Több mint 40 ország írta alá a szén fokozatos kivonását. Hasonlóan sokan elkötelezték magukat annak biztosítása mellett, hogy a tiszta energia legyen a legmegbízhatóbb és megfizethetőbb lehetőség otthonunk és vállalkozásaink energiaellátására.

A COP26-nak sajnos nem sikerült elérnie, hogy India és Kína teljesen hagyjon fel a szén alkalmazásával, de a glasgow-i bejelentések azt jelzik a piacnak, hogy érdemes befektetni a megújuló energiába.

hirdetés
Az otthonunk zöldebbé válhat

A napelemek és a hőszivattyúk előírássá válhatnak otthonunkban. Az új házakat eleve alacsony szén-dioxid-kibocsátású cement és beton alternatívák felhasználásával építhetjük, régi épületeinket is energiahatékonyan korszerűsíthetjük.

Adott esetben a szélsőségesebb időjárásnak is ellenállóvá kell tenni lakókörnyezetünket.

Többet fizethetünk a szén-dioxidért

Életmódunk hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz, függetlenül attól, hogy importált élelmiszereket vásárolunk, vagy külföldi nyaralásra repülünk.

Az egyes termékek szén-dioxid-kibocsátásának költsége hozzáadódik az általunk fizetett árhoz, így, ha egy vállalkozás nem próbálja csökkenteni az eladott áruk előállításához szükséges szén-dioxid-kibocsátást, akkor az árak emelkedni fognak.

Ezt felismerve néhány nagyvállalat, például az Amazon, az Unilever és az Ikea már most biztosítani akarják, hogy az áruk szállítására használt teherhajók tisztább üzemanyaggal működjenek.

Több hely a természetnek

A természet szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a természeti világ helyreállításának szükségessége - az erdőktől a tőzeglápokig - glasgow-ban kiemelt helyen szerepelt a napirenden. Ha megfelelően tekintünk a természetre, segítünk annak regenerálódni, az segíteni fog nekünk is céljaink elérésében. Craig Bennett, a Wildlife Trusts vezérigazgatója szerint "Most új lendületet kap az erdők és más értékes élőhelyek védelme és a természet helyreállítása”.

Drágább étel?

Mind az esőerdők irtása, mind a nagyüzemi állattartás, valamint a pálmaolaj- és szójafogyasztás komoly környezeti károkat okoz. Ezek redukálásának viszont ára van.

Több mint 100 ország írta alá a glasgow-i vezetők erdőkről szóló nyilatkozatát, amelynek célja az erdőirtás megállítása.

Szakértők szerint az erőirtást teljesen nem lehet leállítani, amíg a környezetvédelmi szempontokat felülírják az alacsony árak. Csak a kereslet csökkenése vethet drasztikusan véget ezeknek a tevékenységeknek.

„A fogyasztóknak elkerülhetetlenül vállalniuk kell ezeknek a költségeknek egy részét, ha teljesíteni akarjuk a COP26 nyilatkozatot - többet fizetve és kevesebbet fogyasztva”

- mondja Toby Gardner, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet munkatársa.

A gondolkodásmód változása

Végezetül a BBC elemzője eljut a konklúzióhoz: Mindezen célok eléréséhez, tehát, hogy 1,5 fok alatt maradjon a felmelegedés mértéke, szükséges a társadalmi aktivitás, a közösségi médiában és a civil társadalomban egyaránt.

Matthew Hannon, a Strathclyde-i Egyetem kutatója szerint a nulla kibocsátásra való törekvés valószínűleg olyan előnyökkel jár, mint a tisztább levegő, a csendesebb utcák, valamint a jobb mentális és fizikai egészség.

„A zéró emisszióra történő átmenet végső soron boldogabb, egészségesebb életmódot eredményez” - mondja. "A kérdés tehát kevésbé az, hogy mit veszítek, inkább az, hogy mit nyerhetek” - idézi Helen Briggs.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
40 ezer PET-palackot hagyott Palkovics ajtaja előtt a Greenpeace
Az akarják, hogy a kormány kényszerítse rá az üdítőitalgyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre.

Link másolása

hirdetés

A Technológiai és Ipari Minisztériumnál jártunk ma délelőtt és ajándékot is vittünk: 40 000 PET-palackot”

– kezdi friss posztját a Greenpeace Magyarország. A bejegyzésben leírják, hogy Magyarországon nagyjából negyed óra alatt termelődik ki ez az elképesztő mennyiség, ezért lenne egyre sürgetőbb a műanyagok visszaváltási díjáról szóló jogszabályok mielőbbi rendezése.

„A műanyagok mellett az újratöltést követelő petíciónk 55 000 aláírását vittük Palkovics László miniszternek, hogy emlékeztessük rá, cselekedni kéne”

– teszik hozzá, mivel a parlament másfél évvel ezelőtt már elfogadta az erről szóló jogszabályokat, a megvalósítás azonban egyelőre nem történt meg. Ráadásul a maguknak adott 2023-as határidőt is kitolnák 2024-re.

„Az akarjuk, hogy a kormány ne halogasson, hanem szorítsa rá az üdítőitalgyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre! Az eldobható kultúrával járó pazarlást ráadásul most nemcsak a hulladék, hanem a nyersanyagigény miatt is fontos lenne visszafogni. A műanyaggyártáshoz ugyanis rengeteg kőolaj és földgáz kell” – emlékeztetnek.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ötezer forintos klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP
Minden közösségi közlekedési eszközt lehetne vele használni a párt elképzelése szerint.

Link másolása

hirdetés

„Német mintára minden közösségi közlekedési eszköz használatára jogosító klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP” - mondta a párt országgyűlési frakciójának vezetője vasárnap online sajtótájékoztatón.

Ungár Péter közölte: a párt elképzelése szerint

a közösségi közlekedésre ösztönző, így az energiaválság megoldását segítő bérlet havonta 5000 forintba kerülne.

„Az erről szóló javaslatot a párt a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek” - tette hozzá.

A politikus úgy vélekedett, hogy a jelenlegi energiaválságnak az orosz-ukrán háború mellett az az alapvető oka, hogy hamarosan vége a fosszilis energián alapuló világrendszernek.

Ungár szerint amíg ez bekövetkezik, időről-időre újabb és újabb energiaválságokkal kell szembenéznie az emberiségnek.

hirdetés
A frakcióvezető kifogásolta, hogy bár korábban kormányzati szereplők kedvezően nyilatkoztak a klímabérlet bevezetéséről, a kormány mégsem tett semmit.

„Ebben a helyzetben javasolják az energiatartalékokat és a családok pénztárcáját egyaránt kímélő intézkedést” - mondta Ungár Péter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: