Oroszország, úgy tűnt, 9/11 után együttműködött az Egyesült Államokkal, hogy legyőzzék az al-Kaida terrorista hálózatot, amelynek a csecsenföldi szakadárokkal is kapcsolataik voltak. Az elmúlt években azonban újra kiújult a régi szembenállás, mert a Kreml megelégelte a tartós amerikai jelenlétet Afganisztánban, és közeledett a tálibokhoz, de azért arra ügyelt, hogy az afganisztáni káosz hullámai nem csapódjanak túl az ország határain.
Oroszország nyilvánosan csak azt ismerte el a tálibokkal fenntartott kapcsolatairól, hogy információkat osztanak meg az Iszlám Állam elleni harcban. A mostani leplezés azért is került kényes pillanatban a felszínre, mert az Egyesült Államok immár komoly tárgyalásokba kezdett a felkelőkkel az amerikai csapatok végleges kivonásáról. Ráadásul a Trump-kormányzat éppen igyekezett volna elnyerni e tárgyalásokhoz Oroszország támogatását.
Bár máig a tálibok a felelősek a legtöbb afganisztáni erőszakos cselekményért, mellettük számos kisebb terrorista csoport működik, szoros kapcsolatban különböző bűnszövetkezetekkel. Ezen kívül működnek olyan „szakértők” is, amelyek terrorista kiképzéssel foglalkoznak, és szolgálataikat gyakran egyszerre több csoportnak is felajánlják. És akkor még nem is szóltunk a - ma is nagy befolyással rendelkező - törzsi vezetők ellenállásáról. Így, ha mégis sikerülne az amerikaiaknak megállapodniuk a tálibokkal, kevés az esély arra, hogy belátható időn belül béke és nyugalom költözik Afganisztánba.
Afganisztán idestova több mint négy évtizede ütközőpont Moszkva és Washington között. Az akkori Szovjetunióval határos, az Amerika-barát Irán és Pakisztán közé ékelődött országot a Kreml geostratégiai okokból igyekezett saját táborába terelni. Fontos nyersanyagbázis is lehetett volna, mivel az ország rendkívül gazdag uránban, kőolajban, kobaltban és számos más ásványi kincsben, ezeknek kiaknázása azonban azóta is lehetetlen bárki részéről a folyamatos háborús állapot miatt. A Moszkva által támogatott kommunisták 1978-ban megdöntötték a királyságot, hatalomátvételük után azonban azonnal kitört a polgárháború, amelyben az Egyesült Államok által kiképzett és felszerelt iszlám harcosok (mudzsahedek) néhány hónap alatt olyan fenyegetést jelentettek az új rezsim számára, hogy a szovjet hadsereg egy „baráti segélynyújtási megállapodásra” hivatkozva 1979. karácsonyán bevonult Afganisztánba. Ez az intervenció lett a „Szovjetunió Vietnamja”, 30 ezer halottal, és a 9 évig tartó háborúnak is jelentős része volt abban, hogy a fegyverkezési hajszától végzetesen meggyengült szovjet birodalom 1991-ben összeomlott. Ebben a háborúban vált tekintélyes katonai vezetővé 20 ezer fős magánhadseregével Oszama bin Laden, akit szintén az amerikaiak támogattak, de az 1991-es Öbölháború után szembefordult Washingtonnal. A szovjet kivonulás után folytatódott a belháború, 1992-ben az új orosz kormány már nem támogatta tovább az egymást követő kommunista kormányokat, és az iszlám harcosok még abban az évben elfoglalták Kabult. Négy évvel később kerültek az országba hatalomra az iszlám legszélsőségesebb irányzatát követő tálibok, akiknek uralmát a 2001. októberi amerikai invázió szüntette meg, de azóta sem tették le a fegyvert és az ország több tartományát tartják ellenőrzésük alatt.
Ennek legújabb példáját szolgáltatta egy helyi üzletember rejtélyes meggazdagodása, amelynek amerikai titkosszolgálati jelentések nyomán a New York Times járt utána.
A 40-es éveiben járó Rahmatulla Azizi kisstílű drogkereskedőként kezdte pályafutását, elvégre hazája máig az ópiumszármazékok egyik legfőbb forrásának számít világszerte. A heroin úgy a táliboknál, mint a hivatalos kabuli kormánykörökben régóta jelentős fizetőeszköz a fegyvervásárlásban, de a virágzó állami korrupcióban is jelentős szerepet játszik. Emberünk azonban – állítják rokonai, ismerősei – egy idő után a legális üzleti világban próbált szerencsét, és támogatáshoz jutott az Egyesült Államok vezette koalíció építési projektjeire szánt pénzből. A feltűnő vagyonosodás útján azonban az elmúlt években indult el miután Oroszországban telepedett le, és amikor rendszeresen hazalátogatott Észak-Afganisztánba, mindig a legújabb luxusautókon érkezett testőrök gyűrűjében, házát pedig négy emeletes villává alakította át.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter fotókat posztolt a nyaraló Orbán Viktorról: Honvédségi géppel érkezve megkezdte jachtozást a felcsúti hajóskapitány
A Tisza Párt elnöke szerint Orbán Viktorral tartott „a milliárdos gyűlöletpropaganda hercegnője, Habony Árpád volt felesége, Kaminsky Fanni és az oroszok fehérzászlós tábornoka, Orbán Balázs is”.
„Háborús veszélyhelyzetben honvédségi géppel érkezve megkezdte a jachtozást a felcsúti hajóskapitány” – írta pénteki posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke fotókat is csatolt a a bejegyzéshez, amiken Orbán Viktor látható egy hajón.
„Matrózként vele tartott a milliárdos gyűlöletpropaganda hercegnője, Habony Árpád volt felesége, Kaminsky Fanni és az oroszok fehérzászlós tábornoka, Orbán Balázs is”
– írta Magyar.
„Miközben 3 millió honfitársunk a létminimum alatt tengődik, miközben több százezer gyermeknek nem jut egészséges élelmiszer, aközben a hatvanpusztai uradalmi birtok ura a kéthetes indiai luxusutazás után most épp a festői adriai szigeteket járja körbe. Háborús veszélyhelyzet és kormányzás a la Orbán” – tette hozzá a politikus, aki azt is megjegyezte:
„Ugyan tegnap magyarokat rakétáztak Munkácson, de a leköszönő magyar miniszterelnök ma már jachtozik és az osztrigát francia pezsgővel öblíti le. Képmutatás, hazugság. A nem működő ország luxus maffiafőnöke”.
„Vége van, elvtársak!” – zárta a posztot, amit ITT lehet megtekinteni.
„Háborús veszélyhelyzetben honvédségi géppel érkezve megkezdte a jachtozást a felcsúti hajóskapitány” – írta pénteki posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke fotókat is csatolt a a bejegyzéshez, amiken Orbán Viktor látható egy hajón.
„Matrózként vele tartott a milliárdos gyűlöletpropaganda hercegnője, Habony Árpád volt felesége, Kaminsky Fanni és az oroszok fehérzászlós tábornoka, Orbán Balázs is”
– írta Magyar.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor levelet küldött Donald Trump amerikai elnöknek, amiben arról írt, hogy támadás érte a Barátság kőolajvezetéket – számolt be a Magyar Nemzet. A miniszterelnök ezt egy nagyon barátságtalan húzásnak nevezte, és sok sikert kívánt Trumpnak a békekereséshez.
Trump nem hagyta szó nélkül: a kinyomtatott levélre filccel írt rá választ.
„Nem örülök, hogy ezt hallom. Nagyon mérges vagyok miatta, szólj Szlovákiának is. Jó barátom vagy.”
– üzente Orbánnak.
A Magyar Nemzet szerint Orbán a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban is megszólalt a témában. A háborúról azt írta, hogy „ha valaki azt hitte, hogy ez valahol a messzeségben történik, a Munkács elleni orosz rakétatámadás kijózaníthatta”. Azaz egy napon belül kétszer is az oroszoknak tulajdonította a csütörtöki támadást, amit korábban Sulyok Tamás és Szijjártó Péter nem tett meg.
Közben a külügyminiszter a Facebookon arról számolt be, hogy rövid időn belül harmadszor támadták meg a Barátság kőolajvezetéket az orosz–belarusz határnál. Ez már egy újabb csapás volt ahhoz képest, amiről Orbán korábban Trumpnak írt.
Orbán Viktor levelet küldött Donald Trump amerikai elnöknek, amiben arról írt, hogy támadás érte a Barátság kőolajvezetéket – számolt be a Magyar Nemzet. A miniszterelnök ezt egy nagyon barátságtalan húzásnak nevezte, és sok sikert kívánt Trumpnak a békekereséshez.
Trump nem hagyta szó nélkül: a kinyomtatott levélre filccel írt rá választ.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ukrajna nagykövete szerint az ukrán katonák mutatják meg, hogy egy atomfegyverrel rendelkező országot is meg lehet állítani
Fegyir Sándor arról beszélt, hogy a magyar társadalom támogatása kézzelfogható segítséget ad Ukrajnának. Példaként civilek által küldött drónokat is említett.
„A magyar–ukrán kapcsolatok olyanok, mint a nyári időjárás – egyszer esik, máskor süt a nap, de ez teljesen természetes. Ahhoz, hogy tudjuk, mi a jó, kell tudnunk azt is, mi a rossz” – mondta el Sándor Fegyir, Ukrajna budapesti nagykövete a Magyar Hangnak egy szántódi táborban. A XII. kerületi önkormányzat által szervezett programban ukrán gyerekek nyaralhattak tíz napon át magyar civilek adományainak köszönhetően.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a párbeszéd a legfontosabb a két ország kapcsolatában. Ha két szomszéd között feszültség van, azon nem külső szereplők segítenek, hanem az, ha a politikusok leülnek megbeszélni a problémákat.
„Ha viszont valaki nem akar beszélgetni, az még nagyobb problémákhoz vezethet. Ezért a diplomaták azon vannak, hogy több konferencia, szeminárium, megbeszélés legyen. Mi magunk is ezen dolgozunk”
– emelte ki.
A tábor szerinte azt is bizonyítja, hogy van alapja a jó viszonynak. A gyerekek közül sokan elvesztették az édesapjukat a háborúban.
„Az ukrán szülők biztosan nem engednék, hogy egy rossz szomszédhoz utazzanak a gyerekeik, hiszen ők a legdrágább kincseik”
– mondta. Úgy tapasztalta, a helyiek is nyitottan fogadták a kicsiket, akik fegyelmezetten viselkedtek.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány részéről tapasztalható-e nyitottság a kommunikációra, úgy válaszolt: „Most egy forró időszak van: jön a választás Magyarországon.” A 2026-os választásokkal kapcsolatban pedig azt mondta, őket nem érdekli, ki győz. „Mi tudjuk, hogy a magyar társadalom nyerni fog. A magyar nép pedig ezeréves történelme során megmutatta, hogy nincsen problémája az ukrán emberekkel” – fogalmazott.
A kárpátaljai együttélésről saját családját hozta példának. Édesapja magyar, édesanyja ukrán, így otthon mindkét nyelvet használják. Egyetlen nehézséget említett: követik a Gergely- és a julián naptárt is, ezért kétszer ünneplik a karácsonyt és a húsvétot. „De mindent megbeszélünk, az a feladatunk, hogy megtaláljuk a középutat” – mondta.
A nagykövet arról is beszélt, hogy ő maga is szolgált két éven át az ukrán seregben, őrmesterként. „A háborúra is érvényes az a szabály, hogy a nehéz helyzetekben derül ki, kik valójában az ember barátai” – fogalmazott. Kiemelte, hogy a magyar nép nemcsak humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, hanem a katonákat is támogatja, például drónokkal, amelyeket civilek adományoztak.
Azt mondta, a diplomácia dolga eldönteni, kinek van igaza, de a valóságban
„ma minden a frontvonalon dől el. Nem az Egyesült Államok vagy Oroszország fogja eldönteni, hogy mi történjen, hanem az ukrán katonák. Mert ők azok, akik megmutatják, hogy egy atomfegyverrel rendelkező országot is meg lehet állítani.”
Végül hozzátette, hogy bízik a magyar emberek további támogatásában. „Mi nagyon hálás nép vagyunk, és sosem felejtjük el azokat, akik velünk voltak” – mondta.
„A magyar–ukrán kapcsolatok olyanok, mint a nyári időjárás – egyszer esik, máskor süt a nap, de ez teljesen természetes. Ahhoz, hogy tudjuk, mi a jó, kell tudnunk azt is, mi a rossz” – mondta el Sándor Fegyir, Ukrajna budapesti nagykövete a Magyar Hangnak egy szántódi táborban. A XII. kerületi önkormányzat által szervezett programban ukrán gyerekek nyaralhattak tíz napon át magyar civilek adományainak köszönhetően.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a párbeszéd a legfontosabb a két ország kapcsolatában. Ha két szomszéd között feszültség van, azon nem külső szereplők segítenek, hanem az, ha a politikusok leülnek megbeszélni a problémákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az augusztus 20-i tűzijátékról is írt Orbán Viktor pénteken a Harcosok Klubja Facebook-csoportban
„Még mindig a huszadikai tűzijáték hatása alatt vagyok. Fantasztikus ünnep, fantasztikus város, fantasztikus ország, fantasztikus történelem”
– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint külföldi vendégeknek leesett az álluk.
„Mindenki nyugodjon meg: jövőre is lesz tűzijáték. Csak egy ember volt boldogtalan, Péter testvér. Akinek mindenről saját maga jut eszébe, azon még mi sem tudunk segíteni”
– jegyezte meg Orbán.
Mint arról mi is beszámoltunk: az idei augusztus 20-i tűzijáték középpontjában az Árpád-kor eseményei álltak. Tavaly a honfoglalás jelent meg a műsorban, idén pedig többek között Orseolo Péter alakját is bemutatták. A közvetítésben úgy jellemezték: dölyfös, felfuvalkodott, áruló. A királyról azt is elhangzott, hogy tanácsait idegenek súgták, és átadta a királyságot a német-római császárnak. Az ábrázolás sokaknak feltűnt, mert többen politikai áthallást véltek benne felfedezni.
A kormány később úgy reagált: történelmi bemutatóról volt szó, nem politikai üzenetről, és „akinek nem inge, nem veszi magára”.
