Balogh Petya a mesterséges intelligenciáról: Amíg nem viszket, nem vakarjuk - én bízom abban, hogy a végén minden jól alakul majd

A Trump-kormányzat bejelentette, hogy visszavonja az ország több tucat környezetvédelmi szabályozását, köztük a kipufogógázokra és gyárkéményekre vonatkozó szennyezési határértékeket, a vizes élőhelyek védelmét és az üvegházhatású gázok szabályozásának jogi alapját.

Lee Zeldin, a Környezetvédelmi Ügynökség (E.P.A.) vezetője egy online videóban azt mondta, hogy az ügynökség célja a jövőben az, hogy „csökkentse az autóvásárlás, az otthoni fűtés és a vállalkozások költségeit”. A videóban nem beszélt a környezet vagy a közegészség védelméről, amire az ügynökség létrejött.

Az E.P.A. a tervek szerint enyhítené az erőművek szén-dioxid-kibocsátási korlátozásait. A jelenlegi előírások szerint a széntüzelésű erőműveknek és az új gázerőműveknek 2039-ig 90 százalékkal kellene csökkenteniük a kibocsátásukat. A gépjárművekre vonatkozó kibocsátási normákat is átírnák, így nem lenne kötelező, hogy 2032-re az új autók és könnyű teherautók többsége elektromos vagy hibrid legyen. Eltörölnék a koromkibocsátási határértékeket, amelyeket légzőszervi betegségekkel és idő előtti halálozásokkal hoztak összefüggésbe.

A Biden-kormányzat egyik szabályozása előírta, hogy a széntüzelésű erőművek higanykibocsátását 70 százalékkal csökkentsék, mivel a higany káros a gyermekek fejlődésére. Az új tervek szerint ezt is eltörölnék. Nem működne többé a „jó szomszédság szabály”, amely arra kötelezte az államokat, hogy kezeljék az általuk kibocsátott, más államokba sodródó szennyezést. Emellett eltörölnék azokat az intézkedéseket, amelyek a szegényebb és kisebbségi közösségek védelmét helyezik előtérbe.

A klímaváltozás hatásainak számszerűsítésére használt „szén-dioxid társadalmi költségét” is jelentősen csökkentenék. Ezt az értéket a szabályozások gazdasági hatásainak mérlegelésekor használják.

Zeldin szerint az E.P.A. a jövőben nem venné figyelembe a környezeti politikák társadalmi költségeit, például azt, hogy az erdőtüzeket, aszályokat, viharokat és más katasztrófákat mennyire súlyosbíthatják a szennyezések.

Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy az E.P.A. eltörölné a 2009-es veszélyeztetettségi megállapítást, amely alapján az üvegházhatású gázok veszélyt jelentenek a közegészségre. Ha ezt visszavonnák, az ügynökség gyakorlatilag nem tudná szabályozni a klímaváltozást okozó kibocsátásokat. Zeldin erről a videóban úgy fogalmazott, hogy

Zeldin a bejelentést „az Egyesült Államok történetének legnagyobb deregulációs bejelentésének” nevezte, és azt mondta: „Ma véget ér a zöld átverés, és az E.P.A. hozzájárul az amerikai aranykor eljöveteléhez.”

Trump már korábban is kampányolt azzal, hogy lazítaná a fosszilis tüzelőanyag-ipart érintő szabályozásokat, és „fúrjunk, fúrjunk, fúrjunk” jelszóval hirdette energiapolitikáját. Visszatérése óta befagyasztotta a Kongresszus által jóváhagyott klímavédelmi programok finanszírozását, elbocsátotta az időjárási és klíma-előrejelzéseken dolgozó tudósokat, és csökkentette azokat az állami támogatásokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást segítették elő.

Az Egyesült Államok a világ történetének legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, és a tudósok szerint ez az üvegházhatású gáz a klímaváltozás fő mozgatórugója. A tavalyi év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, és az országban 27 olyan természeti katasztrófa történt, amelyek egyenként legalább 1 milliárd dolláros kárt okoztak – míg 1980-ban ez a szám csupán három volt.

Sheldon Whitehouse, Rhode Island demokrata szenátora a New York Timesnak azt mondta „ma jött el az a nap, amiért Trump nagy olajipari támogatói fizettek”. Szerinte az E.P.A. lépései támadást jelentenek a tiszta levegő, a tiszta víz és a megfizethető energia ellen. „Zeldin igazgató nyilvánvalóan hazudott, amikor azt mondta, hogy tiszteletben tartja a tudományt és meghallgatja a szakértőket” – tette hozzá.

Szerinte ezeknek a szabályoknak a visszavonása „nem csupán szégyen, hanem fenyegetés mindannyiunk számára”.

Az osztrák Noyb nevű adatvédelmi jogvédő szervezet újabb panaszt nyújtott be az OpenAI ellen, mert a ChatGPT egy norvég férfit tévesen gyilkossággal vádolt meg, írja az Engadget. A mesterséges intelligencia azt állította róla, hogy

A ChatGPT a valós adatokat is összekeverte a hamis állításokkal: helyesen adta meg a férfi szülővárosát, valamint gyermekei számát és nemét. A Noyb szerint ezzel egyértelműen megsértette az adatvédelmi szabályokat.

Nem ez az első eset, hogy a ChatGPT valótlan vádakkal illet ártatlan embereket. Korábban egy férfit csalással, egy bírósági tudósítót gyermekbántalmazással, egy jogászprofesszort pedig szexuális zaklatással hozott összefüggésbe – derül ki a magazin cikkéből.

Az OpenAI eddig azzal védekezett, hogy a ChatGPT figyelmezteti a felhasználókat a hibák lehetőségére, de a jogvédők szerint ez nem elég. A kérdés most az, hogyan reagál a cég az újabb panaszra – és hogy egy mesterséges intelligencia megúszhatja-e annyival, hogy „bocsánat, tévedtem”.

(via Telex)

Komoly pánikot váltott ki Amerikában, hogy egy kínai cég olyan mesterséges intelligenciával állt elő, amelyik töredékáron készült, és mégis hasonló teljesítményt nyújt, mint a ChatGPT. A DeepSeek mindössze 5,6 millió dollárba került. A hírre az amerikai tőzsde a történelem egyik legnagyobb részvényzuhanásával reagált. A mesterséges intelligenciákhoz drága chipeket gyártó NVidia egyetlen nap alatt 600 milliárd dollárt veszített az értékéből. Ez 17%-os esés, igaz, az első pánik után másnap 8%-ot erősödtek a cég részvényei.

Donald Trump úgy reagált, végsősoron jó dolog történt, mert hosszabb távon olcsóbban lehet majd fejleszteni. Hogyan lehet, hogy ilyen olcsón ki tudott jönni a DeepSeek, és ez az esemény milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia fejlesztésére? A kérdéseinkre Balogh Petya válaszolt, aki az STRT Holding Nyrt igazgatósági elnöke, és befektetéseik mellett csapatával tavaly több ezer cégvezetőnek tartott oktatást az AI fejlődéséről és várható üzleti hatásairól. Kiderült, őt kifejezetten feldobták az új fejlemények.

– Örülünk, és miért örülünk?

– Azért, mert az egyik nagy dilemmája a technológiának az utóbbi évtizedekben, hogy több olyan technológia volt, ami nagyon nyitottnak, nagyon szabadnak és demokratizálónak indult, és végül egy-egy monopólium rátelepedett. Maga a webes böngészés és információszerzés is szabadnak indult, hiszen bárki tud weboldalt csinálni, de aztán kiderült, ahhoz, hogy bárkinek a weboldalát megtaláljuk, csak egy darab játékos lett a Google, akin keresztül ezt hatékonyan és jól lehetett megoldani.

Ugyanígy a social médiában a Meta, azaz a Facebook anyacége, az Instagram és más platformok révén szintén monopóliumot alakított ki, és most arra törekszik, hogy a TikTokot is megszerezze, ezzel tovább erősítve pozícióját. Tehát egy szabadnak, nyitottnak indult technológiából végül monopólium lett. A mesterséges intelligencia kapcsán ez azért veszélyes, akárcsak a Google kapcsán, hogy aki a tudáshoz való hozzáférést vezérli, annak nemcsak brutális gazdasági, hanem hihetetlen politikai befolyásoló ereje is lesz. Nem véletlen, hogy amikor Trump először nyert, akkor azt egyértelműen egy, a Facebookot ügyesen használó csapatnak, a Cambridge Analyticának köszönhette jelentős mértékben, mert a Facebookot, mint manipulatív eszközt a politikai célokra fegyverként bevetve tudtak a szavazókra hatni.

És akkor jön egy kis kínai játékos, aki pedig megmutatja, hogy több nagyságrenddel olcsóbban közel olyan színvonalat tud előállítani. És nem elég, hogy megcsinálja ezt, és árban versenyezne vele, hanem a teljes fejlesztését, az összes programkódot, a teljes adatbázist, a létrejövő mesterséges intelligenciát mindenestől bedobja a közösbe.

– Ez neki miért jó?

– Érdekes, hogy nem ők kezdték ezt a játékot, hanem nyílt forráskódú fejlesztésben is sokan kísérletezgettek, hogy tudnak-e valami hasonlót csinálni, mint a ChatGPT, de a legnagyobb játékos az utóbbi években ebben a Meta lett, a Facebook anyacége. A cég még nem tudja, hogyan fog üzleti hasznot húzni, de azt tudja, hogy nem szeretné, ha a három nagy monopóliumból valaki más nyerje meg a versenyt. Ezért egy Llama nevű modellt tett elérhetővé, amely szintén ingyenesen hozzáférhető.

Most a kínaiak rájöttek arra, hogy mindabból a kutatási eredményből, amit az emberiség az utóbbi években a témában felhalmozott, hogyan lehet nagyon olcsón, nagyon könnyen, közel olyan szintű mesterséges intelligenciát előállítani, mint egy évvel ezelőtt a csúcstechnológia volt. És ez nekik kevesebb, mint 6 millió dollárba került, és egy kis csapattal csinálták meg, ráadásul egy kis kutatócsapattal. Innentől ez továbbfejleszthető, újra tréningezhető.

És ami még izgalmasabb, hogy amennyiben valaki erre építve egy új dolgot akar fejleszteni, akkor már ingyen elérhető ez a lépcső, és innen már csak a következő lépésre kell költeni. Azaz hirtelen a nyílt forráskódú, a mindenki által hozzáférhető, mindenki által ingyen használható technológia, ha nem is leelőzte, de majdnem utolérte a csúcstechnológiát.

– Ez nagyon szépen hangzik, hogy innentől kezdve bárki a saját képére és hasonlatosságára szabva újabb és újabb AI-okat tud létrehozni. Na, de ezt mégiscsak egy nem éppen baráti hatalom fejlesztette ki. Biztos, hogy nem veszélytelen ránk nézve, hogy ez az AI Kínából jön?

– Szerintem semennyire nem veszélyes. Nyilván a DeepSeek-ként elérhető modellben vannak olyan témák, amik a kínai központi narratívát tartalmazzák, és ha csak egy olcsó konkurenciája lenne a ChatGPT-nek, ha nem adtak volna ki semmit nyílt forráskódra, akkor ez egy olcsóbb, csak éppen egy másik ország aktuális narratíváját közvetítő modell lenne, amiben lehetne egyfajta társadalmi, kulturális, politikai veszély. De igazából mindegyik nagy nyelvi modell tud eszköz lenni arra, hogy valakinek a narratíváját közvetítse.

Ennek adott egy újabb lökést most a DeepSeek is, de ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon hamar fog valaki csinálni majd egy ugyanilyen tudású, szintén ingyenes, akár ingyen hozzáférhető, de a kínai helyett például egy európai narratívát közvetítő modellt. És igazából ez benne a jó. A társadalom érdeke nem abban van, hogy az amerikai vagy a kínai narratívát hordozó modell győzzön, hanem hogy nagyon sokféle modell legyen, és legyen köztük verseny.

– Nagyon sok esetben tetten értük azt, hogy a kínaiak elég kreatívan értelmezik a licencjogot. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a DeepSeek teljesen originális fejlesztés, és nem részben ipari kémkedés eredménye?

– A mesterséges intelligencia területén az az izgalmas, hogy nagyon felgyorsultak az események, de a technológia nagyja bárki által elérhető tudományos publikációkban zajlik. A szédítő gyorsaságról tavaly nyáron volt egy személyes élményem: kijött egy új kutatási publikáció, ami újfajta algoritmust javasolt arra, hogy hogyan lehetne hatékonyabban képeket generálni. Majd pár nappal később megjelent a forráskód, ami ezt megvalósította, szintén ingyen hozzáférhetően, mert valaki ezt elolvasta és implementálta, ezután megint csak pár nappal később már le lehetett tölteni egy olyan ingyenes, közösség által fejlesztett szoftvert, ami ezt tudta, és pár héttel később pedig a fizetős szoftverekbe is beépült ez az új megoldás. Talán az OpenAI az egyetlen, aki a nevével ellentétben szinte semmit nem publikál, vagy nagyon keveset csak. A 60-as években az Intel, akkori nevén Fairchild Semiconductor marketingvezetője megfigyelte, hogy kétévente duplázódik az ugyanannyi dollárért eladott tranzisztoroknak a száma. Kétévente tudnak mindig duplázni és újra duplázni. Akkor 100 tranzisztor volt nagyjából egy mikrochipben. Gordon Moore volt ez az ember, és róla nevezték el Moore törvényét. Ha ez a jóslata akkor igaz, akkor most, mivel 60 év alatt 30-szor duplázott a technológia, a 100 darab tranzisztorból mára körülbelül 100 milliárdnak kellene lennie.

Az AI viszont, ahogy én is kutattam, nem ezen a pályán fejlődik, hanem ennél meredekebb a gyorsulás üteme. Összegyűjtöttem az ezzel kapcsolatos kutatásokat és eredményeket, amiből az rajzolódott ki, hogy a főbb hajtóerejei a mesterséges intelligencia fejlődésének oda mutatnak, hogy jelenleg nagyjából évi 26-szoros az a tempó, ahogy fejlődik.

És ez alapján én azt számolgattam, hogy ha valaki a ChatGPT négyesnek az egy-másfél évvel, majdnem két évvel ezelőtti színvonalát most valaki a kutatási költség huszadáért, huszonötödéért, tehát pontosan olyasmi összegért tudja megvalósítani, mint amennyibe a DeepSeek került, az nagyjából ezen a trendvonalon van rajta. Azaz van-e egy brutális, felfoghatatlan, emberi aggyal beláthatatlan fejlődési tempó, és az, hogy a DeepSeek 6 millió dollárból megcsinálta azt a modellt, ami körülbelül az egy évvel ezelőtti ChatGPT-vel pariban van nagyjából, az pont ennek a brutális fejlődésnek a visszaigazolása.

– De ha innen nézzük, hogy az új kínai AI rajta van ezen a vonalon, akkor valójában nem volt akkora meglepetés, hiszen csak egy korábbi modellel jött ki, ami pontosan ennek megfelelően olcsóbb. Akkor viszont nem értem ezt a nagy tőzsdei pánikot.

– Az ad okot pánikra, az a nagy kérdés merült fel, hogy amit készítenek 5 milliárd dollárból, annak egy éven belül az értéke a huszada lesz. Ez a dilemmája annak a típusú kutatásnak, amit az OpenAI is végez, meg a Google, vagy az Anthropic is.

Azonban, ha évről évre drasztikusan csökken a belépési küszöb, hogy valaki ugyanezzel foglalkozzon, akkor nem lesz monopólium, és az nem tudja kirabolni az emberiséget, akkor nem tud az OpenAI-ba, vagy a Microsoftba, vagy a Google-be, vagy az Anthropicba fektetett sok milliárd dollár sokszorosan megtérülni. És ez okozta az ijedtséget, hogy ezek a típusú befektetések, amit az alapmodell fejlesztésére fordítanak, valószínűleg sohasem fognak megtérülni. Viszont voltak olyan cégek, amiknek nem esett a részvényárfolyama. Ezek azok voltak, amelyek nem ezzel a típusú alapkutatással foglalkoznak, hanem csak használják a mesterséges intelligenciát.

És ez azt jelenti, hogy valószínűleg a mesterséges intelligencia körül a nagy megtérülés nem az alapmodellek fejlesztésében lesz, hanem a mesterséges intelligencia modellek ipari, vagy kereskedelmi hasznosításában, azaz a megoldások készítésében.

– Én szőrösszívű kapitalistaként valóban kivonnám a pénzemet az alapkutatásból, viszont ennek az lenne a következménye, hogy lelassul vagy leáll maga a fejlesztés, nem lesznek újabb modellek.

– Igen, és nem. Biztos, hogy emiatt lesz tőkekivonás ezekből a nagyon nagy alapkutató cégekből. A másik oldalról viszont van egy Hugging Face nevű gyűjtőoldal, ahol mesterséges intelligencia modelleket lehet publikálni ingyen. Az a különlegessége ennek az oldalnak, hogy ma már több mint egymillió különböző mesterséges intelligencia modell érhető el ott ingyen, publikusan a közösségbe bedobva, és több mint 3 millió fejlesztő van ebben a közösségben, akik mesterséges intelligencia fejlesztéssel foglalkoznak valamilyen szinten. Tehát nem fog ettől leállni a folyamatos fejlődés, mert már nem néhány szakember, szűk kis csoportokban, elszigetelten viszi előre ezt a tudományágat, hanem nagyon széles fejlesztőbázisa lett, rengeteg ebbe beletanuló szakértővel, akik együtt hozzák az innovációkat és áttöréseket.

Például az Nvidia részvényei azért estek, mert rájöttek a befektetők is, hogy ha nem fog tízmilliárdokat költeni a Google évente AI-hardverek beszerzésére, akkor az a pénz nem fog beáramlani az Nvidiához, így hosszú távon nem tudja azt a profitabilitást, bevételszintet az Nvidia biztosítani. Mert a másik nagy csavar a sztoriban az, hogy a kínaiak azért tudták 6 millió dollárból megoldani a saját fejlesztésüket, mert az amerikaiak blokkolták, hogy a legkorszerűbb chiptechnológiához hozzáférhessenek Kínában, ezért kénytelenek voltak a számukra elérhető, kevésbé fejlett technológiát használva dolgozni.

– Hogy állunk az AI karbonlábnyomával? Bizonyos hírek szerint a legnagyobb környezetterhelést jelenleg ez az iparág okozza.

– Ez nem igaz. A ChatGPT elkér tőlünk 4-5 dollárt 1 millió szótagnyi gondolkodásért. Azért egymillió szótagnyi gondolkodás az sok, tehát azt be lehet látni, hogy annyit olvasni vagy írni, vagy végiggondolni, az nagyon sok gondolkodás, és az pár dollárba kerül. Ez a bizonyos 26-szoros fejlődési tempó, ebben az is benne van, hogy ugyanazt a szintű gépi gondolkodást, amit egy évvel ezelőtt egy dollárnyi energiából tudtunk megcsinálni, azt mostanra kb. a tizedéből. Tehát van egy drasztikus csökkenése az egy egységnyi gondolkodásra eső energiaköltségnek. Az tény, hogy nagyon sok cég rengeteg üzleti alkalmazásban és nagyon sok gondolkodást használ, és ezek nagyon központosítottan, néhány adatközpontban jelentkeznek, és nem mindenkinek otthon a saját számítógépén.

Számokra fordítva: az OpenAI néhány százmillió dollárt költ áramra évente, így alig egy ezrelékét használja az Egyesült Államok összes energiafelhasználásának, valószínűleg a teljes AI iparág is kevesebb, mint egy százalékát összesen, miközben a bitcoin globális működése a teljes amerikai fogyasztáshoz képest 2,5-4 százalékot. Az AI rengeteg közvetlen hasznot hajt, többszázmillió embernek segítve naponta, míg a másikkal csak spekulálni lehet. Abba is gondoljunk bele, hogy ha egy emberrel gondolkodtatnánk egymillió szótagnyit, akkor több hétig kellene őt etetni, itatni, energiával ellátni, kiszolgálni az igényeit, feldolgozott élelmiszert az asztalára tenni. Könnyen belátható, hogy csak ez nagyságrendekkel több, mint pár dollár. Ilyen szempontból az egységnyi elvégzett munkára vetített lábnyom messze tört része minden másnak, ráadásul több gondolkodást tud az emberiség végezni, mint korábban. Ráadásul a modellek robbanásszerű fejlődésével, ami akkor is észvesztően gyors marad, ha vissza is vesznek kissé a tempóból, hamarosan eljutunk oda, hogy

Ilyen körei voltak már a technológiának, amikor hirtelen mindent szerverekre raktunk, aztán meg kiderült, hogy sokkal praktikusabb egyes programokat helyben futtatni, mert már helyben is tudjuk, hiszen olyan okosak a készülékeink. Tehát nem gondolom, hogy ennek a technológiának hosszú távon brutális kell, hogy legyen az energialábnyoma, pontosan a fejlődési tempója teszi lehetővé azt, hogy ez ne így legyen.

Úgy fest, a DeepSeek felrobbantotta az ipar eddig biztosnak hitt narratíváját az AI végtelen energia- és erőforrásigényéről, és akár véget is vethet az „AI-hasznosítással” operáló cégek varázsának a Wall Streeten. A befektetések dollármilliárdjait vonzó nagy nevekkel szemben (mint amilyen az OpenAI mellett az Nvidia, az Alphabet, a Microsoft stb.) most megjelent egy új kínai szereplő, és rámutat: egyáltalán nem biztos, hogy az USA meg tudja tartani vezető szerepét a technológia fejlesztésében.

„Ez hatalmas földrengés az AI szektorban. Mindenki csak néz, és azt mondja: 'nem gondoltuk volna, hogy ez lehetséges’. Most, hogy mégis az, át kell gondolnunk mindent, amit eddig terveztünk” – vallotta be a CNN-nek Gil Luria, a D.A. Davidson befektetési csoport technológiai kutatási vezetője.

Ugyancsak kellemetlen pillanat ez a Trump-adminisztráció számára, hiszen az új elnök gyakorlatilag napokkal a DeepSeek megjelenése előtt jelentett be félbillió dolláros magánszektorból származó amerikai befektetést olyan adatközpontok építésére, amelyekkel az Egyesült Államok megőrizhetné vezető szerepét az AI fejlesztésében. Talán még az USA kormányzatánál is rosszabbul érintheti a kínai nyelvi modell megjelenése az AI-chip szállító Nvidiát, hiszen történelmi veszteséget szenvedett el, miután a részvényeinek értéke a DeepSeek hatására egy nap alatt 17 százalékot, körülbelül 600 milliárd dollárt zuhant.

Forrás: Nvidia

Az Nvidia eddig az AI-forradalom legnagyobb nyertese volt: háromtrillió dolláros vállalattá vált, de ha a kínaiak valóban képesek voltak ChatGPT-szintű modellt alkotni tizedannyi (vagy kevesebb), korábbi generációs processzorral, akkor lehet, hogy az ügyfelei nem fognak a jövőben annyi chipet vásárolni, amennyit a cég remélt. Bár teljesen kizárt, hogy az Nvidia emiatt feltenné a kezét (nincs is rá oka, hiszen a nyelvi modelleken túl önvezető, robotikai és más AI technológiák egész sorához szállít hardvereket), azért elismerte: a DeepSeek modellje „kiváló AI-fejlesztés”, amely „jól illusztrálja, hogy hogyan lehet új modelleket létrehozni”.

Az eddigi narratíva szerint az AI fejlesztéséhez folyamatosan növelni kell a számítási kapacitást, de a kínai AI megjelenése „egyértelművé teszi, hogy az adatközpontok nagy mértékű skálázása aligha lesz gazdaságilag kifizetődő” – mondta Luria.

Ugyanakkor a Szeretlek Magyarországnak nyilatkozó Balogh Petya szerint a DeepSeek létezése jó hír, mert demokratikusabb irányba viszi az AI-fejlesztést. Az AI fejlődéséről és várható üzleti hatásairól cégvezetői oktatást is szervező üzletember szerint a kínai nyelvi modellnek köszönhetően nem fog monopol helyzetbe kerülni maroknyi amerikai cég – ahogy az történt az online keresés (Google) vagy éppen a közösségi média esetében (Facebook).

Ha az USA nagytőkés technológiai vállalkozásainak nem is, az AI demokratizálódásának valóban jót tesz, hogy piacra lépett egy sokkal olcsóbban előállított, forráskódját ingyen megosztó alkalmazás. Azt azonban az amerikaiak vitatják, hogy a Deepseek tényleg csak egy kicsi kínai startup lenne, amely mindössze 5,6 millió dollárból létrehozta azt, amit nekik csak sok milliárd dollárból sikerült.

Több amerikai cég is bedobta: adatot lophatott a DeepSeek

A Microsoft és az OpenAI vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy egy, a kínai DeepSeek startuphoz köthető csoport jogosulatlanul szerzett-e adatokat az OpenAI technológiájából – értesült a Bloomberg. A Microsoft biztonsági szakértői azt állítják, már tavaly ősszel észlelték, hogy valakik nagy mennyiségű adathoz juthattak az OpenAI alkalmazásprogramozási felületén keresztül, ami az OpenAI szolgáltatásainak fő hozzáférési pontja a szoftverfejlesztők és ügyfelek számára.

David Sacks, a Fehér Ház mesterséges intelligenciáért és kriptovalutákért felelős szakértője a Fox Newsnak adott interjúban azt mondta, valóban „lehetséges”, hogy a DeepSeek amerikai szellemi tulajdont lopott. „Jelentős bizonyítékok utalnak arra, hogy a DeepSeek lényegében kinyerte az OpenAI modelljeiből a tudást” - fogalmazott.

A mesterséges intelligencia iparban elterjedt gyakorlat az ún. „desztillálás”, ami lehetővé teszi egy meglévő modellből származtatott, hatékonyabb rendszer kialakítását. Ez általában teljesen legális folyamat – egészen addig, amíg nem egy cég zárt, védett technológia adatait használják fel, mert az már komoly jogi problémákat vethet fel. A OpenAI felhasználási feltételei világosan kimondják, hogy az általuk generált adatokat tilos felhasználni versenytárs technológia létrehozására. Persze, hogy a Deepseek esetében mindez ténylegesen megtörtént-e, arra egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték.

„Tudjuk, hogy a Kínai Népköztársaságban aktívan dolgoznak azon, hogy lemásolják a fejlett amerikai AI-modelleket” – nyilatkozta Liz Bourgeois, az OpenAI szóvivője a The New York Timesnak. „Jelenleg vizsgáljuk, hogy a DeepSeek jogosulatlanul használta-e fel a modelljeinket, és ha több információval rendelkezünk, megosztjuk azt.”

Nem is egy kicsi cég?

A Deepseek megjelenése azért robbant ekkorát, mert ha igaz, amit állítanak, akkor az eddig gondoltnál nagyságrendekkel kevesebből is elő lehet állítani mesterséges intelligenciát, nincs szükség óriási mennyiségű fejlett chipre, különleges videókártyákra, hatalmas adatközpontokra. Azt állítják, erre egy kicsi startup is képes lehet.

A 2019-ben alapított Deepseek mögött egy Liang Wenfeng nevű üzletember és a High-Flyer Quant nevű hedge fund áll. Liang Wenfeng szerint a DeepSeek működése radikálisan eltér a nagyobb tech-cégekétől: míg például az Alibaba több százezer alkalmazottat foglalkoztat, ők egy kutatóintézetre hasonlítanak, amelyet főként frissen végzett egyetemisták és doktorandusz hallgatók alkotnak. Liang szerint a hagyományos tech-mamutok „nem biztos, hogy alkalmasak a jövő AI-iparának formálására” a magas költségek és merev szervezeti struktúrák miatt.

Ugyanakkor a Forbes arról ír, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a DeepSeek tényleg annyira kicsi, amekkorának láttatni próbálja magát. Egyes források szerint

Az is furcsa, hogy a cégnek nincsenek kereskedelmi tervei, látszólag nem érdeklik őket a bevételek. Az amerikaiak szerint mindez arra utal, hogy a vállalkozás mögött valójában a kínai állam állhat, amely így próbál globális pozíciókat elfoglalni a mesterséges intelligencia-elsőségért folyó versenyben.

Lopás nélkül nincs is AI?

Persze az is lehet, hogy mindez csak egy kommunikációs ellencsapás az amerikai techcégek részéről, ráadásul az ő esetükben sem egyértelmű, hogy jogilag tiszta megoldásokkal képezték ki saját modelljeiket.

A The New York Times is pert indított az OpenAI és partnere, a Microsoft ellen, mivel állításuk szerint cikkeik millióit használták fel a chatbot képzésére, ami a hírforrások konkurenciájává válhat.

Egy nemrég készült jelentés ráadásul arra is rámutatott, hogy az OpenAI YouTube-videók hanganyagaiból szintén leiratot készített, hogy aztán az AI-modelljei továbbfejlesztésére használja fel. Belső levelezések szerint a vezetők tudták, hogy ez szembe mehet a YouTube irányelveivel, ennek ellenére, egy belső csapat – amelynek tagja volt Greg Brockman, az OpenAI elnöke is – több mint egymillió órányi YouTube-videót dolgozhatott fel, hogy aztán a szöveges adatokat a GPT-4 modellbe töltse és ezzel alaposan felhúzza annak tudásbázisát.

Az OpenAI vezérei: Greg Brockman (balra) és Sam Altman. Fotók: Wikipedia

A OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman korábban elismerte, hogy a fejlett mesterséges intelligencia modellek betanításához szerzői jogvédelem alatt álló anyagokra van szükség, és kijelentette, hogy enélkül lehetetlen lenne ilyen rendszereket fejleszteni. A kijelentés azonnal felháborodást váltott ki a közösségi médiában, és most vissza is hullik a vállalat fejére:

Egy Bluesky-felhasználó így fogalmazott: „nevetséges, hogy az OpenAI, amely minden kérdés nélkül falta fel az adatainkat, most ujjal mutogat a DeepSeekre, amiért pontosan ugyanezt csinálja”. Ed Zitron AI-kritikus pedig így kommentálta az ügyet: „elnézést, de nem bírom abbahagyni a röhögést. Az OpenAI, a vállalat, amely gyakorlatilag az egész internet ellopására épült, most azért panaszkodik, mert a DeepSeek esetleg a ChatGPT válaszaiból tanult.”

Újabb AI-modellek jönnek, a cél az AGI

Miközben mindenki a DeepSeek sikerére és az amerikai AI-cégek befeszülésére figyelt, az Alibaba is bejelentett egy új mesterséges intelligencia modellt, a Qwen 2.5-Max-ot. A kínai tech-óriás szerint az új modell „szinte minden területen felülmúlja a GPT-4o-t, a DeepSeek-V3-at és a Llama-3.1-405B-t [a Meta AI-modelljét]” – idézi az Alibaba Cloud hivatalos WeChat-oldalát a Reuters.

A bejelentés időzítése azt mutatja, hogy az Alibaba komoly nyomást érez a hazai versenytársak részéről, és valószínűleg így volt ezzel a TikTok anyavállalata, a ByteDance is, amikor két nappal a DeepSeek-R1 január 20-i megjelenése után közölte: frissítette saját AI-modelljét, amely szerintük szintén felülmúlja az OpenAI által kifejlesztett terméket. Ezt az állítást igazolták is egy AIME benchmark teszttel, ami azt méri, hogy egy mesterséges intelligencia modell mennyire érti az összetett utasításokat és hogyan reagál rájuk.

Mindez arra utal, hogy bármi is az igazság a DeepSeekről, Amerika komoly versenytársakkal nézhet szembe.