HÍREK
A Rovatból

Az orosz titkosszolgálat pénzéből gyilkolhatnak amerikaiakat Afganisztánban

Afganisztán évtizedek óta a szuperhatalmi szembenállás jól bejáratott terepe. Ma sincs ez másként a békétlen közép-keleti országban.


Ennek legújabb példáját szolgáltatta egy helyi üzletember rejtélyes meggazdagodása, amelynek amerikai titkosszolgálati jelentések nyomán a New York Times járt utána.

A 40-es éveiben járó Rahmatulla Azizi kisstílű drogkereskedőként kezdte pályafutását, elvégre hazája máig az ópiumszármazékok egyik legfőbb forrásának számít világszerte. A heroin úgy a táliboknál, mint a hivatalos kabuli kormánykörökben régóta jelentős fizetőeszköz a fegyvervásárlásban, de a virágzó állami korrupcióban is jelentős szerepet játszik. Emberünk azonban – állítják rokonai, ismerősei – egy idő után a legális üzleti világban próbált szerencsét, és támogatáshoz jutott az Egyesült Államok vezette koalíció építési projektjeire szánt pénzből. A feltűnő vagyonosodás útján azonban az elmúlt években indult el miután Oroszországban telepedett le, és amikor rendszeresen hazalátogatott Észak-Afganisztánba, mindig a legújabb luxusautókon érkezett testőrök gyűrűjében, házát pedig négy emeletes villává alakította át.

Az amerikai titkosszolgálatoknak végül sikerült kideríteniük, hogy Azizi éveken át a közvetítő szerepét töltötte be az orosz katonai hírszerzés és a tálib harcosok között, akiket Moszkva pénzel az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák ellen. Ő adta át az orosz vérdíjat az elkövetett gyilkosságokért – fejenként 100 ezer dollár volt a tarifa -  és vélhetően bőségesen csurrant-cseppent a pénzből neki is.

Miután az amerikai és afgán biztonsági szervek összerakták a pénzmozgások sötét foltjait, egyre közelebb kerültek Azizihoz. Hat hónappal ezelőtt nagyszabású razziákat hajtottak végre Kabulban és az északi Kundut városában, amelyek során több tucat rokonát és üzlettársát tartóztatták le, de maga a közvetítő kicsúszott a kezeik közül. Minden bizonnyal visszaszökött Oroszországba. Ugyanakkor egyik kabuli házában közel fél millió dollárt találtak készpénzben.

Egyelőre nem világos, hogy miként juttatták el a pénzt az egyes harcos csoportokhoz, és milyen szintű volt a koordináció. A hálózat azonban az illetékesek szerint egyre nőtt, és kapcsolatban volt a tálibok magasabb rangú katonai vezetőivel, akikkel egyeztették a kiszemelt célpontokat.

Már évek óta feltételezték washingtoni és kabuli illetékesek, hogy Oroszország titkos akciókat folytat az afganisztáni amerikai misszió aláásására és támogatja a tálibokat. De csak közelmúltban jutottak el arra a következtetésre, hogy egy orosz kémügynökség premizálja azokat, akik megölnek koalíciós katonákat. Ezt a Kreml és a tálibok mindeddig tagadták.

Az amerikaiak szerint a programot  az orosz katonai hírszerzés (GRU)  „29155. számú egysége” irányítja, amely más országokban is, főleg a Balkánon hajtott végre gyilkosságokat és szabotázsakciókat. Valószínűleg köze volt a 2017. februárjában Montenegróban elvetélt puccskísérlethez is.  

Azizi, mint pénzfutár, azért tűnhetett megfelelő választásnak, mert benne volt az amerikai újjáépítési erőfeszítésekben, ugyanakkor drogdíler korából otthonosan mozgott a helyi alvilágban, de annyira nem volt ismert, hogy magára vonja a külvilág figyelmét. Mindez arra utal, hogy az orosz szervek mélyrehatóan tájékozottak az egyre bonyolultabb afganisztáni harci helyzetről, és úgy voltak képesek kihasználni bűnöző és terrorista kapcsolataikat, hogy éveken át nem lehetett akciókat bizonyítani.

E következtetés június végi nyilvánosságra kerülése újabb politikai vihart kavart az amúgy is zaklatott Washingtonban. A fehér házi tisztviselők először azt állították, hogy Donald Trumpot egyáltalán nem tájékoztatták az ügyről, de aztán kiderült, hogy az elnök már február végén írásos titkos szolgálati jelentést kapott, de még az is lehet, hogy már korábban.

Miután demokrata és republikánus képviselők egyaránt számon kérték a kormány tétovázását, azt a választ kapták, hogy a jelentés bizonytalan információkra épít. Holott Azizi szerepét megerősítették azoknak a jelentései, akik részt vettek a razziákban. valamint a gyanúsítottak, a szomszédok és barátok vallomásai. Az ügy aktái várhatóan a jövő héten a Kongresszus elé kerül.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor válaszolt a miniszterelnöki vitafelkérésre: Magyar Péter helyett inkább egy EU-s bürokratával ülne le
Pintér Bence polgármester hozta nyilvánosságra a miniszterelnök válaszát, aki ezzel lényegében elutasította a kihívóját. Magyar Péter korábban azonnal igent mondott, és a kormányfő bátorságát firtatta.


Válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök Pintér Bence győri polgármester felkérésére, amely szerint november 15-ére nyilvános vitára hívta Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét és a hivatalban lévő kormányfőt. A polgármester a közösségi médiában számolt be a miniszterelnök válaszáról, eszerint a miniszterelnök azt mondta: „megfontolja” – írta a 24.hu.

Pintér Bence a választ úgy kommentálta:

„No nem azt, hogy vitázzon a kihívójával, mert az valami érthetetlen okból szerinte nem lehetséges, inkább azt gondolná át, hogy egy EU-s bürokratával leülne-e”.

A polgármester hozzátette: „Természetesen Orbán elnök úr eszmét cserélhet Ursula von der Leyen elnök asszonnyal is Győrben, bár nem igazán értem, hogy ha ezt lehet, akkor Magyar elnök úrral miért nem lehet vitázni”. Szerinte a miniszterelnök azt fontolja meg, amit senki nem kér tőle, viszont „amit a választók kérnek, azt semmibe veszi.”

Magyar Péter még a felkérés napján elfogadta a meghívást, és úgy reagált: „A kérdés már csak az, hogy a leköszönő miniszterelnök összeszedi-e a bátorságát két adatlopás és listázás között, hogy 20 év után vállaljon egy valódi vitát.”

A győri polgármester azután próbált megszervezni egy Orbán–Magyar-vitát, hogy kiderült, november 15-én a Tisza Párt és a Fidesz is választási gyűlést tart a városban. A kormányfő az elmúlt időszakban többször is úgy fogalmazott, hogy ő nem Magyar Péterrel, hanem „a gazdáival” vitatkozik minden héten Brüsszelben. Egy októberi felmérés szerint a magyarok 63 százaléka támogatná a két politikus nyilvános vitáját. Legutóbb 2006-ban rendeztek miniszterelnök-jelölti vitát Magyarországon, akkor Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor ült le egymással szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter betegség miatt lemondta országjárása hétfői állomását, de szombaton már Orbán Viktorral egy időben kampányol Győrben
A Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán jelentette be, hogy a dévaványai találkozó elmarad. A szombati győri eseményt azonban megtartják, ahol a polgármester már vitára is hívta a két politikust.


Betegségre hivatkozva lemondta országjárásának következő állomását Magyar Péter, így törölték a naptárból a mai dévaványai eseményt. A Tisza Párt elnöke arra kért mindenkit a Facebookon, hogy terjesszék a hírt, nehogy valaki feleslegesen utazzon a helyszínre.

„Sajnos a mai dévaványai esemény a betegségem miatt elmarad. Kérlek, osszátok meg, hogy senki ne utazzon feleslegesen! Köszönöm!”

– közölte Magyar Péter.

A Tisza Párt az Index megkeresésére annyit közölt, hogy a lemondás ellenére a szombati, november 15-i győri eseményre már sor kerül. A dátum azért is különösen fontos, mert Orbán Viktor miniszterelnök ugyanezen a napon látogat Győrbe, a Digitális Polgári Körök (DPK) országjárásának első állomásaként. Pintér Bence, Győr polgármestere korábban vitára hívta a két politikust a városháza dísztermébe, kihasználva, hogy egyszerre lesznek a városban. Magyar elfogadta a meghívást. A miniszterelnök viszont egy útközben készült videóban jelezte, hogy nem kíván részt venni a vitán. „Én Magyar Péter gazdáival vitatkozom minden héten Brüsszelben” – fogalmazott Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Két órán keresztül rá sem néztek az édesanyánkra” – Belső vizsgálat indult a klinikáról eltűnt, majd holtan talált főorvosnő ügyében
A 12 órás gerincműtét után magára hagyott doktornő zavart állapotban sétált ki a kórházból. Holttestét másnap találták meg, a család most válaszokat követel.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, holtan találták meg szombaton Szegeden azt a 61 éves doktornőt, aki a rendőrség tájékoztatása szerint november 7-én, hajnalban távozott a Szegedi Tudományegyetem klinikájáról. Dr. Kett Antónia holttestére egy lakossági bejelentés után, szombaton délután 2 órakor bukkantak rá az Állomás utcai garázssor mögötti erdős területen. A Szegedi Rendőrkapitányság közigazgatási eljárásban vizsgálja az eset körülményeit.

„Két órán keresztül rá sem néztek az édesanyánkra. Csak két órával az eltűnése után értesítették a biztonságiakat arról, hogy nincs meg”

– mondta el a 24.hu-nak a Szekszárdi Balassa János Kórház fül-orr-gégész főorvosaként dolgozó nő lánya. A családtag szerint az édesanyja az eltűnése előtt arról panaszkodott, hogy nagy fájdalmai vannak, a kórházi alkalmazottak pedig „borzasztóan viselkednek és beszélnek” vele, a nővérek rá sem néztek.

A lánya elmondta, édesanyja egy komoly, 12 órás gerincműtéten esett át november 3-án. „Szét voltak csúszva a csigolyái. (...) titánlemezeket ültettek be neki, hogy kimerevítsék a gerincét.”

A család úgy véli, a tragédiához hozzájárulhatott, hogy az orvosnő olyan kábító hatású fájdalomcsillapítót kaphatott, ami megzavarhatta, és emiatt nem volt magánál.

A kórházban belső vizsgálat indult annak tisztázására, hogy kinek a hibájából vagy hanyagságából hagyhatta el egy frissen műtött, zavart beteg az idegsebészeti klinikát, írta a Blikk. A lap szerint a beteg nem jelezte távozási szándékát, és állapota miatt erről nem is lehetett volna szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Miért titokban tárgyalt Orbán egy óriási mentőcsomagról?” – Magyar Péter a Nemzeti Bank elnökétől követel válaszokat
Magyar szerint a kormány a jegybankot megkerülve köthetett titkos, súlyos paktumot. Az amerikai és a magyar kormányzat nem sok mindent közölt a megállapodásról.


Magyar Péter a Facebookon követel magyarázatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől Orbán Viktor amerikai útjával és az ott állítólagosan kitárgyalt „mentőcsomaggal” kapcsolatban. A Tisza Párt alelnöke szerint a miniszterelnök egy olyan titkos megállapodást köthetett, amely súlyosan sértheti a jegybank függetlenségét.

Magyar a bejegyzésében azt írja, haladéktalanul meg kell szólalnia a jegybank elnökének, és választ kell adnia egy sor kérdésre. Mint fogalmaz:

„Tudott-e arról a Nemzeti Bank elnöke, hogy Orbán Viktor mentőcsomagért utazik Washingtonba? Pontosan mit tartalmaz az Orbán által kitárgyalt mentőcsomag, megállapodott-e Orbán Viktor devizacseréről, mi szerepel pontosan a szerződésben, ki vállal kötelezettséget a megállapodásban foglaltakért? Miért titokban tárgyalt Orbán egy óriási mentőcsomagról? Mi veszélyezteti a Nemzeti Bank elnöke szerint jelenleg az árstabilitást?”

A politikus ezután jogi érvelésbe kezd, amelyben kifejti, miért tartja aggályosnak, ha a kormány a jegybank megkerülésével köt pénzügyi megállapodásokat. Álláspontja szerint az MNB-nek ugyan támogatnia kell a kormány gazdaságpolitikáját, de csak addig a pontig, amíg az nem veszélyezteti az árstabilitást. Magyar Péter szerint a jegybank függetlensége miatt a kormány nem köthet olyan egyezményt, amely az MNB-t bármire kötelezné alapvető feladatai ellátásában.

„A kormány nem utasíthatja a Nemzeti Bankot, hiszen az MNB a jegybanki törvény és az uniós szerződés alapján is független a feladatai végrehajtása tekintetében. E függetlenség miatt a kormány nem tárgyalhat vagy köthet olyan megállapodást, amely az MNB-t alapvető feladatának ellátásában valamire kötelezné (például egy devizacsere szerződés megkötésére), hiszen ez a fenti jogszabályok megsértését jelentené” – zárja gondolatait Magyar Péter.

Orbán Viktor november 7-én Washingtonban tárgyalt Donald Trumppal, a megbeszélést követően pedig egy „pénzügyi védőpajzsról” beszélt, amely állítása szerint megvédené Magyarországot a külső pénzügyi támadásoktól.

A látogatás kézzelfogható eredményeként a kormány egyéves mentességet jelentett be az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól, illetve amerikai LNG és nukleáris fűtőanyag vásárlását jelentette be. A „védőpajzs” részleteiről azonban sem amerikai, sem magyar hivatalos közlemény nem jelent meg.

Több szakértő, köztük Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen típusú eszközöket jellemzően válságközeli helyzetben lévő országok veszik igénybe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk