Az orosz titkosszolgálat pénzéből gyilkolhatnak amerikaiakat Afganisztánban
Afganisztán évtizedek óta a szuperhatalmi szembenállás jól bejáratott terepe. Ma sincs ez másként a békétlen közép-keleti országban.
Oroszország, úgy tűnt, 9/11 után együttműködött az Egyesült Államokkal, hogy legyőzzék az al-Kaida terrorista hálózatot, amelynek a csecsenföldi szakadárokkal is kapcsolataik voltak. Az elmúlt években azonban újra kiújult a régi szembenállás, mert a Kreml megelégelte a tartós amerikai jelenlétet Afganisztánban, és közeledett a tálibokhoz, de azért arra ügyelt, hogy az afganisztáni káosz hullámai nem csapódjanak túl az ország határain.
Oroszország nyilvánosan csak azt ismerte el a tálibokkal fenntartott kapcsolatairól, hogy információkat osztanak meg az Iszlám Állam elleni harcban. A mostani leplezés azért is került kényes pillanatban a felszínre, mert az Egyesült Államok immár komoly tárgyalásokba kezdett a felkelőkkel az amerikai csapatok végleges kivonásáról. Ráadásul a Trump-kormányzat éppen igyekezett volna elnyerni e tárgyalásokhoz Oroszország támogatását.
Bár máig a tálibok a felelősek a legtöbb afganisztáni erőszakos cselekményért, mellettük számos kisebb terrorista csoport működik, szoros kapcsolatban különböző bűnszövetkezetekkel. Ezen kívül működnek olyan „szakértők” is, amelyek terrorista kiképzéssel foglalkoznak, és szolgálataikat gyakran egyszerre több csoportnak is felajánlják. És akkor még nem is szóltunk a - ma is nagy befolyással rendelkező - törzsi vezetők ellenállásáról. Így, ha mégis sikerülne az amerikaiaknak megállapodniuk a tálibokkal, kevés az esély arra, hogy belátható időn belül béke és nyugalom költözik Afganisztánba.
Afganisztán idestova több mint négy évtizede ütközőpont Moszkva és Washington között. Az akkori Szovjetunióval határos, az Amerika-barát Irán és Pakisztán közé ékelődött országot a Kreml geostratégiai okokból igyekezett saját táborába terelni. Fontos nyersanyagbázis is lehetett volna, mivel az ország rendkívül gazdag uránban, kőolajban, kobaltban és számos más ásványi kincsben, ezeknek kiaknázása azonban azóta is lehetetlen bárki részéről a folyamatos háborús állapot miatt. A Moszkva által támogatott kommunisták 1978-ban megdöntötték a királyságot, hatalomátvételük után azonban azonnal kitört a polgárháború, amelyben az Egyesült Államok által kiképzett és felszerelt iszlám harcosok (mudzsahedek) néhány hónap alatt olyan fenyegetést jelentettek az új rezsim számára, hogy a szovjet hadsereg egy „baráti segélynyújtási megállapodásra” hivatkozva 1979. karácsonyán bevonult Afganisztánba. Ez az intervenció lett a „Szovjetunió Vietnamja”, 30 ezer halottal, és a 9 évig tartó háborúnak is jelentős része volt abban, hogy a fegyverkezési hajszától végzetesen meggyengült szovjet birodalom 1991-ben összeomlott. Ebben a háborúban vált tekintélyes katonai vezetővé 20 ezer fős magánhadseregével Oszama bin Laden, akit szintén az amerikaiak támogattak, de az 1991-es Öbölháború után szembefordult Washingtonnal. A szovjet kivonulás után folytatódott a belháború, 1992-ben az új orosz kormány már nem támogatta tovább az egymást követő kommunista kormányokat, és az iszlám harcosok még abban az évben elfoglalták Kabult. Négy évvel később kerültek az országba hatalomra az iszlám legszélsőségesebb irányzatát követő tálibok, akiknek uralmát a 2001. októberi amerikai invázió szüntette meg, de azóta sem tették le a fegyvert és az ország több tartományát tartják ellenőrzésük alatt.