Balogh Petya a mesterséges intelligenciáról: Amíg nem viszket, nem vakarjuk - én bízom abban, hogy a végén minden jól alakul majd

A Cápák között zsűritagja és a téma egyik legjobb hazai szakértője azt mondja, az emberiség szuperképessége, hogy idővel minden technológiát megszelídít. De az biztos, hogy ami most történik, átformálja az életünket.

Fischer Gábor, Címlapkép: RTL - szmo.hu
2024. május 21.

A múlt héten először az Open AI jelentette be új modelljének, a GPT 4o-t, ami képes érzelmeket is felismerni és kifejezni, telefonunk kamerája segítségével „lát” minket, és ha arra kérjük, személyi tolmácsként is működik, majd jött a Google Geminije.

A mesterésges intelligencia rohamléptékben fejlődik, és mi csak kapkodjuk a fejünket.

Ugyanakkor ez a gyors fejlődés számos aggályt is felvet. Vajon az AI képes lesz-e etikusan dönteni? Hogyan biztosíthatjuk, hogy az adataink biztonságban legyenek? Milyen hatással lesz az automatizáció a munkaerőpiacra? Ezekről és a jövőről is beszélgettünk Balogh Petyával, akit nemcsak a Cápák között zsűritagjaként ismerhetnek a nézők, hanem az egyik legtapasztaltabb magyar angyalbefektetőként is, aki mostanában cégvezetőket oktat arra, mire is jó a mesterséges intelligencia.

– Most egyszerre jött ki a Google féle Gemini is új változattal, és az Open Ai is kihozta a CHAT GPT 4o nevű újabb változatát. Eközben napi szinten találkozik az ember újabb és újabb képgenerátorokkal, szöveg- és zenegenerátorokkal, ömlenek ránk a hírek. Tehát itt valami olyasmi történik, ami minden bizonnyal 50-60 éve búvópatakként épül, épül, ám most hirtelen, mintha szárba szökkent volna minden, és exponenciálisan növekedni látszik. Lépést tudunk mi, emberek tartani ezzel a sebességgel?

– Ami most történik, az egy teljesen új fokozata vagy új sebessége a technológiának. Eddig is fejlődött a technológia, ennek tempóját Moore törvény diktálta. Még a hatvanas években figyelték meg, hogy az ugyanazért az összegért megvehető mikrochipen lévő tranzisztorok száma kétévente megduplázódik, ami a számítási teljesítmény exponenciális növekedéséhez vezet. Azaz a technológia jellemzője, hogy idővel mindig lesz jobb és gyorsabb. És ami most megérkezett a mesterséges intelligenciával, azzal egy csomó másik gyorsulási faktor adódott össze. 2017-ben a Google kutatói értek el áttörést egy új mesterséges intelligencia modell, a transzformátor megalkotásával.

Azóta erre az áttörésre épülve a terület robbanásszerűen nőtt, lényegesen magasabb, évi több mint tízszeres, az én számításaim szerint nagyjából évi 26-szoros tempóban fejlődik az AI-rendszerek képessége, minősége, tudása.

Ez azt jelenti, hogy minden korábbinál gyorsabb a változás, és csak kapkodjuk a fejünket, olyan gyorsan fejlődik az intelligencia, olyan gyorsan nő a mindennapi hasznossága.

– Ilyen sebességgel a felhasználó sem tud lépést tartani, mert mire berendezkedik egyfajta ügymenetre, akkor már egészen máshol tart az egész, nem?

– Igen, ez most nagyon látványos és gyors fejlődés, amiben még nagyságrendi lépések vannak, hiszen nemrég még csak épphogy tudtunk szövegben kommunikálni, és magyarul is alig tudott, pár hónapja tudunk élőszóban beszélgetni vele, hamarosan pedig videón is lát minket, és szerintem onnantól egy kicsi lépés lesz az, hogy mi is lássuk a mesterséges intelligencia avatárját videón. Szerintem hamarosan folyamatos videóhívásban fogunk ezekkel a rendszerekkel kommunikálni.

A most bemutatott a ChatGpt 4o-nak a nagy ígérete, hogy már akár a videónkat látja. Amellett, hogy beszélünk, onnantól arra is tud reagálni, ami éppen előtte történik. Látni is fog minket, nem csak hallani.

Szerintem sokkal könnyebb az emberiségnek alkalmazkodni ehhez bizonyos szempontból, mint hinnénk, mert ami a legjobban fejlődik, az a gép és az ember közötti kommunikáció, ez pedig egyre könnyebbé és könnyedebbé válik, egyre jobban ért minket, egyre jobban érti, hogy mit mondunk és miért mondjuk. Úgyhogy ilyen szempontból pontosan az fejlődik, hogy jobban értsen minket, ezért én azt gyanítom, hogy könnyű lesz ez az átmenet, mert nemcsak a mögöttes komplexitása nő, hanem a használat egyszerűsége is, azaz egyre könnyebbé válik a használata az élet egyre több területén.

– Az nem félő, hogy ez óhatatlanul kikukáz egy csomó olyan szakmát, amiből most még emberek milliói élnek meg? Volt már egyszer egy ipari forradalom, amit géprombolással próbáltak megoldani és nem jött össze. Gondolom, itt se a géprombolás a megoldás, de hát mindenképpen ez társadalmilag is nagyon-nagyon durva változásokat vetít előre, ami most történik.

– Szinte biztos, hogy ennek a változásnak rengeteg olyan aspektusa lesz, amit még nem eléggé értünk, amit még nem látunk be, hogy pontosan mit fog okozni. Ha hatékonyabban tudunk dolgokat csinálni, ha jobb minőségben vagy gyorsabban végzünk valamelyik munkafolyamattal, akkor minden egyes iparágban ugyanaz lesz a kérdés:

ha valamiben háromszor hatékonyabbá válik az emberiség, akkor ugyanekkora társadalmi költség mellett háromszor ilyen minőséget vagy mennyiséget kérünk belőle, vagy ugyanezt a minőséget és mennyiséget kérjük harmadekkora társadalmi költség mellett.

Így nézve szerintem nem kérdés, hogy az amerikai egészségügy szinte biztosan a háromszoros minőséget akarja majd ugyanekkora társadalmi költség mellett biztosítani, azaz Amerikában az egészségügy hatékonyságának javulása minőségjavulást fog eredményezni. Biztos lesz belső strukturális átrendeződés: kevesebb ember dolgozik majd a bürokrácián, az adminisztráción, kevesebb ember kellhet előkészítő feladatokra, átalakul a diagnózis, ugyanakkor több ember kell majd a gyógyításhoz, mert jobban tudunk majd megelőzni betegségeket, korábban tudjuk detektálni és kiértékelni a tüneteket, ezáltal egészségesebb lesz a lakosság. De ugyanebben a helyzetben nehéz megmondani, hogy Magyarországon hogyan dönt a kormányzat: ugyanekkora költség mellett háromszor jobb egészségügy, vagy hasonló minőség kisebb költség mellett.

div class="hatterszin">Minden országban, minden szektorban ez lesz szerintem a kulcskérdés, azaz az ügyfél kéri a több mennyiséget és minőséget, amit ez a technológiai forradalom lehetővé tesz. Mert akkor nem munkanélküliséget hoz, hanem minőségi robbanást.

A világunknak van egy nagyon gyors változása, és van egy nagyon mély stabilitása is. Amióta a rádióról átszoktunk a tévére, a tévéről az internetre, megjelent az otthoni telefon, a mobiltelefon, az internet, a mobilinternet, a social media, a Netflix és a streaming, az amerikai lakosságnak nagyjából ugyanakkora része foglalkozik telekommunikációval, és a társadalmi költség is arányában nagyjából ugyanannyi. Azaz nem változott meg jelentősen az, hogy telekommunikációra mennyit költünk, inkább arányaiban változott meg, hogy mit jelent a telekommunikáció. Húsz éve még nem költöttünk Netflixre, hanem kábeltévére és telefonra, nem volt mobilinternetünk és Spotify-unk, de költöttünk CD-lemezekre. Struktúrájában sokat változik a világ, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nagyobb hatékonyságú munkavégzés egy az egyben munkanélküliséget eredményezne. De egészen biztos, hogy lesz ilyen hatása is, hogy lesznek megszűnő vagy eltűnő szakmák, mert lesznek olyan területek, amelyeket nagyobb mértékben lehet automatizálni. Nem biztos, hogy tízszer annyi könyvelésre lesz szükség, ha a könyvelés maga tízszer hatékonyabbá válik.

– Csak arra gondolok, hogy a mesterséges intelligencia most már egészen hihetetlenül realisztikus videoképeket tud generálni, ami olcsóbbá teszi a jelenleg drága filmkészítést, és lehetővé teszi, hogy magányos alkotók is mozifilmeket készítsenek. Ez forradalmat hozhat minden téren. Gondolhatunk-e olyasmire, hogy a rendszer el tudja végezni az iparos munkát, de a kreatív feladatok továbbra is az emberre maradnak? Tehát nem az történik, hogy a mesterséges intelligencia mindent átvesz, hanem az embereket az egyedi munkák és képességek felé tolja?

– Ami a filmipar számára kihívás lehet, a zeneiparban ugyanez a változás már lezajlott. Otthon, egy számítógéppel bárki képes nagyon magas minőségű zenét szerezni, mert mindent egy-egy szoftverrel meg tud valósítani. Vannak már olyan sikeres zenészek, akiknél nem kell egy nagy stábnak együtt dolgozni ahhoz, hogy jó minőségű zene jöjjön létre, hanem akár egyetlen ember is képes erre, vagy kis csapatok. Ezért biztos, hogy a tartalomgyártás további demokratizálódása várható, de ennek nagy része már most is zajlik. A legnézettebb YouTube-csatornákat sem feltétlenül 100 fős stábok készítik, hanem néhol egy-két ember, vagy egy kis csapat, akik olyan produkciókat hoznak létre, amelyeket többen néznek, mint egy-egy nagyjátékfilmet..

– Igen, de itt egy kicsit másról beszélünk, mert ebben az esetben viszont nem arról van szó, hogy ugyanazt tudja megcsinálni a youtuber, csak egyszerűen az, amit adott esetben ő alkotott valamiért érdekesebb.

– Azt gondolom, hogy az AI minden művészeti ágban jobb műveket fog alkotni, mint a legjobb emberi alkotók. Ennek több hatása lesz. Az egyik, hogy ha minden kategóriában jobbat tud alkotni, mint a legjobb emberi alkotó AI nélkül, akkor nehéz lesz versenyben maradni csak a produktum alapján. Ugyanakkor, ahogy egyre jobb minőségű és olcsóbb műveket tudunk előállítani, úgy értéktelenedik el a kategória, mint ahogy ez történt a zenében. Ma már a zenéből, a zeneszámok jogdíjaiból nem lehet megélni. A zenészek a koncertekből élnek, mert a Spotify-on lévő kétmillió zeneszám miatt nagyon kevés pénzt kapnak csak azért, mert hallgatják a műveiket.

Ahogy a mű leértékelődik, a művész felértékelődik. Arra, hogy valaki koncertjén ott lehessenek, akit több százmillió ember hallgat a Spotify-on, egyre nagyobb igény lesz.

Ez a helycsere azt jelenti, hogy a tökéletes műből már annyi lesz, hogy nem a mű lesz az érték, hanem az, hogy ki készítette. Ez igaz Shakespeare-re is. Szerintem Shakespeare eredeti angol nyelvű művei nem annyira jók, viszont ő maga a kora szimbóluma, megkerülhetetlen és zseniális sok szempontból. A kreativitását utol fogja érni az AI, de hogy ő volt és örökre ő marad az egyetlen Shakespeare a történelemben, azt nem lehet pótolni. Így a brandek ereje is nőni fog. A másik fontos gondolat, hogy az a minőségi szint, amit mindenki elő tud állítani, az lesz az új gagyi. Most ahhoz kell hozzászoknunk, hogy a képgeneráló, szövegíró, zenekészítő szoftverekkel mindenki nagyon jó minőséget tud előállítani, ezért nagyon magasra kerül a gagyi szint. Aki meg akarja magát különböztetni, akár marketingben, akár zenében, akár művészetben, annak jobb minőséget kell nyújtania, mint amit az átlagos ember géppel generálni tud.

Most már szerintem nem fogunk tudni a legtöbb művészeti ágban emberként versenyezni a géppel, hanem csak ember és gép versenyez majd együtt más emberrel és más géppel.

Az új gagyi szint, amit az AI hoz, az az emberiség nagy részének az önálló képessége fölött van. Egyetlen promttal jobb képet tudok generálni Picasso stílusában, mint amit valaha rajzolni tudtam volna, és hamarosan jobb minőségű képet generálok Picasso stílusában, mint amit ő maga festett volna. A verseny abban lesz, hogy ki tud többet kihozni a gépből. Az, akinek van jó látása, művészi érzéke, jobb képet fog generálni, mert jobban érti, mit akar, jobban érzi, hol tart, és jobban tud megfogalmazni egy érzést vagy hangulatot a programban. Az AI egy jobb ecset lesz, de azt is tudni kell használni. A művészetekben a verseny arra fog áttolódni, hogy az AI-val együtt ki tud jobbat alkotni, mint ahogy a zeneiparban is a digitális eszközökkel ki tud jobb zenét előállítani.

– Jelenleg még emberek fejlesztik az AI-t. De mikor jön el az a pont, ahol már ember nem kell a folyamathoz?

– Valószínűleg közeleg az az idő, amikor az általános mesterséges intelligencia (AGI) már nemcsak egyes szakmákban vagy területeken lesz jobb nálunk, hanem általánosságban is ügyesebb és okosabb lesz, és teljesen saját lábra áll. Már most vannak példák erre, bár ezek a rendszerek még nem érik el azt a szintet, hogy mindenben jobbak legyenek nálunk. Vannak olyan mesterséges intelligenciák, amelyek cégeket vezetnek vagy nagyobb feladatokat lépésekre bontanak, és így végzik el azokat. Ezek a rendszerek mesterséges intelligenciát használnak mesterséges intelligencia irányítására.

Megjelent az első olyan platform is, ahol egy mesterséges intelligencia, ha egy feladattal elakad, felbérelhet egy embert, hogy segítsen neki.

Tehát már nem csak emberek adnak feladatot gépeknek, hanem vannak olyan helyzetek is, amikor egy AI ad megbízást egy embernek.

– Most egy normál háztartásban egy átlagos család milyen módon tudja ezeket a dolgokat használni?

– Egy teljesen átlagos családban is rengeteg változást hoz a mindennapokban, leginkább a tudáshoz való hozzáférésben. Legyen szó arról, hogy mivel permetezzük a moníliás barackfát, miért döglöttek meg a halak az akváriumban, milyen gyógyszer kellett volna a vizükbe, melyik rizottó rizst válasszuk a boltban, hogyan javítsunk meg egy gépet, vagy miért lett foltos a ruha a mosás után...

Minden hétköznapi problémánkhoz és helyzetünkhöz van egy tanácsadónk, aki nem csak tudja, hogy segít megoldani a problémát, de el is magyarázza, hogy miért.

Ma már sokkal könnyebben férünk hozzá a tudáshoz, igaz, most még gépelnünk vagy diktálnunk kell. Hamarosan elég lesz egy videót bekapcsolva megmutatni, mit látunk és mi történik, és valószínűleg ez tovább fejlődik abba az irányba, hogy lesz rajtunk egy folyamatosan üzemelő kamera ami mindent lát és hall, így tud támogatni minket. Ez a közvetlen hozzáférés a tudáshoz rendkívül hasznos. Emellett a mesterséges intelligencia megcsinálja a gyerek háziját, elvégzi a kiadott feladatokat az irodában, összeszedi az adatokat a munkánkhoz, utánanéz dolgoknak, és összeállít mindent egy-egy projekthez. Lenyomozza, kivel készítsünk interjút, mit kérdezzünk tőle, segít elkészíteni a prezentációnkat, vagy akár megírni egy szoftvert. Az értelmiségi munka számtalan területén napi szinten hasznos tud lenni.

– És akkor létrejön egy olyan társadalom, ahol igazából élő humán munkára csak nagyon kevés és nagyon professzionális és nagyon kreatív területeken van szükség, tehát a tömegekre nincsen szükség? Viszont ez nagyon súlyos társadalmi feszültséget keltene, ha ezek a tömegek egy ilyen dickensi nyomorba süllyednének, mint az első ipari forradalom idején.

– A fejlődés olyan sebességgel zajlik, hogy sok területen nehéz előre megjósolni, hogy mi lesz ennek az eredménye. Úgy érzem, jobban aggódunk most, mint amikor majd utólag kiderül, hogy mit kellett volna tennünk.

De hiszem, hogy az emberiség egyik szuperképessége az, hogy minden technológiát idővel megszelidít, és megtalálja a módját annak, hogy az emberiség javát szolgálja. Ebben nagyon jók vagyunk.

Ugyanakkor azért is aggódunk, mert már sejtjük, milyen kérdések merülhetnek fel, de még nem ismerjük a válaszokat. A válaszok majd akkor születnek meg, amikor az emberiség ténylegesen odaér egy problémához. Amíg nem viszket, nem vakarjuk. Én bízom abban, hogy a végén minden jól alakul majd. Nézve a másik oldalt, úgy gondolom, hogy az emberiség folyamatosan halad felfelé a Maslow-piramisban. Az ipari forradalom előtt az emberiség nagy része mezőgazdasági munkával foglalkozott. Azóta ez az arány folyamatosan csökken, és ma csak a népesség egy kis része (4%) termeli meg az összes élelmiszert a többiek számára. Ez hatalmas hatékonyságnövekedést jelentett. Ahogy elértük, hogy legyen elég étel, a gyártás lett a következő cél, hogy legyen elég tárgyunk. Lassan elérjük azt a pontot, amikor elegendő lesz a tárgyaink száma. Ezért egyre nő a szolgáltatóipar, szórakozást, élményeket, egészséget, jobb életminőséget biztosítva.

Az emberiség mindig keres valami újat, amire vágyik, amiből többet akar.

Bármi történjen is, mindig találunk majd valamit, ami leköti a figyelmünket.

– Utoljára éppen miről beszélgetett a mesterséges intelligenciával, és miben segített?

– Pár perccel ezelőtt tőzsdei szabályozásokban segített A cégemet (STRT Holding Nyrt) ugyanis tőzsdére vittem, így sok új témába kell beletanuljak. Ezért egy saját GPT-ben összegyűjttettem a releváns törvényeket és szabályozásokat, és ettől a testreszabott mesterséges intelligenciától tudok megkérdezni komplex szakmai kérdéseket, mielőtt az ügyvédeket megkeresném velük. Az ügyvédekkel később még mindent átbeszélek, de így már sokkal jobban felkészülten tudok kérdezni tőlük. Mivel életem nagyját programozóként és vállalkozóként töltöttem, így amellett, hogy értem, hogy technológiailag mi történik, azt is látom, hogy ez üzletileg mit okozhat. Befektetőként már több ilyen cégbe is beszálltunk, szóval van némi tapasztalatunk ezen a területen. Elsősorban az egészségügyben, kereskedelemben, agráriumban és oktatásban látom a mesterséges intelligencia hasznosításának lehetőségeit, de számos más területet is jelentősen át fog alakítani. Cégünk másik főtevékenysége, hogy cégvezetőket oktatunk. Legnépszerűbb tanfolyamunk jelenleg arról szól, hogy hogyan fogja érinteni a vállalkozásokat a mesterséges intelligencia, és hogyan tudunk erre vezetőként felkészülni, mivel ez hatalmas átformáló erővé válik a gazdaságban.

Azok a cégek, amelyek időben alkalmazkodnak és kihasználják ezeket az eszközöket, hatalmas versenyelőnyhöz juthatnak.

Akik pedig lemaradnak, azok hamar elveszíthetik piaci pozíciójukat azokkal szemben, akik jól kihasználják ezeket a lehetőségeket.

Már öt kupaknyi műanyag van az emberi agyban - a tudósok most ennek a drámai felfedezésnek a hatását próbálják felmérni

Nyolc év alatt 50%-kal nőtt az agymintákban talált mikroműanyagok mennyisége, áll a Nature Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányban. De találtak már mikroműanyagot a méhlepényben, a herékben, az anyatejben és a babák szervezetében is.

Szerző: Gábor János, Fotók: Új-Mexikói Egyetem - szmo.hu
2025. április 13.

Eddig kevesen vették komolyan azt a kockázatot, hogy a mikroműanyagok az agyszövetekig is eljuthatnak, mert úgy gondolták, hogy a szemcsék túl nagyok hozzá. Az Új-Mexikói Egyetem kutatói bebizonyították, hogy ez nem igaz, sőt, riasztóan magas koncentrációban találtak mikroműanyag-szennyeződést az emberi agyban, ami mostanra sokkal fertőzöttebb lehet, mint bármelyik másik szervünk. Ha ez önmagában nem lenne elég nagy baj: az amerikai tudósok arra jutottak, hogy a környezetvédelmi törekvések ellenére növekvő tendenciáról van szó.

A mikroműanyagok, vagyis elhasználódott polimerek apró darabkái az általunk vásárolt termékek, és főleg a csomagolások révén mostanra mindenhol jelen vannak, a levegőtől a vízen át a talajig. Az elmúlt fél évszázadban az emberi test számos részében is megjelentek.

Tavalyi tanulmányok kimutatták, hogy jelen vannak az emberi herékben és a méhlepényben. Más tudósok a vérben, a spermában, az anyatejben és még a babák első székletében is találtak belőle.

Egy februári tanulmány szerint ráadásul a koraszülött babák méhlepénye több mikroműanyagot tartalmazott, mint a nem koraszülött csecsemőké, annak ellenére, hogy kevesebb idejük volt a részecskék felhalmozódására.

Az Új-Mexikói Egyetem kutatói pedig megállapították, hogy az emberi agyban lévő mikroműanyag-felhalmozódás az elmúlt nyolc évben a másfélszeresére emelkedett.

A mikroműanyagok átlagos koncentrációja az általuk vizsgált 24 emberi agyban 5000 mikrogramm/gramm volt. Ez körülbelül hét gramm műanyag agyanként – annyi, mint egy eldobható kanál vagy körülbelül öt vizespalack kupakja

- mondta a kutatást vezető Dr. Matthew Campen a New York Times-nak.

„Ez teljesen új helyzetet teremt: sok műanyagdarab jóval kisebb, mint korábban hittük. A vírusok méretének két-háromszorosát érik csak el, tehát nanométeres nagyságrendűek” - mutatott rá a kutatást vezető toxikológus. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 400-szor kisebbek, mint egy hajszál szélessége.

Dr. Campen hozzáfűzte: az agyban megfigyelt felhalmozódás üteme jól tükrözi a műanyaghulladék mennyiségének globális növekedését, és a tanulmányban leírt eredmények okkal kelthetnek riadalmat világszerte. Bár az még nem világos, hogy ez a műanyagmennyiség milyen hatással van az emberi egészségre.

Az is kiderült, hogy a demenciával diagnosztizált emberek agyszövete akár tízszer több műanyagot is tartalmazhat, mint másoké. Bár a tudós úgy gondolja, egyértelmű az összefüggés, ez a kutatás egyelőre nem tudta bizonyítani, hogy a műanyagok magasabb szintje váltja ki a betegség tüneteit. Lehetséges, hogy a mikroműanyagok nem okozzák a demenciát, hanem az állapotromlás fokozódása miatt halmozódnak fel. Ezeknek az agyaknak ugyanis porózusabb a vér-agy gátja, és kevésbé képesek kiüríteni a méreganyagokat.

Azt is vizsgálják, hogy a felhalmozódó mikroműanyagoknak van-e szerepük a Parkinson-kór vagy a memóriavesztés kialakulásában.

Formabontó módszerrel mérték a mikroműanyagok mennyiségét az agyban

A kutatás egy olyan új módszerre épült, amelyet az egyetem kutatói fejlesztettek ki a szövetekben található mikroműanyagok meghatározására és mennyiségi elemzésére. Ezt a módszert már korábban is használták méhlepényekben, valamint emberek és kutyák heréjében lévő műanyagok vizsgálatára.

A mostani kutatás során az Új-Mexikói Orvosi Hivataltól kapott agyszövet-mintákat elemezték, hiszen a törvény szerint ezeket hét évig kell megőrizni, vagyis ideálisak arra, hogy felvázolják belőlük az utóbbi időszak tendenciáit. A régebbo - egytől egyig az agy homloklebenyéből származó - minták 2016-ból származtak, és ezeket hasonlították össze 2024-es mintákkal.

A kutatók kémiai oldószerbe helyezték a szöveteket, így egyfajta pépet hoztak létre, amiből centrifugával kiszűrték az oldhatatlan műanyagokat tartalmazó üledéket. Ezt pirolízises eljárással 600 Celsius-fokra hevítették, majd felfogták a műanyagok égése során keletkező gázokat. A polimerekből származó ionokat végül szétválasztották és tömegspektrométerrel azonosították.

A módszer 12 különböző polimert mutatott ki és mért meg az emberi agyszövetekben. Megállapították, hogy ezek többsége polietilén, amit széles körben használnak csomagolóanyagok, palackok és poharak gyártására.

A kutatócsoport transzmissziós elektronmikroszkóppal is megvizsgálta azokat a szövetmintákat, amelyekben magas polimerkoncentrációt találtak. Kiderült, hogy éles műanyag szilánkok csoportosulásairól van szó, amelyek mérete nem haladja meg a 200 nanométert – tehát alig nagyobbak a vírusoknál. Ennyire apró részecskék már át tudnak jutni a vér-agy gáton, vagyis azon a testünkben lévő védőkapun, ami éppen a nem kívánatos anyagok agyba jutását hivatott megakadályozni.

Egyértelműen aggasztó a helyzet, de még sok a kérdőjel

Campen elismerte: egyelőre nem világos, hogy a mikroműanyagok miként kerülnek az agyba, és azt sem tudni, milyen hatást váltanak ki. Mindeközben viszont a különböző plasztikokat biológiailag közömbös anyagnak tartják, ezért orvosi alkalmazásokban – például stentek és műízületek gyártásánál – is használják őket.

„Felmerülhet, hogy a műanyagok akadályozzák a kapillárisokban a véráramlást, esetleg megzavarják az agyban az axonok (az idegsejtek sajátos szerkezetű, leghosszabb nyúlványai) közötti kapcsolatokat. Elképzelhető továbbá, hogy a mikroműanyagok elősegítik a demenciához köthető fehérjehalmozódást” - sorolta a lehetőségeket.

A toxikológus úgy véli, a mikroműanyagok nagy része az élelmiszereken keresztül jut be az emberi szervezetbe, különösen a húsok révén, ami az ipari húsfeldolgozás módszereire, valamint arra vezethető vissza, hogy a műanyagok növekvő koncentrációban vannak jelen a táplálékláncban.

„Mivel a mezőgazdasági területeket műanyaggal szennyezett vízzel öntözzük, feltételezzük, hogy a műanyagok ott halmozódnak fel. Ezeket a növényeket etetjük meg az állatokkal, majd az állati trágyát visszajuttatjuk a földekre, így egyfajta önmagát erősítő folyamat alakul ki”

- vezette le Campen. A most felfedezett mikroműanyagok az 1960-as évekből származhatnak, vagyis évtizedekig tarthat, mire a műanyagok ennyire apró darabokra bomlanak és bekerülnek az emberi szervezetbe.

A toxikológus szerint az új eredmények globális egészségügyi fenyegetést jelentenek, de a fogyasztókat nehéz motiválni, hiszen a mikroszkopikus méretű szennyeződések nem keltenek elég nagy riadalmat.

A tűzzel játszunk, és ez beláthatatlan következményekkel járhat

A műanyaggyártás továbbra is zavartalanul folyik világszerte. Ha még ma leállítanák, akkor is évtizedeket venne igénybe a meglévő polimerek lebomlása mikroszkopikus részecskékké, így a mikroműanyagok és nanoműanyagok koncentrációja az elkövetkező években bizonyára tovább emelkedik majd - mind a környezetben, mind pedig a táplálékláncban.

Ironikus, hogy a műanyagok kifejlesztését éppen a környezetvédelem szándéka ösztönözte.

Az első szintetikus polimert 1869-ben feltaláló John Wesley Hyatt a már akkor is egyre veszélyeztetettebb élővilág megmentőjét látta a műanyagban, hiszen a használatával kiválthatóak olyan anyagok, amelyeket az ember a természettől vesz el. Sten Gustaf Thulint, az 1965-ben szabadalmaztatott műanyag zacskó megalkotóját hasonló célok vezérelték: kifejezetten a papírszatyrok kiváltása miatt állt elő a találmánnyal, a fák védelmében.

A svéd kutató fia, Raoul Thulin a BBC-nek azt mondta: ha az apja még mindig élne, döbbenten figyelné, hogy az emberek kidobják a szatyrokat, ahelyett, hogy újra meg újra felhasználnák, hiszen az ő szándéka éppen ez volt. A Thulin család egyébként egy fillér hasznot sem húz az anno a Celloplast cég által bejegyzett szabadalomból.

Sok szakértő szerint a műanyaggal az a legnagyobb gond, hogy túl olcsó, ezért újrafelhasználás helyett egyszerűen kidobjuk. A WWF jelentése szerint 2019-ben a műanyaghulladékoknak csupán 9 százalékát hasznosította újra a világ. Jelenleg a globális műanyaggyártás körülbelül 60 százaléka egyszerhasználatos termékeket állít elő, amelyeket eleve eldobásra szánnak.

A WWF szerint globális műanyagszennyezés elleni egyezményre lenne szükség. Az OECD is arra jutott,

ha nem születnek szigorúbb szabályok, a műanyaggyártás és felhasználás a 2020-as 435 millió tonnáról 2040-re 736 millió tonnára nőhet. Ez brutális, 70 százalékos emelkedést jelenthet,

miközben a nem megfelelően kezelt (az élettartama végén kidobott és rosszul, illetve nem ártalmatlanított) műanyaghulladék mennyisége 81-ről 119 millió tonnára, vagyis közel 50 százalékkal nőhet.

Az OECD szerint ahhoz, hogy ezt elkerüljük, emelni kellene a műanyagokra és csomagolásokra kivetett adókat, be kellene tiltani bizonyos egyszer használatos műanyagokat, és ki kellene terjeszteni a gyártói felelősségi rendszereket.

Kapcsolódó

A testünkbe is bejutnak a mikroműanyagok – egy új módszerrel viszont kiszűrhetőek a vízből

Kevesen gondolnak rá, de az autógumik kopása miatt is rengeteg mikroműanyag jut az utakról a természetbe. Ezt akadályozhatja meg egy új módszer, amit később esetleg más területeken is felhasználhatnak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:

Kína vasököllel vág vissza Trumpnak - a ritkaföldfémek eladásának korlátozása szorult helyzetbe hozhatja Amerikát

A ritkaföldfémek terén Kína kivételezett helyzetben van, és most él is ezzel, ami súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az Egyesült Államok számára. Komoly kihívások elé néz a védelmi ipar, az elektromos járművek gyártása és az elektronikai szektor.

Szerző: Gábor János, Címlapkép: Andrew Harnik/Getty Images - szmo.hu
2025. április 06.

Peking úgy döntött, hogy a Trump-kormány sokkoló vámtarifáira válaszul (a kínai termékek többségére 54 százalék vámot vetettek ki) 34%-os megtorló vámot alkalmaz minden amerikai termékre, emellett visszatartja olyan ritkaföldfémek kivitelét az országból, amelyeket szinte kizárólag Kínában bányásznak, illetve dolgoznak fel. A pénteken bejelentett exportkorlátozások alaposan leszűkíthetik az Egyesült Államok és a Nyugat ellátását olyan ásványokból, amelyek létfontosságúak a védelmi ipar, az elektromos járművek, a tiszta energia és az elektronikai szektor számára.

A probléma nagyságát jól jelzi, hogy

Kína állítja elő a világ ritkaföldfém-ásványainak 60%-át. Náluk történik a globális ritkaföldfém-ásványok feldolgozásának 90%-a, és eddig tőlük jött az Egyesült Államok ritkaföldfém-importjának 72%-a. Emellett Kína uralja a ritkaföldfémek bonyolult és szennyező finomítási folyamatát is.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium bejelentése szerint április 4-től hét kategóriába tartozó közepes és nehéz ritkaföldfémek kerülnek exportkorlátozás alá – köztük a szamárium, gadolínium, terbium, diszprózium, lutécium, szkandium és ittrium.

A szamáriumot például állandó mágnesek gyártására használják, amelyek a repülőgép-technológiák és védelmi rendszerek alapvető alkotóelemei. A gadoliniumnak az orvosi képalkotásban, valamint az atomreaktorokban van nagy szerepe. A diszprózium kritikus fontosságú a nagy teljesítményű mágnesek előállításához, amelyek magas hőmérsékleten működnek, általában elektromos járművekben és szélturbinákban. A szkandium a repülőgép-alkatrészgyártásban fontos anyag, míg az ittriumot szupravezetők, lézerek és különféle orvosi alkalmazások előállításához használják.

A kritikus fontosságú ásványi anyag kitermelésével és feldolgozásával foglalkozó amerikai NioCorp vezérigazgatója, Mark A. Smith úgy reagált, hogy

a kínai válaszlépés jelentős fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve, érintheti a Pentagon fejlett fegyverrendszerek ellátási láncait, beleértve a lopakodó vadászgépek, a precíziós vezérlésű lőszerek, a műholdak és a hiperszonikus fegyvereket gyártását.

A kínai bejelentés miatt azonnal 14%-ot zuhantak a GE Healthcare Technologies részvényei is. A gadoliniumot ugyanis az MRI-vizsgálatok tisztaságának javítására használják, és a korlátozások jelentős hatással lehetnek a cégre, mivel az MRI-szkennerek a vállalat teljes értékesítésének 46%-át tették ki 2024-ben.

A mostani korlátozás a nyersanyagokon kívül olyan késztermékekre is vonatkozik, amelyek az amerikai ipar számára nélkülözhetetlenek - köztük az állandó mágnesekre, amelyek pótlása komoly kihívást jelent. „A diszpróziumot és/vagy terbiumot tartalmazó nagy teljesítményű ritkaföldfém-mágnesek teljes körű exportkorlátozása súlyosan érinti a védelmi szektort” – mondta a Reutersnek Ryan Castilloux, az Adamas Intelligence tanácsadó cég alapítója.

A nehéz ritkaföldfémek is különösen érzékeny területnek számítanak, mivel Kína ezek felett még nagyobb ellenőrzést gyakorol.

Jelenleg Kínán, Mianmaron és Laoszon kívül csak egyetlen nehéz ritkaföldfém-bánya működik.

Ez a brazil Serra Verde projekt, de ők is Kínába szállítják a termékeit feldolgozásra. Peking szoros ellenőrzést alá vonta a mianmari és laoszi ellátási láncokat is, tehát lényegében a világ minden ilyen bányászati tevékenységre jogot formál, vagy hatást gyakorol.

Bár a mostani korlátozások nem jelentenek teljes tilalmat, az exportengedélyek csökkentésével visszafoghatják a szállításokat. És ez nem lenne példa nélküli intézkedés: az ázsiai ország márciusig például egyetlen gramm antimont sem exportált az Európai Unióba, miután tavaly szeptemberben korlátozásokat vezetett be a diódák, infravörösfény-detektorok, illetve vízvezetékek, lefolyók, ólomakkumulátorok rácsainak gyártására használt fém kivitelére.

Emellett a fejlett memóriachipek és chipgyártó berendezések Biden-kormány által elrendelt eladási tilalmára válaszul Kína már tavaly decemberben leállította a gallium, a germánium, az antimon és a szuperkemény anyagok exportját az Egyesült Államokba, valamint szigorítottak a grafit-exporton is.

A gallium és a germánium kritikus fontosságú a félvezetők, az elektronika, az infravörös eszközök és a napelemek gyártásához. Az antimon nélkülözhetetlen katonai alkalmazásokhoz, például lőszerekhez, infravörös rakétákhoz és az éjjellátó technológiához. A grafit pedig létfontosságú a lítium-ion akkumulátorok gyártásához, az acélgyártáshoz és az elektromos járművek gyártásához.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium Trump vámtarifáira válaszul azt is bejelentette, hogy 16, főleg védelmi, logisztikai, adatelemző, űripari és légiközlekedési tevékenységet folytató amerikai vállalat felé korlátozzák a kínai gyártású alkatrészek exportját, míg 11 további céget felvesznek a „megbízhatatlan entitásokról” vezetett listájára. A kínai CCTVNEWS szerint ez azzal jár, hogy a cégeknek mostantól egyáltalán nem szabad üzleti tevékenységet folytatni Kína területén vagy kínai vállalatokkal.

Amerikai katonai drón

A listára tett amerikai cégek között olyan vállalatok szerepelnek, mint a harctéri helyzetfelismerésre, illetve katonai, rendészeti és ellenőrzési célokra drónokat gyártó Skydio, Firestorm Labs, Kratos Unmanned Aerial Systems és BRINC Drones, de megtiltották a Kínával történő kereskedést más, mesterséges intelligencia, híradástechnikai és harcjármű megoldásokat fejlesztő cégeknek is.

Kapcsolódó

Bod Péter Ákos: Most azt próbálják megérteni a gazdasági szereplők, hogy ezután milyenek a játékszabályok

Trump vámtarifái után sokkolóak az első piaci reakciók. A volt jegybankelnök szerint beindul egy újrarendeződési játék, amin Amerika csak veszíthet. Az Egyesült Államok világkereskedelmi súlya csökken, és a mostani fordulat ki fog hatni a dollár nemzetközi szerepére is.

KÖVESS MINKET:

A ChatGPT a saját gyerekei megölésével vádolt meg egy ártatlan férfit

Stimmelt a férfi neve, a szülővárosa, a gyerekek száma, a nemük, csak az nem, hogy a háromból kettőt meggyilkolt. Ja, és a harmadikat is megpróbálta eltenni láb alól. Legalábbis a mesterséges intelligencia szerint.

Maier Vilmos, képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Nik - szmo.hu
2025. március 20.

Az osztrák Noyb nevű adatvédelmi jogvédő szervezet újabb panaszt nyújtott be az OpenAI ellen, mert a ChatGPT egy norvég férfit tévesen gyilkossággal vádolt meg, írja az Engadget. A mesterséges intelligencia azt állította róla, hogy

21 év börtönt kapott két gyermeke meggyilkolásáért és egy harmadik megölésének kísérletéért, miközben ez nem igaz.

A ChatGPT a valós adatokat is összekeverte a hamis állításokkal: helyesen adta meg a férfi szülővárosát, valamint gyermekei számát és nemét. A Noyb szerint ezzel egyértelműen megsértette az adatvédelmi szabályokat.

Nem ez az első eset, hogy a ChatGPT valótlan vádakkal illet ártatlan embereket. Korábban egy férfit csalással, egy bírósági tudósítót gyermekbántalmazással, egy jogászprofesszort pedig szexuális zaklatással hozott összefüggésbe – derül ki a magazin cikkéből.

Az OpenAI eddig azzal védekezett, hogy a ChatGPT figyelmezteti a felhasználókat a hibák lehetőségére, de a jogvédők szerint ez nem elég. A kérdés most az, hogyan reagál a cég az újabb panaszra – és hogy egy mesterséges intelligencia megúszhatja-e annyival, hogy „bocsánat, tévedtem”.

(via Telex)

Kapcsolódó

Balogh Petya a mesterséges intelligenciáról: Amíg nem viszket, nem vakarjuk - én bízom abban, hogy a végén minden jól alakul majd

KÖVESS MINKET:

Chemtrail, mélyállam, chipek az oltásban - kiderült, hogy az AI hatásos ellenszer az összeesküvéselmélet-hívőknél

Egy kutatás szerint a mesterséges intelligencia érveinek hatására sokan kételkedni kezdtek a korábban megkérdőjelezhetetlennek hitt elméleteikben. Persze nem mindenki hajlandó leülni beszélni egy AI-val.

Szerző: Gábor János, Illusztráció: Freepik/Wikipedia - szmo.hu
2025. április 28.

Ma már szinte mindenki meg tud nevezni legalább egy laposföldes szomszédot, chemtrailes barátot, oltásellenes rokont vagy holdutazást tagadó ismerőst, sőt, az óvatlanabbak néha leállnak vitatkozni a gyíkemberes kollégával is. A merészebb összeesküvés-elméletek nagy horderejű eseményekről szólnak: CIA-s konspirációnak tartják 9/11-et, esetleg fikciónak nevezik több száz év eseményeit a történelemkönyvekből.

Mivel a hazugságot könnyebb elfogadni, mint a tények megismerésével fáradni, az összeesküvés-elméletek elképesztően sikeresek - és ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett a közösségi média.

Ami szerencsétlen fordulat, hiszen az internet adta lehetőségek nemcsak a légből kapott elméletek terjesztését könnyítik meg a konteóhívők számára, hanem annak ellenkezőjét is: alkalmat adnak rá, hogy kinézzenek az alufóliasapka alól, és észrevegyenek tudományos magyarázatokat, logikus érveket.

Mivel ettől még igaz marad, hogy az összeesküvés-elméleteket gyakran kényelmesebb befogadni, mint az igazságot megérteni, rendkívül hasznosnak bizonyulhat egy új kezdeményezés, ami a mesterséges intelligencia egyszerűen használható eszközeivel magyarázza el a megvezetett embereknek, hogy hazugságokban hisznek.

Amerikai kutatók ugyanis bebizonyították, hogy a mesterséges intelligencia alkalmasabb vitapartner lehet az embernél, ha összeesküvés-elméletekről van szó, hiszen szinte végtelen információ áll rendelkezésére és empatikusabb is, mint a konteósokat gyakran lenéző másik személy.

Az összeesküvés-elméletek kuzinja: a dezinformáció

Az utóbbi években a politikát követő olvasók kimerítő mennyiségben találkoztak hamis hírekkel, amelyek, ha nem is mindig járnak velük kéz a kézben, egy tőről fakadnak az összeesküvés-elméletekkel. Már csak a közönségük miatt is: annak, aki elhiszi, hogy chipet injekcióztak a bőre alá a COVID-oltással, nem kell nekifutásból magyarázni az illuminátusokat vagy a mélyállamot, hiszen szomjazza a hihetetlen és sokkoló állítások izgalmát.

Egyes pszichológiai elméletek szerint az emberek valamilyen belső pszichés szükséglet vagy motiváció kielégítésére fogadják el ezeket az elméleteket, és pont ezért nem győzhetők meg tényekre alapozott cáfolatokkal.

Az, hogy a logikus érvekkel megmagyarázhatatlant sokan elhiszik, jól mutatja, hogy a közösségi média és a politikai megosztottság korában mennyire elmosódtak a határok az igazság és az összeesküvés-elméletek között. Egy új tudományág, a debunkológia (a neve az angol „debunk”, vagyis leleplezni szóból ered) éppen ennek köszönheti a létjogosultságát: azt kutatja, hogy hogyan lehet egy rögzült hiedelmet elmozdítani az emberek fejében.

A propaganda meggyőző hatásait és azok ellenszereit vizsgáló Kurt Braddock, a washingtoni American University kutatója a The Economistnak azt mondta, az érvelés és a vita, amivel a legtöbben próbálkoznak egy összeesküvés-hívővel szemben, ritkán válik be. Mi több, gyakran pont az ellenkezőjét érik el: csak még jobban megerősítik benne a hamis nézeteket. A legújabb debunkológiai kutatások ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a meggyőzés eredményesebb lehet, ha a beszélgetőtárs nem szomszéd, barát, rokon, ismerős vagy kolléga, hanem a generatív mesterséges intelligencia.

Az AI meggyőzőbben cáfol, mint az ember

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai Thomas Costello adjunktus vezetésével vittek végig egy alapos kutatást arról, hogy mi történik, ha a ChatGPT összeesküvés-elméletekben hívő embereket próbál lebeszélni a nézeteikről. A kutatásban 2190, önmagát összeesküvéselmélet-hívőként azonosító amerikai vett részt: egytől egyig leültek a chatbot korábbi, GPT-4 modelljével egy háromkörös beszélgetésre a számukra fontos és végletekig meggyőző témákról.

A résztvevők elmondták, milyen konspirációban hisznek, az AI pedig bizonyítékokra alapozott állításokat hozott fel az elmélettel szemben. A chatbot személyre szabott és részletes ellenérvei, ha korlátozott időtartamra is, de képesek voltak csökkenteni az összeesküvésbe vetett hitet, vagyis sikerült megkérdőjelezni azt a kutatói álláspontot, miszerint a hiedelmeket nem lehet megváltoztatni a hívők fejében.

És az MIT ezzel tudományos drágakőre lelt: bebizonyította, hogy az AI alkalmazható a társadalmi konfliktusok mérséklésére.

Persze csak akkor, ha a jövőben elég nagy számban sikerül elé ültetni összeesküvés-hívőket, és úgy fejlesztik tovább ezirányú képességeit, hogy a beszélgetés hatása tartós maradjon. Costelloék kutatása pedig biztató rajt, hiszen bebizonyította, hogy a meggyőző bizonyítékok megfelelő tálalásával ki lehet zökkenteni az embereket a konspirációs őrületből.

A Science-ben közölt tanulmány szerint a tudósok azt feltételezték, hogy a tényalapú, helyesbítő információkra épülő meggyőzés azért maradhat hatástalan, mert nem elég mély vagy nem elég személyre szabott. A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) viszont éppen abban jók, hogy hatalmas mennyiségű információhoz férnek hozzá, és képesek egyedi érvek megfogalmazására, így közvetlenül tudják cáfolni azokat a „bizonyítékokat”, amelyekre a hívők az összeesküvés-elméletek igazolásaként hivatkoznak.

A tudósok két kísérlet után arra jutottak, hogy a LLM-es közvetítéssel zajló beavatkozás átlagosan 20 százalékkal csökkentette a résztvevők összeesküvés-elméletekbe vetett hitét, és ez a hatás legalább két hónapon át fennállt.

A csökkenés különféle összeesküvés-elméletek esetében is megfigyelhető volt, a klasszikusoktól (John F. Kennedy meggyilkolása, a földönkívüliek vagy az illuminátusok) az aktuális témákig (COVID-19, 2020-as amerikai elnökválasztás). A hatás még azoknál is jelentkezett, akiknél a hit mélyen beágyazódott és az identitásuk részét képezte. És történt mindez úgy, hogy egy profi tényellenőrző szerint az AI által használt 128 állítás 99,2 százaléka igaz volt, vagyis csak a válaszai 0,8 százaléka tartalmazott téves információt. Az egy adott elméletre adott cáfolata mindemellett csökkentette a más összeesküvésekbe vetett hitet is, ami arra utal, hogy a résztvevőkben általánosan mérséklődött a konspirációs világszemlélet, miközben nőtt a hajlandóságuk más hívők meggyőzésére.

Thomas Costello a CNN Terms of Service with Clare Duffy című podcastjének vendégeként megerősítette, hogy a kísérletben alkalmazott LLM-et nem képezték ki a kísérletben előkerült konspirációkból, hanem hagyták, hogy ugyanúgy az interneten található információkra támaszkodjon, mint bármely más csevegés esetében. Ebből következik, hogy ugyanolyan formában és arányban találkozott összeesküvés-elméletekkel, mint az internetező hívők, de ez mégsem rontott az ítélőképességén: nem hagyta helyben a hívők állításait, ha azokra talált meggyőző ellenérvet. Érdekes kivétel volt a földönkívüli élet létezésével kapcsolatos téma, amelyben nincs tudományos konszenzus, ahogy megdönthetetlen bizonyíték sem létezik, így az AI nem feltétlenül akarta cáfolni az alanyok állításait, inkább beszélgetésbe elegyedett velük a témáról.

Az adjunktus szerint a ChatGPT úgy volt képes rávezetni az igazságra az összeesküvés-hívőket, hogy fenntartotta a kíváncsiságukat, és úgy alakította a beszélgetést, hogy végig megmaradjon a pozitív hozzáállásuk.

A modell a rengeteg rendelkezésére álló információval - kvázi azzal, hogy mindenre volt válasza -, illetve a megértő csevegési stílussal elérte, hogy a résztvevők negyede kifejezetten szkeptikussá vált a korábban hitt elmélettel szemben.

„Az AI tulajdonképpen egy nagyon hatékony keresőeszköz. És annyi információ van odakint az interneten, amelyek közül sok még akkor is igaz, legalább egy kis részben, ha összeesküvés-elméletekhez kötődik. A repülőgép-üzemanyag például valóban nem ég elég forrón, hogy megolvassza a vasbeton szerkezetet” - utalt a tudós az egyik népszerű 9/11-es elméletre, amely szerint nem a repülők becsapódása miatt omlott le a Világkereskedelmi Központ. Úgy véli, hogy ilyen részigazságokkal operálva („tényleg nem olvad a beton”) ki lehet alakítani azt a kontextust, amelyre a hívőknek szüksége van ahhoz, hogy meggyőzhetőek legyenek, és az AI ebben remekül teljesített.

A kutatás következtetése szerint sokan, akik erősen hisznek a tényekkel megalapozott cáfolatoknak látszólag ellenálló összeesküvés-elméletekben, megváltoztathatják a nézeteiket, ha elég meggyőző bizonyítékot kapnak.

Elméleti szempontból ez meglepően derűlátó képet fest az emberi gondolkodásról. Arra utal, hogy az összeesküvéses „nyúlüregből” tényleg van kiút, a pszichológiai szükségletek és motivációk pedig önmagukban nem vakítják el a híveket a bizonyítékokkal szemben – csak éppen a megfelelő bizonyítékokra van szükség. Gyakorlati szempontból az eredmények jól demonstrálják a generatív AI meggyőző erejét, és rámutatnak: a felelős használat komoly társadalmi előnyöket jelenthet, de közben nagyon fontos csökkenteni a visszaélések lehetőségét.

Az igazán hajthatatlan hívők tényleg megbíznak egy robotban?

Bár a fent leírt kutatás pozitív lehetőségekkel kecsegtet, érdemes megjegyezni, hogy nem minden hívő hajlandó leülni és egy géppel vitatkozni, vagyis más stratégiákra szintén szükség van ahhoz, hogy az összeesküvés-elméleteket le lehessen győzni. Ennek egyik módja a megelőzés lehet - emlékeztet a The Economist, arra a 1960-as évek óta létező elméletre hivatkozva, amit nem túl fülbemászó módon attitűdinokulációnak hívnak.

A kifejezést William McGuire szociálpszichológus alkotta meg, és azt az eljárást takarja, amikor előre tájékoztatják az embereket arról, hogy léteznek képtelen híresztelések és nyílt dezinformációk, majd konkrét példákat mutatnak ezekre, és stratégiákat javasolnak az elkerülésükre. A lap szerint egy 2023-as tanulmány, amely szélesebb körű beavatkozásokat is vizsgált, azt találta, hogy az ilyen típusú felkészítés közepes vagy nagy hatással bírt a téves hiedelmek visszaszorításában.

Léteznek olyan módszerek is, amelyekkel „meg lehet hackelni” az emberek figyelmét.

A Wisconsini Egyetem kutatói egy tavalyi elemzésben például azt mutatták be, hogy a TikTokon közzétett orvosszakértői cáfolóvideók hatékonyabbak, ha gyors tempójú zene szól alattuk. Az amerikai tudósok szerint a zene elnyomja az agy azon képességét, hogy ellenvetéseket állítson elő, így meggyőzőbbé teszi az üzenetet.

Mindez persze szép, csakhogy ezeket a technikákat ugyanúgy használhatják azok, akik terjesztik a valótlanságokat, mint azok, akik le akarják leplezni azokat.

Szóval mindent számításba véve a legerősebb fegyver a konspiráció és a dezinformáció ellen még mindig a kritikai gondolkodás oktatása lehet, amellyel megtanuljuk, hogy hogyan kell értékelni a tényeket a tisztánlátás érdekében. Szerencsére erre is van konkrét bizonyíték: egy 2018-as tanulmány 806 egyetemi hallgató körében kimutatta, hogy a kritikai gondolkodásra neveléssel csökkenteni lehet a földönkívüliekkel, vagy az egészséggel kapcsolatos áltudományok elfogadását. Érdekes módon viszont ugyanebben a kísérletben kiderült, hogy a holokauszttagadás és a holdraszállás meghamisítása kapcsán még az oktatás sem elég hatékony. Érdemes tehát tovább kutatni a témát, mert a dezinformálás olyan méreteket öltött, hogy muszáj globális megoldást találni rá.

KÖVESS MINKET: